Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-13 / 10. szám

B izonyos, hogy sokan emlékeznek Nójrád- ban is arra az idő­szakra, amikor nem kevés ■munkahelyen már-már a termelés helyett is díszes fa­liújságokat, dicsőségtáblákat készítettek, a normák túltel­jesítésére buzdító jelmon­datokat festettek. Ha sok volt a selejt, ha romlott a minőség, ha akadozott az anyagellátás, ha pontatlanok voltak a tervrajzok, mindez bizony akkor kisebb hibá­nak számított, mint a faliúj­ságra tervezett cikk megírá­sának, a százalékrekordok ismertetésének az elmulasz­tása, Előfordult, hogy az or­vos, a kutatómérnök munká­ját elsősorban nem a gyógyí­tásban, kutatásban elért eredmények szerint értékel­ték, hanem a faliújságcik­kek, rajzok, táblázatok, gra­fikonok alapján. Mindemellett — a túlzá­sok ellenére — a dicsőség- tábla, a legjobb dolgozók népszerűsítése, a hibák nyil­vános ismertetése, fontos szerepet játszott a termelési feladatok megoldásában, kü­lönösképpen pedig a mun- kaverseny-mozgalomban. El­sősorban ott volt ez így, ahol az értékelés során nem­csak a mennyiséget, a mind ■magasabbra szökő százaléko­kat nézték, hanem azt, ami jobbá, szervezettebbé, ered­ményesebbé tette és tehette a munkát. Azért idézem fel mind­ezt, mert a termelési agi- táeiót, a munka nyilvános értékelését ma is fontosnak tartom. Időközben természe­tesen megváltoztak és szün­telenül változnak a követel­mények. Jobban a feladatok­ra, a termelékenyebb mun­kára, a gazdaságosságra, a minőségre, a nemzetközi szinvonalhoz igazodó munká­ra helyezik vállalatainknál a hangsúlyt. Sok helyütt azon­ban nemcsak a túlzásokat szüntették meg, de a mun­ka nyilvános értékelését is. Legfeljebb az íróasztal szá­mára készült jelentésekben értékelik, népszerűsítik a szocialista brigádokat, a ki­váló dolgozókat, a korszerű­sítésben kitűnt újítókat. Pe­dig ez bizonyára érdekelné a gyár, a munkahely közvéle­ményét is. Az egyik nagyüzemünkben könnyen áttekinthető grafi­konok, táblázatok — ha úgy tetszik, faliújságok — tudat­ják a dolgozókkal: az adott időszakban hogyan alakult a termelés, melyik műhely dol­gozik jobban, melyik rosz- szabbul, hol gazdaságos, il­letve veszteséges a termelés, milyen mértékben — és mi­ért — változik a gyártmány­szerkezet. A szocialista bri­gádokat külön tablókon érté­kelik; röviden, világosan, fényképekkel, rajzokkal il­lusztrálva. A gyár vezetői joggal állapították meg, hogy a gyári közvélemény tájékoz­tatása jelentősen hozzájá­rult a korábbi hibák — el­sősorban a nem gazdaságos termelés — megszüntetésé­hez. V áltozatlanul fontos a munka személyes érté­kelése, bírálata. A fa­liújságon is, a termelési ta­nácskozáson is, és másutt. A munkahelyi gyűlések ér­dektelensége nem egyszer gyökerezik a személytelen, a mindenkire vonatkoztatható megállapításokban. Jól dol­goztunk, lemaradtunk — mondják —, csak azt nem tudatják senkivel, hogy eb­ben ki, milyen mértékben részes. Joggal hangsúlyozzuk a túlzásoktól mentes, tárgyi­lagos értékelések fontossá­gát. Ez a jelenre, múltra egyaránt értendő. Csak azt szüntetjük meg. azzal sza­kítunk, ami megérett erre. A munka személyes értéke­lése, a nyilvánosság tájé­koztatása ' nem tartozhat ezek közé. Bányászati EutafásoJc Kemerövooan Kincs a Kuznyecki-szénmedencében Tervek Nógrád testvérmegyéjében A nyolcvanas években a Szovjetunió a szénkitermelés jelentős növelését tervezi Szi­bériában, ahol — a geológu­sok előrejelzései szerint — a világ szilárd fűtőanyagkészle­tének szaknem a fele össz­pontosul. A szakemberek kü­lönös reményeket fűznek a Kuznyeeki-szénmedence to­vábbi fejlesztéséhez, amely Ny ugat-Szibéria déli részén fekszik. A pontos adatok sze­rint ennek a páratlan meden­cének a lelőhelyei 725 milli­árd tonna kőszenet tartalmaz­nak — mondta Gennagyij Gricko professzor, a műszaki tudományok doktora. Új tudományos központ Gricko professzor a szak­emberek körében a novoszi- birszki bányászati kutatóin­tézetben végzett kutatásairól ismert. A Szovjet Tudomá­nyos Akadémia szibériai ta­gozata által alapított keme- rovói új tudományos köz­A Raszpadszkaja-bányában pont,' a bányászati kutatóin­tézet igazgatója. Véleménye szerint az új intézet létesíté­se a Kuznyecki-szénmedence iránt megnyilvánuló növekvő érdeklődésről tanúskodik, amely jelenleg 150 millió ton­na szenet ad évente. — Ez az érdeklődés — vé­lekedik — nemcsak a kész­letek nagyságával magyaráz­ható. Mindenekelőtt a Kuz- nyecki-medence igen kitűnő minőségű szenet ad. A szén- lelőhelyek többsége lakott te­rületeken található, a nagy szállítási útvonalak közelé­ben. Emellett a szénrétegek itt a föld felszínéhez közei települtek. A Kuznyecki-me- dencében a bányák átlagos melysége mintegy 200 méter. A Donyec-medencében, a Szovjetunió legrégibb szénme- dencéjében azonban a bányák átlagos mélysége öOO méter, de számos bánya mélysége az 1000 métert is meghaladja. A nyugat-szibériai medence elő­nye abban rejlik, hogy itt a Két okból is jelentős évet aárt december végeztével a megye legnagyobb szállítóvál­lalata, a Volán. Elsőként, mert a megnehezült piaci helyzet ellenére is sikerült 2 2 száza­lékkal nagyobb mennyiséget elszállítani, mint 1982-ben, másrészt pedig a tröszt meg­szűntével, fennállásuk óta el­ső ízben önálló gazdálkodó­egységgé alakultak, Nógrádi Volán néven. Tapasztalataik­ról. terveikről váltottunk szót Kuris Sándor igazgatóhelyet­tessel. — Múlt esztendei tevékeny­ségünket — mondja —, szo­lt tkozzunk most a teherforga­lomra, eredményesnek köny­velhetjük el. A megváltozott és kiéleződött piaci helyzetben, melynek egyik előidézője a megcsappant számú nagyberu­házás volt, 6,4 millió tonna árut és anyagot fuvaroztunk el rendeltetési helyére. Selejt- pótlásra 54 új tehergépjármű­vet szereztünk be, sajnos, nem minden esetben azt, amit sze­rettünk volna és az energia­takarékosság jegyében húsz, benzines ZIL-kocsit alakítot­tunk át gázolaj-fogyasztásúra. A gazdaságosság növelése ér­dekében tovább emeltük a pótkocsis fuvarokat, különö­sen a tömegáruk szállításá­ban. A Nógrádi . Szénbányák külfejtési üzemeinél, a kesze- gi kőbányánál, ahonnan a Du­nai Cement- és Mészműbe szállítjuk az alapanyagot, ez a rendszer teljes egészében meg­valósult. — Több árut, anyagot sike­rült eiiüvarozniok, mint az előző esztendőben, pedig a „piacon” megjelenítek a ma- gánfuvarozók is. .— Ne higgye, hogy emiatt kevesebb volt a megrendelé­sünk! Sőt, mert általában la­kossági igényt elégítenek ki, esetleges kapacitáshiányt pó­tolna!., tevékenységüknek örülünk is. Es, hogy jelenlé­tük cseppet sem volt káros a mi üzletünkre igazolja, hogy saját tehertaxi-forgalmunk is megnőtt az előzőekhez ké­pest. — Ilyen slabil lesz-e idén a felvevőpiac? — Korántsem. Említettem, már 1982/83-ban is, az állami és egyéb beruházások csökke­nése miatt rugalmasabb —és eredményes piac politikára kényszerültünk rá, bár fuva­rozási gondjaink az idén sem lesznek. Persze az ég nem tel­jesen felhőtlen felettünk, mert például a felhasználóknál fel­halmozódott készletek miatt a nógrádkövesdi kőbányákból Lényegesen kevesebb mennyi­ségű anyagot kell továbbíta­nunk, de ezt igyekszünk más­sal ellensúlyozni. — Mivel? — Még nagyobb részt válla­lunk a Nógrádi Szénbányák három külszíni fejtésen a meddő letakarításában er. a szén Nagybátonyba szállításá­ban. Külön erre a célra, több mint 20 millió forintért vá­sároltunk egy amerikai gyárt­mányú bulldózert, ami a vas­út jóvoltából jelenleg Kecske­méten rostokol, s beszerzőnk két Volvo típusú rakodógépet. Emellett, mert nagy igény van rá, jelentősen megnövel­tük salakértékesítésünket is. A SZOT által meghirdetett sport­pályaépítési akcióban résztve­vőknek a fuvart és az anya­got is tíz százalékkal olcsób­ban számítjuk fel. Fuvarka­pacitásunk erre az évre már csaknem teljes egészében le­kötött. A meddő és a szén mellett (példaként) csupán Keszegről 130 ezer tonna mészkő el fuvarozására van szerződésünk a DCM-mel. Emellett a megye árukibocsá- tó helyeiről naponta több mint hétszáz tonnányi terméket kell eljuttatnunk az ország különböző területeire, sőt megnöveltük a nemzetközi fu­varozásban való részvételün­ket is. — Nógrádi „felségjelzés” is megjelent Európa országútja­in? — Már ezek előtt sikerült betörnünk a külpiaci szállítá­sokba. Főleg a skandináv ál­lamokba, Olaszországba, Ausztriába, Jugoszláviába to­vábbítunk árut, de, ha arra jár, találkozhat salgótarjáni gépkocsivezetővel a Közel-Ke­leten is. A több deviza szer­zésé érdekében ebben az év- ben már három új, Rába ka­miont vásároltunk, s pénz­ügyi lehetőségeink függvényé­ben ezt a gépparkot tovább bővítjük. Látható, nem mon­dunk le egyetlen partnerről sem, sőt további célunk a még meglevő „fehér foltok” feltérképezése, új piacok fel­kutatása. — A közúttal szemben nem jelent konkurrenciát a MÁV? — Természetesen érezni az elszívó hatást, de ebbéli gond­jaink nem okoznak érzékeny veszteséget. Sőt, Salgótarján- külsőn, Szécsényben és Balas­sagyarmaton országosan is nagy hírnévnek örvendő komplexbrigádjaink működ­nek. Segítségükkel jelentősen megrövidül a vagonok állo­máson tartózkodásának ideje, s ez a népgazdaság számára roppant fontos tényező. Kap­csolataink korrektek, mindkét fél számíthat a másik segítsé­gére. A jóslatok — és tények — szerint ebben az évben is éles fuvarpiaci verseny vár­ható a szállítóvállalatok kö­zött. A nógrádiak ebben is helyt akarnak állni... Karácsony György szén jelentős része a rendkí­vül hatékony külszíni fejtés­sel termelhető ki. Megkettőzhető kitermelés A kuznyecki szén kiterme­lése, annak következtében, hogy a szén kitűnő minőségű, a település körülményei ked­vezőek, a szénrétegek vastag­sága 15—20 méter, igen kifi­zetődő. Még a nagy távolsá­gokra szállításnál is olcsóbb, kevesebbe kerül a fogyasztó­nak, mint a Szovjetunió ösz- szes európai szénmedencéjé­nek a szenei. A fejlődés távlatait illető­en a professzor osztja sok szovjet szakember véleményét, miszerint a széntermelést itt meg lehet duplázni, később pedig évi 500—550 millió ton­nára lehet növelni. A Kuz- nyecki-szénmedencének nem­csak a kokszolható, de a tü­zelőszén szállítóvá is kell vál­nia, amellyel nemcsak az Urált, hanem az ország szá­mos európai területét is el tudja látni. A tudósok a kuz­nyecki szén nyugati irányú szállításának több változatát javasolják — külön szénszállí­tási útvonalak kiépítését, a jelenlegi vasúti fővonalak re­konstrukcióját, csővezetékes rendszer építését, amelyen ke­resztül szivattyúzzák a felap­rított szén és a víz keveré­két. Már épül a Kuznyecki- medencétől Novoszibirszkig húzódó 250 kilométeres szén- vézeték, tanulmányozzák az ennél is hosszabb szénvezeté­kek építésének lehetőségeit. . Elméleti és gyakorlati vizsgálatok A szibériai tudósok már sok éve végeznek a Kuznyecki- medence szenének kitermelé­sével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kutatásokat. Példa­ként a professzor a Kuznvec- ki-medence üzemelő bányái­ban létrehozott közetnyomás- szolgálatot említi. A szolgálat — a tudósok elméleti kuta­tásai alapján, a tudományos laboratóriumokban készült műszerek felhasználásával — operatív prognózisokat ad a szénrétegek, és a szénrétege­ket nyomó kőzetek állapotá­ban bekövetkező változások­ról, a szénfejtéshez nyugod- tubb bányamezőket és külön­féle technológiai változatokat javasol, hogy kizárja a bá- nyaomiás lehetőségét. Ez le­hetővé teszi a ritmikus mun­ka biztosítását, a bányászok munkáját lélektanilag kevés­bé feszültté, és ugyanakkor Diztonságossá teszi. Egy másik példa — a kül­fejtések tervezésének auto­matizálása. A tudósok a szá­mításokat automatizáló gya­korlati programokat dolgoz­tak ki és adtak át a terme-* lő munkásoknak. A tapasz­talat azt mutatta, hogy e prog­ramok felhasználása nemcsak a külfejtéses bányák tervezé­sének folyamatát gyorsítja meg, hanem lehetővé teszi azt is, hogy megtalálják a lelő­helyek kiaknázásának leg­gazdaságosabb változatait. ’ A legfontosabb szén bázis A Kuznyecki-medence s/e-t ne — programkutatásain aki fő irányai a kemerovói új bányászati kutatóintézet te­vékenységét is meghatározzák — véli Gricko professzor. — Az intézet új gépek létreho­zásával, a szén vegyészeti feldolgozásához új technoló­giai folyamatok kidolgozásá­val, a szén föld alatti elgázo- sítása folyamatainak a kuta­tásával a természet és a lég­tér védelmének a problémái­val foglalkozik majd. Nagy terveik vannak, hiszen a Kuznyecki-szénmedencének a Szovjetunió legfontosabb szén­bázisává kell válnia. J. T. Január elsejével megszűnt a Szeszipari Vállalatok Tröszt­je, s az iparág hat vállalata önállóan kezdett tevékeny­kedni. A szervezeti korszerű­sítés eredményeként az üze­mek várhatóan a korábbinál rugalmasabban követhetik a piaci változásokat és a nye­reségérdekeltség fokozásával eredményesebb gazdálkodás­ra törekednek. Az iparág évente megköze­lítőleg 6,5 milliárd forint ér­tékű terméket állít elő —, mintegy ötszáz változatban. Enaiek döntő többsége más iparaigakbain továbbfeílidolgo- zásra kénül, a többi között a vegyi, a textil-, a papír-, a gyógyszer-, a festékipariban. Az olcsó és a márkás szeszes italok mellett jelentős az ága­zat üdítőital-gyártása is. A vállalatok exportja megköze­líti az évi 9 milllió dollárt. Az önálló gazdálkodás le­hetőségeit kihasználva a vaP tálaitok várhatóan szorosabb­ra fűzik kapcsolataikat a me­zőgazdasági termeilőkkal. Kö­zös érdekeltséggel fokozzák a külföldön jobban eiaidihatá termékek előállítását. Az ex­port fokozására a Budapesti Likőripari Vállalat máris meg­kezdte a piackutatást az. oilyan cikkek eladására — barack­pálinka, likőrök, márkás ita­lok —, amelyek eddig csak szerényebb mértékben szere­pelték a kivitelben, ám ke­reslet mutatkozik irámtuia külföldön. A tröszt megszűnésével egy-; időben a vállalatok életre hívták a Szeszipari Szolgál­tató Közös Vállalatot, amely megbízásuk alapján kereske-* dellmá információval szolgálj beszerzi a termeléshez szük­séges eszközöket, és egyebek! között megteremti az export technikai feltételeit. NÓGRÁD-— T984. jamtőr 33á péntek szeiiiéivlsEmi? © Tormák, fuvarok, piacok Invái - önállóan CBtfBÜl&€ÍSl&8fC£lC CE Szeszipari ttvcilEcsicaftoSc

Next

/
Thumbnails
Contents