Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-11 / 8. szám

I fi pártáiét pásztói tapasztalatai tFolytatás az l. oldalról.) Tegnap ülést tartott a pász­tói nagyközségi pártbizottság, amelyen jelen volt Zsuffa Miklós, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának, a párt megyei végrehajtó bi­zottságának tagja. Zsuffa Miklós beszédében a közigazgatás korszerűsítésé­vel kapcsolatban a többi kö­zött megjegyezte, hogy a já­rások megszűnése nem csök­kenti a járási szervekben dol­gozók, testületi tagok és az apparátus érdemeit. Ezt kö­vetően a nagyközségben vég­bement gazdasági és társa­dalmi fejlődésről szóit. Hang­súlyozta, hogy Pásztó életé­ben az elmúlt két évtizedben a pari bizottság irányításával egy olyan fejlődési szakasz kezdődött meg, amelyet ko­rábban soha nem tapasztal­tak az ott élők. Jelentősen megváltozott a nagyközség arculata, a politikai, gazdasá­gi, társadalmi és kulturális életben számottevő eredmé­nyek születtek. Olyan új ipa­ri üzemek telepedtek le Pász­tori, mint a szerszám- és ké­szülékgyár, a Fővárosi Kézmű, a Közlekedési Nyomda, a Vá­ci Kötöttárugyár gyáregysé­ge. Arról is szólt, hogy a párt­bizottság nagy figyelmet for­dított a település fejlesztésé­re, a lakásépítésre, az egész­ségügyi és szociális ellátás színvonalának javítására. Zsuffa Miklós a megyei pártbizottság nevében köszö­netét mondott a nagyközségi pártbizottság tisztségviselőinek, tagjainak, munkatársainak, áldozatkész tevékenységükért és bejelentette a pártbizott­ság megszűnését. A tanácskozáson szót kért Szabó István, aki méltatta a nagyközségi pártbizottságnak a mezőgazdasági termelés fellendítésében, az ipartelepí­tésben betöltött szerepét. Megalakult a városi pártbizottság Tegnap délután a pásztói Lovász József Művelődési Ott­honban pártértekezletet tar­tottak, amelyen jelen volt ©éczi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, Zsuffa Miklós, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja. A ta­nácskozás Nagy József elnök­letével végezte munkáját. Elsőként Géczi János is­mertette a Központi Bizottság állásfoglalását a járások megszűnéséről, a helyi párt-, állami és társadalmi irányí­tás továbbfejlesztéséről, majd kifejtette, hogy a járások tör­ténelmi jelentőségű érdeme­ket szereztek a felszabadulás után a munkásosztály hatal­mának kivívásában, védelmé­ben, a gazdaság fejlesztésé­ben, a telepítések gyarapítá­sában. Indokolta a közigaz­gatás korszerűsítésének szük­ségességét, amelynek során Pásztó városi rangot kapott. Bejelentette a járási és nagy­községi pártbizottságok meg­szűnését, s a megyei pártbi­zottság nevében javasolta a pártértekezletnek 47 tagú vá­rosi pártbizottság választását. A pártértekezlet megválasz­totta a pásztói városi pártbi­zottságot, amely megtartotta első ülését. Ezen a végrehaj­tó bizottság tagjának, a párt- bizottság első titkárának Füs- sy Józsefet, a végrehajtó bi­zottság tagjának és a pártbi­zottság titkárának Szilágyi Albertet választották meg, A végrehajtó bizottság további tagjai: Kiss Károlyné, a Váci Kötöttárugyár gyáregységének műszaki vezetője, Fekete Fe­renc boltvezető, Kovács Fe­renc, a volt járási hivatal el­nöke, Bogácsi István, a pász­tói termelőszövetkezet ágazat­vezetője, Fent Lajosr.é, a Szurdokpüspöki Általános Is­kola igazgatója, Fehér Sámu­el. az alsótoldi termelőszövet­kezet elnöke, Nagy Miklós, a Mátraaljai Állami Gazda­ság igazgatóhelyettese. Mé­száros László, a káliói terme­lőszövetkezet párfvezetőségé- neik titkára, Pádár Sándor, az ÜM Szerszám- és Készü­lék evár igazgatója. Megválasztották a munka- bizottságok vezetőit és tagja­it, a fegyelmi bizottság elnö­két. A pártbizottság, a vég­rehajtó bizottság tagjainak ne­vében Füssy József mondott köszönetét a bizalomért. Erősítsük az alkotó együttnüködést Új pártbizottság Bátonyterenyén r Az új születésében részt ven­ni mindig megtisztelő, fele­lősségteljes megbízatás. így érezték ezt Bátonyterenyén is tegnap azok a pártmunkások, akik részben tisztségüknél fogva, részben meghívás révén jelen voltak a település és körzete új pártbizottságának megalakulásán. A korábbi végrehajtó bizott­ság nevében Kenyeres Pál köszöntötte a résztvevőket, és szólt azokról a körülmények­ről, amelyek az alakuló ülés összehívását szükségessé tet­ték. Ismeretes, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1983. október 12-i ülésén — többi között — határozatot ho­zott a helyi párt- és állami irányítás továbbfejlesztéséről. Az új közigazgatási helyzet­hez igazodik a párt szervezeti felépítése. A megszűnt járási pártbizottságok feladatát a körzetközpontok választott testületéi veszik át. Jelen eset­ben a Bátonyterenye városi jogú nagyközségi pártbizott­ság, amely összetételében is tükrözi a testület megnöveke­dett hatáskörét, az irányítás­ba vont új területeket. Az új pártbizottság — a székhely mellett — Mátraterenye, Mát- ramindszent, Mátraverebély, Ncmti és Nagybárkány nagy­községi, közös községi és köz­ségi tanácsa területén élő és dolgozó kommunisták irányí­tó szerve. Mintegy Z760 fős párttagságával jelentős szere­pet tölt be megyénk politikai életében. Az alakuló ülésen a megyei pártbizottság javaslatai alap­ján, nyílt szavazással meg­választották a megemelt lét­számú, 63 fős pártbizottsá­got A résztvevők titkos sza­vazással szavaztak bizalmat Czene József első titkárnak, valamint Bodor Józsefnek és Pópity József titkároknak. Azonos módon és egyhangú­lag voksoltak a végrehajtó bizottság további tagjai: Sza­bó Nándor. Máté László, Tuza István, Szabó Lajos, Mólnál Vendel, Kovács János, Szabó Istvánná és Gulyás Jánosné mellett. Ugyancsak megválasz­tották a munkabizottságok — köztük újként a területfej­lesztési munkabizottság — tagjait. Az ünnepélyes aktus után Ozsvárt József, a megyei párt­bizottság titkára szólt a váro­si jogú nagyközségi pártbi­zottság tennivalóiról, „önöket eddig végzett tevékenységük alapján Bátonyterenye városi jogú nagyközségben és von­záskörzetében, a párttagság, a lakosság személyesen ismeri, tiszteli — mondotta az előadó. — Ez a bizalom még jobb, hatékonyabb, kezdeményezőbb munkára kötelezi valamennyi- üket”. Az új testület a megyei pártbizottság közvetlen irá­nyítása alá tartozik, s ez az új minőség fontos tartalmi és módszerbeli változásokat je­lent. Elsősorban kibővített fel­adatkört Át kell venni és gyakorolni a megszűnt salgó­tarjáni járási pártbizottság funkcióit, közre kell működni a megyei irányításban. Ren­delkezik mindazokkal a jo­gokkal. amelyek a városi párt- bizottságokat megilletik. A megyei pártbizottság tit­kára néhány feladatra külön felhívta a figyelmet A párt- bizottság legfontosabb teendő­je, hogy a nehezebb időszak­ban, a társadalomépíitő munka kedvezőtlenebb feltételei kö­zött nagy önállósággal, kezde­ményezőkészséggel irányítsa, szervezze és ellenőrizze a párt XII. kongresszusa és a Központi Bizottság 1983. áp­rilis 12—13-i határozatainak végrehajtását. A kommunis­ták egységes fellépésével, pél­damutató magatartásával, a térség lakossága körében foly­tatott aktív politizálással, a dolgozók meggyőzésével és megnyerésével erősítse a közös cselekvést, alkotó együttmű­ködést. Mindezt az új szerep­körnek leginkább megfelelő munkarenddel, új. korszerű módszerekkel, megoldási for­mákkal. a vonzáskörzet egé­szére kiterjedve. A pártbizottsági ülés után a végrehajtó bizottság megtar­totta első ülését, és kinevez­ték a Bátonyterenye városi jogú nagyközség: pártbizottság politikai munkatársait. A Nógrádi Szénbányák Vállalat dolgozói részére korszerű otthonok épültek Bátonytere­nyén. A meglévőek mellé további telepszerűen kialakított sorházak kerülnek. A szovjet autó- és autómo­tor kutatóintézetben (N \ Ml) befejezték a Zsiguti kocsikhoz készülő üieselrpotorok kísér­leti példányai közsiti próbái­nak újabb szakaszát. F. Hamhajev bejárató gép­kocsivezető kinyitja egy zöld színű Zsiguli ajtaját. Szemre a kocsi mit sem különbözik testvéreinek százezreitől. A belsejében azonban nem hiá­ba van annyi műszer: elekt­ronikus üzemanyag-fogyasz­tásmérő blokk, nyomásmérők, kiiométermérők. A vezető bekapcsolja a mo­tort, s még a nem túlságosan tapasztalt autós is tüstént észreveszi, hogy ennek a Zsi­gulinak kissé más ritmusban dobog a szíve. Egyébként a felmelegedés arányában az ismeretlen hangok fokozato­san megszűnnek, a motor egy­re simábban működik. Bonyolultabb megmunkálás A városi közlekedés próba­ciklusára az intézetben ösz- szeállított útvonal hossza 44 kilométer, 112 jelzőlámpás ke­reszteződéssel. Ezen halad­nak. — Az energiaválsággal kap­csolatban a hetvenes években Nyugat-Európában kialakult dízelkonjunktúra érezhető fel­lendülést hozott a személy- kocsik ilyen típusú motorok­kal való felszerelésében is — mondja B. Fityerman, a mű­szaki tudományok doktora, a NAMI laboratóriumának ve­zetője, — Ez a lendület azon­ban hamarosan alábbhagyott: a személygépkocsik nagymér­vű dízelesítésével kapcsolatos prognózisok nem váltak be. A dízelmotornak ugyanis na­gyon bonyolult és drága üzem­anyag-berendezésre van szük­sége, a hozzávaló alkatrészek megmunkálásának klasszisa jóval magasabb, mint a ben­zinmotoré. A dízel a vezető nyugati cégeknél is húsz— huszonöt százalékkal többe kerül. Ennek megfelelően ala­kult a fogyasztók viszonya is hozzá, különösen, ha figyelem­be vesszük, hogy a benzin- és a dízelüzemanyag ára — az NSZK-ban — csaknem azonos. Városban gazdaságos A dízel érzékelhető meg­takarítást elsősorban közepes megterheléseknél és mérsékelt sebességek esetén hoz. Ez a városi feltételek jellemzője. Itt az autók gyakran üresjá­ratban működő motorokkal állnak az útkereszteződések­ben. A dízel éppen ebben az üzemmódban különösen gaz­daságos. A városban a mo­torral fékezésnél ugyancsak megtakarít üzemanyagot. Ezért logikusabb az újdonság beve­zetését elsősorban a taxiknál megkezdeni, valamint az in­tézmények autóit átállítani. — A kísérleti példányok megjelenése egyáltalán nem azt jelenti, hogy a Zsigulik nagy részét a közeli jövőben új motorokkal fogják felsze­relni — magyarázza Sz. Csisz- tozvonov állami-díjas, a NA­MI motorokkal foglalkozó fő- konstruktőre. — Speciális üzemet kell létrehozni, el kell sajátítani a rendkívül bo­nyolult üzemanyag-berende­zés gyártását. Ehhez nem­csak valóban ékszerészeti fi­nomságú megmunkálásra van szükség, hanem különleges anyagokra is. A fő problémá­hoz kísérő problémák is já­rulnak: a dízelnek jóval erő­sebb indító — a jelenleg hasz­nálatos akkumulátorhoz ké­pest kb. másfélszerte nagyobb térfogatú — akkumulátor kell. Mindehhez még hozzá kell ten­nünk, hogy a mi dízelünk olyan ország számára készült, ahol a terület 60 százaléka a hideg éghajlatú övezetbe tar­tozik. A motor üzemeltetésé­nek hőmérsékleti skálája +40 fok C-től —40 fok-C-ig terjed, ami egyáltalán nem egyszerű­síti le a konstrukciót. Egységesített motor A lenini Komszomol autó­gyár konstruktőrei is számol­nak azzal a lehetőséggel, hogy dízelmotorokat használjanak autóikban. A középosztálvba tartozó kocsik gyártásának be­vezetésére készülődve (mére­teit tekintve ez a Moszkvics és a Volga között foglal he­lyet) megterveztek olyan egy­ségesített motort, amelyben maximális számban használ­tak fel benzinmotor és dízel­motor összeszerelésére alkal­mas univerzális alkatrésze­ket. A. Blohnyin ROMANIA Fiatalok — nagy építkezéseken A román gazdaság egyik legfontosabb új létesítménye az épülő Duna—Fekete-tenger csatorna, amely a Dobrudzsa- hegységet szeli át Cernavodától Agigeáig, mintegy 400 km- rel lerövidítve a Fekete-tengerhez az utat. Az új, 64 km-es, hajózható Duna-ág jelentős szerepet játszik majd az utas- szállításban és az öntözésben is. A képen: a csatorna épí­tési területe, a 41-cs kilométerkőnél. A Kárpátok lábánál elterü­lő Motru-Rovinari ifjú szén­bányászait Románia-szerte ismerik. A napi sajtó rend­szeresen hírt ad eredménye­ikről. Legutóbb például a Románia Libera című orszá­gos napilap így írt: ,.A Mot- ru-Rovinari bányászai 237 ezer tonnával túlteljesítették a tervet”. Az eredményt a szállítási technika jó kihasz­nálásával, valamint a gondos fenntartási munkával biztosí­tották a fiatalok. A bánya fe­lett 1982 áprilisában vállalt védnökséget az ifjúsági szö­vetség — ezt követően érkez­tek ide az ország minden ré­széből traktor- és tehergép­kocsi-vezetők, villanyszerelők, daru- és baggervezetők, út­építők. Romániában azt ter­vezik, hogy az ország 1990-ig önellátó legyen az energiából. Négyszáz ifjú és leány vet­te át büszkén a kék brigád­igazolványt, amelyet azok kap­nak, akik szerte az országban részt vesznek az ifjúsági lé­tesítmények munkájában. A brigádtagok egy-, vagy kétéves teljesítményét a kommunis­ta ifjúsági szövetség (UTC) tartja nyilván. A Motru-Rovi­nari sok aktivistája már gaz­dag tapasztalatokkal érkezett munkahelyére. Ennek köszön­hető. hogy — a diákok nyári munkájával is támogatva — már 1982-ben 506 ezer tonna szenet bocsátottak Isalnita, Turceni és Nagyvárad erő­művei rendelkezésére. A Déli-Károátok munkahe­lye egyike Románia kilenc létesítményének, amelyek fe­lett a fiatalok vállaltak véd­nökséget. Hasonlóak a Duna— fekete-tengeri csatorna, a mi­diai petrokémiai kombinát, Bukarest csatornázása, a Vil- soara—Nord öntözési rendszer, a Vaskapu II. hydroenergeti- kai rendszer, az aninai olaj­pala-erőmű, és a Turnu-Seve­rin-i Drabeta hőerőmű. To­vábbi 38 kerületi, illetve 217 helyi munkahelyen naponta mintegy 30 ezer fiatal veszi ki részét ily módon a szocia­lista építésből. Az UTC kezdeményezései­nek középpontjába a munka­termelékenység emelését, a fiatal munkások szakképzett­ségének növelését és a mun­kaidő teljes kihasználását ál­lította. Ennek az adja meg a jelentőségét, hogy az ország összipari munkásainak 40 százaléka 30 éven aluli. Az ifjúsági építőhelyeknek komoly hagyományai vannak Romániában. Éppen 35 éve, hogy a fiatalok először vál­laltak védnökséget egy"" nagy létesítmény, a Bumbesti—Livo- zeni vasútvonal építésén. S hogy milyen eredménnyel, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy a Kárpátokon átvezető vasút építését — melynek so­rán nem kevesebb, mint 37 alagutat vágtak ^ a sziklák­ban — két hónap alatt befe­jezték. A legnehezebb mun­kának a 64 km hosszú, úgy­nevezett Kék fővonal, a Du­na—fekete-tengeri csatorna bi­zonyult, ahol az állandóan ott dolgozó 2300 fiatalnak 70 méter magas karsztdombokat kellett átvágnia és közben ál­landóan küzdenie a vízbetö­rések ellen. S bár itt már sokkal fejlettebb technikával, jobb élet- és lakáskörülmé­nyek között dolgoztak, mint elődeik a Bumbesti—Livozeni vasútvonal építésén, de nem kisebb bátorsággal és lelke­sedéssel végezték feladatukat. Sokan pedig már arra készül­nek, hogy a Poarta Álba és Midia-Navodari tengeri kikö­tő közötti 28 km hosszúra tervezett csatornaelágazás építésében vegyenek részt. Gáti Istváa ] Jön a dieseles Zsiguli

Next

/
Thumbnails
Contents