Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-18 / 14. szám

Napirenden a szórakoztatás A SZABADIDÖS-TEVÉ- K ENYSÉGI formák folyama­tos áttekintésére, a szórakoz­tatási rendszer kialakításában, illetve, formálásában érintett szervek együttműködésének javítására állandó munkabi­zottságot hoz létre az Orszá­gos Közművelődési Tanács az év első felében. A Művelődési Minisztérium e témában készült előterjesz­tése hangsúlyozza: a életmód társadalmi méretű átalakulá­sa következtében a hetvenes évektől kezdve hazánkban számottevően megélénkült a kereslet a szórakoztató jelle­gű kulturális termékek és szolgáltatások iránt. A könyv-, a lap- és a folyóirat-kiadás­sal, a filmforgalmazással, a hanglemez- és a magnókazet­ta-gyártással foglalkozó vál­lalatok és a művelődési intéz­mények növelték is szórakoz­tató kiadványaik, illetve programjaik számát, ám a mennyiségi gyarapodás elle­nére továbbra is szegényes nvaradt a választék. A szabad idő kitöltésében a könnyűzene különféle fajtái viszik a prímet. A legutóbbi adatok szerint a hanglemez­gyártó vállalat 1382-ben mint­egy hét és fél millió saját ké­szítésű, ebből ötmillió-hét­százezer szórakoztató zenei hanglemezt hozott forgalomba. Az Országos Rendező Iroda ugyanabban az évben 7141 koncertet, műsoros előadást, az alkalmi rendező szervek pedig 8825 zenés programot szerveztek. A vendéglátók 21 ezer táncmulatságnak adtak helyet, ezek fele discoprog- ram volt. Könnyűzenei szóra­koztató iparunk bizonytalan értékrend alapján működik, befolyásolását, irányítását — a hanglemezgyártás, a rádió és a tv műsorai kivételével — átgondolatlanság, követ­kezetlenség jellemzi — húzza alá az előterjesztés. Az 1974- ben bevezetett, decentralizált műsorengedélyezési rend megnehezíti a kultúrpolitikai elgondolások érvényesítését, és az élelmes haknibrigádoknak lehetővé teszi, hogy sorozat­ban ismételt, gyenge műsorok­kal nagy jövedelmekre tegye­nek szert. A SZÍNHÁZI szórakoztatás zenés műfajai közül egyre nagyobb szerepet kap a mu­sical, s „feltámadóban” van a zenés vígjáték, amelynek leg­jobb hagyományait például — a korszerűbb ízlésnek megfe­lelő rendezéssel — érdemes ápolni, továbbfejleszteni. A művelődési otthonokban 1982- ben mintegy 38 ezer szóra­koztató műsort mutattak be, és 32 ezer táncos programot rendeztek. Ezek a szórakozta­tási formák sajnos nem iga­zodtak a divat változásaihoz, az új igényekhez. A műsoros rendezvényeken tartalmas szórakoztatást nyúj­tanának az amatőr művészeti csoportok, de ma is gond, hogy ezek a lehetőségek szem­léleti, szervezeti, gazdasági okok miatt nagyrészt kihasz­nálatlanok maradnak. Az utóbbi 10—12 esztendő­ben jelentősen nőtt a szóra­koztató filmek látogatottsága. Sajnos, a szocialista országok filmkínálatából — így a ma­gyar filmgyártásból is — hosz- szú idő óta hiányoznak ezek az alkotások. Ezt a MOKÉP az értékes művek tervszerű felújításával igyekszik ellen­súlyozni. A szórakoztatás szabályozá­sára, ösztönzésére az elmúlt években több határozat, in­tézkedés született, ám ezek többsége nem hozta meg a várt eredményt. A gondokat súlyosbítja, hogy sok csoport — haknibrigád, zenekar — felügyelet, illetve irányítás nélkül tevékenykedik. A tar- tamas szórakozás formálása, javítása érdekében min­denekelőtt növelni szükséges a művelődéspolitikai célokkal összhangban álló szórakoztató termékek és szolgáltatások kínálatát, s bővíteni választé­kukat. Fontos a tudományos — különösen döntéseket elő­készítő — kutatások gyarapí­tása, eredményeik hasznosí­tása a szórakoztatás irányí­tásában. Az előterjesztés ja­vasolja a Művelődési Minisz­térium, a televízió és a rá­dió együttműködésének javí­tását, a műsoros rendezvé­nyek engedélyeztetésének fe­lülvizsgálását. NAGY SZÜKSÉG van a szórakozás egészének elméleti, esztétikai tisztázására, ezen belül a történeti áttekintésre is, hiszen a szórakozási szo­kások és formáik igen sokat változtak. Felmerült az érték­rend tisztázásának igénye is, mivel ezen a téréin nagyok a véleménykülönbségeik, és szá­mos előítélet uralkodik. A túl­szabályozás vagy a tiltás nem vezet eredményre, a szórakoz­tatás irányításának tovább­fejlesztésében csak valameny- nyi érdekelt szerv. vóilteiait intézmény folyamatos véle­ménycseréje hozhat javu'ást. (MTI) Az ember tragédiája — hasonmás kiadásban ' Madách Imre születésének tttí). és Az ember tragédiája színpadi ősbemutatójának 100. évfordulója alkalmából megjelent a mű első kiadásá­nak hasonmás kiadása. Az országosan is figyelmeit kel­tett vállalkozásért köszönet illeti mindenekelőtt a kiadót, a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatóságát, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszö­vetkezetet az anyagi támoga­tásért, valamint a kecskemé­ti Petőfi Nyomdát, amely ki­fogástalan minőségben, a korszerű nyomdatechnika vívmányait fölhasználva könyvészetileg is értékes aján­dékot tett le az olvasók asz­talára. A felelős kiadó dr. Praznovsziky Mihály volt. A hasonmás kiadáshoz csa­tolt tömörségében is kiváló tanulmányt Kerényi Ferenc irodalomtörténész írta. Ebben Az ember tragédiája keletke­zéstörténetét illetve kiadását foglalja össze. Utal rá a tava­lyi kettős évforduló kapcsán, hogy Madách Imre emberi­ségkölteménye napjainkra közkiinccsé vált, 29 nyelven olvasható, s több mint száz alkalommal adták ki. A ha­zad és a külföldi színpado­kon gyakorta bemutatják, operaváiltozat, rádiójáték, hanglemez, bábjáték, televíziós film készült belőle. Ennek ismeretében is je­lentősége van annak, hogy a remekmű első kiadását lapoz­gathatjuk e nagyszerű társa­dalmi összefogás eredménye­ként. Többek között azért is, mert — mint Kerényi Fe­renc szintén elmondja — Az ember tragédiája keletkezésé­ről elég sokat tudunk, de annál kevesebbet a keletkezé­séről. Közismert például, hogy Madách a Tragédiát 1859. február 17-én kezdte ír­ni a Nógrád megyei Ailsó- sztregován, s ugyanott 1860. március 26-án fejezte be. A mű kéziratát a Magyar Tudo­mányos Akadémia könyvtára őrzi, 1973-ban elkészült en­nek hasonmás kiadása is. De a ..műhelymunka” közvetlen dokumentumai már sajnos, hiányoznak, a Tragédiának nincs vázlata, vagy piszkoza- ta. ezt a költő valószínűleg megsemmisítette. Igaz — Ke­rényi Ferenc közli —, egyet­len szereplőlista. hátoldalán verssoritöredékekkel mégis maradt ránk, s ennek hason­mása szintén megjelent 1983- ban az Európa Könyvkiadó Kézirattár sorozatában. Kerényi Ferenc részletesen beszámol a mű kiadásának körülményeiről, szól Arany János javításairól, de fölvá­zolja Madách Imre korabeli politikai, közéleti tevékenvsé- gét is. Mint írja: „... a Tra­gédia csak 1862. január 16-án jelent meg. bár címlapján az 1861-es évszám áll. Aranytól tudjuk, hogy a levonatét ő maga korrigálta, mégpedig háromszor. (Ez mad gyakorla­tunk szerint is kiemelkedően gondos munkát jelent.) En­nek ellenére nem volt elége­dett az első kiadás minőségé­vel. 1862. január 24-i levelé­ben szinte röstelllkedve írta Madáchinak: „... egy-két va­lóságos hiba maradt benne, s etgy betű kiesett, másik össze­csúszott már a javítás után, mikor nem lehetett aztán se­gíteni rajta. Egy papírszala­gon kijelöltem, hogy meg­igazíthassa az olvasó.” Ez az ún. enratalapocsika s ránk maradt példányok zöméből, így a mostani újranyomás alapjául szolgálóból is hiány­zik. .Kerényi közli tanul­mányában a javítást. Madách Imre művének húsz tiszteletpéldányát dedi­kálva szétosztotta barátai és ismerősei körében. Ezek még fölkutatásra várnak. A mű „tiszteletpéldányai” most a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága jóvoltában vala­mennyiünk könyvespolcára odakerülhetnek, forgathat­juk, újra olvashatjuk a mű­vet. Madách Imre szűkebb hazája, Nógrád megye ezzel is méltó módon adózik a költő és műve emlékének. Köszönet érte mindazoknak, akik ezt lehetővé tették. T. E. Magyar emlékházak Törökországban A Kákóczi-ház Tekirdagban Múzeum lett két törökoqszági emlékhelyünk, a kütahyai Kossuth- ház és a tekirda- gi Rákóczi-ház; mindkét épület felújítását tavaly fejezték be az or­szágos műemlék­felügyelőség szak­emberei. Az 1848—49-es magyar szabad­ságharc bukása után Kossuth La­jos délre, a Bal­kánra menekült a császári seregek elől. Rövid, bul­gáriai tartózkodá­sát követően né­hány hónapig Tö­rökországban, az Isztambultól há- roimszázhúsz kilo­méterre levő kis­városban, Küta- hyában is élt. A házat, amelyben lakott, a török ál­lam vásárolta meg magántulaj­donosától, majd pedig resiáurá'l- tatta. A házban a török hatósá­gok felkérésére magyar szak­emberek állandó kiállítást koztak létre. A kütahyai Kos- suth-anyagot a Magyar Nem­zeti Múzeum az Iparművé­szeti és Néprajzi Múzeum közreműködésével — állította össze. Az emlékházban az 1848—1849-es szabadságharc korát idéző bútorokat, fegy­vereket, zászlókat, ruhákat, képeket, iratokat és könyve­ket helyeztek el. A Kossuth-háznál ismer­tebb és a magyar turisták ál­tal egyelőre látogatottabb a tekirdiagi (rodostói) Rákóczi- ház. Az 1708-as trencsényi csatavesztés után a túlerőben levő császáriak a pestistől megtizedelt kuruc csapatokat lépésről lépésre visszaszorí­tották. Rákpczi Ferenc segít­séget keresve elhagyta az or­szágot, de a távollétében megkötött szatmári békét nem fogadta el. Egy ideig Lengyelországban és Francia- országban talált menedéket. Törökországba, ahová a Porta hívta meg. 1717-ben ér­kezett. Azt remélte, hogy az osztrák—török háiború lehe­tővé teszi a szabadságharc új­bóli megindítását. A két há­borús fél azonban békét kö­tött, és a török kormány Ro­dostót választotta a fejedelem lakhelyéül. III. Ahmed szultán 1720-ban megvásárolta Tekirdag egyik örmény utcájának házait, és ezeket jelölte ki a bujdosók szálláshelyéül. Az utcát ma Macar Sokaiknak, azaz Ma­gyar utcának nevezik. A ház bejárati ajtajától bailira már- vénytábláit helyezett el az utókor, amelyen török és ma­gyar nyelven az olvasható: „E házban élt 1720-tól 1735-ig II. Rákóczi Ferenc magyar fejedelem, aki 1703-tól 1711— ig a magyar nép szabadság- harcát vezette, s később tö­rök földön talált menedéket. Ezt az emléktáblát a szabad­ságharc 250. évfordulóján a Magyar Népköztársaság állí­totta”. A múzeumnak helyet adó „ebédlőházat”, a fejedelem annak idején olasz és török mesterekkel építtette, és saját festésű színes stukkókkal dí- szíttette. A ház eredeti tár­gyainak többségét Kassán őr­zik. róluk a szakemberek hű másolatokat készítettek, hogy végleg benépesítsék a Már­vány-tengerre tekintő szobá­kat. Híres a fejedelem karos­széke, amely híven mutatja: idős gazdába jól értett az asz­talosmunkához. „És az ő gyönyörű szakálla sokszor te­le forgáccsal, hogy maga is neveti magát” — írta Mikes Kelemen, akinek írószobája a hagyomány szerint az ebédlő mellett volt. A törökországi emlékházak méltóképpen fogadják tehát látogatóikat, amely k két or­szág fejlődő kulturális kap­csolatainak egyik nagy ered­ménye. A Kütahya és Pécs, Tekirdag és Sárospatak kö­zött kialakult testvérvárosi vi­szony pedig kedvezően hat egyéb kapcsolatainkra is. Re­mélhetőleg teljesül az a régi magyar kérés is, hogy nemze­ti könyvtárunk megnyitásaira szervezett kiállításhoz a tö­rök múzeumok adják kölcsön a náluk esetleg fellelhető corvinákat. A díszes kivitelű kódexek láthatóságát megen­gedő törvényjavaslatot most dolgozzák ki Törökországban. Érni Péter A kötelező biológiaoktatást m egelőzően — amely harmadiktól kezdődik — a szakköri órák és az ún. szabadsáv foglalkozásai' nyújtanak segítséget a salgótarjáni Bolyai Já­nos Gimnáziumban, azoknak a tanulóknak, akik e tantárgy iránt fokozottan érdeklődnek. A diákok ezeken az összejöveteleken ismerkedhetnek meg a mikroszkópizálással, a vé­dett állaiokkal, növényekkel, itt taglalhatják a természetvédelem és az egészséges élet­mód kérdéseit. A gyakorlati foglalkozásokat külön élősarok is segíti. Képünk az elsősök szakköri óráján készült. Barna Alfréd felv. műsor KOSSUTH RADIO; 8.27; Hivatás, életcél. . . Osztályfőnöki óra 16—18 éveseknek 8.57; Elővigyázatosság 9.12: Orosz Júlia opera­áriákat énekel 9.45: Kis magyar néprajz 9.50; Tarka mese, kis mese 10.05; Diákfélóra 10.35: Rádiószínház 11.26; Zenekari muzsika 12.30; Ki nyer ma? 12.45; Magvetők 13.05: Operaslágerek. (Ism.) 13.35; Dzsesszmelódiák 14.29; Miska bácsi levelesládája 15.05; Kórusainknak ajánljuk 15.28: MR 10—14. (ism.) 16.03; Népzenekedvelőknek 16.33; Mario Lanza operett­dalokat énekel 16.49; Kritikusok fóruma 17.05: Ajánlom magam. Riport 17.30; Dvorzsák: IX. (Üj világ) szimfónia 19.15; Nótamuzsika 19.57: Világirodalmi Dekameron 20.32; örökzöld dallamok. (Ism.) 21.30; Külpolitikai klub 22.20; Tíz perc külpolitika 22.30: Nemcsak hobbi 22.45; Az élet- és vagyonbiz­tonság követelményének megfelel 23.00; Kamarazene 0.25; Magyar Csaba táncdalaiból PETŐFI RÁDIÓ; 8.05: Komár László énekel 8.20; Tíz perc külpolitika. (Ism.) 8.35: idősebbek hullámhosszán 9.30; Válaszolunk hallgatóinknak 9.45; A munkásőrség központi férfiakara énekel 10.00; Zenedélelőtt 11.35; A Szabó család. (Ism.) 12.05; Népdalok 12.35: Tánczenei koktél 13.25; Pillanatkép 13.30; Labirintus. (Ism.) 14.00; Kapcsoljuk a 22-e£ stúdiót 14.15: Németh János cimbalmozik 14.35; Slágermúzeum 15.38: A kaposvári honvéd helyőrség zenekara játszik 16.00: Mindenki iskolája 16.35; Néhány perc tudomány 16.40: Fiataloknak! 17.30; ötödik sebesség 18.35: Moszkvából érkezett 19.05; Közvetítés a Magyar Nemzet Kupáról. 19.22; Tigrisugrás XV/12. rész. (ism.) 19.45; A Saga zenekar felvételeiből. (Ism.) 20.35: Közvetítés a Spanyolország —Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzésről 20.45; Rádiószínház 21.32; Slágereim története 22.32; Kálmán Imre ooerettjeiből 23.20; Ifj. Burka Sándor népi zenekara játszik. Lukács Bálint nótákat énekel. Burka Sándor tárogatózik MISKOLCI STÜDlO 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Hangversenykró­nika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Zárszámadás előtt a Borsod, Heves és Nógrád me­gyei téeszekben.) Felelős szer­kesztő; Paulovits Áeoston. Szer­kesztő: Tolnai Attila. — Sport. 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. 18.25—18.30; Lap- és műsor­előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ* 8.00; Tévétoma. (Ism.) 8.05; Iskolatévé: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 8.25; Osztályfőnöki óra (Ált. isk. 3—4. oszt.) 8.50: Magyar irodalom (Ált.- isk. alsó tagozat.) 9.15; Angol nyelv 9.30: Magyar irodalom (Ált. isk. 7. oszt.) 9.50; Stop! 9.55.- Delta. (Ism.) i).20: Reklám 0.25; Régensherceg Angol tévéfilmsoroza4 8/1. rész: A szerelem bolondja. (Ism.) 11.15: Meghökkentő mesék Hódító Edward. (Ism.) 11.40; Képújság 15.00; Tskolatévé: Pszichológiai csapadék. 2. Az emlékezés csapdái. 15.25; Táborozás a múzeumban 15.40: Most mit tegyünk? De hiszen a szüleim! 15.50; Kamera 16.25; Hírek 16.30: Egy város történetéből 16.45; Lengyel utak 11/3. rész: A világ leg­nyugodtabb helye 18.15: Képújság 18.20; Végletek között 18.50; A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Reklám 19.10; Tévétorna 19.15; Esti mese 19.30: Tv-híradó 20 00; önök kérték 21.30; Jelek. Nagy László rajzai és versei. 22.00: A hét műtárgya 22.05; Tévéegyetem Az ókori kelet. 16/16. rész. 22.55; Tv-híradó, 3. 2. MŰSOR: 17.50: Képújság 17.55; Magyarország—Dánia Magyar Nemzet Kupa jégkorongmérkőzés 20.15: Rexi a bűvész 20.25: Spanyolország—Magyar- ország barátságos labda­rugó-mérkőzés 21.15; Tv-híradó. 2. 22.15; Memento móri 3. rész: Csak a vég! 22.55; Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00; Nyugtalan szigetek 20.40; Atkozott és szeretett. 22.05; Ez történt 24 óra alatt 22.20; Az ember és a gyógyszer. 1. rész. (Ism.) 22.45; Hírek 2. MŰSOR; 20.00; Bratislavai Líra ’83. 20.30; Bátor férfiak a rajtnál 21.30; Időszerű események 22.00; Csajkovszkij: Csipkerózsika. Tv^balett. 2. rész. MOZIMŰSOR­Salgótarjáni November 7.:Hosz­szú vágta. Színes magyar—ame- ikai kalandfilm. — Balassagyar­mati Madách.- Háromnegyed 6- tói: Tűzharc. Színes angol bűn­ügyi film. 8 órától: A vasprefek­tus. Színes olasz bűnügyi film­dráma. — Nagybátonyi Petőfi A kobra napja (16). Színes, szink­ronizált olasz krimi. — Pásztói Mátra.- Flor asszony és két férje (14). Színes, szinkronizált brazil fiLmvígjáték. ISKOLAMOZI; Égigérő fű. — Karancslapujtő. Klute (16). Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Jobbágyi/ ISKOLAMOZI: Liliom fi. 4 NÓGRÁD — 1984. január 18., szerda \ t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents