Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-03 / 28. szám
Az Országos Béketanács levele a stockholmi konferencia résztvevőihez Az Országos Béketanács levelet intézett az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszereléssel foglalkozó stockholmi értekezlet résztvevőihez. A dokumentum bevezetőben megállapítja: a magyar társadalom — a nemzetközi közvéleménnyel együtt — nagy figyelemmel kísérte a stockholmi konferencia kezdeti sza. kaszát. Reménytkeltő jelnek tekintjük, hogy a NATO szélsőséges köreinek politikája következtében megnövekedett feszültség ellenére összeült az értekezlet, amelynek nyitányán a külügyminiszterek is jelen voltak. Ez arról tanúskodik —, hogy kontinensünk népeinek kívánsága szerint — folytatódhat az európai biztonsági folyamat, s van lehetőség az enyhülés továbbvitelére — hang. súlyozza a levél, majd rámutat: a nyugat-^- európai rakétatelepítés azonban árnyékot vetett és vet Stockholmra is. Ebben a bonyolult és ellentmondásos helyzetben a stockholmi konferencia nem helyettesítheti és nem pótolhatja az elmaradt és meghiúsult genfi lehetőségeket. A józan ész ugyanis változatlanul azt kívánja, hogy Európa térjen vissza a telepítés előtti helyzethez. A békeszerető erők azt remélik, hogy ebben fontos szerepet vállalhat a svéd fővárosban létrejött új tárgyalási fórum. Az Országos Béke tanács nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a szocialista orszá. gok, — köztük a Magyar Népköztársaság — továbbra is kezdeményezően kívánnak hozzájárulni az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedések átfogó programjának kimunkálásához. Elősegítené ezt, ha a két po- lit'kai-katonai szövetségi rendszer lemondana az erőszak alkalmazásáról, valamint a nukleáris fegyverek elsőkénti alkalmazásáról, továbbá Európa mentessé válna a nukleáris és vegyi fegyverektől. Az Országos Béketanács rrjpsszemenően támogatja a feszültség csökkentését célzó, a bizalom és a biztonság légkörének erősítését szolgáló indítványokat, mert ezek megvalósítása minden nép, köztük a magyar nép érdekében állnak — hangoztatja a dokumentum. Teszi ezt annak a több mint 4 millió magyar állampolgárnak a nevében is, akik az elmúlt év végén aláírásukkal tettek hitet a' béke, az atommentes Európa megteremtése mellett. A magyar békemozgalom következetesen vallja, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások útján kell rendezni, de a tárgyalások nem leplezhetik a fegyverkezési hajsza fokozására tett lépéseket. Stockholm újabb próbája a jóakaratnak; alkalom arra, hogy javuljon a nemzetközi helyzet — fejeződik be az OBT levele. Zavar a hivatalos körökben Bejrúti hivatalos körökben érezhető zavart és nyugtalan, ságot keltett, hogy Abdallah szaúd-arábiai trónörökös ugyanazon a napon sürgette a Libanonban levő amerikai csapatok kivonását, amikor Amin Dzsemajel libanoni elnök a leghatározottabban ellenezte az amerikai kontingens szerinte súlyos következményekkel járó távozását. Az uralkodó távollétében alkirályi ha. táskörrel felruházott trónörökös nyilatkozata egyúttal arra utal, hogy Szaúd-Arábia irányvonala közeledett Szíria ismert álláspontjához, amelyet Dzsemajel a libanoni rendezés fő akadályaként jelölt meg. A szaúdi trónörökös állás- foglalása egybecsengett azzal a véleménnyel, amelyet Ha. fez Asszad szíriai elnök fejtett ki Ausztrália külügyminisztere előtt. Asszad szerint Washingtonnak két választása van: vagy kivonja csapatait Libanonból, vagy pedig fokozza politikai és katonai beavatkozását. Abdallah rá. mutatott: az amerikai csapa, toknak csak akkor volna helyük Libanonban, ha kiűznék onnan az izraeli agresszoro- kat, de megengedhetetlen és szégyenletes szerepet játszanak, ha jelenlétük néhány személy védelmét és egy helytelen politika kivitelezését szolgálja. Az amerikai és az izraeli csapatok kivonása után a szíriai erők is eltávoznának Libanonból — tét. te hozzá a trónörökös. A diplomáciai erőfeszítések egy helyben topogása a harcok fellángolását vonta maga után a polgárháborús frontokon. A szerdai összecsapásoknak hat halálos áldozata volt. Bányaszerencsétlenség Komién A Mecseki Szénbányák Kossuth bányaüzemének X. szintjén csütörtökön 10 óra 20 perckor, eddig még kiderítetlen okból robbanás történt. A bányamezőben 42 ember dolgozott. A mentést azonnal megkezdték. A robbanás következtében életét vesztette Cseri Lajos vájár 48 éves komlói, Mózes István vájár 50 éves apar- hanti, Jurinics János aknász 52 eves komlói és Szikra Imre segédvájár 44 éves mucsfai lakos. További öt bányász megsérült, közülük az egyik állapota életveszélyes. a többieké súlyos. A balesetet követően a helyszínre érkezett Kapolyi László ipari miniszter, Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Menyhárth László, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, az Ipari Minisztérium, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és a Baranya megyei Rendör-főkapitánvság megkezdte a baleset okának és körülményeinek vizsgálatát. (MTI) Andreotti a konferenciáról Reménytkeltő tapasztalatok Giulio Andreotti külügymi. niszter csütörtökön az olasz képviselőház külügyi állandó bizottsága előtt kijelentette, hogy a stockholmi konferencia első tapasztalatai reményt- keltők és további cselekvésre buzdítanak. Andreotti szerint a kapcsolatok javításához, a fegyverzetcsökkentési tárgyalások újrakezdéséhez nélkülözhetetlen a párbeszéd erősítése. „Az olasz kormány megbizonyo. sodott a szocialista országok tárgyalási szándékáról, amit nagy hiba lenne figyelmen kívül hagyni” — mondotta. Miután leszögezte, hogy igen jelentősnek tartja a Stockholmban lezajlott 'Gro- miko—Shultz megbeszélést, a szovjet—amerikai viszonyról úgy nyilatkozott, hogy a Szov jetunió bizalmatlan Washing, tonnái szemben. Andreotti közölte, lehetsé ges, hogy Andrej Gromiko áprilisban, vagy májusban Rómába látogat. (MTI) Válasz Walesa levelére Lech Walesa, az egykori lengyel Szolidaritás szakszervezet elnöke újból kísérletet tett arra, hogy személyét a közvélemény figyelmének középpontjába állítsa. Levelet írt Wojciech Jaruzelskinak, a minisztertanács elnökének, s elpanaszolta, hogy a hatóságok újra meg újra ürügyet (szabálysértéseket, vámkihágáso. kát stb.) keresnek a zaklatására. A levélben felsorolt eseteket a minisztertanács panaszirodája kivizsgálta. Megállapította és dokumentumokkal bizonyította Walesa panaszai nak alaptalanságát. Kimutat ta, hogy Walesa sorozatosan megsérti a közlekedésrendészeti szabályokat, a munka törvénykönyv előírásait, há zirendet stb. Minthogy Wojciech Jaru zelskihez írt levelének szövegét Walesa a nyugati sajtó rendelkezésére bocsátotta, a Dziennik Baltycki című napi lap csütörtökön leközölte levelét és a rá adott hivatalos választ. (MTI) Mitterrand—Kohl találkozó A Közös Piac költségvetési válsága és reformja állt annak a táigyalásnak a középpontjában, amelyet Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és Francois Mitterrand francia államfő folytatott csütörtökön az NSZK-beli Eden- kobenben. A két politikus újból megvitatta azt a csomagtervet, amelyet 1983 júniusában fogadtak el a Közös Piac stuttgarti csúcstalálkozóján. E terv keretében az NSZK ragaszkodik hozzá, hogy együttesen oldja meg a közös költségvetéshez való hozzájárulások felemelését, a szervezet agrárreformját, valamint Spanyolország és Portugália belépésének ügyét. A nyugatnémet kormány szóvivője közölte, hogy Mitterrand elnök több „érdekes” javaslatot terjesztett elő, így az úgynevezett mezőgazdasági határkiegyenlítési kérdésben. Ez a probléma tartós ellentétet okoz Bonn és Párizs között, mivel a nyugatnémet parasztok valutakiegyenlítést kapnak a Közös Piac kasszájából a Francia- országba irányuló szállításaik után, a francia parasztok viszont az NSZK-ba kivitt termékeik után nem. Mitterrand elnök ezért sürgeti a francia exportot sújtó rendszer felülvizsgálását. (MTI) Trudeau — Ceausescu eszmecsere Pierre Trudeau kanadai kormányfő és Nicolae Ceausescu román elnök szerda este állást foglalt a béke, a kelet—nyugati párbeszéd és együttműködés fenntartása mellett, megállapítva, hogy a két ország hasonló, közel álló nézeteket vall a leszerelés kérdéseiről. A kanadai kormányfő, aki szerdán érkezett a román fővárosba, a tiszteletére rendezett díszvacsorán kijelentette: teljes mértékben egyetért azzal az óhajjal, hogy újrakezdődjenek a szovjet—amerikai tárgyalások. Kijelentette: ösztönözni kell azt, hogy kétoldalú és olyan sokoldalú tárgyalásokat folytassanak, mint a stockholmi és a bécsi tanácskozás. Nicolae Ceausescu pohárköszöntőjében leszögezte: az amerikai rakétatelepítés megkezdése teljesen új helyzetet teremtett Európában. Hangsúlyozta: Kanada több olyan kezdeményezést tett, amelyeket Románia értékel és támogat. A hiány költségvetése Az elmúlt három esztendőben már megszokhattuk, hogy az amerikai kormányzat megannyi hazai ellenfele, éppúgy mint a fél világ felhördül, megdöbben Reagan egy-egy gazdasági avagy politikai döntése hallatán. Az 1985-ös évre szóló állami költségvetés szerdán előterjesztett tervével azonban a washingtoni kormány minden korábbi felhördülést szolid morgolódássá tett. Amerika Reagan elképzeléseivel nem szimpatizáló politikusai most aztán igazén a szívükhöz kaptak. Sokak szerint ilyen veszedelmes pénzköltési programot még nem talált ki kormány az Egyesült Államok fennállása óta. Reagan nem kevesebbet kér ugyanis a kongresszustól, mint azt, hogy kormánya a következő (idén októberben kezdődő) pénzügyi évben 926 milliárd dollárt költhessen, s ennek majd harmadát katonai célokra. Mégpedig úgy. hogy ezzel szemben csupán 746 milliárdos bevétel áll fedezetként. 180 milliárdos betervezett deficit egy olyan évben, amely már amúgy is nyomasztóan eladósodott esztendőket követ. A legutóbbi deficit elérte a 170 milliárdot. pedig ennél jóval kevesebbet terveztek. Ezek után még az optimistább gazdasági jósok NÓGRAD - 1984. február 3„ péntek is bizonyosra veszik, hogy Amerika kormánya hamarosan évi 200 milliárddal költ többet, mint amennyi a bevétele. S ezt egy olyan elnök alatt, aki a költségvetés egyensúlyának jelszavát kiáltotta országgá hatalomra kerülése előtt, sőt azután is. Nos, ehhez képest, az amerikai államadósság, amely a Carter —Reagan váltás idején még csak egybillió dollár volt, Reagan vezetése alatt két év múlva szinte bizonyosan meghaladja a kétbilliót. Ezeket az iszonyatos államháztartási lyukakat egy tőkésállam persze a magánbankoktól felvett hitelekkel tömi be. Márpedig ha a legnagyobb tőkésállam kormánya ilyen gigantikus méretekben növeli a hitel iránti keresletet, hogyan is csökkenne a hitel ára. a kamat? Amely olyan- magas Amerikában, hogy egyrészt elszívja a kapitalista világgazdaság más tájairól a tőkét, másrészt bilincset rak magára az amerikai gazdaságra is. Hiába van most még fellendülés az Egyesült Államokban, az ilyen költségvetési hiány előbb-utóbb megbénítja a gazdaságot — jövendölik józan gazdasági szakértők. S mindez miért? Mert a Reagan-adminisztráció minden áron százmilliárdokat akar költeni fegyverekre. Gondoljuk csak meg: becslések szerint ma az egész világon égy évben úgy 6—700 milliárd dollárt költenek katonai célokra. Ebből jövőre az Egyesült Államok maga 305 milliárddal kíván az élen járni. S ugyanakkor szemrebbenés nélkül állítják, hogy erre a Szovjetunió túlzott fegyverkezése miatt van szükség. A mostani költségvetés katonai célú tétele éppen 18 százalékkal haladja meg az előző évit. Ha leszámítjuk az 5 százalék körüli inflációt, akkor is 13 százalékos a reális növekedés. Csak a növekményből jól eléldegélne a világ néhány szegény országa. Persze, ez a terv mostani formájában aligha megy keresztül a kongresszuson. De Reaganék eleve olyan tételeket szabtak, hogy még drasztikus megnyirbálásuk esetén is riasztó összegek maradnak a fegyverkezésre. Ezzel szemben viszont minden más kiadást nyomorékra kívánnak szabdalni. A bevétel növelésének kézenfekvő módjáról, az adók — főleg a leggazdagabbak. a nagy cégek adójának — növeléséről pedig Reagan változatlanul hallani sem akar. Hát persze, amikor újra célba vette a Fehér Házat nem vállal népszerűtlen döntéseket. Inkább maradjon a megnyomorító költségvetési hiány. Avar Károly A holland békemozgalom ellenzi a telepítést Interjú Mient Johan Faberrel Hollandiában az egyházak, — ezen belül a holland egyházközi béketanács (IKV) — vezető szerepet töltenek be az atomfegyverek ellen folytatott harcban. Mient Johan Faber, az IKV főtitkára erről a harcról beszélt az MTI tudósítójának, Magyar Péternek. — Már a második világháború előtt is az egyházak küzdöttek nálunk legtevékenyebben a nácizmus ellen, a békéért — mondotta. — Ezek akkor a protestáns egyházak vohak. de a katolikus egyház is csatlakozott most hozzájuk az atomfegyverek kérdésében. Mára mozgalmunk hatalmas tömegekre terjed ki: 1981-ben Amszterdamban 400 ezren, 1983 októberében Hágában 500 ezren vonultak fel hívásunkra. Csatlakoztak hozzánk a szakszervezetek, a baloldali pártok más társadalmi szervezetek. Széles egységfrontot tnöürnk kialakítani, ami már túlién az egyházak és a hívők keretein. — Meg akarjuk akadályozni, hogy országunkban újabb atomeszközöket helyezzenek el, meg akarjuk akadályozni a 48 cirkálórakéta telepítését. Nemzetközileg pedig minden atomfegyver leszerelését akarjuk, a katonai tömbök feloszlatását, együttműködésre épülő biztonsági rendszert Európában, alternatívaként a tömbök jelenlegi politikájával szemben. — Eddig sikerült megakadályoznunk. hogy a holland kormány döntsön a rakéták befogadásáról. Fő igyekezetünk most, hogy befolyásoljuk a kormányzatot kézben- tartó és az egyházakhoz szintén közel álló kereszténydemokrata pártot. A párt vezetése belső okokból érdekelt abban, hogy ezt a kényes kérdést, az atomfegyverek kérdését addig húzza, halogassa. ameddig csak lehet. — Konkrét veszély volt, hogy a NATO sürgetésére a kormány idén júniusban döntést hoz és a parlament elé terjeszti azt. Ez a veszély mintha csökkenne jelenleg. Lehet, hogy a kormány ismét elhalasztja a döntést, de addig is folytatja az előkészületeket a telepítésre a woensd- rechti támaszponton. — Szerintünk persze ez a legveszélyesebb. Miért? — Mert azt jelenti, hogy a demokratikus rendszer, amire mindenki hivatkozik nálunk, képtelen dönteni egy alapvetően fontos, mindenki sorsát érintő kérdésben. Mi tehát ellenezzük, hogy halogassák a kérdést, és suba alatt folytassák az előkészületeket. A kelet—nyugati feszültség éleződésével, a rakéták telepítésének megkezdésével a telepítés kérdése nemzeti vitatéma lett, és nagyobb súlylyal esik latba, mint korábban. A kereszténydemokraták elveszíthetik vezető helyzetüket a rakétakérdés miatt. Ami pedig a mi mozgalmunk esélyeit illeti: Hollandia kivételt képez Nugat- Európában és a NATO-ban. Először is Hollandia 1979-ben elfogadta ugyan a kettős határozatot a NATO-ban, de azt nem, hogy maga is telepít. Másodszor: nálunk a parlament még egyetlen egyszer sem járult hozzá ahhoz, hogy a kormány igent mondjon a rakétákra. Hollandia az egyetlen ország Nyugat-Euró- oában ahol a parlament még nem hagyta jóvá a telepítést. Harmadszor: nálunk legfeljebb 1986-ban kerülne sorra a telepítés, több időnk van hát. Mindez együtt azt. jelenti. hogy Hollandia különleges helyzetben van. Ráadásul a holland békemozgalom a legrégebbi és a legerősebb, a legnagyobb tömegeket mozgatta meg Európában. Nálunk már 1977-ben folyt kampány az atomfegyverek ellen, amikor az NSZK-ban még senkit sem érdekelt a kérdés. Egyetlen más országban sem ilyen kiterjedt a társadalmi szervezetek támogatása, ilyen egységes a közhangulat. — Világossá szeretném tenni: mi minden atomfegyvert ellenzőnk. Azt akarjuk, hoey Hollandiába, ne telepítsenek, másutt pedig, ahol már vannak. a Szovietuniót is beleértve. szereljék le ezeket a fegyvereket. Ügy véltük, Hollandia tehetné meg szélső példaadó léoést ebben az irányban azzal, högv elutasítja a telepítést, a többi európai kis orszá® pedig követhetné. Keleten és Nyugaton eevaránt. Ehhez persze politikai akarat szükséges. Ha á politikai erők nem érdekeltek, nem akarják igazán az atomleszerelést, az sohaserrt fog bekövetkezni. — Tisztában vagyunk vele’ hogy az atomfegyverek szintjének csökkentése csak úgy lehetséges, ha a meglévő globális egyensúlyt megőrizve csökkentenék mindkét oldalon. Sainos az irányzat én- nem ellenkező a fokozódó miJ litarizálódás érvényesül mindenütt Európától Japánig. Mi' ezt az egész folyamatot szeretnénk visszafordítani —azt,’ hogy a katonai-ipari kompJ lexumok érdekei érvényesül-’ nek a népek érdekeivel szem-' ben. Kevesebb fegyvert akaJ runk a világban és több demokráciát. Var. éppen elég társadalmi problémánk Rt Nyugaton: munkanélküliség,’ a fejlődő világ baiai. Ezekre kellene összpontosítani az erőforrásokat. Mint ahogv a szocialista országokban is éoJ nen elég gazdasági eond jelenleg, és nem a fegyverekre kellene költeni. A sorkötelesek külföldre utazásáról Módosult a sorköteles fiatalok külföldre utazásának engedélyezése: eddig a katonai szolgálatot még nem teljesített sorkötelesek külföldre utazásához minden alkalommal honvédelmi miniszteri engedélyre volt szükség. Az új rendelkezés értelmében — amely január elsejével lépett életbe, és összhangban áll a közelmúltban módosított útlevélrendelettel — ezeknek a fiataloknak csak akkor kell a külföldi utazáshoz engedélyt kérniök, ha a kinntartózko- dás ideje a 30 napot meghaladja. Ugyancsak engedélyt kell kérni, ha a külföldi tar. tózkodás időtartama nem haladja meg ugyan a 30 napot, de a sorköteles már megkapta a behívóparancsot, illetve értesítették a katonai szolgálat megkezdésének várható időpontjáról. Az engedélyt — a sorköteles, vagy az őt kiküldeni zándé- kozó vállalat, intézmény ve. vetőjének kérelmére — a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő parancsnokság) adj ja ki. Napjaink gyakorlata, hogy a fiatalokat általában 21'—22 éves korban hívják be katonának. A sorköteles kor azon* ban annak az évnek a janu. ár l-i napjával kezdődik, amelyben a fiatal a 18. életévét betölti. A sorkötelesek 30 napot meghaladó külföldi tartózkodásának engedélyhez kötését — a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint — a hadkötelezettség teljesítésének előírásai indokol, ják. Ugyanis nyilvánvalóan nem adnak — és nem adhatnak — kiutazási engedélyt a fiatalnak, ha külföldi tartózkodása idején kellene sorkatonai szolgálatra bevonulnia. Az új rendelkezés számos adminisztrációtól és utánajárástól kíméli meg az érintett fiatalokat, s megkönnyíti a katonai szervek munkáját is. A tapasztalatok szerint a fiatalok szokásos, többnyire tu_ risztikai utazásai a 30 napot nem haladják meg, így a jövőben csak ritkán kell utazásukhoz engedélyt kérniök. I
