Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-28 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGR.AD M E G Y E I BIZ 0 T T S A G A ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL. ÉVF., 49. SZÁM ARA; 1,40 FORINT 1984. FEBRUÁR 28., KEDD Jelez, ligyeímeztet, előremutat Az a statisztikai jelentés, amelyet lapunk vasárnapi számában közöltünk, amelyet me­gyénk lakóinak tájékoztatására állított össze a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád me­gyei Igazgatósága, megyénk 1983. évi társa­dalmi-gazdasági eredményeiről. A számok mögött meghúzódó különböző jellegű és tartalmú folyamatokat tükröző té­nyek igen sokszínűek és sokatmondóak. Okot adnak a végzett munka jóleső érzésének el­viselésére éppúgy, mint az el nem ért cé­lok feletti elgondolkodásra, önkritikus vizs­gálódásra, belső meggyőződésből, illetve kény­szerből kikovácsolt újabb erőfeszítésekre. Az első, ami szembetűnik a jelentésből az, hogy a jövő fejlődését is jelentősen szol­gáló beruházások mérséklődtek, bár a szűk­re szabott lehetőségek több életrevaló kez­deményezéssel javíthatták volna elért po­zícióinkat. A másik tanulság, hogy a korábbi nagy- beruházások már beálltak, tehát újabb, piaci igényeket is kielégítő, dinamikusabb ter­melésnövelésre a korábbi módon már nincs lehetőség. A feladatok nehezebb elvégzése — a gazdálkodás hatékonyságának növelése pedig még odébb van, bár erre megvannak az igények, a lehetőségek, erre szorítanak a külső körülmények és belső fejlődésünk üte­mének javítása. Szerencsére az előbbiek nem minden ága­zatra érvényesek. A növekedésben, 1983- ban a könnyűipar került az élre. Öt követi a vegyipar, valamint az egyéb ipar. Az előbb említettek ellenére továbbra is a gépipar súlya a legszámottevőbb: 30 százalékos rész­arányt képvisel a megye állami iparának 21 milliárdot kitevő teljesítményéből. Termelé­se változatlan létszám mellett is meghalad­ja a megyei átlagot. Ennek ellenkezője következett be a bá­nyászatban. Változatlan létszám mellett csökkent a termelés. Ugyanez jellemezte az állami építőipart, azzal a megjegyzéssel, hogy ott a létszám is erőteljesen mérséklő­dött. A többi építőipari szervezet tevékeny­sége közül a tanácsiak sem tudták ellensú­lyozni az államiaknál jelentkező vissza­esést. Az ipar, építőipar megítélésénél ellenté­tes irányú jelzés tapasztalható a termelé­kenység alakulásában is. Az előbbieknél két­százalékos a növekedés, az utóbbinál 4,4 szá­zalékos a csökkenés. Megyénk mezőgazdaságáról, beleértve a háztájit is, ugyanakkor nem feledve, hogy az országosnál csekélyebb aszálykár ért ben­nünket — csak az elismerés hangján szól­hatunk. Még akkor is, ha kisebb, negatív jelenségek imitt-amott beárnyékolják az iga­zán kedvező képet. Elég utalni arra, hogy a megye történetében a második legnagyobb termésátlaggal büszkélkedhetnek a nagyüze­mek a kalászosoknál. A megyei párt- és tanácsi határozatok­nak megfelelően pedig az alaptevékenysé­gen kívüli melléküzemi tevékenység tovább­ra is dinamikusan fejlődött. Az árbevételen belüli részaránya meghaladja a 60 százalé­kot, a mérleg szerinti nyereségnek pedig a 75—85 százalékát adja. A negyedik átfogó gondolatkör a lakos­ság számának és életkörülményeinek alaku­lását foglalja magába. Innen is szívesen fo­gadott jelzéseket kaptunk, nyugtalanságra okot adó figyelmeztetésekkel együtt. Az előbbiekhez sorolhatjuk a betétállo­mány, a pénzbevételek, a hitelállomány nö­vekedését, a kielégítő és kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátást, a jó bölcsődei elhelye­zést, a gyerekek növekvő számát, az általá­nos és középiskolákban. Az utóbbiak közé tartozik a népesség to­vábbi fogyása, az áruforgalom valamint a lakásépítés ütemének csökkenése, a betöl­tetlen orvosi körzetek számának emelke­dése. Figyelembe véve az ez évi, magasabb kö­vetelményeket, bizony nincs semmiféle okunk, akár csak egy pillanatig is az elégedettség­re. Ellenkezőleg: kívánatos, hogy ez az esz­tendő választóvíz legyen a termelékenység és hatékonyság erőteljes növekedésében. Erre ösztönöznek és kényszerítenek bennünket a külső és belső követelmények, jól felfogott érdekünk, továbbfejlődésünk alapjainak gaz­dagítása. V. K. VAGONOK MÉG PLUSZBAN IS Sikeresek a vasúti szállítások A Magyar Államvasutak­nak ebben az esztendőben a múlt évinél több mint két­millió tonnával kevesebb mennyiségű anyag és áru elszállítására van szerződése. Indokolja ezt a nagyberuhá­zások visszafogottabb ütemű kivitelezése, a nagy tömeg­árut — homokot, kavicsot, követ — igénylő útépítési program mérséklődése, s a mezőgazdasági szállítások szempontjából meglehetősen kedvezőtlen piaci áralakulás. Ennek tudható be, hogy pil­lanatnyilag a kívánalomnál is nagyobb mennyiségű vas­úti kocsi áll a fuvaroztatók rendelkezésére. A régebben kapacitáshiánnyal küszködő MÁV készséggel teljesíti va­lamennyi vállalat kérését. Nem voltak szállítási gon­dok a salgótarjáni síküveg­gyárban sem, mert igény sze­rint kapták meg januárban és februárban is a készter­mék elfuvarozásához szük­séges vasúti szállítóeszközö­ket. Igaz, napi négy-öt va- gonnyi szükségletüket a múlt esztendőben is szinte órányi pontossággal ki tud­ták elégíteni, ám ezekben a napokban a különleges kí­vánságoknak is eleget tudnak tenni. Nincs gond a konténe­rek továbbítására alkalmas kocsik igénylés-visszaigazo­lásában és kiállításában, s így a kanadai és az angliai exportküldemények a szerző­désekben megkötött, időben érkeztek ki a rostocki és a hamburgi tengeri átrakó­helyekre. A Ganz-MAVAG mátrate- renyei gyáregységében is, ahol ebben az esztendőben különösképpen megnőtt a vasúti szállítás iránti igény, hiszen ez évi n égy százhetven- millió forintnyi termelési ér­téküknek több mint az ötven százalékát dollárral fizető országokba szállítják. Janu­árban már sikerrel küldteli ki Bangladesbe motorvona­tokhoz szükséges forgóváza­kat, melyeket aztán a ju­goszláviai Rijekában raktak hajóra. Hasonló utat jár majd be a Tunéziába irá­nyuló küldeményük is. ör­vendetes, hogy a szárnyvo­nalvégi rakodóhelynek jó a kapcsolata a MÁV-val — rit­ka esetek egyikeként is fel­tüntethető — s köszönhető ez pontos rendeléseiknek, az indításokhoz szükséges ra­kodási készségüknek. A me­gye külföldre is szállító, ha­sonló nagyságú gyárai közül egyébként a múlt évben a Ganz-MÁVAG-osok fizették kocsik állásáért a legkeve­sebb „büntetést”. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekből naponként csak­nem 850—900 tonnányi kész­árut kell elfuvarozni, amely­nek jelentés hányada (5—600 tonna) a vasútra hárul. 1983- ban ez a mennyiség még több volt, hiszen a 213 ezer tonna készáruból közúton mindössze 35 ezer tonnányit továbbítottak a megrendelők­nek. Idei terveik teljesítését sem a vagonhiány, hanem a piaci érzéketlenség, valamint — irak—iráni — háborús ese­mények befolyásolják. Árvi­ták következtében még a ré­gebben szokásos ezertonnás exportjukat sem tudták „sín­re tenni”, háromszáz tonná­nyi munkaeszköz-megrende­lésük kivitele Iránba is bi­zonytalan. Vagonpanaszuk most a „bőségből” ered, mert a MÁV kisebb teherbírású kocsik helyett előszeretettel állít ki kisebb tételek fuva­rozására is nagy, négytenge lyes, húsz tonnánál is töb­bet bíró vagonokat. Ezek fu varköltségét pedig, főként, ha rendeltetési helyükre a kért mennyiséggel, ám a MÁV tarifája szerint félig rakotton érkeznek, a meg­rendelők — érthetően — csak hosszas huzavona után fize­tik ki. Üres vasúti kocsi most a kívánalmak szerint igé­nyelhető a MÁV-tól. annak ellenére, hogy az előszállítá­sokra ' jelentős kedvezmé­nyeket adnak. Ezzel azonban — a MÁV miskolci és buda­pesti igazgatósága szakembe­reinek elmondása szerint — Nógrádban igen kevesen él­nek. Kedvező jelenség vi­szont, hogy az elmúlt esz­tendőkben több helyütt si­kerrel valósították meg a hét végi ki- és berakodáso­kat, s ez a folyamat, ösztön­ző bérezési rendszerek kiala­kításával és a munkát segítő gépesítés fokozásával to­vábbra is taint. Kádár János Jugoszláviába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bi­zottsága elnökségének meghí­vására a közeljövőben hivata­los baráti látogatást tesz Ju­goszláviában. (MTI) Áz Országos Béketanács ülése Szűrös Mátyás felszólalása Hétfőn délelőtt a Paria ment Vadasztermében ülést tartott az Országos Béketa­nács. A megjelenteket Sebes­tyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke üdvözölte, majd Sarkadi Nagy Barna fő titkár összegezte az elmúlt évi munka tapasztalatait. Bevezetőjében rámutatott: 1983 nemcsak a „rakétáik éve” volt, de a békét, az együttműködést, a szabályo­zott nemzetközi kapcsolatokat akaró erőké is. Világszerte milliók emelték fel szavukat a háborús veszély etilen, s e tiltakozások megsokszorozták a békemozgalmak erejét- Ha­zánk közvéleményében is élénk visszhangot keltettek a világpolitikai események: a növekvő aggodalom mellett kifejezésre jutott a cselekvő tenni akarás, mind többen döbbentek rá felelősségükre a béke megőrzésének ügyében. Az Országos Béketanács múlt évi munkájának kap­csán elmondta: a kitűzött cé lókat sikerült elérni, a moz­galom tevékenysége új for­mákkal, színekkel gazdago­dott, befolyása, társadalmi szerepe tovább szilárdult. (Folytatás a 2. oldalon) Szövetkezeti kisbútorok A Balassagyarmati Építőipari Szövetkezet évek óta jetes- kedik kisbútorok gyártásában. Keresett termékei közé tar­toznak az előszobafalak, cipőtartó szekrények, híradás­technikai berendezések elhelyezésére szolgáló polcok, asz­talok. A kereskedők pillanatnyi igényeit szinte azonnal, nap­rakészen ki tudják elégíteni, profiljukat a mindenkori meg­rendelések alapján rövid időn belül módosítják. A kisbúto­rokból összeállított kollekciójuk már több alkalommal el­nyerte a közönség díját a hazai nagy bemutatókon és vá­sárokon. Képünkön: Barálh György és Litavszky Pál rádió, lemezjátszó elhelyezésére szolgáló szekrényeket állít össze. — kulcsár — NEM NÉVLEGES SZERVEZET ■ Jr Szakszervezeti munka a KOJAL-ban Szakszervezeti bizalmites­tületi ülést tartottak tegnap a megyei KÖJÁL salgótar­jáni székházában. A résztve­vők megvitatták az elmúlt év feladatait és az idei ten­nivalókat. A beszámolóból kitűnt, hogy a KÖJÁL szakszerve­zeti bizottsága nem formális szervezet. Valóban sokat tesz­nek azért, hogy az ott dol­gozók jól érezzék magukat. A KÖJÁL alkalmazottainak száma, beleértve a gyesen lévőket is 135. Valamennyi­en szakszervezeti tagok, s az integráció révén idetartozik' a pásztói és a rétsági köz­egészségügyi kirendeltség is. A két szolgálattal való kap­csolat élő és mindennapos, hiszen azok vezetői a me­gyei KÖJÁL orvosai. Amint Tordai Györgyné szakszerve­zeti titkár elmondotta, jogo­kat, jogköröket kapnak bő­ven, csak győzzenek a köve­telményeknek megfelelni. Óriási vitát váltott ki példá­ul a törzsgárdaszabályzat. A dolgozók nem akarták elfo­gadni a kerek — tehát ú'A, húsz, harminc év utáni elis­merést, kérték, hogy a tizen­öt évre is járjon törzsgárda- jutalom. Kérésük az intéz­mény vezetőjének megértésé­vel teljesült. Mivel a KÖJÁL fertőző munkaterület, az ét­kezéshez hosszú ideig át kel­lett öltözni a dolgozóknak, ami nagy kiesést jelentett a munkából. A szakszervezet elintézte, hogy a dolgozók ebédkor kapjanak védőkö­penyt, ami elfedi az esetleg szennyezett munkaruhát. A szakszervezeti bizottság gyakran rendez „ki mittud”­jellegű kiállításokat kézi­munkákból, festményekből, házilag barkácsolt tárgyak­ból. Évente ismétlődnek a külföldi kirándulások. Egy- egy csoportban harminc em­ber utazik jutalomútra. Az intézet nyaralót bérel Gyu­lán, Berekfürdőn, Egerben. A fiatalok kamatmentes köl­csönt kapnak házépítéshez. E rövid ízelítőből követke­zik, hogy a jövő legfonto­sabb tennivalója az eddigi aktív munka folytatása, a dol­gozók érdekvédelmének erő­sítése. Hazaérkezett a magyar küldöttség Managuábél Vasárnap hazaérkezett Ma- naguából az a küldöttség, amely Emszt Antalnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Csepel Művek pártbizottsága első titkárá­nak vezetésével részt vett Augusto César Sandino tá- bacnok a nagy ntoaraguai szabadsághős halálának 50. évfordulója alkalmából ren­dezett megemlékezéseken. A küldöttség fogadásának a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Eva Conrado Flores a Nicaraguái Köztársaság bu­dapesti nagykövete. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents