Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-16 / 39. szám

Í.Tncíuíj te is, Jcutasd Hazádat” Körösi nyomában A’ szív, melly olly hőn, / olly erősen dobogott honáért, / idegen földbon hamvad el / ’s maga a’ • fű, melly / pora fölött nő, idegen külsejű; / de Körösi’ emléke itt él kö­zöttünk, / ’s míg e’ határok közt szív lesz, / melly hazá­ja’ nevénél feldobog; / míg a’ magyar, / nemzetiségéért lelkesülni tud: / dicső emlé­ke felejtve nem lesz. Eötvös József verssorai ma igen aktuálisak. Több ezer ál­talános iskolás gyerek kutat e gondolatok jegyében. Tanul­ják az őshazakutató életét, munkásságát, egykori kutatá­sainak színhelyét, a távoli Ke­letet. A tanév elejen hirdette meg a budapesti Akácvirág úti Általános Iskola a Körösi- vetélkedőt. Híre hamar be­járta az országot, nem vélet­lenül. Baumann Sándornétól, az iskola tanítónőjétől, a ver­seny egyik rendezőjétől arról érdeklődünk, hogy a sajtó­ban is megjelent versenyfel­hívást mi előzte meg. — Egy másik felhívás. Ol­vastuk az újságban, hogy kö­zeleg Körösi Csorna Sándor születésének 200. évforduló­ja, és hogy ebből az alka­lomból „csinálni kellene va­lamit”. Elgondolkodtunk raj­ta, mit lehetne, s ez az ötletünk támadt. Mi egy új iskola vagyunk, kétéves, ne­vünk sincs, csak az utcának. Gondoltuk szívesen fel is vennénk Körösi nevét. A mi­nisztérium nagyon hamar jó­váhagyta az elképzelést, és nekiláttunk a szervezésnek. A mi iskolánk gyermekei nem versenyeznek. Az iskola Kö­rösi társaságának tagjai — harminchat gyerek — reszt vehet a lebonyolításban. Ve­lem is eljött két kisfiú ide Salgótarjánba, hogy segéd­kezzen Az elmúlt szombaton se­regnyi megszeppent iskolás gyűlt össze a salgótarjáni ifjúsági-művelődési házban. Hallva-látva a feladatokat, a pillanatnyi riadalom nem is volt csoda. Az Akácvirág úti Általános1 Iskola igen színvonalas, „kemény” fel­adatsort állított össze. A Pécsén szerkesztett iro­dalmi és művészeti folyóirat új számában többek között Berták László, Botár Attila, Galambosi László, Makay Ida és Tornai József verseit, Ka­lász Márton regényének foly­tatását, Lakatos István ön­életrajzi írását, Mándy Iván hangjátékát, valamint Nádas Péter és Vathy Zsuzsa elbe­széléseit olvashatjuk. A tanulmányok, interjúk, jegyzetek sorában Mándy Iván Teleki téri novelláiról beszélget az íróval Kabdebó — Nem kicsi a tét, az or­szágos döntőn győztes csapat Körösi útját járhatja végig. Ezért meg kell dolgozni... — magyarázza Baumanné. A versenyláz oldódik a gyerekekben, s a megoldások egyre jobban sikerednek. Pedig a feladatok közül so­kat maguk a felkészítő ta­nárok se tudnak azonnal megfejteni. Elgondolkodta­tok az esszékérdések, a diaképen vetített keleti hang­szereket is alaposan meg kell nézni, ahogy a népviselete­ket is... Dr. Horváth István, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője a zsűri elnöke Volt. a megyei döntő után kérdezzük: mi a benyo­mása. — Korrekt volt a rendező iskola a feladatok összeállí­tásakor. Az alánlott iroda­lom jegyzékét is megküld­ték a felkészüléshez és a le­pecsételt borítékban hozott feladatok nem kértea többet, mint ami az irodalomból meg­tanulható volt. Tény azonban, hogy elmélyült munkát, fel­készülést vártak el a gyere­kektől. Idén először nem kell az iskoláknak minden meg­hirdetett versenybe-vetélkedő- be benevezniük. A Körösi szü­letésének 200. évfordulója tisz­teletére meghirdetett versenyt a megye 16 iskolája válasz­totta. Jól helytálltak. S Baumann Sándornénak, a Balassagyarmatról elszárma­zott Akácvirág úti tanítónő­nek mi a véleménye a nóg­rádiak teljesítményéről? Lóránt. Brogyányi Judit a Pozsonyban élő Karol Wla- chowsky szlovák műfordító­val készített interjút. Figyel­met érdemel Pomogáis Béla írása az erdélyi Székely Já­nos költészetéről és Tandori Dezső jegyzete Weöres Sán­dor verseiről. A művészeti rovatban Kol- tai Tamás három kaposvári színházi bemutatóról ír be­számolót. — A kritikai rovat élén Szabó B. István írása elemzi Pusztai János: A se­reg című regényét — Megvoltak illetődve az elején. Amikor azonban ol­dódott a légkör, kiderült, na­gyon alapos a felkészültsé­gük. Sajnok, ugyanolyan ne­hezen fejezik ki magukat, mint a budapesti gyerekek... S ha adhatok egy tanácsot... a továbbiakban ne csak Kö­rösire koncertráljanak, a kor, annak művészete a verseny szempontjából ugyanolyan fontos, a földrajzról nem is beszélve. A Nógrád megyei döntőt a salgótarjáni Rákóczi úti Álta­lános Iskola háromfős csa­pata nyerte, magabiztosan. László Attila, Soós László és Laurencsik Norbert a 7/B ta­nulója, történelemtanáruk Hódi Mihály készítette fel őket a versenyre. — A háziversenyre, ahogy a másik öt csapat, ők is tel­jesen önállóan készültek. Ami­kor az iskolában győztek, ak­kor láttunk munkához, a Bu­dapestről kapott további uta­sításoknak, tanácsoknak meg­felelően. Földrajzból egyéb­ként Hóvári Magda, néprajz­ból Jámbor Gézáné rajzsza­kos kolléganőm készítette fel őket. Hódi Mihály inkább tanít­ványairól meséi, mint a ta­nulás mikéntjéről. Mindany- nyian a történelemszakkör tagjai, barátok, László Attila és Soós Laci bélyeget is gyűjt — történelmi témájúakat. Ezen belül is szakosodtak: At­tila a rhásodik világháborút, Laci a Rákóczi-szabadsághar- cot bemutató bélyegeket gyűj­ti. — Azon túl, hogy tárgyi tudást ad a Körösi-vetélke­dő miben látja még a hasz­nát? — Sokat vitatott téma, hogy a mai gyerekeknek nincs pél­daképük, tulajdonságokat, jel­lemvonásokat ragadnak ki egy-egy személyből, s azt te­kintik csak követendőnek. Kö­rösitől, , az ő munkásságából van mit tanulni. Szívóssága, odaadása, hazaszeretete példa a gyerekek előtt. Én nagyon hasznosnak találom, hogy az évfordulók a figyelem kö­zéppontjába állítanak egy- egy nagy magyart. Ez meg­mozgatja, felrázza az embe­reket, odafigyelésre késztet. A verseny nagy erénye még. hogy fórumot, lehetőséget ad a jóképességű gyerekeknek. Hisz’ nem átlagos embereket kell nevelni, minden gyerek­ben ki kell fejleszteni ami­hez tehetsége van. Az én gye­rekeim nem kitűnő tanulók, a történelmet azonban szere­tik, tudják. A három rákóczis fiú nem pihenhet most már a verseny következő fordulójáig: márci­us 15-én Miskolcon rendezik meg a verseny területi fordu­lóját, majd március 21-én áz országos döntőre kerül sor. Hogy eljuthatnak-e Tibetbe, az még a jövő titka, de az biztos, hogy eddigi teljesítmé­nyükért a nyáron Zólyomban táborozhatnak. Veszprémi Erzsébet Á Jelenkor februári száma Egy világjáró magyar Kávészakértő és főkonzul Itthon kevesen ismerik Bánó Jenő nevét, külföl­döm annál többen emlé­keznek a földrajztudósra, aki egyúttal híres kávé­szakember is volt. 1855-ben született Bos- koványban, az egykori Sáros megyében. Fiúmé­ban elvégezte az Osztrák— Magyar Monarchia keres­kedelmi tengerészeti aka­démiáját, majd tengeré­szeti szolgálatba lépett, és bejárta egész Nyugat- Európát. Később Kassán a vasút szolgálatába lé­pett, de 40 éves korában, amikor felesége meghalt, kérte nyugdíjazását és kivándorolt Mexikóba. Külföldön elsősorban földrajztudósként ismerik. Tagja volt a Magyar Földrajzi Társaságnak, és utazásairól, tapasztala­tairól könyveket írt. Ma­gyarul megjelent jelentő­sebb munkái; Ütiképek Amerikából (1890), Mexi­kói utazásaim az Újvilág trópusaiban (1896), Bo­lyongásaim Amerikában (1906). Spanyolul írott, egyik leghíresebb munká­jában Mexikó nevezete­sebb növényeit ismertet­te (1910). A kávéterme- lésről írott szakkönyve még ma, hetven évvel megjelenése utá-n is kere­sett tananyag, amit több idegen nyelven is kiad­tak. Bánó Jenő a kávéter- mesztás egyik úttörője volt Mexikóban. Vaxaca tartományban lévő min- tafarmját (kávételepét) minden ottani kávéter­melő rendszeresen meg­látogatta, hogy tanuljon tőle. Az ültetvényt egy ciklon elpusztította, és Bánó Jenő nehéz anyagi helyzetbe került. A mexi­kói kormány a sok nyel­ven beszélő és időközben ottani állampolgárrá vált Bánót tanácsadóként al­kalmazta, majd 1903-ban Budapestre mexikói fp- konzulnaik nevezte ki. In­nen később áthelyezték Egyiptomba, ahol az I. világháború idején az an­golok mint magyar ál­lampolgárt letartóztat­ták, de 3 hónap múlva szabadon engedték. Át­költözött Spanyolország­ba. Itt Suleiman el Bakir álnéven szerepeit. Mala­gában halt meg 1927- ben. Korának neves föld­rajztudósa volt, akit Eu­rópában is, Amerikában is ismertek. A párizsi Société Akadémique d’his- torie tagjává választotta. Érdekes, nagy tudású, széles látókörű, eredeti világnézetű ember volt, aki nemcsak földrajztu­dósként, hanem kávéter­melési szakértőként is nagy megbecsülést szer­zett hazájának, öt tart­ják Mexikóban a kávé­termelés úttörőjének, aki­nek írásos tanácsait ma is követik. Rudnay János Vidám szobrocskák i i. „öregecskék” Igazi őstehetség Nyikolaj Puskarj, a belorussziai kis­város, Mozirj lakója. A mes­ter agyaggal dolgozik, amely­ből jellegzetes népi figurákat ábrázoló szobrocskákat min­táz. Témája a belorusz nép mindennapi élete, történelme, népművészete — mindez egyéni, szinte utánozhatatlan groteszk-vidám stílusban. Az élettelen anyag a mes­ter kezében életre kel. Hu­morosan megmintázott figurái különböző jellemű falusi embereket ábrázolnak, vagy a népmesék, népdalok, le­gendák, hősköltemények alakjait elevenítik meg. A mozirji mester szobrocskái olyannyira népszerűek, hogy sokfelé használják nyilvános szórakozóhelyek — mozi, presszó, vagy például üzlet- helyiség — belső díszítésére is. Az agyagszobrocskák rend­szeresen bemutatkoznak a hazai és külföldi kiállításo­kon. Nyikolaj Puskarj most azt tervezi, hogy a belorusz me­sevilág alakjaival népesíti be a városi park egyik sétányát. A Madách Kamaraszínházban Molnár Ferenc Játék a, kastélyban című vígjátékát próbálják Lengyel György rendezésében. Turay szerepét Márkus László alakítja. A bemutató február 25-én lesz. Képünkön: Márkus László és Tóth Enikő. Halpusztulás után Megállapodás a kártalanításról Megállapodtak az érdekel­tek a Szabolcs-Szatmár me­gyei Tunyogmatolcs határá­ban, a közelmúltban történt jelentős halpusztulás kárai­nak rendezéséről. A tárgyalá­sok során a Nyíregyházi Kon­zervgyár vállalta a keletke­zett kár egyharmadának meg­fizetését, másik kétharmadát pedig fele-feíe arányban vise­li a fehérgyarmati Rákóczi Halászati Szövetkezet és a halállomány telepítésében társult és közreműködő száz­halombattai temperált vizű halszaporító gazdaság. A tömeges halpusztulás közvetlen kiváltója az volt, hogy a Nyíregyházi Konzerv­gyár tyukodi üzeméből kike­rült szennyvizet a Szamos holtágába vezették. Emellett azonban a vizsgálatok kimu­tatták, hogy a magasfokú szennyvízkoncentráltsághoz más kedvezetőlen tényezők együttes hatása is hozzájá­rult: így a túltelepítettség. a holtágat borító jég miatti le- vegőtlenség és az idei aszály, valamint csapadékhiány okoz­ta alacsony vízállás. A fehérgyarmati szövetke­zet kezelésében lévő 150 hek­tárnyi vízterület tisztítása még tart. KOSSUTH RADIÖi 8.27: Operaegyüttesek ».no.- Nótacsokor 9.44: Garabonciás Boldizsár zenés sétái 10.05: Diáklélóra 10.35: Bemutattuk... 11.41: Az eltűnt miniatűr, avagy egy érzőlelkű hentesmester kalandjai. XX/10. rész. 12.451 Illyés Gyula: A semmi közelít 12.55: Kórusainkat ajánljuk 13.14: Maurice André trombitán játszik, Marie-Claire Alain orgonái 13.30: Olvasókör 14.00: A víg özvegy 14.34: A Szovjetunió népeinek zenéjéből 14.44: Magyarán szólva 15.05: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek 15.59: Kossuth 4. (befejező) rész 17.05: Előadja a szerző 17.40: Népszerű zenekari muzsika 19.15: Kállai Ferenc rádiós szerepeiből 20.04: Donizetti: Az ezred lánya Kétfelvonásos vígopera 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Hires előadóművészek felvételeiből 23.26: Kálmán Imre operettjeiből 00-10: Németh Gábor táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: Kecskés Sándor klarinéton és tárogatón j átszik 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35; Napközben 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Csak fiataloknak! 12.35; ..Énekeltem én: Tanka Gábor” 12.50: Johann Strauss műveiből 13.00: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 13.20: Madármuzsika. A Gyermekrádió műsora 13.35: Diótörő Részletek Csajkovszkij táncjátékából 14.00: Szimfonikus könnyűzene 14.35: Lengyel dzsesszfel vételekből 15.00: Mai magyar Irodalom 15.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 4 NÓGRÁD - 1984. február 16., csütörtök 15.45; A comwalli kalóz Részletek Sullivan operettjéből 16.16: Fúvószenekari hangverseny a 22-es stúdióban 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30; Kézfogások 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: Hívja a 33-43-22-es telefonszámot! 22.00: Ritmus! 22.30: Népdalok 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi ké­peslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: Munkás hétköz­napok Angolában. — Üjhelyi köl­tőnő Rákóczi seregében. — Az „öregek faluja”, Szanticska. — A madáretető. — Penna-díjas új­ságíró.) 18.00: Észak-magyarorszá­gi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: iskolatévé. Kémia (ált. isk. 7. oszt.). 8.40: Fizikái kísérletek, m. 8.50: Éneklő ifjúság 9.00: Környezetismeret. (Alt. isk. 1. oszt.) 9.20: Szórakaténusz. Magyar nyelv (ált. isk. 2. oszt.) A NAGY AMERIKAI FOR­GALMI DUGÓ 20.00 h. 9.30: Történelem. (Alt. isk. 8. oszt.) 10.00: Bombaper. II/2. rész 11.10: Környező világunk 12.00: Iskolatévé 12.20: Képújság 14.55: Iskolatévé 15.30: Társválasztás a szerkezetek között. L 16.00: Lantom, kardom tiéd, oh szabadság. Petőfi. II. 16.25: Hírek 16.30: A rövidfilmstúdiók műhe­lyéből 17.20: Perpetuum mobile 17.55: Képújság 18.00: Reklám 18.05: Telesport. Téli olimpia 19.00: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15 i Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Nagy amerikai forgalmi dugó. Amerikai film 21.40: Hírháttér 22.30: A hét műtárgya 22.35: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 16.20: Képújság 16.25: Telesport. Téli olimpia 18.00: Reksió, a bűvész 18.10: Kápráztató bolondságok 19.05: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű nemze­tiségi műsora 19.25; Képmagnósok, figyelem! 20.00: Barangolás a művészetek tájain 20.50: Tv-híradó 2. 21.00: Téli olimpia 23.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA* 19.30: Tv-híradó 20.00; Casterbridge polgármestere. 7. (befejező) rész 21.00: Téli olimpia 23.00: Olimpiai összefoglaló 23.45: Hírek 2. MŰSOR: 19.30; Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 22.00: Gazdaságpolitikai masazin MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Tintin és a cápák tava. Színes, szinkro­nizált belga—francia fantasztikus rajzfilm. 8 órától: öld meg a sogunt! (16). Színes, szinkronizált japán történelmi kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Három­negyed 6-tól: Spagettiház (14). Színes, szinkronizált olasz bűn­ügyi filmvígjáték. 8 órától: Rend­őrök háborúja (16). Színes fran­cia bűnügyi film. — Pásztói Mát­ra: Hózuhatag I—II. Színes, szinkronizált bolgár katasztrófa- film. — Szécsényi Rákóczi; Rita asszony menyasszony. Színes, szinkronizált szoviet filmvígjáték. — Kisterenyei Petőfi: Könnyű testi sértés (14). Színes magyar film. — Nagylóc: Tűzharc (14). Színes angol bűnügyi film. — Jobbágyi; A karatézó cobra visz- szatér (16). Színes, szinkronizált japán krimi.

Next

/
Thumbnails
Contents