Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-04 / 29. szám

ÜIXG PRÖtETÄTOT EGTESÜÖETER! XL. 6VF.. 29, SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1984. FEBRUÁR 4„ SZOMBAT Hazánk vendége Margaret Thatcher Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások — Kádár János és Losonczi Pál fogadta az angol kormányfőt — Fogadás a Parlamentben Margaret Thatcher Nagy- Bri'fcan.nia és Észak-lrország Egyesült Királyság miniszter- elnöke —, aki Lázár György­nek, a Minisztertanács elnö­kének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik ha­zánkban — pénteken reggel megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét a Hősök te­rén. Ezt követően Lázár György és Margaret Thatcher —, aiki- nek személyében első ízben tesz hivatalos látogatást Ma­gyarországon brit kormányfő — a Parlamentben szűk körű megbeszélést folytatott. A program a délelőtti órák. ban a Parlament delegációs termében folytatódott:. Lázár György és Margaret Thatcher vezetésével megkezdődtek a magyar—brit hivatalos tár­gyalások. A magyar tárgyaló csoport tagjai: Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Esztergályos Ferenc kül­ügyminiszter-helyettes, vala­mint Bányász Rezső, hazánk londoni nagykövete. Nagy- Britanmia képviseletében — a miniszterelnök-asszony tár­saságában — Sir Julian Bul­lard külügyminiszter-helyet­tes, John Coles magánfitkár és Peter William Unwin, Nagy-Bribannia és Észak-lror. szág Egyesült Királyság buda­pesti nagykövete ült tárgya­lóasztalhoz. A plenáris ülésen megvitat­ták az időszerű nemzetközi témákat. Megállapították, hogy bár a külpolitikai kér­déseket illetően a két kor­mány álláspontja eltérő, mind­két ország érdekelt a kelet— nyugati kapcsolatok fenntar­tásában, a feszültség csökken­tésében. Véleményt cseréltek a leszerelési tárgyalások hely­zetéről, valamint azok folyta­tásának lehetőségedről, kilá­tásairól. Az őszinte, szívélyes légkörű megbeszélésen átte­kintették a Magyarország és Nagy-Britannia közötti két­oldalú kapcsolatok széles skáláját, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A tárgyalások befejezését követően a brit kormányfő rö­vid sétát tett az Országház­ban. (Folytatás a 3. oldalon.) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1983. évi fejlődéséről Ikeráldás Diósjenőn Családtervezés. Van, aki három gyermeket szeretne. Szépen sorban, egymás után. Van, aki kettőt. Szépen sorban, egymás után. Van, aki többet, de sorrendben! Bőgéréknél Di- ósjenón másként történt. Három gyerek született. Szépen, sorban, egymás után. Né* hány perccel... (Kiportunk a diósjenői hármas ikrekről a negyedik oldalon olvasható.) Képünkön a boldog édesanya kicsinyeivel. — kép: kulcsár — Az 1983. évi népgazdasági terv fö célja, a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítása, a nemzetközi fizető- képesség fenntartása meg­valósult. A kiviteli többlet nagyobb létt az előző évinél. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása az előző évi szin­ten maradt. A termelést és az ellátást szolgáló állóesz­közök állománya gyarapodott. Folytatódott a gazdálkodás szervezeti korszerűsítése. A gazdasági munka ered­ményeit mérsékelte a tartó­san kedvezőtlen külpiaci helyzet, a külkereskedelmi árak változása miatt kelet­kezett árveszteség, az aszály. Emellett a munka hatékony­ságának fokozása, a termé­kek korszerűsítése, a ver­senyképesség javítása nem mindenütt tartott lépést a követelményekkel. Mindezek miatt egyes területeken az eredmények az előirányzott­nál kisebbek. 1983-ban a nemzeti jöve­delem összege folyó áron mintegy 730 milliárd forint volt, volumene — előzetes, részben becsült adatok alap­ján — valamivel meghalad­ta az 1982. évit. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak szá­ma 1,5 százalékkal csökkent. A munka termelékenysége emelkedett. A takarékosságra, az erő­források jobb hasznosításá­ra irányuló programok vég­rehajtása eredményes volt. Az ágazatok többségében csökkent az egységnyi ter­melésre jutó anyag- és ener­giafelhasználás. Az energiaellátás az év fo­lyamán kiegyensúlyozott volt. Á népgazdaság energiafel­használása közel 2 százalék­kal csökkent, az energiagaz­dálkodási program, a ter­melési szerkezet változása, valamint az év eleji enyhe idő hatására. Mind az anyagi ágak, mind a lakosság keve­sebb energiát használt fel, mint az előző évben. Az en er«i a iáén vek kielégítésében ngcrvoV'h szeren iu'tott a hazai forrásoknak Folytatódott a kőnlni és kőolajtermékek he- jvettesítése más energiahor­dozóval. így földgázzal és vil­lamos energiával. A nemzeti jövedelemből belföldön 710—71p müliáid forintot, volumenben 2—3 százalékkal kevesebbet hasz­náltak fel, mint 1982-ben. A fogyasztásra jutó rész válto­zatlan szintje mellett a fel­halmozás — a beruházások volumenének csökkenése és a készletnövekedés mérséklő­dése következtében — kb. 20 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A lakosság infrastrukturá­lis ellátásénak javítását szol­gáló társadalmi-gazdasági programok legfontosabb fej­lesztési céljai megvalósultak. Az életkörülmények javítását szolgáló több területen növe­kedett a lakossági, helyi erő­források szerepe. A termelői és a fogyasztói árszínvonal a tervezett mér­tékben emelkedett. A válla­latok és szövetkezetek pénz­ügyi helyzete nem volt ki­egyensúlyozott, a korábbinál több vállalatnak voltak lik­viditási nehézségei. A beho­zatali árak növekedése meg­haladta a kiviteli árakér a cserearány romlotc. Az álla­mi költségvetés bevételei a kiadásoknál gyorsabban nőt­tek. a költségvetési hiány az előző évinél és a tervezettnél kisebb lett. A népgazdaság 1983. évi fejlődésének főbb mtuatószámai. Terv 1982. Tény év százalékában Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos épitcs-szerclés Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás A szocialista szervek beruházásai, folyó áron IMI,5—101,0 96— 97 101—103 97— 98 101—102 98— 98,5 99— 99,5 100.0— 100,5 97—98 kb. 101 97—98 kb. 97 100.0— 100,5 kb. 100 Milliárd forint 170—172 187 Az ipari termelés összessé­gében kb. 1 százalékkal, a tervelőirányzat alsó határá­nak megfelelően emelkedett. Az állami iparvállalatok ter­melése 0,8 százalékkal meg­haladta az egy évvel azelőt­tit, az ipari szövetkezeteké 1,7 százalékkal csökkent. Az új típusú gazdasági szerveze­tek — kisvállalatok és kisszö­vetkezetek, gazdasági mun­kaközösségek — és a magán- kisipar teljesítményei jelen­tősen emelkedtek. Az ipari termelésben és értékesítésben nőtt az export aránya. Az ipari termékek kivitele mind­két fő elszámolási viszonylat­ban jelentősen bővült. Az ipar belföldi célú értékesítése 1,9 százalékkal csökkent. Ezen belül a lakosságnak lényegé­ben ugyanannyit, beruházási célra 8.2 százalékkal többet, a termelő-felhasználók számá­ra 2,7 százalékkal kevesebbet értékesítettek. >ar A termelés és értékesítés nagyobb arányú bővítését hátráltatta a korlátozott kül­piaci kereslet, a kedvezőtlen (Folytatás a 2. oldalon.) Aktívabb lett a munkásőrök politikai tevékenysége Ünnepélyes állománygyűlés a megyei parancsnokságon Tegnap a késő délutáni órákban a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek művelődési központjában tartotta az év­záró-évnyitó ünnepélyes ál­lománygyűlését a munkásőr­ség Nógrád megyei parancs­noksága. A megjelenteket Ro­botka János, a megyei pa­rancsnok helyettese Köszöntöt­te. Köztük Sándor Lászlót, a megyei pártbizottság osztály­vezetőjét, Illés Miklóst, a me­gyei tanács általános elnök- helyettesét Takács Vilmost, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának tagját, a Szo­cialista Hazáért és a Szocia­lista Magyarországért Érdem­érem tulajdonosát, a munkás­őrség alapító tagját, a ha­zánkban ideiglenesen tartóz­kodó egyik szovjet katonai alakulat képviselőit, a társ fegyveres testületek tagjait. Az elmúlt év munkáját Pé­ter Balázs, a munkásőrség Nógrád megyei parancsnoka értékelte és határozta meg az idei feladatokat. Beszámoló jelentésében foglalkozott az­zal. hogy a munkásőrök év­záró-évnyitó egységgyűlései társadalmi életünk politikai eseményei voltak, amelyeket Nógrád megye dolgozói, min­denekelőtt a megbízatást adó kommunisták is számon tar­tanak. Elmondhatjuk, hogy egységeink eredményesen és színvonalasan végezték el a rájuk háruló feladatokat. Politikai céljaink alapján a széles közvélemény előtt tartalmas és eredményes mun­káról, felelősségteljesen ad­tunk őszinte számvetést. Majd kijelentette: — Munkásőrállományunk döntő többsége, miként ez az egységgyűlések optimista po­litizáló rétegéből is megnyil­vánult, érti és érzékeli a vi­lágban zajló eseményeket, a nemzetközi méretű osztály­harc oksági összefüggéseit és velejáróit, politikai, gazdasági és társadalmi helyzetünket és ezekből a munkásőrségre és az egyes munkásőrre há­ruló feladatokat. Az 1983. év eredményei igazolják, hogy a munkásőrök ebben a min­den embertől többet kívánó helyzetben is készek helytáll­ni, példamutatással, kiállá­sukkal, cselekvésre mozgósí­tani munka- és lakóhelyi dol­gozótársaikat. Támogatják a párt politikáját, követik irányvonalét, és ami nagyon fontos, a nehézségek ismere­tében is bíznak a jövőben. Péter Balázs ezután az or­szágos parancsnokság érté­keléséről szólt, aminek ered­ményeként a megyei parancs­nokság és alárendelt egységei éves munkáját eredményes­nek ítélték meg, a feladatvég­rehajtást pedig magas színvo­nalúnak mondották. Itt je­lentette ki: nem sok megyé­ben hangzott el, hogy a me­gyei munkásőri tevékenysé­get k:válóra értékelték. Már­pedig Nógrád megyében ezt a munkát a munkásőrség or­szágos parancsnoksága így ítélte meg. Ehhez hozzájárult az elmúlt év fontos jellemző­Sikeres évkezdet a Dunaújvárosi Papírgyárban A papír ismét keresett ter­mék a világpiacon, s ezt a lehetőséget jól használta ki a magyar papíripar legnagyobb gyára, a Dunaújvárosi Pa­pírgyár: az év első hónapjá­ban sikeres exportprogramot bonyolított le. Tavaly az első negyedévben alig volt export, az idén januárban pedig már több mint 2800 tonna hul­lám-alappapírt szállítottak ki Iránba, Ausztriába és Ju­goszláviába. Megkezdték eg.y ciprusi rendelés teljesítését is. Februárban kezdik meg a KGST-országoklcal kötött árucsere-megállapodás telje­sítését: elsősorban író-nyomó papírt szállítanak az NDK- ba és a Szovjetunióba. 1984-ben összesen 38 ezer 400 tonna papírt exportál a gyár. je, hogy aktívabb lett a mun­kásörök politikai tevékeny­sége. Értékelte a megyei törzs állomány áriak és köz­vetlen szakegységeinek mun­káját, majd kijelentette, hogy a munRásőrök a párton kívü­liek tömegében kommunisták­hoz méltó módon dolgoznak és élnek, jelentős szerepet vál­lalva az ott levő politikai közérzet alakításában. Be­számoló jelentését az 1984- es feladatokkal zárta, majd így fejezte be: — A végzett munka érté­kelése, az újabb feladatok számbavétele azit igazolja: Nógrád megye munkásőrállo- mányának minden tagja fel­adata ismeretében egységesen vallja, hogy becsületes, szor­galmas, lelkiismeretes, min­dennapi munkájával járul hozzá munkásőri feladatai teljesítéséhez, szocialista vív­mányaink megőrzéséhez, teé vábbi építéséhez. Balázs Sándor alosztályve­zető ezután különböző pa­rancsokat ismertetett, majd Sándor László és Péter Ba­lázs Kiváló parancsnoki, Ki­váló munkásőri kitüntetése­ket és szolgálati érdemérme­ket nyújtott át Sándor László tolmácsolta megyénk munkásőreinek a megyei pártbizottság elisme­rését és köszönetét, a munká­ban, a szolgálatban eltöltött becsületes helytállásáért. Köszöntötte az ünnepélyes* állománygyűlést a szovjet ka­tonai delegáció vezetője, majd Kaszab Géza határőr alezre­des az együttműködésért, a határőrség kerületparancs­nokságának ajándékát nyúj­totta át a munkásőrség me­gyei parancsnokának. Az ünnepélyes állomány­gyűlés az Intemacionálé hang­jaival ért véget. Somogyvári László 1

Next

/
Thumbnails
Contents