Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-17 / 13. szám

Csaknem üresjáratban...

Nem irigylendő a krónikás helyzete, amikor az elmúlt hét tévéeseményeiről kell számot adnia. S általában már huzamosabb ideje nem rózsás a dolga. Az eseményszámba menő műsorok feltűnő megfogyatkozása, mondhatni teljes eltűnése megy végbe szemünk előtt; hovatovább annak is örülhetünk, ha egyáltalán valamit mozogni látunk a képernyőn.

Az elmúlt hét szolgáltatása különlegesen érzékletes példa a fenti állítás igazolására. Tessék csak még egyszer végiglapozni a műsorújságot: keddtől a vasárnapi zárásig a kínálatban jószerivel semmi érdemleges, ami különösebb odafigyelésünkre tarthatott volna számot, ami arra utalna, hogy tévéműhelyeinkben történik valami. És ami importként jut el hozzánk, az sem válik válogató- felvásárló szakembereink nagyobb dicsőségére.

Szégyen, nem szégyen, jelenleg ott tartunk: örülnünk kell, ha időről időre bekeveredik a műsorba valami produkció a „fényesebb időkből”, melyek ugyan többnyire a maguk korában sem voltak remekművek, de a nosztalgia rózsás párájában kívánatosnak tűnnek. Mint teszem azt hajdani kalandfilmsorozatunk, a Bors, a maga naiv mozgalmasságában, avagy a Mesterházi-műből született, szatirikus vezetésű tévéfilmünk, .A Zebegényiek. Azt mondhatni, hogy egy-két külföldi produkció mellett ezek

voltak a múlt hét programjának legvonzóbb kínálatai.

A „szegénységi bizonyítványon” szerény szépségílast- rom Kálmán Imre Montmart- re-i ibplya című, valaha hatalmas sikereket ért, s ma is bűvölő muzsikájú nagyoperettjének szombat esti bemutatója. Az érdem azonban elsősorban a Szegedi Nemzeti Színház művészeié, s csak másodsoron a tévéé, az előadás felvételéért. S a hét jobb perceihez sorolhatjuk még a Melis Györgyről vasárnap este látott portréfilmet. Azzal az észrevétellel, hogy műsorba iktatás előtt nem ártott volna gondosabban ellenőrizni az anyagot, amiben jeles operistánk még úgy beszél az évek óta halott költőnkről, Áprily Lajosról, mintha ma is közöttünk volna.

Egyébként a műsorhetet nagymértékben a zene és a műkorcsolyázó Európa-bajnok- ság telítette. Mégpedig a legértékesebb időszakokban — s alighanem ezeknél értékesebb, érdekesebb anyagok híján. Csütörtökön például az egyes csatornán nyolc órától a Lo- comotív GT kapott zöld utat slágereinek, a második csatorna később Paul Esswood dalestjét közvetítette, szombaton a megszokott és jól bevált éjszakai film helyett S. Nagy István szerzői estjével kellett megelégednünk, s egy teljes órán át szólt hangosan az ének.

Ami a műkorcsolyázó Eu- rópa-bainokságot illeti, ezúttal házigazdaként szemlélhettük a nem túlzottan látványos eseményeit.* A sportág a korábbiakhoz mérten aiig szolgált kivételes élményekkel, ami egyébként a zsűri pontozásaiban is mindvégig megmutatkozott. Az egyhetes attrakciósorozat vasárnapi gálája után, sajnos, még egy valamirevaló magyar sikernek sem örvendhettünk.

Az angol—magyar produkciónak nevezett, tízrészes tévéfilmsorozat, a Wagner, kedden negyedik Stációjához érkezett. Megvallom, mind lanyhulóbb odafigyeléssel követem. Filozofáló jellege lép- ten-nyomon megakasztja az amúgy is kevéske történést, legfeljebb azon a pazar anyagi bőkezűségen ámul az ember, amivel a producer a vállalkozást finanszírozta.

Néhány külföldi szerzeménynyel sem volt különösebb szerencsénk a héten. Inkább időkitöltésre szolgált a Sikoly című csehszlovák film, igaz, 1963-as évjáratú história. Melankolikusan bágyatag mesét szervírozott elénk a harmincas évek világából a fx-anci- ák Moziregény-e, s nem volt élvezhetőbb az Isten veled, drágám című angol tévéfilmsorozat keretében most megismert, Maude című história sem. A Peter Sellers-sorozat Csak ketten látszhatják című, 1962- es filmje középszerűen banális, leginkább Az utolsó detektív című, tudományosfantasztikus amerikai produkció nyújtotta azt, amit e műfajban jó átlagon várni lehet.

(b. t.)

Múzeumi képszalon

r 'A technika két nagy vívmánya. a hang- és a képrögzítés forradalmasította hétköznapjainkat. Ma már mindkettő nélkül elképzelhetetlen lenne modern életünk. Jóllehet a hangrögzítés feltalálásának centenáriumán már néhány éve túl vagyunk, s a valóban élvezhető és elfogadható minőségű gramofonlemezek tömeges gyártását csak századunk második negyedében kezdték meg. de mind a gramofonkészülékek, mind a hanglemezek ekkor még igen drágák voltak. Éppen ezért a világ nagyvárosaiban — köztük Budapesten is — úgynevezett hangszalonok nyíltak, ahol kevés pénzért lehetett hanglemezt hallgatni. Kényelmes székek sorakoztak a hangszalonokban, mindegyik előtt számtárcsa és fejhallgató feküdt. A helyszínen vásárolható érmét bedobva és a katalógusból kikeresett számot tárcsázva bárki meghallgathatott egy zeneszámot. E hangszalo- nok azután kimentek a divatból. mivel jelentősen mérséklődött a lemezjátszók és a lemezek ára. s egy újabb, még praktikusabb hanghordozó is elterjedt: a magnetofonszalag.

A régmúlt hangszalagokra

emlékeztet a tokiói néprajzi múzeum nagy népszerűségnek örvendő videorecorder szalonja. A japán Matsushita cég által konstruált berendezés segítségével a kívánt filmet — pontosabban: mágneses úton rögzített képfelvételt — jóformán azonnal megtekinthetik az érdeklődők. A billentyűzeten be kell ütni a múzeumi katalógusból kikeresett tánc- vagy népdalfelvétel számát, mire megindul az elektromechanikus szerkezet, kikeresi a megfelelő számú képkazettát a tárból, azt a kérő fülkéjének száma szerinti videorecorderhez szállítja. A kívánság bejelentésétől számított 1—2 percen belül az érdeklődő az előtte lé- !vő képernyőn már láthatja a kívánt néprajzi anyagot. A térhatású hangot a fotelsze- rűen kiképzett ülőhely fejtámlájába beépített hangszórók közvetítik. Képünkön két ilyen képszalonfülkét ^láthatunk.

JANUÁR 20-ÁN

Madách-emlékünnep

Salgótarjánban

A múlt esztendő megyénk kulturális életében — egyben kisugározva az országéra — a Madách Imrére való emlékezés jegyében telit el. Kettős évforduló volt az akkor: 160 esztendeje született az egyetemes értéket létrehozó dirámaköltő, és 100 esztendeje mutatták be fő művét, Az ember tragédiáját — Budapesten, a Nemzeti Színházban Paulay Ede rendezésében.

Immáron két évtizede minden év januárjának második felében emlékezünk meg Madách Imre születéséről és munkásságáról. Az említett évfordulóik méltó megünneplésére 1982 szeptemberében alakult Madách-emlékbizott- ság az idei Madách-emlékünnepség időpontjaként január 20-át jelölte ki, helyszínéül pedig a salgótarjáni József Attila városi-megyei Művelődési Központot.

Az ünnepi megemlékezés délután három óraikor kezdődik, s Hubay Miklós, a Magyar Írók Szövetségének elnöke mond beszédet. Ekkor adja át az idei Madách-díja- kat, valamint a Madách irodalmi pályázat díjait Dev- csics Miklós, a Nógrád megyei Tanács és a Madách- emlékbizottság elnöke.

Az emlékünnepség utón — a Magyar írók Szövetsége kezdeményező segítségével — 15 óra 45 perckor kezdődik az a gálaműsor, amelynek bevételét az újonnan felépülő Nemzeti Színház javára ajánlották fel a rendezők, a Madách-emlékbizottság. A műsort dr. Korányi Ferenc irodalom- és színháztér,térrész szerkesztette. Rendezését Lengyel György érdemes művész, a budapesti Madách Színház rendezője vállalta. Kiváló színészek, énekesek, zenészek lépnek fel a gazdag programban. A szereplők között üdvözölhetjük a Nemzeti Színház kitűnő művészeit: Lukács Margit Kossuth-díjas érdemes művészt. Sinkovits Imre Kossuth-díjas érdemes művészt, Bubik Istvánt, Tóth Évát, Rubold Ödönt; a Madách Színház kiválóságait: Bencze Honát,

Dunai Tamást, Gáti Oszkárt, Tóth Enikőt és Tóth Tamást. Az énekeseket és muzsikusokat Ágai Karola kiváló és érdemes művész, Turpinszky Béla Liszt-díjas operaénekes és Jaindó Jenő Liszt-díjas zongoraművész képviseli. A gálaműsorban fellép a salgótarjáni szimfonikus zenekar is — Róna Frigyes karnagy vezényletével.

Az emlékünnepség napján, január 20-án lesz még ‘egy jelentős kulturá’is eseménye a megyeszékhelynek: a Nógrádi Sándor Múzeumban délután két órakor megnyitják a Színház a XIX. századi magyar képzőművészetben című kiállítást. A Magyar Színházi Intézet anyagából készült bemutatót Sz. Sutám Andrea rendezte, és dr, Kerényi Ferenc, az intézet iga^gatő’a ajánlja az érdeklődők figyelmébe.

Valaki a régi nagy színészek közül

Cary Grant

A képen Cary Grant egy jele nete James Masonnel

Nyolcvanesztendős a világhírű amerikai színész, Cary Grant. Az angliai Bristolban született Archibald Alexander Leach néven. Tizennégy évesen megszökött hazulról és artistákhoz csatlakozott. 1921 óta él az Egyesült Államokban. Egy tehetségkutató fedezte fel 1927-ben, aki egy Broadway-musicalben juttatott neki egy kis szerepet. Ezt számos kisebb-nagyobb feladat követte musicalekben és drámákban egyaránt.

1932-ben került Hollywoodba, ahol aztán három évtizeden át a szupersztárok közé tartozott. 1938-tól Howard Hawks rendező állandó főszereplője volt, akinek vígjátékaiban óriási sikereket aratott. Dolgozott George Cukorral, Frank Caprával és Alfred Hithcoc- kal; partnerei között volt Katherine Hepburn, Jean Harlow, Marlene Dietrich, Mae West, Doris Day, Audrey Hepburn, Marilyn Monroe, Sophia Loren, Irene Dunne. Néhány emlékezetes filmje: Gunga Din, Philadelphiai történet, Arzén és levendula, Niaht and Day, Forgószél.

Gary Coooer, Clark Gable, Henry Fonda és James Stewart nemzedékéhez tartozik, akikkel együtt meghatározta a harmincas évek Hollywoodjának arculatát. Ám velük

ellentétben a mindig elegáns színész sohasem játszott wes- ternben. Hogy nem ajánlották fel neki, vagy ő utasította vissza, azt nem tudni.

1966-ban állt utoljára a kamerák elé. a Ne oly gyorsan, fiam című filmben. Közben producerként is működött. Amikor visszavonult, azt mondotta: ..Tudom, hogy a filmtől nincs többé mit várnom. Választás előtt állok, új hivatást kell találnom. Semmiképpen sincsenek illúzióim.” Gázsiját a kozmetikai iparba fektette be.- Korai búcsújának egyik oka minden bizonnyal az volt, hogy nem akart szeretett közönsége előtt megöregedett színészként mutatkozni.

1970-ben különleges Oscar- díjjal tüntették ki az amerikai filmnek tett szolgálataiért. A közönség mindmáig gyakran találkozik vele. hisz Amerikában is, külföldön is felújítják filmjeit a televízió képernyőjén.

Egyetlen madár sem szeret énekelni, ha veszélyben van.

(René Char)

*

A történelem órája nem napóra, inkább ébresztőóra, amely minden pillanatban felriaszt.

(Jozef Czescik)

*

Elgondolkodtatok a nők: vagy nem gondolnak semmire, vagy valami másra gondolnak.

(Alexandre Dumas)

Aforizmák

Ha azt akarod, hogy a feleséged figyeljen arra, amit mondasz, mondd egy másik nőnek.

(Krecia P.)

*

Az ei'őszak hálátlanságnak tartja, ha az áldozatok ver* gődnek szorításában.

(Tagore)

Nincs mindenki fent, aki emelkedik.

(Robert Karpacz)

*

Az írónak joga van hallgatni, de nincs joga szövetségre lépni a jogtalansággal és a kegyetlenséggel.

(Slonimski)

*

A szócső felerősíti a hangot, de elfedi a tekintetet.

(Slawomir Wróblewski)

műsor

f KOSSUTH RADIO:

8.27.- Nézz! Láss! Kérdezz! (Xsm.)

8.37: A víg özvegy.

Részletek Lehár- operettj éből 9.44: Lépések a dóban 10.05.- MR 10—14.

10.35.- Vilko Avsenik fúvószenekara játszik 10 50: Népdalok, néptáncok 11.40 - Kis kamorámban gyertyát gyújték XV/12. rész; 1860—81.

12.30. Ki nyer ma?

12 45: Törvénykönyv 13.28; Sanzonfel vételeinkből

13.00. Franck: A-dür szonáta 14.12: Szalai Antal népi

zenekara játszik 14.40; Elő világirodalom:

15.05; A Liszt Ferenc

kamarazenekar játszik 15.28: Nyitnikék 18.00: Délutáni Rádiószinház: 16.40. Régi híres énekesek műsorából

17.05: Bevezetés a filozófiába 17.35: Menner; Induló 17.45; A Szabó család 19.15: Nagy mesterek —

világhírű előadóművészek 19.56: Rádiószínház 22.20. Tíz perc külpolitika

22.30.- Lukács Pál mélyhegedűn játszik

22.50: Hétköznapok kutatód

23.00. Zenekari muzsika 0.10- Bundschuh István

stájerctterán játszik

PETŐFI RADIO:

8 05 - Bluesfelvételekböl 8.20: tíz perc külpolitika, (ism.)

8.35: Társalgó

10.00. Zenedélelőtt 12 25.- Ifjúsági könyvespolc 12.35: Melódiakoktel 13.25; Látószög 13.30: Bartók muzsika gyerekeknek 14.00 Operaslágerek 14.35: Tánczenei koktél 15.20: Könyvről könyvért

15.30. örökzöld dallamok 16.35- Csúcsforgalom 17.37; Reklám 18 00. Kamasz-panasz 18.35; A hanglemezbolt

könnyűzenei Újdonságai 18.54: Zenei tükör 19.25. Közvetítés a Magyar

Nemzet Kupáról, a Magyar- ország—Franciaorszá g jégkorongmérkőzésről 19.35: Csak fiataloknak!

20.35: Közvetítés a Magyar Nemzet Kupáról 20.45.- Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyóiratban?

28.55.- Vangelis összes lemeze.

Xvii/3-4. rész •22.4*: Nótacsokor 23.20 - Most érkezett.. .

MISKOLCI STÚDIÓ:

17.00 Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17 06: Mű vészportrék, színháztörténeti eróekeeeegea.

Dr. Gyárfás Agnes előadása. 17.15: Fiatalok zepés találkozója, szerkeszti: Beély Katalin és Za- kar János. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.23—18.30: Lap- és müsorelőzetes.

MAGYAR TELEVÍZIÓ:

7.55: Tévétorna. (Ism.)

8 00.- Iskolatévé: Fizika.

(Alt. isk. 7. oszt.)

8.30: Elő műzeum 8.50: Technika.

(Alt. isk. 1. oszt.)

9.)«. Fizikai kísérletek l.

9.20: Fizika

(Alt. isk. 8. oszt.)

9.50: Lottősorsolás 10.03: Jogos önvédelem

Francia tévéíilm. (Ism.)

11 30. Képújság 15.00: iskolatévé:

15 40: Deltácska 16.00: Tündér Ereséből.

Az alsó tagozatos magyar irodalomhoz 16.30: Hírek 16.35 A peremvidék

Muzó smaragdbányásaai Angol film. (ism.)

17.35: Küzdelem. A nécsi körzeti stúdió kisfilmjei.

18.0(1. Reklám.

18.05: Képújság

18.10: Ki veszélyezteti « békét?

19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese

19.30.- Tv-híradó 20.00: Wágner 10'5. rész 20.55: Stúdió '84.

21.55: Szép magyar tánc 22.00: Naplótöredék

Dokumentumfilm 22.15; Tv-hírdadó, 3.

2. MŰSOR:

17.50: Képújság 17.55: Magyarország— Franciaország.

Magyar Nemzet Kupa jégkorongmérkőzés 20.15.- Kertünk-udvarunk (Ism.)

28.35: Autó-motor sport 21.00: Tv-híradó. 2.

21.20: Úton. NSZK tévéfi-lm- sorozat: Kilátástalan verseny 22 18: Képújság

BESZTERCEBÁNYA:

19.30: Tv-híradó 20.00: Frank Nero-sorozat: Tisztes honpolgárok Olasz film.

(15 éven felü!iekne4t 1) 23-Mu Ez történt 34 óra alatt

22.15: Musica viva

23.00. Hírek

2. MŰSOR:

:o.oo. Fiatalok tv-klubja 21.30; Időszerű események

22.00. - Robert Dubravec 22.25: Középiskolások műsora

MOZIMŰSOR.

Salgótarjáni November 7. Hoszszú vágta. Színes magyar—amerikai kalandülm. — Kohász.- E. T. (A Földönkívüli.) Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus film. — Tarján vendéglő öv: - kodj a törpétől (16). Szinkronizált USA filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách. Ez Amerika (16). Színes, hangbemondásos amerikai dokumentumfiLm. Háromnegyed 6-tól: Tűzharc. Színes angol bűnügyi film. — Nagybátonyi Petőfi Liliomfi. Színes magyar film- vígjáték. — Pásztói Mátra. Flóra asszony és két férie (14). Színe-:, szinkronizált brazil filmvígját’k TSKOLAMOZI: Égigérő fű. — Hátság; Gyilkos bolygó (16). Színes USA fantasztikus film. — Kisterén vei Petőfi- Visszaesők (16). Színes magyar film. — Jobbágyi - Hózuhatag I—n. Színes, srirtJcr«- niaaJtt bolgár katasztrófafilm.

4 NÓGRÁD — 1984. január 17, kedd {-•44*-.**.- > A

4

/