Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-28 / 49. szám

ft Á baszkföldi válaszfások eredménye Hétfőn a délutáni madridi lapok ismertették a vasárnap megtartott baszkföldi tarto­mányi választások csaknem hivatalosnak számító vég­eredményét. Eszerint a szava­zásra jogosult 1 582 719 lakos közül 499 986 nem élt állam­polgári jogával. A szavazatok megoszlása’ Baszk Naciona­lista Párt (PNV) 41,69. Spa­nyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 23.22, Herri Batasuna Párt (HB) 14,59. jobboldali népi szövetség (PP) 9,42. Euskadikó Ezkerra (EE) 8.20, Spanyol Kommunista Párt (PC) 1.5 százalék. A 75 fős parlament képvi­selői helyeinek megoszlása a következő: Baszk Naciona­lista Párt 32. szocialista munkáspárt 19. Herri Batasu­na Párt 11. jobboldali néni szövetség 7, Euskadikó Ez­kerra 6. A lapkommentárok utalnak arra, hogy a baszk szepara­tista szervezethez, az ETA- hoz közel állónak mondott Herri Batasuna Párt szilár­dan tartja eddigi állásait. Programjára 157 ezer szavazó igent mondott. „Hová vezet ez?” — teszi a kérdést a kon­zervatív ABC. A katolikus Ya úgy véli, hogy „a baszk probléma még az eddiginél is bonyolultabbá vált. Ebben az országrészben nincs olyan politikai e''ő, amely a lakosság nagy több­ségét képviseli.” Weinberger Londonban Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök hétfőn délelőtt hivatalában fogadta Caspar Weinberger amerkai had­ügyminisztert. Mint hivtalos helyen közölték, találkozóju­kon a világpolitika időszerű kérdéseiről volt szó — külö­nös tekintettel a Közel-Kelet­re és a kelet—nyugati vi­szonyra. Thatcher asszony és vende­ge a kétoldalú kapcsolatok alakulását is áttekintette. Weinberger hétfőn este az oxfordi diákszövetségben a szovjet és az amerikai külpo­litikáról rendezett vitán vett részt. Kedden találkozott Sir Geoffrey Howe brit külügy-, Heseltine hadügyminiszterrel, továbbá Lord Carringtonnal, a NATO júniusban hivatalba lépő új főtitkárával. Az Országos Békeianács ülése Szűrös Máfyás felszólalása r (Folytatás az 1. oldalról) Rendezvényei, fórumai alkal­mat teremtettek arra, hogy népünk kifejezhesse eltökélt békeakaratát, s támogatásáról biztosítsa a párt és a kor­mány békepolitiikáját. A magyar béikemozgalom hazai vonatkozású esemé­nyeinek sorából a főtitkár ki­emelte a tavaly májusi bé­ke- és barátsági hónapot, amelyet — immár 25. alka­lommal — ezúttal a órásai béke-világtalálkozó előkészí­tése jegyében rendeztek meg. A rendezvénysorozat méltó­nak bizonyult a jubileumhoz. Kiemelkedő jelentőségű volt az Oroszlányban megrende­zett leszerelési konferencia; megemlékeztek Afrika napiá­ról; a pusztavacsi és a ve- lence-tavi békefesztivál arra szolgált bizonyságul, hogy az ilyen nagyszabású rendezvé­nyek is előmozdíthatják a magyar békemozgalom célja­it. A Kommunista Ifjúsági Szövetséggel közösen kiadott békefelhívást több mint 2 és fél millió állampiolgár írta alá. A múlt év másik fő törek­vése az volt. hogy minél szé­lesebb tömegeket, rétegeket vonjanak be a békemozgalmi munkába. Kivált az üzemi munkásságra és az ifjúságra számítottak. Az OBT május­ban megalakult ifjúsági és diákbizottsága vonzó progra­mok szervezésével és megren­dezésével gvarapította a fia­tal aktivisták népes táborát. A magyar békemozgalom nemzetközi kapcsolatairól szólva Sarkadi Nagy Barna kifejtette: a magyar békehar- cosofera nehezebb politikai feltételek ellenére is széles körű együttműködésre és párbeszédre törekedlek a bé- kemozsalom nemzetközi és nemzeti szervezeteivel. A fő­titkár a továbbiakban el­mondta, hogy a mozgalom ez évi rendezvényeit fokozódó mértékben igyekszenek a bé­ke kérdéseinek nemzeti fó­rumaivá tenni. Ezért erősöd­nie kell a társada’mi veze'é.s- nek és a mozgalmi jelleg­nek. Bejelentetté: a köze'jö­vőben összehívják az orszá­gos békekonferenciát. am-’y egyúttal betölti majd a X. magyar békekongresszus sze­repéét is. A Magyar Politika­tudományi Társasággal együttműködve előadói kon­ferenciát rendeznek a stock­holmi konferencia kaocsán az emberiséget leginkább fog­lalkoztató kérdésekről, a bé­kemozgalmak ezzel kapcsola­tos feladatairól. Kezdeménye­zik továbbá, hogy mérjék fel: az egyetemi és főiskolai ok­tatásban milyen szerepiet töl­tenek be az európai bizton­ság és leszerelés időszerű té­makörei. A Magyar Tudományos Akadémiával együttműködve kétnapos tanácskozást tartr - nak a fegyverkezési versen'’ és a nukleáris háború ter­mészettudományos vonatko­zásairól; a MTA intézetközi békekutaió-központjának tu­dományos tanácsával közösen pedig azt vitatják meg. mi­ként alakultak kapcsolataink a külföldi békekuta*ó-inté- zetekkel, s van-e lehe*őcég arra, hogy közös értekezleten tekintsék át az időszerű po­litikai kérdéseket, a békeerők együttműködésének feltétele­it. A magyarországi egyházak és felekezetik március 29-én papi békégyűlésen összegzik, miiyen feladatok hárulnak az egyházakra, a mai nemzet­közi helyzetben. Megemlé­keznek az első párizsi béke- viláigkongresszus 35. évfordu­lójáról. Az OBT képviselői jelen lesznek az orvosok nem­zetközi békemozgaimáinok Helsinkiben megrendezendő IV. kongresszusán. Móiust ez évben ismét a béke és a ba­rátság hónapjává nyilvánít­ják. Ezután Szűrös Mátvás, az MSZMP KB titkára lépett a mikrofonhoz. Szűrös Mátyás bevezetőjé­ben tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának üd­vözletét, majd arról szólt, hogy a béke ügye melletti ki­állás mindig időszerű, de nem tértől és időtől, a társadalmi és politikai viszonyoktól füg­getlenül. Mi magyarok, mon­dotta, szocialista nemzeti egy­ségben, európaiakként, a tár­sadalmi haladás erőivel szo­ros szövetségben széliünk síkra a nemzetközi béke és biztonság ügyéért. Erre annál is inkább szükség van, mert az elmúlt években a nemzet­közi viszonyokban kedvezőt­len tendenciák erősödtek fel, tartóssá vált a feszültség a kelet—nyugati kapcsolatok­ban, s a fegyverkezési ver­senyben újabb szakasz bonta­kozott ki. Nincs világháborús helyzet — A növekvő feszültség mögött azoknak a szélsőséges imperialista köröknek a tö­rekvései állnak, amelyek az enyhülés vívmányainak fel­számolására, a Szovjetunióval, szocialista közösség orszá- aival szembeni katonai erö- ölény megteremtésére töre- cednek — hangsúlyozta, najd utalt rá, hogy az ame- -iikai közepyes hatótávolságú lukleáris fegyverek nyugat­iul'ópiai telepítésének megkez- lésével bizonyos fokig új lelyzet alakult tol a kelet és nyugat közötti kapcsolatok- >an. Azt azonban tudni kell, íogy a rakéták öt évig tartó elépítése bár megbontja az íurustratégiai helyzetet, még­em változtatja meg a globális erőegyensúlyt, mert a szoci­alista országok megteszik a .zükséges elleniépiéseket. fontos megértetni közvéle­ményükkel, hogy a telepítés­ei nem jött létre világhábo- -ús helyzet. Beszéde további részében úemelte, hogy a telepítésért — az Amerikai Egyesült Államok mellett — felelősség terheli a rakétákat befogadó államok kormányait is. Látni sell ugyanakkor, folytatta, íogy a befogadó államok továbbra sem azono­sulnak teljesen az USA poli- ikájával, érdekeltek az eny­hüléshez való visszatérésben, a politikai párbeszéd fenntar- ásában, a megegyezés lehe­tőségeinek keresésében. A szovjet—amerikai kapcsolatok helyzetéről szólva kijelentet­te, hogy ezek mélypKintra ju­tottak: az amerikai fél hibá­jából megszakadtak a genfi eurorakéta-tárgyalások, s fel­függesztették a SALART és a bécsi tárgyalások munkáját. Az utóbbi időben mutatkoz­nak bizonyos kedvező jelek a kelet—nyugati kapcsolatok­ban, de mindeddig nem kö­vetkezett be lényeges válto­zás. Ezt követően Szűrös Má­tyás megemlékezett a közel­múltban elhunyt Jurij And- ropovról, a lenini párt és a szovjet állam kiemelkedő sze­mélyiségéről, majd kifejtette: a szovjet politikában minden területen számíthatunk a folytonosságra, a lenini béke­politika további következetes érvényesítésére. Fellendülnek a mozgalmak A Magyar Szocialista Mun­káspárt nagyra értékeli a szovjet vezetésnek ezt a szi­lárd elhatározottságát, s is­mételten, megerősíti: töretle­nül azon munkálkodik, hogy tovább erősödjék az élet min­den területét átfogó magyar— szovjet barátság. — A magyar—szovjet ba­rátságnak szilárd elvi alap­jai vannak, benne nemzeti és nemzetközi érdekeink egy­aránt kifejeződnek, fejleszté­sének, mint mindig, most is kiemelt jelentőséget tulajdo­nítunk — mutatott rá. majc a békemozgalom időszerű kérdéseire tért ki. Szólt arról, hogy a NATO kettős hn*ő. rozata után soha nem !é t mértékben fellendültek a b- kemozgalmak. Ennek alapja az a közös felismerés, hogy egy esetleges nukleáris ösz- szecsapás esetén nincs sok esély a túlélésre. Hiba lenne azonban a nyugat-európai békemozgalmat pusztán raiká- taellenes mozgalommá egy­szerűsíteni — a tömegek mindinkább részt kívánnak venni a sorsdöntő kérdések intézésben. — A béke és a biztonság olyan kulcskérdéssé vál , amely alkalmas minden más szempontból heterogén, néo- frontjellegű, a társadalom széles rétegeit tömörítő moz­galom összefogására — jelen­tette ki Szűrös Mátyás, majd a magyar békemozgalomról szólt. Az egész magyar nép számára kedvező körülmény — mondotta —. hogy nem a párt, a kormányzat ellenére, hanem velük vállvetve, azo­nos érdektől, és felismerések­től vezérelve, azonos célokért lép fel. Ezek piedig olyan célok, amelyekért közösen fellépni nem valamiféle „füg­getlenség” feladását jelenti, hanem ellenkezőleg, magas szintű politikai öntudat meg­nyilvánulását. — Ügy véljük, az Onszáeos Bóketanács időben és megfe­lelően reagált a nemzetközi politikai élet eseményeire, kielégítette a bélke ügyéért való tenni akarás tömeges igé­nyeit. Képies volt olyan prog­ramot és munkaformákat le­dolgozni. amelyek hazánk minden becsületes polgárának nemre, korra, képzettségre, munlcahelyre, politikai és egyéb meggyőződésre való te­kintet nélkül megfelelő lehe­tőséget teremtettek békevá­gyuk kifejezésére — állapí­totta meg. Végezetül Szűrös Mátyás felhívta a figyelmet a magva" történelem sorsfordító eszten­deire, 1944-re és 1945-re, amelyek tanulságai jól fel­használhatók a békeharc to­vábbi fellendítésében. Személyi kérdések Vita után a testület szemé­lyi kérdésekben döntött: Sar­kadi Nagy Barnát, akit az Állami Egyházügyi Hivat al elnökhelyettesévé neveztek ki érdemei elismerésével, béke­tanácsi és elnökségi tagságá­nak meghagyása mellett fel­mentette főtitkári tisztségé­ből. Egyúttal bejelentették, hogy az Országos Béketanács elnöksége Sarkadi Nagy Bar­nának a magyar és a nem­zetközi békemozgalomban kifejtett eredményes munikáía elismeréseként a magyar bé­kemozgalom kitüntető jelvé­nyét adományozta. Az OBT új főtitkárává Barabás Mik­lóst; titkárává Fodor Istvánt választották, (MTI) Chile: szükség lesz a fegyveres harcra? az volt, hogy egy fővárosi tüntetés során a papok is ott meneteltek a tömegben, s kö­vetelték a diktátor távozá­sát. A rendőrség ötven papot letartóztatott — ez váltotta ki az egyébként konzervatív érsek felháborodását. Az egy­ház hatalmas tömegeket ké­pes befolyásolni Chilében, ahol a 11 milliós lakosság 85 százaléka hívő katolikus. Januárban a Demokratikus Szövetség nevű ellenzéki cso­portosulás bejelentette, hogy taktikai megfontolásból az idén nem hirdetnek újabb tiltakozó napokat, utcai de­monstrációkat, hanem a til­takozás más formáihoz fo­lyamodnak. így már most ar­ról van szó, hogy májusban, az első tiltakozási nap év­fordulóján 24 órás általános sztrájkot szerveznek az or­szágban. Az ellenzék türelme fogy­tán van; aligha képzelhető el. hogy békésen kivárja, amíg Pinochet az általa ki­tűzött időpontban (1989) ön­ként lemond, illetve hogy a távozása után még nyolc (!) évig az országot irányítani akaró katonai junta polgári kormányzatnak adja át a ha­talmat Jaime Insunza. a De­mokratikus Népi Mozgalom nevű ellenzéki szervezet egyik vezetője mondta: „Alapvető feladatunk a dik­tatúra felszámolása. Belát­tuk, hogy Pinochet önszántá­ból nem hajlandó távozni. Éppen ezért alighanem a fegyveres harcra is szükség lesz ahhoz, hogy megszaba­dítsuk tőle az országot”. Dorogman László ez egyhavi import fedezésére elegendő... Az életkörülmények rom­lása a társadalom szinte min­den rétegét és osztályát szem­befordította a diktatúrával. Még a hadseregen belül is hallatszanak elégedetlen han­gok — igaz, amiatt, hogy a rossz gazdasági helyzetben a korábbinál kevesebb jut katonai kiadásokra. A lakosság több ellenzéki csoporton keresztül emeli fel szavát a diktatúra ellen. a demokrácia helyreállításáért. Ügy tűnik, hogy e csoportok száma talán több is a kelle­ténél, ami szétforgácsolja az erőket, csökkenti az akciók hatékonyságát. Egységesek azonban abban, hogy Pi­nochet azonnal távozzon, ala­kuljon átmeneti kormány, 18 hónapon belül tartsanak ál­talános választásokat és dol­gozzák ki az új alkotmányt. Az ellenzék tavaly május­ban első ízben szervezett or­szágos tiltakozó napot. A dik­tatúra válasza — rendőrsor- tűz, könnygáz, tömeges le­tartóztatások — ellenére a májust követően minden hó­napban megrendezett tiltako­zó napokon egyre nagyobb tömegek vettek részt. Szep­temberben még Santiago ka­tolikus érseke is a demokrá­cia helyreállítására szólította fel Pinochetet. Az előzmény gú állami szubvenciókat, el­sorvasztotta a chilei ipart. (A multikkal vívott egyenlőtlen harcban 1981-ben 430, 1982- ben 650 chilei cég jutott csődbe.) A munkaképes la­kosság 30 százaléka vált munkanélkülivé. A , magas kamatlábak miatt megállt a mezőgazdasági fejlesztés. az ország egyre inkább élelmi­szer-behozatalra szorul, ami viszont újabb teherként nehe­zedett a deficites fizetési mér­legre. A bruttó belföldi össz­termék (GDP) növekedése 1980-ban megállt, 1982-ben pe­dig 14 százalékos csökkenést mutatott. Chile külföldi adós­sága 20 milliárd dollár. A monetarista politika a chilei bankrendszer összeom­lását is okozta. Tavaly 12 magánbankot (azaz minden harmadikat) kellett állami ellenőrzés alá helyezni, adós­ságaikat a kormány vette át. A peso elértéktelenedése folytán erősödött a spekulá­ció a külföldi fizetőeszközök­kel — az ország devizatarta­lékai tavaly 2,7 milliárd dol­lárra csökkentek. Ebből mint­egy 2.4 milliárd szükséges a külföldi hadianyagok és -fel­szerelések vásárlásához, te­hát a tényleges devizatarta­lék alig 300 millió dollár — Csöndes évfordulót ünne­pelt ebben a hónapban Chi­le: 1818 februárjában szaba­dult föl az ország a spanyol gyarmatosítók uralma alól, hogy azután több mint 150 éven át a polgári demokrá­cia mintaképéül szolgáljon Dél-Amerikának. A „csön­des” jelző azért indokolt, mert a több mint tíz éve ha­talmon levő katonai junta — érthetően — nem érezte szük­ségét, hogy megemlékezzen az elnyomásnak véget vető eseményről. Chile népe 1973. szeptem­bere óta saját bőrén tapasz­talja a brutális elnyomást és annak összes politikai, gaz­dasági és társadalmi követ­kezményét. S miközben a környező országokban (Bra­zíliában, Argentínában, Bo­líviában) a fokozódó belső elégedetlenség, de főképp a gazdasági helyzet példátlan mértékű romlása a katoná­kat visszakényszerítette a ka­szárnyákba, addig Chilében Pinochet tábornok hallani sem akar arról, hogy a kö­zeljövőben lemondjon a ha­talomról. Pedig tízéves mér­lege siralmas. A 70-es évek, közepén le­zajlott átmeneti konjunktúra már régen a múlté. A Mil­ton Friedmann-féle moneta­rista gazdaságpolitika, amely korlátlan teret nyitott Chilé­ben a külföldi tőke beáram­lása előtt, s felszámolta a de­mokratikus kormányzattól örökölt, a szegényebb nép­tömegek számára létfontössá­EJővá[osztások New Hampshire-ben Hondáié az esélyes A new hampshire-i elővá­lasztás viszonylagos nyíltsága Mondale iowai fölényes győ­zelme és Glenn súlyos kudar­ca után meglepetés. A tét New Hampshire ben az állam méreteihez és szavazóinak csekély számához viszonyítva óriási: az Egyesült Államok­ban 1952 óta nem választot­tak elnökké oLyan jelöltet, aki előzőleg nem tudta meg­nyerni pántjának new hampehire-i előválasztását. Míg a republikánus párt esetében Reagan elnöknek egyetlen államiban sincs el­lenfele, a demokrata pártban New Hampshire-ben nem­csak az első két helyért fo­lyó küzdelem erősödik, ha­nem felgyorsul az a folyamat is, amelyben a mezőny má­sodik felében helyet foglaló három-négy jelölt kiesik a küzdelemből. 'Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: Az amerikai demokrata párt elnökjelöltségének el­nyerése a fő tét az északke­leti New Hampshire állam­ban kedden tartandó elővá­lasztásokon. Waiter Mondale volt alelnök változatlanul esélyesnek számít, de ellen­felei — elsősorban Gary Hart és John Glenn szenátorok — nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy fordulatot csi­karjanak M. Libanon — a tengerészgyar logosoknak a bejrúti repülő­térről történt kivonásával — a demokrata párti jelöltek vezető kampánytémájává lé­pett elő. Gary Hart colorádói szenátor a CBS televízió va­sárnapi interjúműsorában ki­jelentette: „Libainon Ro­nald Reagan Iránjává vált”. ■■■■ mindkét ország népiéinek ér­deke. A Szovjetunió nem törek­szik katonai fölényre, de nem engedi megbontani a kiala­kult katonai egyensúlyt. Sík- raszáll a nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkenté­séről szóló megállapodásnak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveivel összhang- bar történő elérése melleik Javaslatai közismertek, s ezek változatlanul érvényben vannak. Csak egy dologra van szükség, arra hogy az Egyesült Államok és a NA­TO tanúsítson készséget az új amerikai rakéták nyugat­európai telepítésének meg­kezdése előtti helyzethez való visszatérésre. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, hogy napjaink bonyolulttá vált nemzetközi helyzetében is van lehetőség a kölcsönösen elfogadható megállapodások elérésére a különböző társadalmi rend­szerű államok között. A Szovjetunió ilyennek értéke­li a madridi találkozó sike­res befejezését, s így közelíti meg a stockholmi konferen­ciát is. A Szovjetunió, szö­vetségeseivel közösen, je­lentős kezdeményezéseket tett Stockholmban. A Szovjetunió továbbra is arra törekszik, hogy az Egye­sült Államokhoz fűződő kap­csolatai egyenletesek és nor­málisak legyenek. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettese, külügyminiszter hét­főn Minszkben, Belorusszia fővárosában találkozott vá­lasztóival. Andrej Gromiko hangsú­lyozta: a Szovjetunió külpoli­tikáját nem befolyásolják konjunkturális tényezők. A szovjet külpolitika mélysége­sen békeszerető jellegét az SZKP kongresszusainak ha­tározatai és a Szovjetunió al­kotmánya rögzítik. A szocialista országok együttműködésének elmélyí­tésére irányuló tevékenysé­get Andrej Gromiko, a szov­jet külpolitika egyik fő tö­rekvésének nevezte. Az együttműködés hatékonysá­gát szolgálja a közös cse­lekvés tökéletesítése, amely­nek legfontosabb eszköze a Varsói Szerződés szervezete — a szocialista közösség meg­bízható védőpajzsa. EzzeJ egyidejűleg növekszik a KGST-tagállamok \ gazdasági potenciálja. Andrej Gromiko a továb­biakban megállapította, hogy a szovjet—kínai kapcsolatok­ban kedvező mozzanatok ész­lelhetők. A Szovjetunió a Kínai Népköztársasághoz fű­ződő kapcsolatok további ja­vulása mellett száll síkra, ami Andrej Gromiko választási beszéde Érvényben vannak a szovjet békejavaslatok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents