Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-04 / 29. szám
Á Központi Statisztikai Hivatal jelentése , (Folytatás az 1. oldalról.) vlágpiaci áralakulás, a verseny éleződése, esetenként a termékek egy részének alacsony műszaki színvonala, nem kielégítő minősége és versenyképessége. Helyenként gátolta a termelést munkaerőhiány, egyes anyagok és alkatrészek hiánya, a kooperációs kapcsolatok lazulása. A termékek korszerűsítése, a piaci igényekhez való alkalmazkodás a szükségesnél lassabban haladt. Az iparvállalatoknál és szövetkezeteknél foglalkoztatottak száma 34 800 fővel, 2,3 százalékkal kevesebb volt, mint 1982-ben. A fő ágazatok közül legjelentősebben a könnyűiparban, a kohászatban és a gépiparban csökkent a létszám. A létszámcsökkenésből eredő termelési nehézségek enyhítésében jelentős szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségeknek. A vállalatok és szövetkezetek termelékenysége az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján 3,1 százalékkal emelkedett. Gépállományuk kihasználtsága némileg romlott. As Iparvállalatok és szövetkezetek termelése és termelékenysége ágazatonként (1983. év, 1982. év százalékában) Termelés Termelékenység Bányászat Kohászat Gépipar Építőanyag-ipar Vegyipar Könnyűipar Élelmiszeripar Az energiafelhasználás csökkenésével összhangban mérséklődött a főbb energia- hordozók termelése. Szénből 25,2 millió tonnát, földgázból 6,5 milliárd köbmétert, kőolajból'2 millió tonnát hoztak felszínre, 1—3 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A villamosenergia-ter- melés 25,7 milliárd kilowattóra volt, 4,1 százalékkal több mint 1982-ben. A villamos erőművekben megfelelően kihasználták a széntüzelésű erőművek kapacitását. A paksi atomerőmű 1. sz. blokkja — amely az év egy részében még próbaüzem jelleggel működött — a villa- mosenergia-termelés 9.6 százalékát szolgáltatta. A folyamatban lévő beruházások közül az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi bányaüzemében az év folyamán évi 200 ezer tonna kapacitású üzemrészt nyitottak meg. Alumíniumkohászat! termékekből a belföldi értékesítés változatlan színvonala mellett a kivitel mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően emelkedett Vaskohászati termékekből a lakáspiacokra irányuló kivitel csökkent. Befejeződött, illetve műszakilag megvalósult a Székesfehérvári Könnyűfémműben a félgyártmányfej- lesztő beruházás, a Dunai Vasműben a kon verteres acélgyártás fejlesztése, a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművének beruházása. A gépiparon belül az egyes vállalatok, alágazatok termelése differenciáltan alakult. Legnagyobb mértékben a műszeripar, valamint a híradás- és vákuumtechnikai ipar növelte termelését, de meghaladta az előző évi szintet a fémtömegcikk-ipar termelése is. Csökkent a villamos gépek és berendezések termelése és némileg a gép- és gépiberendezés-, valamint a közlekedésieszköz-iparé is. A gépipar rubelviszonylatban növelte exportértékesítését, a nem rubelelszámolású gépexport csökkent 96,8 96,7 98,5 102,2 100,6 103,3 100,8 102,1 101,6 102,5 101,0 105,2 102,2 101,8 Az építőanyag-iparon belül csökkent a kő-, kavics-, cement- és egyes betontermékek termelése. A növekvő igények hatására számottevően nőtt az azbesztcementtermékek. a szigetelőanyagok, a tégla- és cserépipari termékek gyártása. A növekvő termelés ellenére a lakosság építőanyag-keresletét gyakran nem tudták hiánytalanul kielégíteni. A vegyipari termékek közül nagymértékben emelkedett a gyógyszerek, a növényvédő szerek, a háztartási és kozmetikai cikkek gyártása. Bővült a műtrágyák, a műanyag-alapanyagok és műanyagok, a szerves és szervetlen vegyipari termékek, a gumiipari cikkek termelése is. A vegyipar belföldre kevesebbet, exportra lényegesen többet értékesített, mint 1982-ben. A kivitel mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően bővült A Borsodi Vegyi Kombinátban befejeződött a pvc IV. műanyag-feldolgozó üzem fejlesztése. Bővült a vegyipar növényvédőszer-gyártó és gyógyszeralapanyag-gyártó kapacitása. A könnyűiparon belül a papír-, a nyomda- és a fa- feldolgozó ipar termelése nőtt jelentősebben. A ruházati ágazatok termelése összességében mérsékelten, ezen belül a cipőiparé mintegy 6 százalékkal emelkedett A könnyűipar a lakosság számára és rubelviszonylatú exportra némileg kevesebb, nem rubelelszámolású piacokra több terméket értékesített, mint az előző évben. Az élelmiszer-ipari ágak közül a legnagyobb mértékben a húsipar termelése emelkedett. Meghaladta az előző évi szintet — többek között — a baromfi- és tojásfeldolgozó-, a tej-, a tartósító-, a malomipar termelése is. Az élelmiszeripar is növelte exportját, elsősorban a rubelelszámolású piacokra. A tőkéspia- eokra a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek ellenére nőtt a kivitel. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene a tervezettnek megfelelően, 2—3 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az előző évinél 5,5 százalékkal kevesebbet termelt, a nem építő- ioari szervezetek építési tevékenysége némileg, a magánépítkezések nagyobb mértékben fokozódtak. A kivitelező építőipar építési exportja az előző évihez hasonlóan az éves teljesítménynek kb. 3 százalékát tette ki. Nem változott lényegesen a beruházási és fenntartási jellegű építkezések aránya sem, a fenntartási munkák az összes termelés 22 százalékát adták. A kivitelező építőipari szervezetek 1983-ban kevesebb építmény megvalósításán dolgoztak, mint az előző évben. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 3,6 százalékkal, 10 800 fővel csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2 százalékkal elmaradt az 1982. évi szinttől. Az év folyamán 74 250 lakás épült fel. Az épített lakások 22 százaléka állami erőből, a többi magánerőből, túlnyomórészt állami támogatással, kölcsönnel épült. A magánlakás-építés mennyisége és aránya tovább növekedett. 2 NÓGRÁD — 1984. február 4., szombat Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése a tervezett kismértékű növekedéssel szemben 3 százalékkal elmaradt az 1982. évitől. A növénytermelés a kedvezőtlen időjárás hatására összességében 9 százalékkal csökkent, az állattenyésztés 3 százalékkal nőtt. 1983-ban 13,7 millió tomna gabona termett, 1,2 millió ton. nával kevesebb az 1982. évinél. Cukorrépából 30 százalékkal termett kevesebb az előző évinél, amit csak részben ellensúlyozott a magasabb cukor- tartalom. Napraforgóból — az 1982. évinél kisebb területen, de magasabb átlagtermés mellett — lényegében ugyanany- nyit termeltek, mint az előző évben. Zöldségfélék bői és burgonyából a szántóföldön és a kertekben 10, illetve 15 százalékkal kevesebb termett. 1983-ban mind az abrak-, mind a szálas takarmányok termelése visszaesett. A gyümölcstermelés 14 százalékkal elmaradt az 1982. évi jó terméstől. Szőlőből 986 ezer tonnát szüreteltek, ami 6 százalékkal maradt el az 1982. évi kiemelkedő terméstől. A bor minősége jobb az előző évinél. A sertésé lloimány növekedése folytatódott és az év végén 9 833 000 darab volt. Valamelyest nőtt az anyakocák száma is, A szarvasmarha-állomány csökkent és az év végén 1 907 000 darabot tett ki. Kevesebb volt az év végén a tehenek száma is. A juhok száma a számottevő export miatt kisebb, mint egy évvel azelőtt. A vágóállat-termelés az előző évhez képest 6 százalékkal nőtt és elérte a 2.3 millió tonnát. Ezen belül 10—11 százalékkal nőtt a vágósertés-termelés, mérsékeltebben, 7 százalékkal a vágójuhé, míg a vágómarháé kismértékben csökkent, a vágóbaromfié az előző évi szinten maradt. A fontosabb állati termékek közül tejből, tojásból és gyapjúból valamivel többet termeltek. mint 1982-ben. A mezőgazdasági üzemek ki. egészítő tevékenysége tovább bővült, ami az állattenyésztés fejlődésével együtt ellensúlyozta a növénytermelésben bekövetkezett visszaesést, A mezőgazdasági ágazatba tartozó szervezetek összes termelése így azonos volt az előző évivel. A fontosabb gépek közül a traktorok és az arató-cséplő gépek száma nem változott jelentősen, a tehergépkocsiké emelkedett, összességében a gépi vonóerő kapacitása tovább bővült és az év végén meghaladta a 8 millió kW-ot. 1983-ban tovább csökkent a mezőgazdaság gázolaj- és tüzelőolaj-felhasználása. Műtrágyából valamivel többet vásároltak a mezőgázdasági üzemek. Az erdőgazdálkodás nettó fakitermelése 6.4 millió köbméter volt. valamivel kevesebb az előző évinél. Ebből 3,7 millió köbméter az ipari fa és 2,7 millió köbméter a tűzifa. Az év folyamán több mint 6000 hektár új erdőt telepítettek és 21 ezer hektár jégi erdőt újítottak fel, kevesebbet, mint 1982-ben. A közüzemi vízművek kapacitása az előző évhez képest 4,5 százalékkal bővült, ezzel a lakosság négyötöde részesül vezetékes vízellátásban. A csatornázott területeken élők száma 2.5 százalékkal emelkedett, arányúik az összlakosságon belül 44 százalék. Jelentősen, 13 százalékkal bővült a szennyvíztisztító kapacitás. Közlekedés, posta és távközlés A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1,9 százalékkal kevesebb árut szállítottak, mint 1982-ben, árutonnaki Lomé tér -tel jesí tményük elérte az előző évit. A közúti és a vízi közlekedésben növekedés következett be, a vasúti és a csővezetékes szállítás teljesítménye mérséklődött. . A távolsági személyszállításban 6,7 százalékkal csökkent az utasok 6záma és rövidült az átlagos utazási távolság. Legjelentősebben a vasúti utasforgalom esett vissza, de mérséklődött a távolsági autóbuszoké is. A helyi tömeg- közlekedést 1,7 százalékkal több utas vette igénybe. Autóbuszon és helyiérdekű vasúton többen, villamoson és metrón valamivel kevesebben utaztak, mint 1982-ben. A járműbeszerzések csökkentek az 1982. évihez képest és a legtöbb járműfajtánál az előirányzott mennyiséget sem érték el. 1983-ban 88 ezer új személygépkocsit értékesítettek. Az év végi állomány meghaladta az egy és negyed milliót, ebből több mint 1,2 millió a lakosság tulajdonában volt. A vasúti közlekedésben 308 km hosszúságban pályakorszerűsítést végeztek, 85 km-en önműködő vonalbiztosító berendezéseket szereltek fel. A villamosított vonalaik aránya 21,8 százalékra emelkedett. Folytatódott az országos közúthálózat fejlesztése. Az év első felé'ben átadták a forgalomnak az M—3 autópálya Hatvan—Gyöngyös közötti szakaszát. Megindult a forgalom a Ferihegyi repülőtér új kifutópályáján, új repülésirányító és -kiszolgáló létesítményeket adtak át. A bekapcsolt távbeszélő-főállomások száma 21 ezerrel, ezen belül a lakásokon felsze. relteké 16 ezerrel, 3.6 százalékkal nőitt. A főállomások 79 százaléka távhívásra alkalmas. A közlekedés, posta és távközlés területén foglalkoztatottak száma csaknem 2000 fővel, 0.5 százalékkal kevesebb mint 1982-ben volt. a gépexport csökkent. Ugyancsak mérséklődött a mező- gazdasági termékek kivitele, nagyrészt a kedvezőtlen értékesítési feltételek, valamint az aszály miatt. A kiviteli többlet így is lényegesen meghaladta az 1982. évit. de a tervezettet nem érte el. A nemzetközi pénz- és hitelkapcsolatok a népgazdasági tervnek megfelelően alakultak. Ebben szerepe volt az ENSZ szakosított pénzügyi intézményeivel kialakult együttműködésnek. Az ország oénzügyi tartalékai az előző év végéhez képest javultak. Idegenforga’om 1983-ban 10 millió külföldi látogatott Magyarországra, 6,4 százalékkal több, mint 1982-ben. A beutazók több mint 70 százaléka szocialista országokból érkezett, számuk csaknem 400 ezerrel, a nem szocialista országokból érkezők száma 235 ezerrel nőtt. A hazánkba érkező külföldiek kétharmada egy napnál hosszabb ideig tartózkodott az országban, az előző évhez képest a turisták száma 4,5 százalékkal emelkedett, átlagos tartózkodási idejük némileg csökkent. Az év folyamán a szállodák befogadóképessége 1100-zal. az egyéb kereskedelmi szálláshelyeké — fogadók, turistaszállások, nyaralóházak, kem- p' gek, fizetővendég-látás — 11 800-zal bővült. Magyar állampolgárok 4,8 millió alkalommal utaztak külföldre, ez 22,1 százalékkal több az előző évinél. A kiutazók 88 százaléka a szocii-lista országokat kereste fel. -zá- muk 23 százalékkal, a nem szocialista országokba látogatóké 15,8 százalékkal volt nagyobb mint 1982-ben. Az idegenforgalmi bevételek és kiadások aktív egyenlege tovább nőtt. Ezen belül rubelelszámolásokban nagyobb, nem rubelelszámolásokban valamivel kisebb volt az aktívum az 1982. évinél. Beruházás Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság A lakosság jövedelme és fogyasztása A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete bérkiegészítésekkel együtt 5240 forint volt, 4.6 százalékkal több, mint 1982-ben. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 3,5 százalékkal havi 4670 forintra emelkedett. A pénzbeli társadalmi jövedelmek összege 9 százalékkal nőtt, és kb. 112 milliárd forintot tett ki. Emelkedett a a természetbeni — egészség- ügyi, oktatási, kulturális — jövedelmek összege is. t Nyugdíjakra 75 milliárd forintot fizettek ki közel 10 százalékkal többet, mint 1982- ben. Szerepe volt a növekedésben annak, hogy a jogosultak száma az év folyamán 36 ezerrel. 2 212 000-rc nőtt, valamint annak, hogy az áj nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja. Hozzájárult a növekedéshez az évi 2 százalékos, illetve legalább 100 forintos kiegészítés. továbbá. boav 1933. szeptember 1-től esves alacsony nyugdíjjal rend°''-e- zők ellátmányát havi 100— (Folytatás a 3. oldalon) I pest, és kisebb, mint a befejezett beruházásoké. A folyamatban levő beruházások állománya 1—2 százalékkal csökkent. A megvalósítás alatt álló beruházásom átlagos készültségi foka kismértékben nőtt. 1983-ban építési beruházásokra 2 százalékkal kevesebbet, gépekre 1 százalékkal, ezen belül hazai gyártásúak- ra 6 százalékkal többet fordítottak, mint az előző évben. A beruházások ágazati öszszetétele csak kismértékben változott. Az ipari és építőipari, valamin, a vízgazdálkodási beruházások aránya némileg emelkedett, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási beruházásoké csökkent. A szocialista szervek beruházásaira 187,2 milliárd forintot fizettek ki, 1,5 milliárd forinttal többet mint 1982-ben. Az árak emelkedése miatt a beruházások volumene kb. 5 százalékkal, a tervezettnél kevésbé csökkent. Az állami döntés' körbe tartozó beruházásokra 78,7 milliárd forintot fordítottak. Ez az összeg — az előirányzott csökkenés helyett — 2 százalékkal meghaladta az élező évit. A vállalati-szövetkezeti döntésű beruházások összege, amelyeknél ugyancsak mérséklődéssel számoltak, lényegében megegyezett az 1982. évivel. A megkezdett beruházások száma és költség-előirányzata csökkent az előző évhez kéa városi népesség aránya 55,7 százalékra emelkedett. 1984. január 1-ón az aktív keresők száma 4 935 000 fő volt, 35 000 fővel. 0,7 százalék, kai kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenés mintegy fele a nyugdíjkorhatárnál idősebb dolgozók körében következett be. A foglalkoztatottak száma az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban lőtt. Az anyagi ágakon belül az iparban, az építőiparban jelentősebb. a kereskedelemben és közlekedésben kisebb mértékű volt a létszámcsökkenés. A mezőgazdaságban, az erdő- és a vízgazdálkodásban, valamint az egyéb anyagi ' f á- kenységben lényegében v- \o_ zatlan maradt a létszám. Számottevően nőtt az új vállalkozási formák keretében foglalkoztatottak száma: közel 15 ezer szervezeti egységben mintegy 170 000 fő dolgozik. E szervezeteknél dolgozók kb. háromnegyede a vállalati szervezethez kaocsoló- dóan. a munkaviszony ra 'irtása mellett, munkaidőr kívül folytatja tevékenységét. 1984. januar 1-en az ország népessége 10 679 000 fő volt, 21 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1983 folyamán 128 000 gyermek született, 6000-rel kevesebb, mint 1982- ben. Ezer lakosra 11,9 élve- születés jutott. A születési arányszám csökkenésének oka a szülőképes korú — első. sorban a 20—29 éves — nők számának csökkenése, a házasságkötések alacsony száma, valamint a szülési hajlandóság mérséklődése. 1983-ban 149 000-en haltak meg. 5000- rel többen, mint az előző évben. Az ezer lakosra jutó halálozás 13,9 volt. A csecsemő- halandóság tovább mérséklődött: ezer élveszülöttre 19 egy éven aluli haláleset jutott. A város- és községfejlesztés keretében a megyei tanácsok a rendelkezésükre álló fejlesztési eszközök nagyobb hányadát fordították a községek fejlesztésére, mint a korábbi években. 1983. augusztus 20-án egy. 1984. január 1-én további 12 olyan nagyközség nyerte el a városi rangot, amely megfelelt a várossá nyilvánítás feltételeinek. Ezzel a városok száma 109-ire, Külgazdasági kapcsolatok 1983-ban a kivitel mennyiségének növekedése összességében és fő viszonylatonként is gyorsabb volt, mint a behozatalé. A külkereskedelmi árak ebben az évben is számunkra kedvezőtlenül alakultak, ami jelentős árveszteséget okozott. A behozatal értéke, folyó forintárakon 12 százaikkal, a kivitelé 15 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi egyenleg az árveszteség ellenére javult: az áruforgalom kiviteli többlete meghaladta az előző évit. Külgazdasági kapcsolatainkban meghatározó szerepe volt a szocialista országokkal folvtatott tervszerű együttműködésnek. A rubelelszámolású forgalomban ielentő- sen bővült az anyagjellegű termékek, valamint a beruházási célú gének kölcsönös szállítása. Ezek tették k! ebben a viszonylatban a behozatal 58 és a kivitel 67 százalékát. Mintegy 7 százalékkal fokozódott a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitele. A behozatali többlet kisebb lett az 1982. évinél, ami megfelel az egyensúlyi célkitűzéseknek. A nem rubelelszámolású behoztál több mint felét kitevő anyagjellegű terméKek- ből kismértékben bővült az import. Beruházási rendeltetésű gépekből 14 százalékkal kevesebbet hoztak be, mint 1982-ben. összhangban a belső kereslet további mérséklését célzó eazdaságnoliti- kával. A kivitel elsősorban az anyagjellegű — főleg vegyipari, alumíniumkohásza- ti — termékekből, valamint fogyasztási iparcikkekből nőtt: 16. illetve 7 százalékkal. Ebben a viszonylatban — az előző kétévi jelentős növekedés után — 1983-ban
