Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-26 / 21. szám

dereseit márka lett f Ű'j ellenőrző testület: az Alkotmányjogi Tanács a startzászlós jel Interjú Tóth B. Zoltánnal, a Váci Kötöttárugyár igazgatójával Egyszer lehet valakinek szerencséje. A sors különös ke­gyeltjének akár kétszer egymás után is. A Senior Váci Kötöttárugyár immár hetedik esztendeje halmoz sikert si­kerre — szériája jócskán több mint amennyit Fortuna ked­vezésének javára lehetne írni. A minap a vállalat kazári gyáregységének munkásgyű­lésén találkoztunk a Váci Kötöttárugyár igazgatójával, Tóth B. Zoltánnal. Ezt az alkalmat használtuk fel arra, hogy a gyár elsőszámú vezetőjének segítségével megkíséreljük meglelni a sikersorozat nyitját. nyújtott be a Senior a Világ­bankhoz. Helyszíni tájékozó­dás után a bank szakembe­rei úgy ítélték meg, hogy a gyár színvonala, működése és irányítása megfelel az euró­pai és USA-beli követelmé­nyeknek is, tehát az összeg visszafizetésére garancia van. A hitel elnyeréséről a minap telefonon tájékoztattak. Mint­egy 200 millió forintos ösz- szegről van szó, ezzel a ter­melést kezdetétől végéig kor­szerűsíteni tudjuk. Saját fej­lesztési lehetőségeinkhez ké­pest ezáltal legkevesebb öt­éves előnyre teszünk szert, a vállalat piacképességét pedig legalább 15 évre előre bizto­sítjuk. — Tavalyi beszélgetésünk- kor ön azt mondta; nincs már messze az idő, amikor a Senior emblémája a leghíresebb vi­lágcégekével együtt állhat ringbe. Most hogyan látja a ^márkajelzés versenyképességét? — Most ott tartunk, hogy immár nemcsak a világhíres­ségek márkajelzése alatt lép' hetünk ki a piacra: a két szembefordított startzászlót mintázó ábra önmagában is megállja a helyét. Hadd mondjak el egy történetet: tavaly két igen igényes, kül­honi, azonos országban mű­ködő cég rendelt tőlünk szál­lítmányt — egyik saját már­kájával, a másik a Senior emblémát kérte feltüntetni. Valami oknál lógva az utób­bi üzletfélnek szédületesen beütött az üzlet Látva ezt a másik, megkövetelte úgy­szintén a Senior-emblémát, sőt, ugyanezzel a jellel levél­papírt is nyomatott, azóta azon levelezi — Mi az, amit a tavalyi si­kerek közül is legszívesebben kiemelne? — Eredményeink alapján a kötőipar legnagyobb ex­portőrje lettünk, ez minden­esetre legnagyobb sikereink egyike. Nagyra értékelem az egyre jobban feipörgő gyárt­mányfejlesztést, és büszke va­gyok arra is, hogy olyan pa- mut-polyester összetételű kel­mét állítottunk elő, mellyel eddig külföldön is hiába pró­bálkoztak. Szendi Márta Törvényeink összhangjáért Az alkotmány minden or­szág alaptörvénye, érthető te­hát, hogy az egyes államok megkülönböztetett figyelmet fordítanak arra: miként érvé­nyesülnek ennek előírásai a gyakorlatban. Lenin írja egyik művében: .,... az alkot- mánynalc az a lényege, hogy általában az állam alaptörvé­nyei és különösen azok a tör­vények, amelyek a képviseleti intézményekbe való választó­jogra, a képviseleti intézmé­nyek hatáskörére vonatkoz­nak, a tényleges erőviszonyo­kat tükrözik az osztályharc­ban. Fiktív az alkotmány, ha a törvény és a valóság eltér egymástól és nem fiktív, ha azok egybeesnek”. A történelmi fejlődés során gyakran születtek úgyneve­zett paipirasaikotmányok, ame­lyeknek szépen hangzó elvei­ből a gyakorlatban jószerivel semmi nem valósult meg. A magyar alkotmánytörténet új fejezete az 1949. évi XX. tör­vénnyel kezdődik. Ez volt az első olyan alaptörvényünk, amely már minden szempont­ból megfelelt a szocialista al­kotmánnyal szemben támasz­tott követelményeknek. Köztu­dott, hogy az élet igényeihez igazodva a Magyar Népköz- társaság Alkotmányát azóta az országgyűlés többször is mó­dosította, legutóbb éppen né­hány hete, a parlament 1983. decemberi ülésszakán. Ez a legutóbbi módosítás már csak azért is külön fi­gyelemre méltó, mert az al­kotmányosság tényleges meg­valósulásának egyik fontos új biztosítékát építette a jog­rendszerbe — az Alkotmány- jogi Tanács létrehozásával. Ennék az országgyűlés által választott testületnek kifeje­zetten az a feladata, hogy el­lenőrizze: a különféle jogsza­bályok és jogi iránymutatások összhangban állnak-e az ország alaptörvényével. A tanácsnak joga van arra, hogy az alkot­mánnyal ellentétes rendelke­zések végrehajtását azonnali hatállyal fölfüggessze. Ez alól csak a parlament és az Elnö­ki Tanács által alkotott jog­szabályok — tehát a törvé­nyek, és a törvényerejű rende­letek —, valamint a Legfel­sőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a kivételek. A módo­sítás előírja azt is, hogy az Alkotmányjogi Tanács által kért adatokat mindenki köte­les a testület rendelkezésére bocsátani, illetőleg előtte val­lomást tenni. Joggal vetheti fel most bár­ki: ez tehát azt jelentené, hogy eddig az alkotmányt büntetlenül meg lehetett szeg­ni? Szó sincs róla, hiszen az alaptörvény megtartása és megtartatása valamennyi poli­tikai, társadalmi-állami szerv­nek és minden állampolgárnak alapvető kötelessége. A parla­mentnek eddig is jogszabály­ban rögzített feladata volt az alkotmány megtartásának el­lenőrzése, az állami szervek alkotmányba ütköző rendelke­zéseinek megsemm isíté.se. Az alkotmány végrehajtásán a Népköztársaság Elnöki Taná­csa is őrködik, s ebben a jog­körében minden az alaptör­vényünkkel ellentétes jogsza­bályt megsemmisít, illetőleg megváltoztat. Az alkotmányos­ság védelmével kapcsolatban fontos feladatai vannak to­vábbá a bíróságoknak és az ügyészségeknek is. A parlament legutóbbi ülés­szakán mindennek ellenére úgy ítélte meg, hogy indokolt továbbfejleszteni az alkot­mányosság érvényesülésének állami-jogi biztosítékait a jogalkotás és a jogalkalmazás területén. Az elhatározásban bizonyára szerepet játszott az is, hogy az utóbbi években az élet, a társadalmi viszonyok bonyolultabbá válása miatt megnövekedett a különféle ál­lami szervek által kiadott jogszabályok, rendeletek, iránymutatásait száma. Indo­kolt tehát, hogy a paragrafu­sok alkotmányosságát egy kü­lön erre a célra alakult testü­let rendszeresen vizsgálja — parlamenti képviselők és ne­ves tudósok, jogászprofesszo­rok közreműködésével. így könnyebben elérhető, hogy az alsóbb szintű rendeletek a magasabb szintű jogszabá­lyokkal teljes összhangban le­gyenek. Az alkotmány kimondia például, hogy az egyesülési jogot törvény szabályozza. Az egyesülésekről mégis törvény- erejű rendelet született. Igaz, hogy az Elnöki Tanács két or­szággyűlési időszak között he­lyettesítheti a parlamentet, így törvényt is módosíthat törvényerejű rendelettel. S az is elképzelhető —, sőt az ese­tek többségében valószínűsít­hető —, hogy végső soron a törvényerejű rendelet is a parlament akaratát tükrözi; összhangban áll az alkot­mánnyal. Ám a jogtudósok makacsul tartják magukat ah­hoz a véleményhez, hogy a hasonló esetek elszaporodása sérti a törvényességet, a jog- biztonságot. Hiszen az igazán fontos, demokratikus döntések csakis a parlament nyilvános­sága előtt születhetnek. Csök­kenteni kellene tehát a tör-» vényerejű rendeletek számát. Más; az alkotmány koráb­ban előírta, hogy az országos hatáskörű szervek vezetésével megbízott államtitkárok csak az állami szervekre, vállala­tokra, szövetkezetekre és egyéb gazdálkodó szervekre kötelező rendelkezéseket ad­hatnak ki. Mégis, főleg aa Országos Anyag- és Arhiva- tal, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal, valamint az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnö-í ke egy sor olyan rendelke­zést jelentetett meg, ame­lyek a legközvetlenebbül érin-» tették az állampolgárokat isi Elképzelhető, sőt valószínű,' hogy az államtitkárok kény- i szerhelyzetben voltak, hiszen másként nem tudták volna megoldani feladataikat. De ez a megoldás formailag akkor is alkotmányellenes volt. A mos­tani módosítás során egyéb-' ként ez a konfliktus meg­szűnt, mert az alkotmány már felhatalmazza az állam­titkárokat, hogy kiadhassanak az állampolgárokra is kőtele­ző rendelkezéseket. Attól persze így sem kell tartanunk, hogy a hamarosan megalakuló Alkotmányjogi Tanácsnak már nem lesz do4-' ga.-4 Deák András Házi méhnemesítés ' Ä Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem kutatói, szoros együttműködésben a Zalaapá- t’ban levő méhészeti szakis­kolával, megvették a hazai házi méhállomány nemesíté­sének tudományos és gyakor­lati alapjait. Tízéves mun­kára tettek most pontot: az ország szinte valamennyi te­lepüléséről származó méhek közül félmilliót vizsgáltak meg, így megfelelő adatokkal rendelkeznek arról, hogy az ország melyik részén találha­tók a legegészségesebb, leg­munfcabíróbb, biológiailag leg­aktívabb méhcsaládok. A ku­tatók ezeket a populációkat ajánlják a méhészeknek az állományuk felfrissítésére. Az eljárás egyszerűnek látszik: méhanyacserével oldják meg a nemesítést. A módszert szaklapokban, tanfolyamokon ismertetik a méhészekkel, s hozzásegítik őket a megfelelő méhanyák beszerzéséhez is. A keszthelyi egyetem kutató­inak módszere felől külföldi méhészek is érdeklődnek. Fertőtlenítőszer Szegedről {jj orvosi fertőtlenítőszer alapanyagokból állítják elő, gyártását kezdték meg a sze­gedi Universal Ipari Szövet­kezetben. A Bradosept nevű vegyszer — saját szakembe­reik találmánya — a helyi orvostudományi egyetem szív­sebészeinek kísérletei szerint hatékonyabb az importból beszerzett anyagoknál és to­vább megőrzi baktériumölő tulajdonságát. Kipróbálták az ország más egészségügyi in­tézményeiben is, s a kedvező tapasztalatok alapján az idén már a szövetkezet látja el fertőtlenítőszerrel az egész országot. A szer nagy előnye, hogy túlnyomórészt hgzai csupán tizenöt százalékos arányban használnak fel hoz­zá importanyagot; előállítási költsége a külföldi fertőtlení­tőkének csupán harmadába kerül. Az év végéig mintegy kétszáz tonnányi B-radoseptet gyártanak az egészségügyi intézményeknek, s ez sokmil­lió forint értékű devizameg­takarítást hoz a népgazdaság­nak. A szövetkezet egyébként az idén több mint 280 millió forint értékű egyéb vegyszert, egyebek között növényvédő szereket állít elő, s ebből mintegy 200 millió forint ér­tékű terméket a saját dolgo­zóinak találmányai alapján. EGY ÜT - KILENC DEFEKT MILLIOMOS Néhány napja milliomosnak vallhatja magát Tóth István. Nos, nem azért mert ennyi pénze van a takarékban, sok­kal prózaibb a magyarázat. A salgótarjáni síküveggyár 42 éves autóbuszvezetője — a napokban derült ki — túllép­te a bűvös határt, több mint egymillió kilométert vezetett balesetmentesen. Kora reggél. Nagy pelyhek- ben hull a hó. Tóth István, a garázsban tevékenykedik. Ki­cserél egy mennyezetlámpát, megméri a kerekek légnyomá­sát, mert nyolc atmoszféránál nem lehet kevesebb. A 45 sze­mélyes IKARUS 256-os, hat évvel ezelőtt közel 2 millió fo­rintért vásárait autóbusz tá­volról is hirdeti: gondos gaz­dája van, aki szereti tisztán, rendben tartani. A füst színű szélvédőket éppen a salgótar­jáni síküveggyárban készítet­ték. Kevés ilyen autóbusz fut az országban. Minden kénye­lemmel felszerelték. Van ben­ne rádió, televízió, magneto­fon és hűtőszekrény is. Ketten tartják rendben, ö és a szülőfalujából — Ka- rancskesziből — származó Básti Dezső autószerelő-tech­nikus. Ez a harmadik munkahelye. Mindenütt személyszállítással foglalkozott. Jelenlegi vállala­tánál 14 éve dolgozik. — A közel másfél évtized­ben hová vetődött el a legtá­volabbra? — Jártam Varsóban, Drez­dában és Szófiában. Egyhu­zamban vezetve Szófiába tet­ter- meg a leghosszabb utat. Reggel 6 órától éjjel fél 1-ig ültem a volán mellett és ezer kilométert hagy tam a hátaim mögött. Belföldön gyakran já­rok Orosházára, a különböző üdülő- és fürdőhelyekre. Van­nak törzsutasok, nagyon so­kan ismernek. — Bizonyára defektet is ka­pott néhányat. — De még mennyit! Egy­szer Csehszlovákiában — rá- dásul új gumikkal — nem ke­vesebb mint kilenc defektet kaptam. Egyiknek a megjaví­tása mintegy negyven percet vett igénybe. — Több évtizede vezet. Hányszor büntették meg? — Egyszer. Akkor még a Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál dolgoztam. Egy húsz kilométeres sebességkor­látozó táblánál elbámészkod­tam és 30 kilométeres sebes­séggel vezettem. Nem került sokba. Azóta méginkább vi­gyázok. Minden hónapban KRESZ továbbképzésen ve­szünk részt. Tesztlapokat töl­tünk ki, filmeket vetítenek, vetélkedőket rendezünk. A nagy gyakorlat mellett napra­készen, frissen tartom az el­méleti tudnivalókat is. Ha vezet nem dohányzik, és ez tilos az utasok számára is. Gondolatai nem kalandoznak el. Csak a forgalmat figyeli. Alptermészete közvetlen, vidám, udvarias. Ennek írás­beli nyomai is vannak. Nem csak kétszer kapta meg a Ki­váló dolgozó kitüntetést, de többször pénzjutalomban is részesült a Volán szocialista brigád tagjaként. Közvetlen főnöke, Balogh Béla szállítási osztályvezető véleménye: — Nem csak gyári dolgozó- kai szállítunk. Időnként kise­gítünk iskolákat, óvodákat is. Számos írásbeli elismerő do­kumentum áll rendelkezé­sünkre, amelyben Tóth István munkáját, magatartását dicsé­rik. A tisztaságról nem is be­szélve. Örülünk az egymillió kilométernek és november 7- én a kollektív szerződés sze­rint megkapja kellő jutalmát. Gyakran úton van, kevés a szabad ideje. Ha van, szívesen olvas újságokat és szaklapo­kat. Szabadnapokon is beláto­gat a garázsba (Kulcsár József felvétele) — Azt csinálom, amit sze­retek — mondja nemes egy­szerűséggel. — Ügy szokták mondani suszternak lyukas a cipője. Mint hivatásos gépkocsiveze­tőnek van-e személyautója? — Nincs. Pénzem volna rá, de nem kell. Ha például be­vásárolni indulok a vásárcsar­nokba, Zagyvapálf alván fel­ülök az autóbuszra. A busz mindenhová elviszi az embe­reket. .. — rozgonyi — — Az 1982-cs kiugró eredmé­nyeket újabb többletteljesít­ménnyel tetézte meg tavaly a gyár. Véleménye szerint mik azok az elmúlt évi tapaszta­latok, melyekre a rekord­javítás visszavezethető? — A leleményesség és az öntevékenység jut eszembe el­sőként. Nehézségekkel — sok esetben igen súlyosakkal — a mi gyárunk is szembeke­rült, zömmel kialakult azon­ban már az a munkastílus, mely nem merült ki a hivat­kozási alapok gondos tálalá­sában, hanem alibikeresés he­lyett saját ötletekkel hidalja át a gondokat. Ebben ép­pen a kazári gyáregység jár az élen. Cérna nélkül nem le­het varrni! — mondhatnák az emberek, s el kellene fogad­nunk a magyarázatot. Ügyes helyettesítéssel mégis elejét vették a zökkenőnek. Nem stimmel a technológiai elő­írás! — panaszolhatnák, s igazuk van. Nem ezt tették, hanem némi pluszmunkával korrigálták az elhibázott részt. Ez az, amire gép —. legyen az bármi tökéletes is — már nem képes, ezt csak lelkiis­meretes munkásember nyújt­hatja. — Esztendőnként erősödik a gyár piacképessége, s e tu­lajdonság már nem csupán a gép mellett ülő munkás ka­tegóriája. — Valóban, ez vállalati ka­tegória, s tudatos szemi élet­váltás eredménye. Ügy vélem, jó piaci munkát sematikus, csupán részfeladatokat gon­dozó, hivatalnoki magatartás­sal nem lehet nyújtani. A sikerhez Complex kereskedői stílus, az egészet átlátó üzlet­emberi megfontolás kell —, s épp ez az az erény, melyet hazánkban az utóbbi évtize­dekben hagytunk kicsit el­sorvadni. — Mii ért üzletemberi meg­fontolásokon? — Azt például, hogy mi, mint gyártók vállaljunk át valamit a vevő kockázatából. Előfordul, hogy tetszik a vá­sárlónak termékünk, eladha­tóságát illetően mégis bizony­talan. Tavaly vagy húsz ilyen esetben felajánlottuk; vigye el, s ha nem tud túlad­ni rajta, küldje vissza nyu­godtan. A húszból csak há­rom esetben kaptuk vissza, akkor sem a teljes tételt, ti­zenhét üzlet tehát tiszta nye­reségünk volt! Noha kicsit bizarrnak hat, mi ezeket a megoldásokat a szervizelés szóban foglaljuk össze, s be­letartozónak gondolunk min­den, a vevő bizalmát felkel­te* és megerősítő eljárást. Volt úgy, hogy egyébként hibát­lan, kész szállítmányt fogad­tunk vissza, mert partnerünk utólag jött rá, a tétel nem egészen az ő stílusát képvi­seli. Minden egyes vállalko­záshoz a szóba jöhető összes szempontot egyszerre kell mérlegeim — s ez részben al­kati kérdés, részben felké­szültség dolga. Több vevőnk tavaly is kijelentette: mástól is rendelhetne, hiszen az el­adók egymás sarkába érnek a piacon, talán még olcsóbban is, mégis megmarad a Senior mellett, mert ez a gyár haj­landó gondjaiban is osztoz­ni. — Több ízben kötöttek szer­ződést külföldi cégekkel li- cencek, know-bowk átvéte­lére. Miért? — Ha már mások feltalál­ták „kanálban a mélyedést”, nekünk nem szükséges ugyan­ezt elölről kezdeni. Sokkal hasznosabb, ha tárt kaput nyitunk a külföldön élenjáró megoldásokra, s egy csapásra alkalmazzuk is azokat. Gyár., tási kultúránk ezzel oly mér­tékben emelkedik, hogy töb­bé nem kényszerülünk tisztes távolból követni a legjobb technikát, hanem ott lehe­tünk születésénél is. — A fejlesztés persze péne- fcérüés is, nem csupán elha­tározásé... — Jó befektetést ígérő, jö­vedelmező vállalat számára ez nem lehet megoldhatatlan gond. A pénzintézetek szí­vesen adnak hitelt oda, ahol a kölcsönt jó helyen látják. Mi ezzel a lehetőséggel gyak­ran élünk — öt év alatt ösz- szesen 500 millió forintos be­ruházást hajtottunk végre se­gítségével. Az esedékes rész­leteket eddig becsülettel és időre törlesztettük. — A mostani munkásgyűlé­sen ön bejelentést tett egy Világbank-hitelről is. Hallhat­nánk valami bővebbet róla? — Az elmúlt évben hitel elnyerése végett pályázatot

Next

/
Thumbnails
Contents