Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-16 / 39. szám

Korszerű technológiával készülnek a Budapesti Harisnya gyár bátonyterenyei gyáregy­ségében a finom szálú termékek. Profiltisztítás során az üzemben már csak ezeket a cikkeket gyártják. Az idén — várhatóan — 228 millió forint értékben küldik a keres­kedelembe a harisnyákat, harisnyanadrágokat. A bányásztelepülés és környéke lakói kö­zül mintegy 650 fő részére biztosítanak munkalehetőséget. Képünk a varrodában készült. Romhányi együttműködés osztozkodással A belföldi piaci igények ugrásszerűen megnőttek a kézzel ' festett padlólapok iránt, amelyeket falicsempe­ként, koanpozíciós megoldás­sal is jól fel tudnak használ­ni. Mivel a Romhányi Épí­tési Kerámiagyárban csak négy dolgozó foglalkozik fes­téssel, képtelenek voltak az egyre növekvő igényeket ki­elégíteni. A gyár vezetői viszont nem akarták elszalasztani a meg­növekedett kívánságokból fa­kadó anyagi lehetőségeket. Megtalálták a megoldást. En­nek eredményeként jött lét­re a hármas együttműködés, a gyár, az Alföldi TÜZÉP Vállalat, valamint a Herendi Porcelángyár városföldi gyá­ra között. Az egyezség szerint a rom- hányiak a festésre váró csempéket elküldik Város- lödre, ahol 10—15 festő — akiknek eddig nem volt fel­adatúik — elvégzi a kívánt festési, égetési munkákat, majd visszacsomagolják a dobozokba és a TŰZÉP által megjelölt telepekre szállít­ják. Nem csak a festett csem­péket, hanem a hozzá tartozó társaikat is. Az első 20 ezer darabos szállítmány január 20-án el­indult Városlődre. Ebbői már­cius elején várható festett késztermék. Romhányban pe­dig havonta kéi-három ezer darabot fognak továbbra is megfesteni. Bá nySsxnalc, fű male, siálTítanatc ÉlUzemvárókian a kiilfejtők Ismét tavaszi vendégvárás A vendéglátók idei üzletpolitikája Nehez körülmények között is eredményes gazdálkodási évet zárt a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat. Árbe­vétele csaknem a tervezettnek megfelelően alakult, megkö­zelíti a 420 millió forintot, a nyereség viszont jócskán meghaladja az előirányzot­tat, elérte a 12 millió forin­tot. Elkészítette idei üzletpoli­tikai tervét is a vállalat. Lát­ványos mennyiségi fejlődésre nem ígérkezik alkalmasnak az 1984-es cszendő, a januári árintézkedések várhatóan csökkentik a keresletet. A kínálati ieíielőségek is szű- Küinek, írni ntra csapán az árubeszerzés nehéiíégeit je­lenti, hanem olyan, korábban nagy forgalmú egységek fel­újítás miatti tartós zárvatar- tását is, mint a salgótarjáni Kulacs vendéglő, és Pécskő presszó, a balassagyarmati Béke étterem. Továbbra is nagy az igény viszont az előfizetéses étkez­tetésre, több mint tízszáza­lékos forgalmi fejlődéssel számol a vállalat. Az étlap­szerinti étkezés bővülését el­lenben színvonalas rendezvé­nyek szervezésétől, illetve idegenforgalmi csoportok fo­gadásától lehet remélni. A már hagyományos szlovák gasztronómiai napok mellett az idén is megrendezik a Ta­vaszi vendégvárás palóc föl­dön című programsorozatot, mely március 8—18. között mintegy húsz rendezvényt foglal magába. Részben rendezvények se­gítségével is növeli idén a vállalat a baromfi és hal fel- használásával készíthető éte­lek kínálatát. Továbbra is fokozza az alkoholmentes italok értékesítését, erre SS beszerzési lehetőségek is ala­pot adnak. Olyan étlapokat akarnak a vendég kezébe ad-j ni, melyek az eddiginél bő-; ségesebb menüválasztékkal^ több olcsó étel szerepeltetésé­vel. illetve gazdagabb diétás- kínálattal járnak a fogyasztó kedvében. Az eddigieknél hangsúlyod sabban kap helyet az üzlet-J politikai célkitűzések között a vállalati ellenőrzési munkai színvonalának javítása, gya­koriságának növelése. Nem- csak a hagyományos, szoros elszámoltatású üzleteire gon-' dől a vállalat, hanem az új' üzemeltetési formában mű-> ködő egységekre is. Sarkala­tos pontja az elképzeléseknek hogy a vendéglátás szolgál-' tatási színvonalát 1984-ben: nem megtartani, hanem emelni kell! A föld meghálálja Ä nagybárkányi Kis-Zagyvavöl- gye Termelőszövetkezetben az őszjI talajmunkák időbeni elvégzésem túl az ez évre tervezett gabona» termelés elérése érdekében még} az ősz folyamán 146 hektáron ki­szórták a szerves trágyát. Január­ban ezt a munkát tovább folytat­ták! 25 hektáron került a talajba, az előbb említett termésnöveld szer. Műtrágyából valamelyest többe# szórtak a földekre, mint koráb­ban. Ezt azonban nem az éssze­rűtlen takarékosság diktálta, ha­nem a talajvizsgálati eredmények, A közös gazdaság vezetése nem zárkózott el a folyékony műtrá­gya hasznosításától sem. Az ez­zel kapcsolatos elképzeléseiket azért tudták vontatottan megva­lósítani. mert hiányoztak hozzá a. szükséges eszközök. A visszajel­zések szerint a folyékony műtrá­gya hatását kedvezőnek tartják. Egyébként a kormány gabona­programjának megfelelően az idén tovább növelik a kalászosok vetésterületét. MÓGRÁD ~ 19M, február Iá,, csütörtök Statisztika Települési viszonyokról, vízgazdálkodásról az ágazat termelőerőinek és sokrétű feladatának alakulá­sát. Ezután sorra veszi a tevékenység személyi és anya­gi feltételeit, az eredménye­ket pedig megyei bontásban is közre adja. Táblázatai megismertetnek a vízgazdál­kodás szerteágazó termelés- és szolgáltatásjellegű munkáival: a víztermelés és -felhaszná­lás, a közüzemi vízellátás, a csatornázottság, valamint a szennyvízkibocsátás és -tisz­títás alakulásával, intenzív fejlődésével. Számos inforroáeiót is tar­talmaz a zsebkönyv a héviz­es gyógyvfcjtermelésről és -hasznosításról is. lemző adatait a városok, a ki­emelt községek és az üdülő* körzetek részletes mutatóit teszi közzé, ezáltal lehetősé­get nyújt az azonos szerepkö­rű települések helyzetének összehasonlítására. Az adatokat több színes grafikon és térképmelléklet teszi szemléletessé. A praktikus vízgazdálkodási Statisztikai zsebkönyv számot ad a népgazdasági ágba so­rolt több mint félezer szer­vezet, valamint a népgazdaság más ágazataiban — általában az Í979—1982. években — foly­tatott vízgazdálkodási tevé­kenységéről. Ismerteti a vízgazdálkodás helyét és szerepét gazdasági életünkben, majd részletesen, hosszú idősorokban tekinti át A Központi Statisztikai Hi­vatal a Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában közre­adta gazdasági és társadalmi életünk területi jelenségeit feltáró új kötetét. Az évkönyv képet ad a te­lepülésegyüttesek kialakulásá­nak folyamatáról a hetvenes években, majd részletesen be­számol az 1982. évi eredmé­nyekről. Gazdag táblaanyaga ábrákkal illusztrálva mutatja be a népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság és az egyes népgazdasági ágak mutatói­nak alakulását. Életkörülmé­nyeinket a lakossági fogyasz­tás és a szolgáltatások, a kul- túrális, egészségügyi és kom­munális ellátás tükrében is­merteti. A Településhálózat című fejezet a települések jel­így, hogy „katonai” eszközö­ket alkalmaztunk. Sok türe­lemmel fogtunk a meggyő­zéshez, és arról is gondos­kodtunk, hogy gazdasági ér­dek késztesse az embereket a fegyelmezett munkára. Hogy sikerrel jártunk, ez abból is látszik, hogy kétszer élüzem lettünk. És most is jó hangu­latban, alkotó légkörben te­vékenykednek az embereink. A jó munkakedveit igazol­ja, hogy a fúrósok — akik szerte az országban „maguk­ra hagyatva” dolgoznak — tavaly a tervezettnél 15 fő­vel kisebb létszámmal is az eddigi legnagyobb produkció­val rukkoltak ki: 15 ezer métert fúrtak, fontos meg­rendeléseknek eleget téve. Minőségi kor Ma már minőségibb teen­dőkkel foglalkoznak a bánya­üzemiek: az alvállalkozókkal kapcsolatban már nem a fe­gyelem a leggyakrabban em­legetett szó, hanem a rugal­masság. A kapcsolattartásban most ezt az erényé keli csái- logtatniuk. — Arra törekszünk, hogy az igényeket kölcsönösen elő­re jelezve rugalmasan együtt^ működjünk — így a főmér­nök. — Idén 250 ezer tonna a szakmai tervünk, kevesebb tehát a tavalyi teljesítmény­től. Januárban 18 ezer 760 tonnát termeltünk, 34 száza­lékkal többet a tervtől. Eb­ben az évben 50 ezer tonna jó minőségű I-es telepi sze­net bányászunk a nyírmedd külfejtésről; ennek 60 száza­léka a kányád szénhez lesz keverve, tüzépi eladásra. A többi szenünket energiai termelésre használja fel ai népgazdaság. (mólnál# j a követelménynek kivárnunk megfelelni. Mint a sikerlajstromuk bi­zonyítja: jó eredménnyel fe­lelnek meg a követelmény­nek. Eddig kétszer érték el az Élüzem címet, s esélyük van arra, hogy tavalyi pro­dukciójukért a közeljövőben is nekik ítélik e kitüntetést. Szervezés, példamutatás Három külfejtésen: Nyír- meden, Kőtetőn és Pólyoson fáradoznak a bányaüzemiek. A négy és fél száz fős kollek­tívából „mindössze” harminc­ötén oldják meg e fontos te­endőt. Nekik hozzávetőleg száz ember segít más válla­latoktól: Volántól, a BUVI- ZIG-tól, a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságtól. A bá­nyaiak — túlnyomórészt mér­nökök, technikusok — az irányításban, szervezésben bontakoztatják ki átlagon fe­lüli szaktudásukat. — A szervezésen, irányítá­son kívül fontos szerepe a bányaiaknak a példamutatás! — fejtegeti Szűcs István. — Itt ha az alvállalkozók azt látnák, hogy a bányai ember lazít, vagy hogy csak egy ki­csit is ittas, az nagyon nagy hiba lenne. Hiszen mi sok­szor eléggé szigorúan ellen­őrizzük őket. Visszás lenne, ha közülünk valaki vétene a fegyelem ellen... A fegyelem igen nagy ér­ték a bányaüzemben: 1980- ban, ’81-ben nagy fáradsággal, sók konfliktus vállalásával teremtették meg. — Olyan embert is el kel­lett küldenünk, aki már több mint húsz éve itt dolgozott — emlékezik vissza Derer István párt titkár. — Ennék ellenére én nem fogalmaznék — Én nem akarok befe- szólni a maga munkájába — közli Krekács Miklós, a Nóg­rádi Szénbányák csoportveze­tője —, de nyolc-tíz sorban annyit feltétlenül írjon bele a cikkbe, hogy ez egy nagyon rendes társaság. Eziek négy éve mindig kihúzták a válla­latot a bajból. Növelték a termelést, amikor csak kel­lett; fúrtak, szerveztek, ren­det tartottak az emberek kö­zött- ., Vállalati puffer Mindössze négy esztendő leforgása alatt két és félsze­resére növelte teljesítményét a Nógrádi Szénbányák kül­fejtési bányaüzeme. Tavaly 235 millió forint árbevételt értek él, 31 millióval többet az előzetes tervnél A summa gyarapítását nem áremelés­sel érték el, hanem — az év közben fölmerülő igényekhez igazodván — növelték a ter­melést. összesen 386 ezer tonna szenet bányásztak, 56 ezerrel többet az előző évi­től. Kutatási részlegük ötszö­rös eredményt kasszírozott a tervhez képest; szállítási részlegük összteljesítménye „futáskilométerben” valame­lyest elmaradt az elképzelé­sektől, ugyanakkor a várt nyereséget „hozták”. — Mi jól tudjuk, hogy a vállalat eleve pufferszerepet bízott a külfejtési bánya­üzemre — meditál Szűcs Ist­ván, üzemi főmérnök. — Az az elsődleges feladatunk, hogy a széntermelést a tervezett szintre egészítsük ki. Azaz ha a mélyműveljés vala­mennyivel elmarad a tervtől, nekünk annyivei többet kell kitarmelnünlL Ezzel tisztában vagyunk, és elsősorban ennek Pillanatképek ai exporttervek teljesítéséről Kedvezően indul az új esztendő Nógrádban kisebb mennyiségben is, de két tőkéspiacra: Ausztriába és a Német Szövetségi Köz­társaságba is szállított elekt­romos és gáztűzhelyeket. Az előbbi országba a Sie­mens cégnek hat kamionnal 925 darab, az utóbbi ország­ba pedig az ELTRANS GmbH cégnek kettő kamion­ban 258 darabot. Ez utóbbi szállítmány kivitelében, il­letve megjelenésében eltér az osztrákoknak küldött ter­mékektől. A címben közölt gondolat­ba sűrítették össze a február 15-ig eltelt időszak export- tevékenységét a balassagyar­mati kábelgyárban. Vonatko­zik ez mind a belföldi ter­mékekre, mind pedig a ki­szállított árukra. Utóbbival kapcsolatos terveiket mind­két relációban — tőkés, szo­cialista — a programnak megfelelően teljesitették, méghozzá kifogástalan minő­ségben. Kienelkedően jó volt az indulás Tőkésexportjuk február 10- ig, a szerződéskötések elhú­zódása miatt, a programnak megfelelően csak 19 milliót képvisel. Kínába, Dániába, Svédországba szállítottak kü­lönböző szerkezetű szabad- vezetéket A szocialista exportban jó­val erőteljesebb ütemet dik­táltak. A kiszállított áruk ér­téke 157,6 millió. Ebből 83,7 millió forintot képvisel az a szabadvezeték-mennyiség, amelyeket Vietnamba, Len- gyelorszába szállítottak. Utób­biak alapanyaghiány miatt a kívántnál egy héttel később készültek el. A Szovjetunió­ba viszont jelentős összegben kábeleket exportáltak. Ha alapanyaggondok nem akadályozzák a kollektíva további munkáját, akkor az első negyedévre tervezett ter­melési értéktervüket feltehe­tően túlteljesítik. Ehhez már megteremtették a feltétele­ket. Az eltelt másfél hónap­ban időarányosan nemcsak eleget tettek kötelezettségük­nek, hanem bizonyos előny­re tettek szert. Ezt nem csu­pán megtartani szeretnék, hanem továbbfokozni. y. K. Köztudott, hogy a népgaz­daság nemzetközi fizetőké­pességének megtartásában, javításában meghatározó sze­repe van az exportter­melés növelésének és gazda­ságosságának. Mivel az utób­biak elemzése- hosszabb időt vesz igénybe, ezért most az exporttervek alakulásáról, az év eleji tapasztalatokról ér­deklődtünk néhány exportra termelő üzemünkben. Nem lehet összehasonlítani A salgótarjáni öblösüveg­gyárban úgy ítélik meg az eddigi exporttervek teljesí­tését, hogy azt össze sem le­het hasonlítani az elmúlt esztendő azonos időszakával Az előbbi magvas gondolatok a következőket takarják. Ja­nuárban a szocialista orszá­gokba 13,6 millió forint érté­kű árut szállítottak. A Szov­jetunióba háztartási üveg­árukat, laboratóriumi üvege­ket és kis mennyiségben csil­lárokat küldtek. A Német Demokratikus Köztársaság­ba csillárüvegeket vittek. A tőkésországokba szállí­tott áruk értéke 9 millió 200 ezer forint, amelyből 8 millió 200 ezer forintot kép­viselnek a finom üvegáruk, 1 milliót pedig a különböző esillárüvegek. A vevők lis­táján viszont nem történt változás. Február 15-ig az újabb tel­jesítés értéke eléri a 4 mil­lió forintot. A különböző szo­cialista és tőkésországokba értékesített áruk összetétele azonos a januárival. Az eddig elért teljesítések azt bizonyítják, hogy ex­portkötelezettségüknek idő­arányosan és határidőre ele­get tettek. Egyelőre szállí­tási gondok sem akadályoz­zák a folyamatos és ütemes kiszállítást. Kamionokkal — nyugati országokba A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár januárban és ezt követően február 15-ig elsősorban a belföldi igények kielégítésére koncentrálta ter­melőtevékenységet. Ugyan­akkor ebben az időben, ha

Next

/
Thumbnails
Contents