Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-09 / 33. szám

ISKOLÁT SPORT Ki a leggyorsabb ? Ki a legruganyosabb? Döntő kétszáz iskolás részvételével A kétszeres győztes Bocsó Attila Balogh Miklóstól, a ver­seny fővédnökétől veszi át az elsőségért járó jutalmat. Az ugyancsak hatodikos Nagy Mónikának távolugró-győzcl- méért Tóth Károly, az STC atlétikai szakosztályának elnöke adta át a szögescipőt. Szintén kétszer állt a dobogó tetején az ötödikes Budavári Gábor. Díját Szepesi Antal a megyei tanács szakfelügyelője adta át. (Csányi-fotó) A hetek óta tarló verseny- sorozat lázba hozta Salgó­tarján kisdiákjait. A döntő napjára szűknek bizonyult az STC futófolyosója, hiszen több mint 200 versenyző kapott meghívást, hogy megküzdhes- sen a bajnoki címért. Kísére­tükben ott voltak tanáraik, hogy még egy-egy hasznos tanáccsal segítsék tanítvá­nyaikat A döntők során kitűnt, hogy az 5—6‘. osztályosoknál a Budapesti úti, míg a 7—S-- osok korcsoportjában a Pető­fi iskola diákjai a legjobb atléták. Budavári Gábor az ötödikeseknél, Bocsó Attila pedig a hatodikosoknál ara­tott kettős győzelmet. A jó alkatú Babka Anna bátor versenyzésével érdemelte ki a legruganyosabb kisdiák cí­mét. A 7. osztályosoknál Gyöngyösi István és Simon Zsolt felváltva osztozott meg az első helyeken, miként a lányoknál Tajti Andrea és Góga Emília. A karancslapuj- tői Horváth László ,.az ismeretlenség homályából” tűnt fel és nagyszerű távol- uvró-eredményével első lehe­tett volna a 7—8-osok közt is. A legfölényesebb győzel­met Gyöngyösi István és Koncz Mariann aratta. (Az atléták igen csak sajnálják, hogy Mariann a tehetségét másik sportágban kamatoz­tatja!) Az 5. osztályos lányok sorintküzdelmében csak az elektromos órának köszönhe­tő. hogy a végső sorrendet ki lehetett hirdetni. Az első „menetben” négy kislánv is századra azonos időt futott. A megismételt döntőben Len­gyel Adrienn minimális kü­lönbséggel győzött, miként Dupák Mónika a 8. osztályo­soknál. Zemplényi Balázs, a Bem úti iskola diákja első­ségével b'zonvította, hogy a kisebb iskolákra ugyancsak Megkönnyebbült szovjet jégkorongozók Ünnepélyes megnyitó a téli olimpián Szabó Sándor, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti Sza­rajevóból, a 14. téli olimpiai játékokról: Nem kellett sokat várni a téli játékok első, papírformát tökéletesen felborító esemé­nyére. .. Kedden kora délután a négyezres Zetra csarnokban Kanada szinte magától érte­tődő természetességgel verte a bajnoki címvédő amerikai jégkorongcsapatot 4—2-re, amely — bár az amerikaiak még összeszedhetik magukat — érzékeny csapás a csilla­gos-sávos színek képviselőire. Ök ugyanis úgy jártak el, mint 1980-as győzelmüket meg­előzően, azaz több mint fél- száz előkészületi mérkőzést vívtak, s jöttek Európába. Mindhiába fáradt azonban Lőtt Vairo legénysége, mert álmaikat a 185 centi magas, 80 kilós kanadai center, Carey Wilson már a 27. másodperc­ben elkezdte szertefoszlatni. Az Európáiban játszó 22 éves fiatalember az első gólra még kettőt rátett, ő volt az első olimpiai nap hőse. A kétgólos kanadai győze­lem után biztosan mólóban vannak a szovjet csapatveze­tés gondjai is. Mert bármeny­nyire is legjobban képzett vá. logatottként érkeztek a szov­jetek Szarajevóba, azért jól emlékeznek Lake Placidre, amikor az amerikai csákócsa­pat” 4—3-ra verte őket, és ezzel csiaik az ezüstérmet hagy­ta nekik. Kanada most segí­tett, de nem lehet biztos a dolgában, azaz a csoport első két helye valamelyikének meg­szerzésében, hiszen itt szere­pelnék a csehszlovákok és fin­nek is, tehát lehetnek még körbeverések. A másik olda­lon a világbajnok Tretyakék- nak „rózsaszínűbb” a jövője, mert mindössze a svédek kar­doskodására készülhetnek fel. Az FK Szarajevó labdarúgó­stadionjában óriási érdeklődés mellett rendezték az ünnepé­lyes megnyitót. A lángot a jugoszlávok ismert műkor­csolyázónője, Dubravcsics gyújtotta meg a központi kan. deláberben. az olimpiai foga­dalmat pedig az ötkarikás győzelemről álmodozó alpesi síelő, Krizaj mondta el. — Az az igazság — mondta a 25 éves, a technikai szá­mokban kiemelkedő tudású jugoszláv síelő —, hogy én is csak „mutatóban” láttam a Bjelasnyicát, a versenyek szín­helyét. Amikor lehetőségünk lett volna a hazai pálya elő­nyét élvezve edzeni, akkor po­csék minőségű volt a hó, alig csatolhattuk fel a lécet. A hó mennyiségére és mi­nőségére nem lehet panasz ezekben a napokban. Az Ig- man-hegyen (biatlon és sífu­tás), a Jahorinán (itt a női alpesiek'' versenyeznek) és az említett Bjelasnyicán nincs gond, mert. igaz, hogy mind­össze nulla fok körüli a hő­mérséklet Szarajevóban, de a pálya jegesedése még nagyobb fagyok beköszöntével sem va­lószínű. Ha pedig ez mégis megesik, akkor bizonyos jól bevált ké­miai eljárásokkal a kívánt mi­nőségűre tudják konzerválni a fehér „versenykelléket”. El­ismerést váltott ki. a hegyen a kanadai Todd Brooker, aki le­siklásban immár a második hivatalos edzést is kiállta. Tud­ni kell róla, hogy a Világ Kupa-idényt jól kezdte, nyert is kétszer, de nemrégiben részleges térdszalagszakadásS szenvedett. A közismerten ke­mény akaratú kanadai lesik- lók új csillaga azonban ki- könyörögte a sportorvosoktól, hogy Európába jöhessen. A fájdalmaknak fittyet hányva Brooker a legutóbbi trénin­gen olyan jól robogott, hogy az edzésen tíz között volt. Persze nemcsak ő kemény fiú. Hasonlóra lehet büszke Jens Weissflog, az NDK kivá­ló ugrója. A 19 éves fiatal­ember alig egy éve nem ak­kor ért földet ugrása után egy csehszlovákiai versenyen, amikor akart; súlyos bukása miatt sokáig gátlásokkal küsz. ködött az újrakezdés előtt Amikor azonban az év végén a VK-idényben visszatért, olyan kirobbanó formában volt, hogy senki sem fogadna ellene Szarajevóban sem. Még az is megeshet, hogy Weiss­flog duplázik. Annyi biztos, hogy ebben egyik címvédő sem akadályozhatja meg, meri az osztrák Innauer és a finn Tormänen már befejezte á versengést, Ha a szerdai nap nyugal­mas is volt csütörtökön már három szám ígér remek csa­tákat. Az első bajnokot a női 10 kilométeres sífutásban avat­ják, ahol „szuperrangadót” vív a norvég Berit Aunli és a szinte teljes szovjet csapat Aunlinak tartóznák Szmeta- nyináék, mert az 1982-es VB-n a skandináv futó három aranyérmet szerzett. És még ott vannak a csehszlovák esélylesők, Jeriova és társai is. A sífutók mellett férfi le­siklásban és a női 1500 méte­res gyorskorcsolyázásban avatnak bajnokot. ÖKÖLVÍVÁS Lakatos Sándor (Bgy.SE) győzött az Énekes-emlékversenyen Pénteken és szombaton is­mét a labdarúgók veszik bir­tokukba Salgótarjánban a vá­rosi sportcsarnok parkettjét. A városi sportfelügyelőség és a főiskola kispályás csapata rendezésében bonyolítják le a „Bajnokok tornája ’84” te- remfocifornát. A pénteken délután, szombaton délelőtt és délután rendezendő, kör- mérkőzéses tornát mindhárom fordulóban egy-egy serdülő­mérkőzés egészíti ki. Most és holnapi számunkban bemu­tatjuk a négy felnőttcsapatot. Síküveggyár-KISZ Az együttes 1976-ban ala­kult, és még ebben az évben első helyen végzett az akkor még kiesési-feljutási rendsze­rű bajnokság „C” csoportjá­ban. A következő esztendőben a „B” csoport bajnokságát is megnyerve került a legjobb tizenkét csapat közé. A városi kispályás bajnokság átszer­vezését követően négyszer is résztvevője volt a téli terem- locitornáknak. Legjobb he­lyezésüket idén érték el a gyáriak: egyenletes, jó telje­sítménnyel a dobogó harma­dik fokán végeztek. A csapat átlagéletkora 32 év. Jelenleg négy alapító tag szerepel köztük: Bulyovszki Dezső, Lőrincz Ferenc, Sze- berényi Zoltán és Kállai Er­nő. Rajtuk kívül a csapat erős­ségei közé tartozik Babják Ta­más, aki az idei teremfoci­bajnokságon sokáig verseny­ben volt a legjobb kapus cí­mért; Zsédely Péter, aki ugyan­ezen a tornán a legjobb vé­dőjátékos címet nyerte el, s a sok NB-s bajnoki csatát meg­ért, volt síküveggyári labda­rúgók: Borsos Nándor, Lisz- tóczki László, Ungvári Lász­ló, Marti István és Angyal Csaba, mint vendégj átékos. Rajtuk kívül csapattag még: Horváth Mihály, Alexi Lász­ló, Együd János és Csák Fe­renc. Főiskola A legutóbbi két év városi kispályás bajnoka. Már 1979­ben is döntőt játszott. Akkor azonban még a Szénbányák bizonyult jobbnak. A vissza­vágás 1982/83 telén sikerült. A csapat gerincét végzett fő­iskolások alkotják: Dr. Roz- gonyi József (jelenleg is a PSZF tanára) és Szívós Gyu­la kapusok, valamint Németh Zoltán, Szabó Gyula, Czék- mán József, Radványi And­rás, Hegyi József, Csomós László. Az együttes „vendég­játékosai”: Szalai Miklós az SBTC volt válogatott közép­pályása; Horváth Gyula, Sán­dor Zoltán és Takács Tamás az öblösüveggyár, Bodor Fe­renc a Szőnyi SE megyei csapatának volt játékosai, va­lamint a Nagy testvérek At­tila és Oszkár. Gyors, erőszakos, támadó futballt játszik a csapat, amely ezen a tornán szeretné bizo­nyítani, hogy nyn volt vélet­len legutóbbi bajnoki címe. (Folytatjuk) A Jconnyusuiy Kiemeu.jeK.ent a selejtezőben először a nyír­egyházi Somogyi ellen lépett szárítóba, s bizony nehéz per­ceket élt át, legalábbis az el­ső két menetben. A hosszabb karú nyírségi fiú ügyesen szürkéit, majd ellepett, érté­kes pontokat szerzett. A har­madikban aztán Lakatos két­szer is eltalálta ellenfelét olyan erővel, hogy a második rászámolásnál Somogyi fel­adta a találkozót A követke­ző forduló sem jelentett aka­dályt Morvái (Bp. Építők) is kapitulált, 4—1 arányban biz­tos győztesnek látták a pon­tozók Lakatost, aki már a legjobb 4 között volt. A szom­bati elődöntők során a 10. párban harcolta ki a döntőbe jutást a gyarmatiak üdvöské­je, az ugyancsak jó felépítésű Varga (SZIM Vasas) ellen. Lakatos ezúttal is betartotta az edzői utasítást Keményen, pontosan ütött, mindig meg­előzte Vargát, s az első me­netben szerzett fölénnyel vé­gül is pontozással megnyerte a találkozót, s bejutott a dön­tőbe. Lakatos Sándort a döntő­ben Riczu (Borsodi Bányász) sem tudta megállítani. Igaz, az első menetet kicsit „el- aludta” Lakatos, ám ezután végig rohamozta a találkozót és 4—1 arányban pontozással győzött. Az eredményhirde­téskor Énekes István, olimpiai bajnokunk fiától, Miklóstól vehette át az érmet és a tisz- taletdíjat. Győzelme szép bravúr, remek évkezdés. Ta­valy még pehelysúlyban 5. volt, az,ifi OB-n, 2. a vidéki­ek között. Az idén biztosan hallunk még róla, mert a 25. Énekes István-emlékverse- nyen is bizonyította: még több van benne... (Szokács) Előkészületi mérkőzésen Puha talaj, kemény futballcsata Kemerovo (szovjet)—St. Síküveggyár 2—0 (1—0) Salgótarján, síküveggyári pálya, 300 néző, v.: Gáspár. Kuzbassz Kemerovo: Gala- jev—Marjasin, Kolomüc, Sze- rostan, Romanyuk—Polezsájev, Szecskaruk—Alekszandrov, Tyunyikov, Zelenyin, Misin­ka. Vezető edző: J. G. Sze- vosztyanyenko. A második félidőben: Krilkov—Apaszov, Romanyuk (Alekszandrov), Kolinics, Szálov—Kisinevsz- kij, Kuzmin, Bologov—Anto­nov, Kolcsin, Cserepanov. St. Síküveggyár: Pintér Zs.—Ri­gó, Pintér A. (Tajti), Guly- ka, Szabó B.—Brezovszki, Nagy, Szőke—Németh, Szita, Varga (Forgács). Edző: Kiss László. A viszonyokhoz képest tűr­hető pályán kezdődött a ta­lálkozó. A vendég együttes fiatalabb garnitúrája szüne­tig lendületes játékkal több helyzetet teremtett ellenfelé­nél, a Síküveggyár vegyes csapatánál. A 18. percben egy gyors vendégtámadás után Szecskaruk 18 méterről kapura lón. labdája a bal kapufa éléről a hálóba vá­gódott. 1—0. A játékidő hát­ralévő részében a Síküveg­gyár védelme eredményesen vette fel a harcot a vendégek támadóival. Szünet után mintegy ne­gyed óráig nyílt volt a küz­delem. A 20. percben Szálov az üresen hagyott kapu mel­lé fejelt. A következő perc­ben Kolcsin már nem hibá­zott: a bal oldalról középre szállt beadást a bal felső sa­rokba fejelte. 2—0. A hátra­lévő időben a vertdégcsatá- rok két—három esetben gól­helyzetekben hibáztak, majd egy lövésüket a kapufa men­tette. A gyors és sportszerű, de keményen futballozó vendég együttes mindkét csapata me­zőnyfölényben játszott, a Sík­üveggyár vegyes gárdája vi­szont olykor kitűnően verte vissza a kuzbasszi támadáso­kat. Jók: Alekszandrov, Misinka,' Szecskaruk, Kolcsin, Roma­nyuk, ill. Gulyka. Szőke, Pintér Zs.„ Nagy. —■ mályus — J „Egy, csak egy legény van talpon a vidéken” — legalább- i is Nógrádból, mert az év el- « ső raihgos ifjúsági versenyén s a 25. jubiláns Énekes István- c emlékversenyen egyedül La- s katos Sándor, a Bgy. SE 1 könnyűsúlyú öikötvívója kép- t viselte Nógrád megyét. 1 A Fáy utcában, a Vasas s sportcsarnokában 35 egyesü- £ let 82 versenyzője négy na- r pon át küzdött, s az elődön- £ tők és a vasárnapi döntők 2 már jó színvonalú, izgalmas c csatákat hoztak. Lakatos Sán- j, dór súlycsoportjában 13-an t indultak, s a gyarmati fiú t igazolta jó hírét, a szakembe- j rek azon állítását, hogy ha- j marosan bátyja, a válogatott- j kerettag András nyomába lép- j hét. j 1 lók látványos seregszemléje — mondta. Dicséret illeti az STC sportiskoláját a jó öt­letért, hogy a diákok nemes versengések formájában küzd- hettek meg a Salgótarján leg­gyorsabb. illetve legruganyo­sabb tanulója címért. A jól szervezett és lebonyolított versenyről nemcsak a győzte­sek, hanem a résztvevők szinte mind sikerélménnyel távoztak. Reméljük, a most feltűnt tehetségekkel ismerős­ként találkozunk majd az at­létikai pályákon. Ügy gondo­lom, hogy a hasznos kezde­ményezést érdemes rendsze­ressé tenni, és a későbbiek­ben lehetőleg az egész megyé­re kiterjeszteni. Ki a leggyorsabb? (Rövidítések: Bp==Buda­pesti úti, P=Petőfi, M=Már- tírok, G=Gagarin, Kl=Ka- rancslapujtő, Bt=Beszterce- telepi, Bm=Bem úti). 40 m, 5. osztály: Budavári Gábor (Bp) 5,83. Tóth Zénó (P) 6.02, Kiss János (M) 6,07 ill.: Lengyel Adrienn (P) 6,16, Gordos Beáta (Bp) 6,17, Bab­ka Anna (Bp) 6,23 mp. 6, osztály: Bocsó Attila (Bt) 5,68, Póczos Tamás (P) 5,76, Krizs Tamás (G) 5,81, ill.: Koncz Mariann (Bp) 5,59, Pál Zsuzsanna (G) 5,85, Jeck Gabriella (P) 5.89, 60 m 7. osztály: Gyöngyösi István (P) 7.70, Simon Zsolt (P) 8,00, Csala László (M) 8.05, ill.: Góga Emília (P) 8.17, Tajti Andrea CP) 8.24, Prokai Gab­riella (M) 8,47, 8. osztály’ Horváth László (KI) 7,48, Mede Béla (G) 7,50, Antal Béla (M) 7.54. ill.: Dupák Mónika (P) 8.47, Hankó Anett (M) 8.48, Fehérvári Erika (Bp) 8,60. Ki a legruganyosabb? i Távolugrás, 5. osztály: Bu­davári Gábor (Bp) 438, Tóth Zénó (P) 421, Babják Zoltán (P) 410, ill.: Babka Anna (Bp) 397, Gordos Beáta (Bp) 391, Lengyel Adrienn (P) 380. 6. osztály: Bocsó Attila (Bt) 460, Krizs Tamás (G) 436, Bálint Károly (Bp) 431, ill.: Nagy Mónika (P) 468, Jeck Gabri­ella (P) 465, Török Tünde (M) 455. 7. osztály: Simon Zsolt (P) 517, Gyöngyösi István (P) 513, Sándor Nor­bert (Bp) 500, ill.: Tajti And­rea (P) 468, Góga Emília (P) 452, Prokai Gabriella (M) 452. 8. osztály.: Zemplényi Balázs (Bm) 559, Horváth László (KI) 554, Kéri Zsolt (P) 533, ill.: Hankó Anett (M) 452, Gubányi Gabriella (Bp) 440, Kovács Szilvia (P) .438.- lj ­érdemes figyelni, hiszen te­hetség ott is teremhet. Az eredményhirdetésnél a boldog győztesek nagy taps közepette vehették át a leg­gyorsabbaknak és legruganyo­sabbaknak járó szögescipőt. A díjak átadása után rövid nyilatkozatot kértünk Balogh Miklóstól a verseny fővéd­nökétől, a városi tanács mű­velődési osztálya vezetőjétől — Nagyon tetszett a fiata­LABDARÚGÁS F Újra teremfoci Salgótarjánban Bemutatkoznak a csapatok (I.)

Next

/
Thumbnails
Contents