Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-07 / 5. szám
Mesülnek a kiemelt társadalompolitikai programok FNTERJO DEVCSICS MIKLÓSSAL; A NÖGRÄD MEGYE TANÁCS ELNÖKÉVEL A Nógrád megyei Tanács csütörtökön tartotta ülését, »melye» a testület megvitatta és elfogadta a megye idei fejlesztési tervét és működési költségvetését. A tanácskozást kővetően arra kértük Devcsics Miklóst, a megyei tanács elnökét, hogy válaszoljon lapunk hasábjain a lakosságot foglalkoztató időszerű kérdésekre. TERVSZERŰ MUNKA - NEHEZEBB KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT — Miként itéH meg megyénk elmúlt évben végbement fejlődését, nhilyen alapokról indulnak a tanácsok 1984-bcn? ■ — A megye tanácsi szervei as elmúlt •értendőben is legfontosabb feladatuknak tekintették a XTI. pártkongresszus határozataiból és a VI. ötéves terv célkitűzéseiből adódó helyi tennivalók végrehajtását A népgazdaság ismert helyzete miatt a fejlesztési lehetőségek a korábbi tervidőszakhoz képest megyénkben is mérsékeltebbek, miközben a társadalmi szükségletek azonos szinten maradtak, s egyes területeken növekedtek. Ez is indokolta, hogy a rendelkezésre álló anyagiakat gondosan rangsoroljuk, s elsősorban a lakosságot közvetlenül érintő társadalompolitikai feladatok megvalósítására fordítsuk. A tanácsok 1983-ban feladataikat összességében jól teljesítették. Nehezebb körülmények között is tervszerű volt a munka, gyarapodtak a települések, a kiemelt társadalompolitikai programok megvalósultak. Természetes, hogy meglévő eszközeinket Nógrádban is elsősorban a lakásellátásra, az alapfokú oktatás, az egészségügy feltételeinek javítására használtuk fel. E célokra jutott fejlesztési forrásaink 76 százaléka, öt százalékkal több az eredetileg tervezettnél. A tavalyi lakásépítési terv megvalósult. Olyan új létesítményekkel gazdagodott megyénk, mint a pásztói gyógypedagógiai intézet, a salgótarjáni szobabérlők háza. a Mérleg úti újabb kereskedelmi és szolgáltatóegységek. Megoldódott Balassagyarmat ivóvízellátása. Eredményeinket a lakosság cselekvő támogatása nélkül nem érhettük volna el. A reális célok, a nyitottabb tanácsi munka, az állami élet demokratizmusának fejlődése tovább erősítette az állampolgárok és a tanácsok kapcsolatát a társadalmi összefogás számottevően növelte a helyi lehetőségeket Tudjak, hogy bizbnyos feladatokat kiemelni * többi közűi, csak azok rovására lehet Az előrehaladás, a kiemelt területeken, számos helyen a feszültségek fennmaradását jelenti. A kívánatosnál kevesebb jutott például az úthálózat korszerűsítésére, a szolgáltatás fejlesztésére, az újonnan jelentkező igények teljesítésére. , — Hogyan döntött a tanács? Ezek m le* azflltségek miként befolyásolják as idei * fejlesztési tervet? f — A tanácsi terveket az Mén Is • népgazdaság külgazdasági egyensúlya javítására Irányuló törekvések befolyásolják, amelynek fontos tényezője a mérsékeltebb belföldi felhasználó?. Ez egyben azt is jelenti, hogy csökkennek a fejlesztési alap központi pénzeszközei. Ennek ellenére nem kell módosítani a VI. ötéves terv időszakára megjelölt céljainkon. Az idén is a legfontosabb társadalompolitikai feladatok állnak munkánk középpontjában. A rendelkezésre álló forrásokból 1984-ben tanácsi beruházásokra 628 millió forint jut. Számolunk újabb másfél ezer, különböző konstrukciójú lakás megépítésével. s ha ez teljesül, középtávú lakás- építési tervünk nyolcvan százaléka megvalósul az esztendő végére. A lakásellátás javításában egyre nagyobb jelentőségű a magánlakás-építés. A tanácsok eddig is hatékonyan segítették, A megyei tanács például pályázót útján 40 millió forintot biztosított csoportos korszerű és hagyományos családi házak építésére alkalmas telkek kialakítására. Ennek eredménye a javuló telekkínálat. A korábban telekhiánnyal küzdő településeken is megkezdődhetett a területek tartós használatba adása. Jó telekpolitikával, az eddigieknél jobb hatósági ügyintézéssel, a folyamatos építőanyag-ellátással elérhető, hogy ne csökkenjen az építési kedv, javuljon a falvak lakómegtartó képessége. Hozzájárulnak ehhez az egészséges ivóvízellátás megoldására irányuló törekvések is. E célra az idén a tanácsok 73 millió forintot használnak fel, elsősorban a lakásfejlesztési programhoz szükséges közművekre. A középtávú terv eredeti ütemének megfelelően befejeződik a nyugat-nógrádi térségi vízmű építése, ezzel a megye legvízhiá- nyosabb térségében lehetővé válik a vezetékes ellátás. A tervciklusra előirányzott tör- pevízmű-programunkat már 1984-ben befejezhetjük. ha Bánkon és Kétbodonyban elkészül a vízvezeték-hálózat. Beruházási lehetőségeink 12 százalékát az egészségügyi ellátás javítására fordítjuk. Folytatódik a balassagyarmati és pásztói kórházak rekonstrukció ha. Ecsegen orvosi rendelő épül, az egészségügy személyi feltételeinek biztosítására hat lakás épül meg a falvakban. Az időskorúakról való gondoskodást jelzi a balassagyarmati szociális otthon bővítésének folytatása. Továbbra is megkülönböztetett feladat megyénkben az általános iskolai tanteremfejlesztés. A tervek szerint az ifién újabb 18 tanterem készül A várható demográfiai változások indokolják a középiskolai oktatás feltételeinek javításéit. Több más intézkedés mellett Salgótarjánban új középiskola kivitelezése kezdődik, s hasonló tervezése kezdődik eä Balassagyarmaton is. E feladatok megvalósításához adottak a pénzügyi és egyéb feltételek. FOLYAMATOS KORSZERŰSÍTÉS — A tanácsok korábban különböző hatékonysági programokat fogadtak el. Ezek miként szolgálták a tanácsi gazdálkodás javítását? — Mi volt a célja egeknek a programoknak? Az elmúlt évtizedekben számtalan közösségi létesítménnyel gazdagodott Nógrád megye. Rá kellett jönnünk: ezek állagának megóvása, folyamatos működtetése, kihasználása legalább olyan fontos, mint az újak építése. Tervszerű felújításokkal így vált lehetővé például, hogy a' megyeszékhelyen a fiúkollégiumban általános iskolai tantermeket alakítsanak ki. Az oktatási intézmények felújítása egyébként is folyamatos feladatot jelent, szeretnénk javítani a körülményeken a régebben épült iskolákban is. Ugyanez a törekvésünk az egészségügy területén, ahol sainos terveinkhez kénest' a felújításokkal elmaradtunk. A létesítmények sokirányú hasznosítása r.em újkeletű, a takarékosság, a jó gazdálkodás egyik formája, am'el.yre számtalan lehetőség kínálkozik. Miért ne lehetne például este abban a helyiségben az ifjúsági klub, amely egyébként öregek napkörijénefc ad otthont? S ugyanígy sok más célra használhatók a falusi művelődési házak is. Ugyancsak hatékonysági program készült az energiatakarékosságra. amelynek eredményeként a tanácsi intézményekben elkezdődött a fűtés korszerűsítése, az olajtüzelésről való átállás. Ezek a dolgok elválaszthatatlanok a tanácsok gazdaságszervező tevékenységétől. — Napjainkban • közvéleményt leginkább a közigazgatás átszervezése foglalkoztatja. Kérem, vázolja ennek megyei helyzetét! — A közigazgatás korszerűsítése folyamatos feladat, ami korábban a községi közös tanácsok létrejöttével, a járási tanácsok megszűnésével kezdődött A cél változatlan: olyan szervezet kialakítása, amelynek keretében a közigazgatás egyszerűbbé válik, helyben intézik az állampolgárok ügyeit, amelyben nagyobb lehetőség nyílik az öntevékenységre. kezdeményezésekre, a helyi erőforrások mozgósítására. A járási hivatalok betöltötték szerepüket, jelentősen hozzájárultak a helyi tanácsok önállóságának kibontakoztatásához. Megszűnésükkel az irányítás rendszere egy közbeeső lépcsővel csökken, a községi tanácsok közvetlenül a megyei tanácshoz tartoznak. Á lényeg azonban, hogy az ügyeket elsősorban a helvi tanácsok intézik — néhány esetben a megyei tanács illetékes szakigazgatási szervei — míg a vonzáskörzetek hatósági tevékenysége korlátozott, jóval kisebb a volt járást hivatalokénál. A városok, a városi jogú nagyközségek feladata lesz, miként a hatósági ügyek másodfokú elbírálása. A művelődés, az egészségügy szakmai irányítása is Az ügyek másik részét pedig igazgatási társulások intézik. Persze a másodfokú hatóság a helyi határozatot csak akkor változtathatja meg. ha az törvénysértő! Eddig is elenyésző esetben került erre sor. •s bízunk benne, hogy a továbbiakban sem kell helyi döntéseket sűrűn korrigálni. — Mi erre a biztosíték? A LAKOSSÁG ÉRDEKÉBEN — Mindenekelőtt a községi tanácsok apparátusának színvonalas munkája. Hozzáértően, körültekintéssel igyekeznek feladataikat teljesíteni, s az új helyzetben joggal várható el, hogy önállóságuk és felelősségük növekedésével, az államigazgatási munka színvonala is javul. Ehhez szükség van felkészült, a tanácsi munkát hivatásnak tekintő szakemberekre, akik lelkiismeretesen, a törvények szellemében végzik munkájukat — Kevésbé ismertek a lakosság előtt az igazgatási társulások feladatai, tevékenysége. Mi ennek a lényege? — Vannak olyan feladatok, amelyek nem igényelnek egy-egy községi tanácsnál külön szakembert Példaként említem az építési hatósági munkát ott ahol havonta két-ftá- rom ilyen ügy keletkezik, nem indokolt külön építész alkalmazása. Ezért néhány területen a szakembereket több községi tanács közösen alkalmazza. Így egyben nagyobb a lehetőség az anyagi, erkölcsi megbecsülésére is. Ezek a szakemberek — elsősorban építési, adó- és szabálysértési hatósági ügyekben — minden érintett tanács igényét kielégítik, a tanácsoknak kötelesek számot adni munkájukról, előre közölt időpontokban, az adott faluban intézik az állampolgárok ügyeit. Mellette még tanácsokat adhatnak, felvilágosítást nyújthatnak szakterületükön. Ha az igazgatási társulások ígó tevékenykednek, a lakosság érdekeit jól szolgálják. Ahhoz, hogy valóban jó szakemberek vegyenek részt az államigazgatási munkákban, a társulások nélkülözhetetlenek. — Az átszervezéssel kapcsolatos személyi kérdéseket sfkerült-e zavartalanul mego§> dani? — Mindig a személyi kérdések a legnche-' zebbek. Gondoskodtunk a járási hivatalokban dolgozók munkahelyükről, egy részük nyugállományba vonult Egy-két kivételtől eltekintve, sikerült a tanács és az. egyén érdekeit összhangba hozni. A járási hivatalok alkalmazottainak többsége a városi, nagyközségi és községi tanácsokhoz került. S mert az átszervezés létszámcsökkentéssel is járt, az így megmaradó bér egy részét a községi tanácsoknak biztosítottuk meglevő vagy leendő szakembereibe jobb anyagi megbecsülésére. Ez nyilván munkakedvüket Is befölyá- jsolja majd. Azzal is számolunk, hogy a nem 'tanácsi munkát választóknak az új munkahelyen be kell illeszkedniük, tapasztalatokat kell szerezniük. A járási apparátusok dolgozói korábbi feladataikat tisztességgel látták el, az utolsd hetekben is fegyelmezetten tevékenykedtek. Akadt közülük nem egy, áld hosszé évtizedeken keresztül dolgozott a járási parátusban. s többségük megértette a válípJ zás szükségességét. Ezúton is szeretnél# megköszönni munkájukat! Megítélésem szerint sikerült a városokban,' nagyközségekben a képesítési előírásoknak jobban megfelelő, eredményesebb munkára alkalmas apparátust összeállítani, s hasonló a törekvés a községi tanácsoknál is. NÖVEKVŐ FELELŐSSÉG — Sok szó esik a helyi tanácsok gazdag sági önállóságáról is napjainkban. Á közé igazgatás korszerűsödésével e területen várható-e változás? — A tanácsok gazdasági önállósága egyé részt anyagi, másrészt szabályozási kArűCsÚ Nem biztos, hogy az önállóság csak a rendelkezésre álló összegek növelésével párhuzamosan emelkedhet. Erre szerényebb anyagi körülmények között is adott a lehetőség. A vonzáskörzethez tartozás nem jelenti a testületek alá-föié rendeltségét, azaz a város, a nagyközség tanácsának nincs beleszólási jogai a községi tanács döntéseibe. A pénzeszközöket a helyi és a megyei érdekek alapján használhatják fel a legfontosabb társadalomi politikai feladatokra. Formailag a járási hivatalok sem avatkozhattak bele a községi tanácsok gazdasági döntéseibe, de valójában „erősen befolyásolták”. Ez a befolyásolási lehetőség megszűnt. Igaz, ettől még' nem lett több pénz a helyi tanácsoknál, da megnövekedett a felelősségük, hogy saját eszközeiket mire használják fel, milyen lakossági, vállalatig szövetkezeti erőforrásokkal egészítsék ki. Ezeket a kérdéseket helyben kell eldönteni! Mindez feltételezi a lakosság bevonását a döntések előkészítésébe, a vég-: rehajtás ellenőrzésébe. Hiszen a községi eéJ lók megvalósítására az ott élők igazán akkoal mozgósíthatók, ha tisztában vannak azzalj hbgy a település tanácsának pénzét mire használják fel. Azt hiszem, fejleszteni kell a megyei taJ nács és a helyi tanácsok kapcsolatát e teJ területen is. A megyei tanácsnak nem a saját elképzelései megvalósítását kell számon kéifni a helyi tanácsoktól, hanem az ésszerű, a lakossági igényekkel megegyező gazdálkodást. Természetesen a lakosság türelmét és megértését kérjük, _ hiszen az irányítás új rendszere nem máról holnapra, hanem folyamatosan valósul meg. Közös célunk, hogy a köz- igazgatás korszerűsítése a politikai. állami céloknak, a lakosság érdekeinek egyaránt megfeleljen — fejezte be a beszélgetést Dev- csics Miklós. . M. Szabó Gyula Telepszerűen kialakított családi otthonok Endrefalván Nyugat-nógrádi regionális vízmű dejiári telepe Társadalmi összefogással épü lt a vanyarci iskola Balassagyarmat új bevásárlók özpontja — képek: kulcsár
