Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-17 / 13. szám

Csaknem üresjáratban... Nem irigylendő a krónikás helyzete, amikor az elmúlt hét tévéeseményeiről kell számot adnia. S általában már hu­zamosabb ideje nem rózsás a dolga. Az eseményszámba menő műsorok feltűnő meg­fogyatkozása, mondhatni tel­jes eltűnése megy végbe sze­münk előtt; hovatovább an­nak is örülhetünk, ha egyál­talán valamit mozogni látunk a képernyőn. Az elmúlt hét szolgáltatá­sa különlegesen érzékletes példa a fenti állítás igazolá­sára. Tessék csak még egy­szer végiglapozni a műsor­újságot: keddtől a vasárnapi zárásig a kínálatban jószeri­vel semmi érdemleges, ami különösebb odafigyelésünkre tarthatott volna számot, ami arra utalna, hogy tévéműhe­lyeinkben történik valami. És ami importként jut el hoz­zánk, az sem válik válogató- felvásárló szakembereink na­gyobb dicsőségére. Szégyen, nem szégyen, je­lenleg ott tartunk: örülnünk kell, ha időről időre bekeve­redik a műsorba valami pro­dukció a „fényesebb idők­ből”, melyek ugyan többnyi­re a maguk korában sem vol­tak remekművek, de a nosz­talgia rózsás párájában kívá­natosnak tűnnek. Mint te­szem azt hajdani kalandfilm­sorozatunk, a Bors, a maga naiv mozgalmasságában, avagy a Mesterházi-műből született, szatirikus vezetésű tévéfil­münk, .A Zebegényiek. Azt mondhatni, hogy egy-két kül­földi produkció mellett ezek voltak a múlt hét program­jának legvonzóbb kínálatai. A „szegénységi bizonyítvá­nyon” szerény szépségílast- rom Kálmán Imre Montmart- re-i ibplya című, valaha ha­talmas sikereket ért, s ma is bűvölő muzsikájú nagy­operettjének szombat esti be­mutatója. Az érdem azon­ban elsősorban a Szegedi Nemzeti Színház művészeié, s csak másodsoron a tévéé, az előadás felvételéért. S a hét jobb perceihez sorolhat­juk még a Melis Györgyről vasárnap este látott portré­filmet. Azzal az észrevétel­lel, hogy műsorba iktatás előtt nem ártott volna gon­dosabban ellenőrizni az anya­got, amiben jeles operistánk még úgy beszél az évek óta halott költőnkről, Áprily La­josról, mintha ma is közöt­tünk volna. Egyébként a műsorhetet nagymértékben a zene és a műkorcsolyázó Európa-bajnok- ság telítette. Mégpedig a leg­értékesebb időszakokban — s alighanem ezeknél értékesebb, érdekesebb anyagok híján. Csütörtökön például az egyes csatornán nyolc órától a Lo- comotív GT kapott zöld utat slágereinek, a második csa­torna később Paul Esswood dalestjét közvetítette, szom­baton a megszokott és jól bevált éjszakai film helyett S. Nagy István szerzői estjé­vel kellett megelégednünk, s egy teljes órán át szólt han­gosan az ének. Ami a műkorcsolyázó Eu- rópa-bainokságot illeti, ez­úttal házigazdaként szemlél­hettük a nem túlzottan lát­ványos eseményeit.* A sport­ág a korábbiakhoz mérten aiig szolgált kivételes élmé­nyekkel, ami egyébként a zsű­ri pontozásaiban is mindvé­gig megmutatkozott. Az egy­hetes attrakciósorozat vasár­napi gálája után, sajnos, még egy valamirevaló magyar si­kernek sem örvendhettünk. Az angol—magyar produk­ciónak nevezett, tízrészes tévéfilmsorozat, a Wagner, kedden negyedik Stációjához érkezett. Megvallom, mind lanyhulóbb odafigyeléssel kö­vetem. Filozofáló jellege lép- ten-nyomon megakasztja az amúgy is kevéske történést, legfeljebb azon a pazar anya­gi bőkezűségen ámul az em­ber, amivel a producer a vál­lalkozást finanszírozta. Néhány külföldi szerzemény­nyel sem volt különösebb sze­rencsénk a héten. Inkább időkitöltésre szolgált a Sikoly című csehszlovák film, igaz, 1963-as évjáratú história. Me­lankolikusan bágyatag mesét szervírozott elénk a harmin­cas évek világából a fx-anci- ák Moziregény-e, s nem volt élvezhetőbb az Isten veled, drágám című angol tévéfilm­sorozat keretében most megis­mert, Maude című história sem. A Peter Sellers-sorozat Csak ketten látszhatják című, 1962- es filmje középszerűen baná­lis, leginkább Az utolsó de­tektív című, tudományos­fantasztikus amerikai produk­ció nyújtotta azt, amit e mű­fajban jó átlagon várni le­het. (b. t.) Múzeumi képszalon r 'A technika két nagy vív­mánya. a hang- és a képrög­zítés forradalmasította hét­köznapjainkat. Ma már mind­kettő nélkül elképzelhetetlen lenne modern életünk. Jólle­het a hangrögzítés feltalálásá­nak centenáriumán már né­hány éve túl vagyunk, s a valóban élvezhető és elfogad­ható minőségű gramofonleme­zek tömeges gyártását csak századunk második negyedé­ben kezdték meg. de mind a gramofonkészülékek, mind a hanglemezek ekkor még igen drágák voltak. Éppen ezért a világ nagyvárosaiban — köz­tük Budapesten is — úgyne­vezett hangszalonok nyíltak, ahol kevés pénzért lehetett hanglemezt hallgatni. Kényel­mes székek sorakoztak a hang­szalonokban, mindegyik előtt számtárcsa és fejhallgató fe­küdt. A helyszínen vásárolha­tó érmét bedobva és a kataló­gusból kikeresett számot tár­csázva bárki meghallgathatott egy zeneszámot. E hangszalo- nok azután kimentek a divat­ból. mivel jelentősen mérsék­lődött a lemezjátszók és a le­mezek ára. s egy újabb, még praktikusabb hanghordozó is elterjedt: a magnetofonszalag. A régmúlt hangszalagokra emlékeztet a tokiói néprajzi múzeum nagy népszerűségnek örvendő videorecorder szalon­ja. A japán Matsushita cég által konstruált berende­zés segítségével a kívánt fil­met — pontosabban: mágne­ses úton rögzített képfelvé­telt — jóformán azonnal meg­tekinthetik az érdeklődők. A billentyűzeten be kell ütni a múzeumi katalógusból kike­resett tánc- vagy népdalfel­vétel számát, mire megindul az elektromechanikus szerke­zet, kikeresi a megfelelő szá­mú képkazettát a tárból, azt a kérő fülkéjének száma sze­rinti videorecorderhez szál­lítja. A kívánság bejelentésé­től számított 1—2 percen be­lül az érdeklődő az előtte lé- !vő képernyőn már láthatja a kívánt néprajzi anyagot. A térhatású hangot a fotelsze- rűen kiképzett ülőhely fej­támlájába beépített hangszó­rók közvetítik. Képünkön két ilyen képszalonfülkét ^látha­tunk. JANUÁR 20-ÁN Madách-emlékünnep Salgótarjánban A múlt esztendő megyénk kulturális életében — egyben kisugározva az országéra — a Madách Imrére való emlé­kezés jegyében telit el. Ket­tős évforduló volt az akkor: 160 esztendeje született az egyetemes értéket létrehozó dirámaköltő, és 100 esztendeje mutatták be fő művét, Az ember tragédiáját — Buda­pesten, a Nemzeti Színház­ban Paulay Ede rendezésé­ben. Immáron két évtizede min­den év januárjának második felében emlékezünk meg Ma­dách Imre születéséről és munkásságáról. Az említett évfordulóik méltó megünnep­lésére 1982 szeptemberében alakult Madách-emlékbizott- ság az idei Madách-emlékün­nepség időpontjaként január 20-át jelölte ki, helyszínéül pe­dig a salgótarjáni József At­tila városi-megyei Művelődé­si Központot. Az ünnepi megemlékezés délután három óraikor kezdő­dik, s Hubay Miklós, a Ma­gyar Írók Szövetségének el­nöke mond beszédet. Ekkor adja át az idei Madách-díja- kat, valamint a Madách iro­dalmi pályázat díjait Dev- csics Miklós, a Nógrád me­gyei Tanács és a Madách- emlékbizottság elnöke. Az emlékünnepség utón — a Magyar írók Szövetsége kezdeményező segítségével — 15 óra 45 perckor kezdődik az a gálaműsor, amelynek bevételét az újonnan felépü­lő Nemzeti Színház javára ajánlották fel a rendezők, a Madách-emlékbizottság. A műsort dr. Korányi Ferenc irodalom- és színháztér,térrész szerkesztette. Rendezését Len­gyel György érdemes művész, a budapesti Madách Színház rendezője vállalta. Kiváló színészek, énekesek, zenészek lépnek fel a gazdag program­ban. A szereplők között üd­vözölhetjük a Nemzeti Szín­ház kitűnő művészeit: Lu­kács Margit Kossuth-díjas érdemes művészt. Sinkovits Imre Kossuth-díjas érde­mes művészt, Bubik Ist­vánt, Tóth Évát, Rubold Ödönt; a Madách Színház ki­válóságait: Bencze Honát, Dunai Tamást, Gáti Oszkárt, Tóth Enikőt és Tóth Tamást. Az énekeseket és muzsikuso­kat Ágai Karola kiváló és ér­demes művész, Turpinszky Béla Liszt-díjas operaénekes és Jaindó Jenő Liszt-díjas zongoraművész képviseli. A gálaműsorban fellép a salgó­tarjáni szimfonikus zenekar is — Róna Frigyes karnagy vezényletével. Az emlékünnepség napján, január 20-án lesz még ‘egy jelentős kulturá’is eseménye a megyeszékhelynek: a Nóg­rádi Sándor Múzeumban dél­után két órakor megnyitják a Színház a XIX. századi ma­gyar képzőművészetben című kiállítást. A Magyar Színházi Intézet anyagából készült be­mutatót Sz. Sutám Andrea rendezte, és dr, Kerényi Fe­renc, az intézet iga^gatő’a ajánlja az érdeklődők figyel­mébe. Valaki a régi nagy színészek közül Cary Grant A képen Cary Grant egy jele nete James Masonnel Nyolcvanesztendős a vi­lághírű amerikai színész, Ca­ry Grant. Az angliai Bristol­ban született Archibald Ale­xander Leach néven. Tizen­négy évesen megszökött hazul­ról és artistákhoz csatlako­zott. 1921 óta él az Egyesült Államokban. Egy tehetségku­tató fedezte fel 1927-ben, aki egy Broadway-musicalben jut­tatott neki egy kis szerepet. Ezt számos kisebb-nagyobb feladat követte musicalekben és drámákban egyaránt. 1932-ben került Hollywoodba, ahol aztán három évtizeden át a szupersztárok közé tar­tozott. 1938-tól Howard Hawks rendező állandó főszereplője volt, akinek vígjátékaiban óriási sikereket aratott. Dol­gozott George Cukorral, Frank Caprával és Alfred Hithcoc- kal; partnerei között volt Katherine Hepburn, Jean Harlow, Marlene Dietrich, Mae West, Doris Day, Aud­rey Hepburn, Marilyn Mon­roe, Sophia Loren, Irene Dun­ne. Néhány emlékezetes film­je: Gunga Din, Philadelphiai történet, Arzén és levendula, Niaht and Day, Forgószél. Gary Coooer, Clark Gable, Henry Fonda és James Ste­wart nemzedékéhez tartozik, akikkel együtt meghatározta a harmincas évek Hollywood­jának arculatát. Ám velük ellentétben a mindig elegáns színész sohasem játszott wes- ternben. Hogy nem ajánlották fel neki, vagy ő utasította vissza, azt nem tudni. 1966-ban állt utoljára a ka­merák elé. a Ne oly gyorsan, fiam című filmben. Közben producerként is működött. Amikor visszavonult, azt mondotta: ..Tudom, hogy a filmtől nincs többé mit vár­nom. Választás előtt állok, új hivatást kell találnom. Sem­miképpen sincsenek illúzió­im.” Gázsiját a kozmetikai iparba fektette be.- Korai bú­csújának egyik oka minden bizonnyal az volt, hogy nem akart szeretett közönsége előtt megöregedett színészként mu­tatkozni. 1970-ben különleges Oscar- díjjal tüntették ki az ameri­kai filmnek tett szolgálatai­ért. A közönség mindmáig gyakran találkozik vele. hisz Amerikában is, külföldön is felújítják filmjeit a televízió képernyőjén. Egyetlen madár sem szeret énekelni, ha veszélyben van. (René Char) * A történelem órája nem napóra, inkább ébresztőóra, amely minden pillanatban fel­riaszt. (Jozef Czescik) * Elgondolkodtatok a nők: vagy nem gondolnak semmire, vagy valami másra gondolnak. (Alexandre Dumas) Aforizmák Ha azt akarod, hogy a fe­leséged figyeljen arra, amit mondasz, mondd egy másik nőnek. (Krecia P.) * Az ei'őszak hálátlanságnak tartja, ha az áldozatok ver* gődnek szorításában. (Tagore) Nincs mindenki fent, aki emelkedik. (Robert Karpacz) * Az írónak joga van hallgat­ni, de nincs joga szövetségre lépni a jogtalansággal és a kegyetlenséggel. (Slonimski) * A szócső felerősíti a han­got, de elfedi a tekintetet. (Slawomir Wróblewski) műsor f KOSSUTH RADIO: 8.27.- Nézz! Láss! Kérdezz! (Xsm.) 8.37: A víg özvegy. Részletek Lehár- operettj éből 9.44: Lépések a dóban 10.05.- MR 10—14. 10.35.- Vilko Avsenik fúvós­zenekara játszik 10 50: Népdalok, néptáncok 11.40 - Kis kamorámban gyertyát gyújték XV/12. rész; 1860—81. 12.30. Ki nyer ma? 12 45: Törvénykönyv 13.28; Sanzonfel vételeinkből 13.00. Franck: A-dür szonáta 14.12: Szalai Antal népi zenekara játszik 14.40; Elő világirodalom: 15.05; A Liszt Ferenc kamarazenekar játszik 15.28: Nyitnikék 18.00: Délutáni Rádiószinház: 16.40. Régi híres énekesek műsorából 17.05: Bevezetés a filozófiába 17.35: Menner; Induló 17.45; A Szabó család 19.15: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 19.56: Rádiószínház 22.20. Tíz perc külpolitika 22.30.- Lukács Pál mélyhegedűn játszik 22.50: Hétköznapok kutatód 23.00. Zenekari muzsika 0.10- Bundschuh István stájerctterán játszik PETŐFI RADIO: 8 05 - Bluesfelvételekböl 8.20: tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Társalgó 10.00. Zenedélelőtt 12 25.- Ifjúsági könyvespolc 12.35: Melódiakoktel 13.25; Látószög 13.30: Bartók muzsika gyerekeknek 14.00 Operaslágerek 14.35: Tánczenei koktél 15.20: Könyvről könyvért 15.30. örökzöld dallamok 16.35- Csúcsforgalom 17.37; Reklám 18 00. Kamasz-panasz 18.35; A hanglemezbolt könnyűzenei Újdonságai 18.54: Zenei tükör 19.25. Közvetítés a Magyar Nemzet Kupáról, a Magyar- ország—Franciaorszá g jégkorongmérkőzésről 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Közvetítés a Magyar Nemzet Kupáról 20.45.- Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyóiratban? 28.55.- Vangelis összes lemeze. Xvii/3-4. rész •22.4*: Nótacsokor 23.20 - Most érkezett.. . MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00 Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17 06: Mű vészportrék, színháztörténeti eróekeeeegea. Dr. Gyárfás Agnes előadása. 17.15: Fiatalok zepés találkozója, szerkeszti: Beély Katalin és Za- kar János. 18.00: Észak-magyar­országi krónika. 18.23—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 7.55: Tévétorna. (Ism.) 8 00.- Iskolatévé: Fizika. (Alt. isk. 7. oszt.) 8.30: Elő műzeum 8.50: Technika. (Alt. isk. 1. oszt.) 9.)«. Fizikai kísérletek l. 9.20: Fizika (Alt. isk. 8. oszt.) 9.50: Lottősorsolás 10.03: Jogos önvédelem Francia tévéíilm. (Ism.) 11 30. Képújság 15.00: iskolatévé: 15 40: Deltácska 16.00: Tündér Ereséből. Az alsó tagozatos magyar irodalomhoz 16.30: Hírek 16.35 A peremvidék Muzó smaragdbányásaai Angol film. (ism.) 17.35: Küzdelem. A nécsi körzeti stúdió kisfilmjei. 18.0(1. Reklám. 18.05: Képújság 18.10: Ki veszélyezteti « békét? 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30.- Tv-híradó 20.00: Wágner 10'5. rész 20.55: Stúdió '84. 21.55: Szép magyar tánc 22.00: Naplótöredék Dokumentumfilm 22.15; Tv-hírdadó, 3. 2. MŰSOR: 17.50: Képújság 17.55: Magyarország— Franciaország. Magyar Nemzet Kupa jégkorongmérkőzés 20.15.- Kertünk-udvarunk (Ism.) 28.35: Autó-motor sport 21.00: Tv-híradó. 2. 21.20: Úton. NSZK tévéfi-lm- sorozat: Kilátástalan verseny 22 18: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Frank Nero-sorozat: Tisztes honpolgárok Olasz film. (15 éven felü!iekne4t 1) 23-Mu Ez történt 34 óra alatt 22.15: Musica viva 23.00. Hírek 2. MŰSOR: :o.oo. Fiatalok tv-klubja 21.30; Időszerű események 22.00. - Robert Dubravec 22.25: Középiskolások műsora MOZIMŰSOR. Salgótarjáni November 7. Hosz­szú vágta. Színes magyar—ameri­kai kalandülm. — Kohász.- E. T. (A Földönkívüli.) Színes, szink­ronizált amerikai fantasztikus film. — Tarján vendéglő öv: - kodj a törpétől (16). Szinkronizált USA filmvígjáték. — Balassagyar­mati Madách. Ez Amerika (16). Színes, hangbemondásos amerikai dokumentumfiLm. Háromnegyed 6-tól: Tűzharc. Színes angol bűn­ügyi film. — Nagybátonyi Pető­fi Liliomfi. Színes magyar film- vígjáték. — Pásztói Mátra. Flóra asszony és két férie (14). Színe-:, szinkronizált brazil filmvígját’k TSKOLAMOZI: Égigérő fű. — Hát­ság; Gyilkos bolygó (16). Színes USA fantasztikus film. — Kiste­rén vei Petőfi- Visszaesők (16). Színes magyar film. — Jobbágyi - Hózuhatag I—n. Színes, srirtJcr«- niaaJtt bolgár katasztrófafilm. 4 NÓGRÁD — 1984. január 17, kedd {-•44*-.**.- > A 4 /

Next

/
Thumbnails
Contents