Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA.-, , XL. ÉVF., 31. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. FEBRUÁR 7., KEDD VB-ülés Balassagyarmaton, Posztón, Bátonyterenyén Lakäselosztäs Művelődési terv Pezsgő zenei élet Clést tartott tegnap Balassagyarmat és Pásztó város ta­nácsának, valamint Bátonytercnyc városi jogú nagyközségi tanácsának végrehajtó bizottsága. Fiatal házasok, nagycsaládosok Balassagyarmaton a testü­let négy napirendet vitatott meg, melyek közül az ez évi lakáselosztási tervről szóló előterjesztés bizonyult a leg­izgalmasabbnak. Hogy mire számíthatnak a balassagyar­mati lakásigénylők 1984-ben? Nos, a terv szerint az új ta­nácsi bérlakások mellett ki­osztanak 85 megüresedő taná­csi bérlakást, megüresedett Rétegtalálkozók A Pásztói városi Tanács végrehajtó bizottsága megvi­tatta — egyebek között — a városi művelődési tervet, ér­tékelvén a tavalyi művelődé­si feladatok végrehajtását is. Jelentős volt a társközségek .óvodáinak központi fűtéssel történő ellátása, a mátraszől- lősi óvoda konyhájának bő­vítése, megerősödött a gyer­mekvédelmi munka. A fel­újított művelődési központ és könyvtár, bár gazdag progra­tanácsi értékesitésű szövetke­zeti lakáshoz 21-en jutnak. OTP-lakásból 84 épül az idén, amely részben a tavalyi név­jegyzék, részben az előzetes építési megállapodás alapján osztható szét. A tanács az elosztható állami bérlakások névjegyzékénél szempontként veszi figyelembe a fiatal há­zasokat, a nagycsaládosokat, valamint a foglalkozás sze­rinti megoszlást. mot kínált, nem rendelkezett olyan kezdeményező erővel, hogy a kultúrát közvetítse a vállalatokhoz, szövetkezetek­hez. Az idei művelődési terv szorgalmazza az általános is­kolák tárgyi feltételeinek to­vábbi javítását, a tagozatos iskolák oktató-nevelő munká­jának színvonalasabbá téte­lét, a közművelődési intéz­ményekben a rétegekhez szó­ló, rétegeket mozgósító prog­ramok bővítését. Javítani a feltételeket Ugyancsak a kulturális élethez kapcsolódott a Bá- tonyterenyei városi jogú nagy­községi Tanács végrehajtó bizottsági ülésének első na­pirendje. A testület megvi­tatta a zeneiskola ^nunkájá- ról szóló beszámolót. A zene­iskola amely két kihelyezett tagozattal (Pásztó, Kistere- nye) működik, s amelynek vonzáskörzete igen kiterjedt (mintegy 20 helységből jár­nak a növendékek zenét ta­nulni), az idei tanév elején a személyi feltételek miatt nehéz helyzetbe került. Je­lenleg mégy üres státussal rendelkeznek. A tagozatokon történő oktatás körülményei sem ideálisak, mert a taní­tás az általános iskolákban történik. A testület elfogadta a jövőre szóló határozati ja­vaslatot, amely a tárgyi fel­tételek további javítását, a zeneiskola irányító-koordiná­ló szerepének növelését, a ze­nei programok rendszereseb­bé tételét tartalmazza egye­bek között. Tanulmányi verseny Versenyló zban égnek teg­naptól a megye szakmunkás­tanuló fiataljai. Megkezdődött a Szakma lel váló tanulója Cí­mért folyó verseny, vala­mint a szakmai tantárgyi ta­nulmányi versenyek megyei döntője. A megye három szakmun­kásképző intézetében — Sal­gótarján ban, Balassagyarma­ton és Bátonyterenyén — há­rom részletben rendezik meg a megyei döntőiket. Bátonyterenyén kerül sor a közismereti versenyekre, ezen részt, vesznek az egész­ségügyi és kereskedelmi isko­lák tanulói is. Magyar nye Ív­ből, irodalomból, történelem, bői, matematikából és fizi­kából mériik össze tudásu­kat a szakmunkástanulók, ösz- szesen mintegy nyolcvan fia­tal. A szakmai elméleti ver­senyekre Balassagyarmaton kerül sor, itt már csak az ipari iskolák tanulói verse­nyeznek, kilenc tantárgyból, közel százan. Az egészség,ügyi és kereskedelmi szakmát ta­nulóknak az illetékes minisz­tériumok külön versenyt szer­veznek. A legösszetettebb ver­seny a Szak ma kiváló tanu­lója címért folyó erőpróba. Megyénkben összesen 13 szak­mában szervezték meg. közel százhúsz gyerek vesz részt a megyei döntőkön. Itt szakmai elméleti, írásbeli feladatokat kell megoldani, majd valami­lyen szakmai gyakorlati fel­adat végrehajtására kerül sor. Mindhárom verseny ered­ményhirdetésére február 18- án kerül sor, a salgótarjáni if­júsági művelődési házban. Itt derül ki, kiik azok a legfelké­szültebbek — szaktárgyan­ként és szajkónként egy ta­nuló, illetve a ruhakészítő szakmából kettő —, akik az országos döntőben képviselik a megyét. Ekkor értékelik a tanulmányi mozgalom ered­ményeit is. Igazgatóisén ács-ütés az Agrokémiai Közös Vállalatnál Hétszáznyolcvanöt óra a levegőben - A tervezettnél nagyobb területen Biztos siker a hisfonséfii zár A nyolcszázötven főt foglalkoztató EIjZETT Művekszécsényi gyárában az idén mintegy 210 millió forint értékű termé­ket készítenek hazai és külföldi megrendelők számára. A lakatok, épűietzárak mellett a legjelentősebb a bútorzárak gyártása, ezekből a nemzetközi szabványoknak megfelelő, úgynevezett hárompontos zárószerkezetek összeállítása. A Széchényieknek jelentős az exporttevékenyége, cikkeik kö­zei 50 százalékát tőkéspiacokon értékesítik. Képünkön: ké-- szülnek a biztonsági zárak. — kulcsár — Jobb földi kiszolgálás — Növekvő teljesítmény A KERMI-vizsgáiatok tapasztalatai Rendszeres elleiirzés országszerte kelme, s egyes műszaki áruik Szécsényben tartotta tegnap igazgató tanácsi ülését a Nóg- rád megyéi Agrokémiai Közös Vállalat. Mint Kiss István igazgató beszámolt, eredményes évet zárt 1983-as tevékenysége ré­vén a közös vállalat. A Ka— 26-os helikopter és az AN—2- es repülőgép együttesen több mint 785 órát tartózkodott a levegőben, s ez annyit jelent, több mint 20 százalékkal túl­teljesítették a tervezett légi­órát, s ennek során mintegy 86 ezer hektárnyi területen vé­gezték el a megyében — és megyén kívül is — az idősze­rű légi növényvédelmi mun­kákat. A jobb szervezettségre, a földi kiszolgálás hatékonysá­gának növekedésére utal, hogy a megnövekedett feladatokat a tervézett költséggel, illetve Rövid munkalátogatásra Nógrád megyébe érkezett teg­nap délután Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezési miniszter. A szécsényi II. Rá­kóczi Ferenc Termelőszövet­kezetben dr. Hütter Csaba, a közös gazdaság elnöke fogad­ta a látogatót. A találkozón részt vett Devcsics Miklósnak, a megyei tanács elnökének vezetésével több tanácsi ve- zétő is. A termelőszövetkezet elnöke bemutatta a minisz­a helikopteres munkák eseté­ben, a tervezettnél olcsób­ban sikerült elvégezni. A közös vállalat termelési értéke és nettó árbevétele megközelítette a 15 millió fo­rintot, s ez mintegy 20 száza­lékkal több mint amennyivel az 1983-as tervekben szá­moltak. A mezőgazdasági nagyüzemek a múlt évben fo­kozottan igényelték az Agro­kémiai Közös Vállalat tevé­kenységét, a repülőgépes mű­trágyázás, vegyszerezés, lombtrágyázás és egyéb fon­tos növényvédelmi munkák levegőből való elvégzését. A vállalatnak pedig nagyobb zökkenők nélkül sikerült eze­ket az igényeket kielégítenie. Az Agrokémiai Közös Vál­lalat nyeresége a tervezett 755 ezer forint helyett 838 ezer térnék a megye egyik legna­gyobb mezőgazdasági üze­mét, ismertette a múlt évi eredményeket és az idei ter­veket. Váncsa Jenő érdeklő­déssel hallgatta a közös gaz­daság húshasznú szarvasmar­haprogramjának eddigi, igen kedvező tapasztalatait és a következő évek célkitűzéseit. A megyei tanács vezetőitől tá­jékoztatást kapott Nógrád me­zőgazdaságának helyzetéről is. Ezt követően megtekintette a forintban realizálódott s ez a számítottnál 11 százalékkal jobb. Ami az idei terveket illeti: a tavalyinál kisebb területen terveztek légi növényvédelmi munkákat, annyi azonban biz­tos, amennyiben az időjárás, vagy más külső körülmények indokolják, a tavalyihoz ha­sonló nagyságú területen dol­gozik. a helikopter és a re­pülőgép. Alkalmazásuk ugyanis — annak ellenére, hogy ' drágább a földi mun­kagépekénél — lényegesen gyorsabb, hatékonyabb és ezért gyakran eredményesebb. Előnyei azonban csak ott je­lentkeznek igazán, ahol ma­gasfokú szervezettséggel, mű­szaki színvonallal kapcsoló­dik e korszerű technológia be­vetése. szécsényi termelőszövetkezet biogázüzemét, amely az ener­giaracionalizálási program keretében épült és a nagy­üzem több hulladékenereiát hasznosító berendezését. Elis­meréssel szólt az üzemlátoga­tást követően a gazdaság tej­termelő tehenészetéről és a húshasznú szarvasmarha­ágazatban látottakról, tapasz­taltakról. A mezőgazdasági és élelmezési miniszter az esti órákban visszautazott Buda­pestre. A Kereskedelpii Minőségel­lenőrző Intézet az elmúlt fél évben 2033 új hazai gyárt­mányról és 1673 külföldi ter­mékről adott szakvéleményt a gyártó, illetve az importáló vállalatok kérésére (a vizsgá­latra küldött termékek több­ségére, mintegy 80 százalé­kára, a KERMI szakvélemé­nyének beszerzése az áruk forgalomba hozatala előtt kö­telező volt). A vizsgálatok alapján az árusításra szánt hazai gyártmányok 78, s az importáruk 87 száza­léka, összesen 3032 termek megfelelt a követelmé­nyeknek, 674 termékre viszont a válla­latok tilos jelzést kaptak. A hazai új gyártmányok közül különösen rosszul vizsgáztak egyes ruházati termékek és a bútorok. A cipőket például többnyire a nem megfelelő minőségű anyagok, a hibás összeszerelés, vagy az elégte­len vízállóság miatt nem en­gedték forgalomba hozni. A méteráruknál a kedvezőtlen minősítés oka többnyire az volt, hogy mosás után nagy­mértékben változtatták mére­tüket. A megvizsgált 67 bútor közül mindössze 23 felelt meg a követelményeknek. Az im­portáruk közül nem kerülhe­tett forgalomba több élelmi­szer, valamint gyenge mi­nőségű bútorszövet, ruházati — köztük több híradástechni­kai cikk. A KERMI a boltokban, rak­tárakban, TÜZÉP-telepeken, vendéglátó vállalatoknál és kiskereskedőknél is rendsze­resen ellenőrzi a már forga­lomban levő áruk minőségét. A legutóbbi fél évben a fő­városban 468, vidéken pedig 250 helyen vizsgálták a ter­mékek minőségét, részben szemrevételezéssel, részben laboratóriumi módszerekkel. Ez idő alatt összesen 7 termék árusítá­sát tiltották meg, három gyártmány forgalmazását pedig bizonyos feltételek­hez kötötték. Kivonatták például a forga­lomból a Hetra 101 SAT típu. sú ívhegesztő transzformátort, néhány játékot, autóalkat­részt, s a vegyipari gyártmá­nyok egy részének árusítását a hiányzó használati útmuta- tató mellékléséhez kötötték. A féléves ellenőrzés során a vásárlók kifogásai miatt a vállalatok, szervizek 13 203 ter­mékről kértek szakvéleményt a KERMI-től. Az esetek 76 százalékában a kifogást a szakemberek indokoltnak ta­lálták, ez az arány magasabb, mint az utóbbi néhány évben volt. Egyes cikkeknél, például a bútoroknál, építőanyagok­nál, néhány műszaki árunál, cipőknél különösein magas az indokolt reklamációik rész­aránya. Az intézet a vásárlók kifogásait — az egyedi pana­szok elbírálásán túl — olyan szempontból is vizsgálja, hogy a panaszra okot adó hiba kí­ván-e szélesebb körű vizsgála­tot, hatósági beavatkozást a további reklamációik elkerü­lése érdekében. Így került sor például arra is, hogy megtiltották a Tra­bant gépkocsihoz használatos kisipari gyártmányú első és hátsó fétókairmantyú forgal­mazását. ‘ Megállapították ugyanis, hogy a termék alap- átmérője, keménysége és tér­fogatváltozása nem felel meg a követelményeknek. A ható­sági intézkedést követően a gyártó a technológiai . hibákat kijavította, s az újonnan bemutatott fék­karmantyúk minősége már megfelelt a követelmé­nyeknek. A gazdasági nehézségek okozta szűkösebb anyagi vi­szonyok a korábbiaknál is jobban megkövetelik, hogy csökkenjen a hanyag munka miatti minőségromlás, s az a kár, amelyet a silány áruk forgalmazása okoz a lakos­ságnak. A KERMI munkájá­ban éppen ezért jelenleg és a jövőben is kiemelt szerepet kap a vásárlók érdskeirek intézményes védelme. (MTi) Váncsa Jenő Szécsénybe látogatott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents