Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-04 / 29. szám
JVűzeumí Holgozok TcoTIelcfív elismerése Madách-díj a Madách-évért Á megyei tanács idén négy Madúch-díjat adott ki. Az egyiket a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum alkotó közössége — név szerint dr. Praznovszky Mihály múze- umigazgató, Horváthné Szabó Ágnes muzeológus, Pre- sits Antal dekoratőr-csoportvezető, Kollár Sándor dekoratőr és Buda László múzeumi fotós — kapta. Az indoklásban hallhattuk: a Madách- hagyományok megőrzésében, népszerűsítésében kifejtett kimagasló tudományos és közművelődési tevékenységükért. Mit takar, mit fejez ki ez Hz dndofalás? Voltaképpen e körül forgott beszélgetésünk, melyet a díjazott múzeumi dolgozókkal folytattunk. — Hallottam különféle véleményeket — mondja Kollár Sándor —, melyek némelyike kétségeinek ad hangot. Biztos, így van rendjén. De annyit állítok, hogy az itt dolgozók nagyon sokat tettek a Madách-évben azért, hogy a költő élete, művészete méltóképpen kerüljön a figyelem középpontjába. A mi kollektívánkban van annyi kurázsi, how tiszta szívvel merjük vállalni az elismerést A múzeum kétségtelenül azt tette, amit tennie kellett, amit a közönség elvár tőle. Viszont ezt a kívánalomnál sokkal nagyobb lelkesedéssel, idő- és energiaráfordítással. Mert: kényszeríthető-e akármelyik múzeumi dolgozó arra, hogy a kiállítás megnyitása előtt napi 16—20 órát dolgozzon — mindenféle anyagi ellenszolgáltatás nélkül —, csupán az eredményért? Többen az utolsó napokban aűig aludtak. Fűtötte őket a maximális helytállás, a tenniakarás. A dekorátorok csoportvezetője, Presits Antal — mindig — most is a legnyugodtabb volt Tudta, hogy amit vállaltak, becsülettel teljesítették, hogy a felújított csesztvei Madách-kiál- Htás kiállja a legkritikusabb látogató bírálatát is. Presits volt a kiállítás látványterveiéi?. hónapokon át, mesteremberekkel tárgyalt, vitatko- ■osfct, mit miként kellene csinálni, hogy minden jó legyen, hogy megvalósuljon a tervező, dr. Kerényi Ferenc irodalom- és színháztörténész álma. Az október elsejei megnyitó közönsége érzékelhette: a gondos, áldozatos munka nem volt hiábavaló. Most a múzeumi dolgozók is érezhették: társadalmi figyelem kíséri tevékenységüket. — Mi még ilyen nagyszabású kiállítást nem csináltunk — mondja Presits Antal. — Kedvvel dolgoztunk. Aztán amikor a szakmai átvételen megjelent jó néhány ember, Budapestről a múzeumoktól, a minisztériumból is, és láttuk tetszik nekik a munkánk, megnyugodtunk. Kiderült, hogy körülbelül fele annyi pénzbe került, mintha a Központi Múzeumok Igazgatósága kiállításrendező csoportjával csináltatták volna, ugyanakkor a legkényesebb ízlést is kielégíti. Akik mellette szóltak, azok nemzetközi összehasonlításban tudnak gondolkodni. — Rengeteg olyan emberrel ismerkedtem meg, akivel egyébként sohasem találkoztam volna — vélekedik Buda László. — A kiállítás fotóanyagát én készítettem, mellette sok ezer más fotót, részben az emlékévhez kapcsolódót. Ahol csak lehetett, kattog- tattam a gépemet. Lefotóztam a színészeket, Lucifert, Ádá- mot, Évát... Nekem Az ember tragédiája lényegében nem dráma, hanem vérbeli sci-fi. S, ha így tekintem, nagyon tudom szeretni. Az irodalomtörténettel foglalkozó muzeológus, Horváthné Szabó Ágnes száméra nyilván többet jelent a mű, persze ő másként is közelit hozzá. Ötvözi személyes érdeklődését a szigorúan búvárkodó tudóséval. — A múzeum! és műemléki hónapra elkészült Madách- kiállításunk a legújabb kutatások alapján készült, összegzi az eddigi eredményeket. Korszerű Madách-képet ismerhet meg általa a látogató. Sok új, az utóbbi években előkerült dokumentummal, ismerettel gazdagodott a tártat. S a tartalom mellett korszerű a megjelenítése is. A kollektívát ért elismerésben osztozott a Nógrádi Sándor Múzeum és a megyei múzeumok igazgatója, dr. Praznovszky Mihály, aki egyike azon keveseknek, akik a legrészletesebben, a legmegbíz- hatóbban ismerik Madách Imre korát és életét, bizonyos mértékig irodalmi munkásságát. Praznovszky Mihály terjedelmes tanulmányt írt a drámaköltőről, s munkája várhatóan még ebben az évben könyvalakban megjelenik. — A kollektív Madách-díj ténylegesen az egész kollektívát jutalmazta — észrevételezi az igazgató. — A Ma- dách-emlékév alkalmából valamennyi munkatárs példásan, odaadással dolgozott, s intézményünk átgondolt terv alapján a tudományos és közművelődési formák sokaságát használta fel a madáchi életmű népszerűsítésére, megismertetésére. Ügy érzem azonban, hogy a díj nemcsak a múlt évi munkának szól, hanem a múzeumi szervezet eddig végzett tevékenységének. A tanácsi irányítású múzeumi szervezet tavaly volt húszéves. Korábban olyan művek jelentek meg Madách Imréről, amelyeket figyelembe kell vennünk — többek között Csukly László, Krizsán László tollából. 1973-ban tematikus Madách-évkönyv jelent meg, 1975-től sokirányú Ma- dách-kutatás bontakozott ki. Mindezeket, — és amiket nem említettem —, figyelembe véve, úgy hiszem, eredményes a munkánk és rászolgáltunk az elismerésre, örülünk neki. S, ha csak magamra vonatkoztatom, nem mondhatok mást: minden eddigi erkölcsi, anyagi elismerésem közül erre vagyok a legbüszkébb. Persze a díj több örömnél, megtiszteltetésnél: kötelezettség — a még felelősebb, még jobb munkára. S, így érzi ezt valamennyi munkatársam. Minden jel azt mutatja: a Madách-díj jó helyre került. Megbecsülik, tettek és tesznek érte! Sulyok László Ismét otyosópálfázot „Kell a jó könyv '83—85‘ Lapunk december 31-4 számában jelent meg a „Kell a jó könyv ’83—85” olvasópályázat felhívása. Az ajánlott művek közül újabb hármat mutatunk be olvasóinknak. A könyvismertetőket a Balassi Bálint Megyei Könyvtár mx&n- katársai készítették. MOSZKALENKO, KIRILL SEMENOVIC: A délnyugati irányban. önéletrajz. Bp. 1982. Zrínyi. ,,A történelem legnagyobb háborújának egyik résztvevőjeként — írja a bevezetőben Moszkalenko — nekem ugyancsak van mondanivalóm mind nemzedékem tagjai, mind az ifjúság számára, amely átveszi tőlünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Nagy Honvédő Háború dicsőségétől övezett harci zászlót. Számukra írtam meg emlékeimet a délnyugati irány hadműveletéről, ahol végigharcoltam a háborút”. Az író a személyes emlékező hitelével mutatja be a harcoló katonákat, és eleveníti meg a Nagy Honvédő Háború jelentős hadvezéreinek és politikusainak alakját Kitűnő jellemzést ad Sztálinról, Zsukovról, Vorosilovról, Grecskóról, Brezsnyevröl, Ko- nyevröl és a cseh Szvobodá- ról. Moszkalenko marsall háborús memoárja érdekfeszitő olvasmány, elsősorban a fiatalabb generációk számára. ROTHSCHILD HEGEDŰJE: Szovjet írók új elbeszélései. Bp. 1983. Európa. A szovjet írók elbeszéléseit ♦emutató antológia az elmúlt két év novellaterméséből válogat. Mint minden válogatás, ez sem törekedhet teljességre. de arra igen, hogy • lehetőségekhez és a rendelHárom a ...gyerek kevésre álló anyaghoz mérten képet próbáljon adni a mai szovjet emberek gondjairól és örömeiről. A tizenkét szerző más-más tematikájú anyaga a sokszínű élet egy-egy darabját villantja elénk. Megrendítő«! érdekes színfoltja a kötetnek Mariszajev elbeszélése, mely egy geológus csoport, a természet és a „városi ember” találkozását mutatja be. A kötet legdrámaibb írásában Baklanov a szovjet irodalom örökké megújuló témáját, ja háború okozta testi-lelki sérülések emberi tragédiáját fogalmazza újra megrázó őszinteséggel. UNT, MATI: Őszi kavargás. Kisregény. Bp. 1983. Európa. A legnevesebb észt prózaírók egyike a fiatal Mati Unt. Regényében Tallinn egyik új városnegyedét, Mustamäet mutatja be hat különböző sorsú ember életének ábrázolásával. A könyv hősei egyformán sérült, ingatag eg- zisztenciájú emberek. Az egyetlen, akit még nem deformált a panel életforma: Laura kilencéves fia, aki a világ csodásabbnál csódásabb tudnivalóival, jelenségeivel ismerkedik. Ö talán még képes lesz igazi emberi kapcsolatok kialakítására. A szereplők itt-ott egymásba botlanak a regényben, vagy éppen elkerülik egymást. De nemcsak azért van tele feszültséggel a kitűnő könyv, mert szerzője a cselekmény nagyszerű bonyolítója. Legalább ennyire ébren tartja érdeklődésünket a szerző stílusa, groteszk de nem erőltetett humora, komikus helyzeteket teremtő képessége, aforizmákkal kiteljesedő fogalmazásmódja. Ebédre várva Gyerekágy-csendélet Kata volt a leghangosabb. Csaik úgy dőlt belőle a méltatlankodás. Kora délután, az ebédet követő megérdemelt sziesztában zavarják őt! Teli tarokból kürtölte világgá sérelmét. Habár neki még a világ csupán egy szoba DiÓ6- jenon, a Zrínyi utca 8-ban... S hogy Kata ráíkezdlbe, Eszter, a legidősebb sem maradt el tőle. Hármójuk közül egyedül István volt a nyugodt. Szőke, pihés fejét ide-oda forgatta: mi ez a cirkusz itt, kérem? Jaj, lányok, hagyjátok már abba, az ember egy percre sem hunyhatja le a szemét.«! Nem kürtölték világgá a telexek, nem a világ csodája, hogy egy diósjenői fíatalasz- szany, december derekán három egészséges gyermeknek adott életet. Hanem ahogy elnézem Bőigér Istvánnét, ezt a húszéves, törékeny asszonyt, sehogysem tudom elképzelni, hogyan bírta. — Amikor megállapították a terhességemet és azt is, hogy ikrek lesznek, azonnal szigorú fekvést parancsoltak az orvosok. A tizenötödik héttől kezdve ágyban raboskodtam. Magam sem tudom hogyan bírtam, de egyáltalán nem volt nehéz! — Így képzelték... ? — A három gyerekre gondol? Nem, úgy gondoltuk, hogy két gyereket fogunk fölnevelni. — Mit szólt, amikor az ultrahangos vizsgálat kimutatta, hogy alighanem hárman lesznek? — Valójában el sem hittem. Tudtam, értettem, de nem tudtam elképzelni. Hát most itt vannak... — pillant a három kiságy felé, ahol a jóllakott ikrek mocorognak, immár csöndesen. — Nem is én voltam megijedve, hanem édesanyám, meg anyósom! — Így van! — bólint menye szavára Bőgér néni. — Ebbe a csöpp kis asszonyba hogyan férhet három gyermek egyszerre? Féltettem nagyon, de most már minden rendben. — Ha egytnás mellett vannak, még csak megkülönböztetem a lányokat, de, ha külön ! — nevet Kis Gerc István, a kismama boldog édesapja, immáron háromszoros nagyapa — egyszerre. — Ha külön hozzák elém őket, bizony összekeverem Katát, meg Eszterrt. Majd belejövök. A budapesti orvos-továbbképző intézetben, december tizenkilencedikén először Eszter jött viliágra 2050 grammal, őt Kata követte 2350 grammal, majd a leglustább István 1930 grammal gyarapította a Bőgér családot. — Három helyről kapjuk az anyatejet — sorolja a fiatal édesanya. — De ez sajnos csak a harmadát fedezi a napi ..szükségletnek”. Hál isten, jól esznek a gyerekek, de bizony a táp helyett jobb lenne az anyatej. Csakhát Diós jenére nem juthat el rendszeresen az anyatej. Ezt mondja a kismama. Én csak lopva firkantom föl a jegyzetfüzetembe: három egészséges felnőtt legyen ezekből a gyerekekből. Ahhoz pedig anyatej kell. Diósjenő nem a világ vége. S ha az is! Valahogyan, valakik — összefogva — csak eljuttathatnék mindennap Balassagyarmatról, vagy Vácról Bőgérékhez az anyatejet. Hogy kik? Talán szocialista brigádok, talán az intézmények, talán... az emberek. — képek: kulcsár — A szekrényben hatvan pe- lenka. húsz kis ing, tömérdek rugdalózó. A cumisüvegeken ragtapasz, rajtuk a „tulajdonos” heve. Automata mosógépet az erdészet hozott ajándékba — a „hármak” édesanyja ott adminisztrátor. A szakszervezet rendkívüli segélyt utalt ki, akárcsak a tanács. Mint hírlik, a tanácselnök most olyan babakocsi után futkos, amelyikben egyszerre elférnek az ikrek. A kismama édesanyja „családi állami” szolgálatba lépett: ott. hon maradhatott gondozónk«« ként, ehhez a tanács adja 0 pénzt. — Szűk lesz a szülői hás hamarosan. — Igen — mondja elgortt doükodva Bőgér Istvánne. —i Most még kicsit összefolynak a dolgok, temérdek a tenmlJ való, de már nekem is mag-' fordult a fejemben, hogy örökké itt nem maradhatunk.' Építésihez, lakásvásárláshoz kevés a pénzünk. A faluköz- pontban hamarosan láncháziak épülnek, ott kaphatnánk. Csak még azt nem tudjuk, miiből gyűjtjük össze a hozzávalót? — Talán szülői segítséggel,.? — Lesz az is — bóMnfatóki a boldog nagyszülők. — Már azon is gondolkodtam, ünnepen hogy férünk el ennyien egy asztal mellett? tűnődik hangosan Kis Gere István. — Nagyobb gondunk sose legyen! — kapja nevető szája elé kezét Bőgér néni. Ezt kívánjuk mi is az egészséges, .szépen fejlődő hármas ikreknek. Hortobágyi Zoltán Műhold erdőtüzek ellen Műholdak segítségével ez évben több szibériai és távolkeleti tűzfészkét sikerült felderíteni és semlegesíteni. A több száz kilométeres távolságokra elnyúló évszázados erdőségekben a műholdak már a tűz keletkezésének időpontját is felderítették, így idejében értesítést kaptak a tűzoltók. Ezzel a segítséggel több tízezer hektáj*ftyi erdőség megmentése vált lehetővé. A földfelszín megfigyelése és s föld tartalékainak tanulmányozása az űreszközök segítségével jelenleg több mint 700 szovjet tudományos és nép- gazdasági központ megbízásából történik. NÖGRÁD - 1984, február 4.« szombat Mini autó Jui'ij Medovcikov egyetemi hallgató olyan autót készített, amely száz kilométerenként mindössze 300 gramm üzemanyagot fogyaszt. Az óránként 50 kilométeres sebességet tó elerő autó kétszemélyes. Az összehasonlítás kedvéért közöljük: a leggazdaságosabb, modern, kis térfogatú szériaautók száz kilométerenként körülbelül 8 liter benzint fogyasztanak. A nagymama segítsége is biz ony clkel minden aspektusának, valamint a kémiával rokon tudományok — molekuláris biológia, geokémia, fizika és mások — fogalmainak bemutatására. A Szovjetunióban kémiai enciklopédiát adtak ki, 9000 szócikkel. A világirodalom más egykötetes kémiai kézikönyveitől eltérően, az új kiadás sikeres kísérletet tesz a kémiatudomány és vegyészet Kémiai enciklopédia
