Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-26 / 21. szám
Az Andropov-nyilatkozatra figyel a közvélemény Világszerte széles körű visszhang ' Jurij Andropovnak a Pravda kérdéseire adott válaszai világszerte széles körű visszhangot keltettek. Az ANSA olasz hírügynökség kommentátora rámutat: Jurij Andropov nyilatkozatában újólag felhívta az Egyesült Államokat és NATO szövetségeseit, hogy álljanak el az új, közepes hatótávolságú amerikai rakéták nyugateurópai telepítésétől. Andropov ezúttal is emlékeztetett a Szovjetunió legutóbbi békekezdeményezéseire, és ezekre pozitív választ sürgetett. 'Az olasz hírügynökség megállapítja, hogy az eseményekben bekövetkezett veszélyes fordulatért a Szovjetunió az amerikai kormányzatot teszi felelőssé. A Reuter brit hírügynökség szerint Washingtonnak jószándékot kell tanúsítania és pozitív választ kell adnia a fegyverzetellenőrzésre vonatkozó szovjet kezdeményezésekre. Emellett viszont az angol hírügynökség úgy véli: „Andropov válaszai nem tartalmaznak semmilyen arra utaló jelet, hogy módosult volna a szovjet álláspont az európai közepes hatótávolságú atomfegyverekről Genfben folytatott tárgyaláshoz való visszatérés feltételeit illetően. Ellenkezőleg: nem kétséges, hogy a Szovjetunió a jövőben is ragaszkodni szándékozik ezzel a kérdéssel kapcsolatos kemény vonalához.” Az amerikai tömegtájékoztatási eszközök nagy teret szenteltek Andropov nyilatkozatának. „A szovjet vezető ismét megerősítette — írja az AP hírügynökség —, hogy a szovjet—amerikai párbeszéd előtt nyitva áll az ajtó, ha a dialógus gyakorlati megállapodások elérésére irányul.” A hírügynökség idézi Andropovnak azt a megállapítását, hogy az amerikai rakéták megjelenése Európában nemcsak a katonai, hanem a politikai feszültséget is fokozta. A UPI hírügynökség is aláhúzza, hogy a Szovjetunió nem változtatott a genfi tárgyalásokhoz való visszatéréssel kapcsolatos álláspontján. A CNN televíziós társaság hír- magyarázója rámutatott: „A szovjet vezető világosan kimondta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti párbeszédnek az egyenlőség alapján kell folynia, nem pedig az erő pozíciójából, ahogyan azt Reagan elnök javasolta.” A Neues Deutschland első oldalon közölte a szovjet állásfoglalást és vastagbetűs címben emelte ki, hogy a nemzetközi helyzet kiéleződéséért az Egyesült Államokat terheli a felelősség. A Berliner Zeitung azt a gondolatot fejezte ki a tudósítás címében, hogy „a párbeszédnek tisztességesnek és konkrétnak kell lennie”. Nyugat-Berlin. A nyugatberlini rádióállomások szerdán vezető helyen, tárgyszerűen idézték Jurij Andropov interjújának főbb megállapításait. A Die Wahrheit, a Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt lapja háromhasábos, részletes összefoglalót közöl, amelynek címében felhívja a közvélemény figyelmét: „A Szovjetunió kész minden reális esélyt kihasználni a tárgyalásokra*. Moszkva tárgyalási készségének kinyilvánítását látja az interjú fő elemének a polgári lapok közül a Der Tagesspiegel is. London. Széles nyilvánosságot kapott az angol sajtóban Jurij Andropovnak a Pravda számára adott interjúja. A The Times és a The Daily Telegraph egyaránt azt emelte ki, hogy a Szovjetunió kész az őszinte és komoly tárgyalásokra, ha Ronald Reagan amerikai elnök felhagy az „erődiplomáciával”. A Financial Times a tíz nappal ezelőtt elhangzott Reagan-beszédre adott hivatalos válaszként értelmezte Andropov megállapításait. A The Guardian nem a Szovjetunió tárgyalási készségét tartotta kiemelkedőnek, hanem azt a kikötést, hogy a Szovjetunió csak akkor lát lehetségesnek érdemi tárgyalásokat „az Egyesült Államokkal és más NATO-országokkal, ha a Nyugat gyökeresen változtat politikáján”. A Corriere dela Sera első oldalas címben azt emelte ki, hogy a Szovjetunió igent mondott a tárgyalásokra, de elutasítja az eurorakétákat. A La Republica szerint Andropov világosan értésre adta: a Szovjetunió az első konkrét lépést az Egyesült Államoktól várja. A La Stampa kiemelte: a Szovjetunió új és komolyabb politikai magatartást vár Washingtontól, „de főképpen a jószándék jelét”. A L’Ünitá, az Olasz Kommunista Párt lapja hangsúlyozta, hogy Jurij Andropov az atomfegyverzet befagyasztását javasolja. Barátaink életéből LENGYELORSZÁG Tanácsválosztások előtt Lengyelországban 1984. első negyedévben lejár a néptanácsok megbízatási időszaka. A LEMP és a szövetséges pártok együttműködési közös bizottsága határozatot hozott az új helyi (községi, városi, városi kerületi) és vajdasági tanácsválasztások megtartására. A bizottságban résztvevő politikai pártok képviselői megállapították, hogy megfelelő előrehaladás történt az ország politikai életének stabilizálódásában, ezért a társadalom széles rétegeinek a bevonásával megtarthatják a tanácsválasztásokat. Ez újabb lépést jelent majd a szocialista megújulás és az állami szervek demokratizálása útján. A választásokkal kapcsolatos előkészületek tulajdonképpen már 1982 júliusában megkezdődtek, amikor a szejm törvényt hozott a népi tanácsok és a területi önigazgatási szervek rendszeréről. A népi tanácsokat igen széles hatáskörrel felruházó törvény képezi majd az alapját az újonnan megválasztandó népképviseleti szervek tevékenységének. Most újabb lépésekre került sor. A sajtóban közzétették Városavató ünnepi tanácsülés Encsen Lázár György felszólalása Városavató ünnepi tanácsülést rendeztek szerdán délelőtt Encsen. A volt járási székhely lett Borsod megye ebaúji területének első városi rangú települése. Az új sportcsarnokban megtartott ünnepi tanácsülésen Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnöke jelentette be, hogy az ünnepséget megelőző munkaülésen a testület megválasztotta a városi tanács vezető tisztségviselőit. Ezt követően Menyhért Béla tanácselnök köszönötte a városavató tanácsülés résztvevőit, vendégeit, közöttük Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját a Minisztertanács elnökét és Ján Spakot, a szlovákiai kassai járás nemzeti bizottságának elnökét. A tanácselnök bevezető szavai után Lázár György mondott ünnepi beszédet. Szólt arról, hogy a városi cím, az elmúlt évek során végzett fejlesztő tevékenység, az eredmények alapján megérdemelt elismerés akkor is, ha az elkövetkező évek során még valóban nagyon sokat kell tenniük vezetőknek és intézményeknek, valamennyi városi és városkörnyéki honpolgárnak ahhoz, hogy Encs arculatában várossá váljék, az aprófalvas aba- úji településeken élő több mint hatvanezer ember számára vonzó központ legyen. Elismeréssel emlékezett meg arról a telenülésfeilesztő tevékenységéről, amelynek nyomán új intézmények, iskolák, lakótelepek létesültek, a sok tízmilliós értékű társadalmi munkáról, amellyel az ünnepi tanácsülésnek helyet adó soortcsarnokot és Borsod me- gve első vidéki körzeti orvosi rendelőintézetét létrehozták. Mindez biztosíték arra, hogy Encs néhány év múlva valóban városi arculatú, városi szellemű centrummá válik majd. Ehhez azonban szükséges az együttgondolkodás, az együttcselek- vés, további ápolása és erősítése — mondotta Lázár György. A kormány elnöke beszédében foglalkozott azokkal a belpolitikai, gazdaságpolitikai feladatokkal is, amelyeket országos viszonylatban meg kell oldanunk. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: erőfeszítéseinket elismerve nem feledhetjük gyengéinket, azt, hogy a termelékenység javításában, a gazdaságtalan termelés visszaszorításában, a termelési költségek csökkentésében kisebb előrehaladást értünk el, mint ami a világpiac kedvezőtlen hatásainak és az aszály következményeinek ellensúlyozásához kellett volna. A termelés ösztönzése, a fizetőképesség fenntartása, a vásárlóerővel arányos, kigyensúlyozotí áruellátás biztosítása voltak az indítékok, amelyek elkerülhetetlenné tették az árintézkedéseket A jövőt tekintve az eredményesebb munka a feltétele annak, hogy a lakosság fogyasztását és reáljövedelmét tervünknek megfelelő színvonalon tudjuk tartani, illetve, hogy szerény mértékben javíthassuk az élet- körülményeket Beszédének befejezése után Lázár Györg* a további munkához sok sikert kívánva átnyújtotta az Elnöki Tanács várossá nvilvánító oklevelét a városi tanács elnökének. (MTI) 2 NGGRÁD - 1984. január 26., csütörtök Hegbélyegezték az elnök politikáját Háromnapos tanácskozást tartott Nyugat-Berlinben a Bóke-világtanács Elnöksége. A konferencia központi témája a Nyugat-Európában megkezdett amerikai rakéta- telepítés nyomán kialakult helyzet volt. Romesh Chandra, a BVT főtitkára hangsúlyozta, hogy a nemzetközi békemozgalom hívei nagy reményeket fűznek a stockholmi konferenciához. A mai nemzetközi feszültségért — mutatott rá — az amerikai imperializmus a felelős. A mai amerikai politika, a „reaganizmus” az állami politika szintjére emelte a terrorizmust. Ezt mutatják a világ különböző pontjain végrehajtott intervenciós cselekmények. A tanácskozás résztvevői kedden három dokumentumot fogadtak el: a világ népeihez intézett békefelhívást, a stockholmi konferencia résztvevőihez intézett üzenetet és az atomháborús veszély elhárításáról szóló nyilatkozatot. A stockholmi értekezletnek címzett üzenetében a BVT Elnöksége az európai és a nemzetközi békeerők sikereként üdvözli a svéd fővárosban megnyílt tanácskozást és hangot ad annak az elvárásnak, hogy alkotó és jelentős megállapodások születnek a Helsinkiben megkezdődött folyamat megszilárdítása és teljes valóra váltása érdekében. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a nukleáris háború veszélye globális jellegű, hiszen egy európai nukleáris fegyveres összecsapás elkerülhetetlenül kiterjedne más földrészekre is. A dokumentum elemzi és megbélyegzi az Egyesült Államok elnökének a világbékét veszélyeztető politikáját és fő feladatul jelöli meg „Reagan megállítását”. Síkra száll az amerikai rakétatelepítések beszüntetéséért, a nukleáris fegyverkészletek befagyasztásáért, atomfegyvermentes övezetek létrehozásáért. Meg kell valósítani a nukleáris kísérletek teljes és általános betiltását, meg kell tiltani a vegyi fegyverek és egyéb tömeg- pusztító eszközök gyártását és tárolását. Korlátozni és csökkenteni kell a hagyományos fegvverzetet és szerződésben kell megállapodniuk a NATO és a Varsái Szerződés országainak, hogy nem alkalmaznak erőszakot egymással szemben és békés kapcsolatokat tartanak fenn egymással. A tanácskozáson résztvevő magyar küldöttséget Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke, a BVT al- elnöke vezette. A Keresztyén Békekonferencia (Prága) képviseletében dr. Tóth Károly református püspök volt jelen. Hegegyezés a francia hajógyári dolgozókkal A kormány biztosította a hajógyártás dolgozóit, hogy neon kerül sor a tervezett nagyarányú munkáselbocsátásokra és nem zárnak be egyetlen üzemet sem — ezzel az eredménnyel végződött a hajógyártás "dolgozóinak kedden Párizsban rendezett tüntetése. l • " Guy Lengagne tengerészeti államtitkár a tervezett elbocsátások ellen tüntető dolgozók küldöttségét fogadva bejelentette, hogy nem zárnak be egyetlen hajógyárat sem és nem kerül sor elbocsátásokra. Ekerülhetetlen ugyan, hogy csökkentsék a hajógyártás termelését és nem lehet biztosítani valamennyi munkahely fenntartását, de a létszámcsökkentést nem elbocsátásokkal érik el, hanem korábbi nyugdíjazásokkal, átképző tanfolyamok rendezésével és egyetlen dolgozó sem kerül utcára. Terveket dolgoznak ki a hajógyártás korszerűsítésére. Az államtitkár azt is bejelentette, hogy rövidesen öt új hajó építésére adnak megbízást a hajógyáraknak. és társadalmi vitára bocsátották a választási törvény- tervezetet. A tervezet tulajdonképpen a választások lefolytatásának kétféle változatát tartalmazza. Az első változat az alapfokú és a vajdasági népi tanácsok választásában egyaránt a közvetlen választási elvre épül, míg a második változat szerint az alapfokú tanácsok megválasztásánál a közvetlen, a vajdasági színtű tanácsok megválasztásánál pedig a közvetett választási elv érvényesülne. Más szóval: a vajdasági tanácstagokat az alapfokú tanácsok tagjai választanák meg azzal, hogy a tanácstagok egy részét az említetteken kívül jelöltek közül választanák. A tanácstagok sorában ugyanis helyet kell adni a különböző szakterületek képviselőinek, hogy ezzel biztosítható legyen a vajdasági tanácsok magasabb színvonalú szakértelme. A második változatban bevezetendő további újítás a választások ellenőrzésére vonatkozik. Meghatározott határidőn belül minden egyes választónak joga lenne tiltakozást bejelenteni az egyes tanácstagok megválasztása, vagy a választások érvényessége ellen. Ennek a kérdésnek az eldöntése a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozna. A következő kérdés a jelöltek javaslása a választási listára. Ezt a funkciót a választási törvénytervezetben meghatározott választási bizottságokra bíznák, amelyek a felső szinttől lefelé egészen a községi választásokig bezárólag működnének. A jelölt — javaslási jog megilleti a Lengyel Egyesült Munkáspártot, az Egyesült Parasztpártot, a Demokrata Pártot, a PAÖ egyesületet, a Keresztény Társadalmi Társulatot, a Lengyel Katolikusok Társadalmi Szövetségét, mint a Nemzeti Újjászületés Hazafias Mozgalma, a PRON, 1982. júliusi nyilatkozatának aláíróit. Ezenkívül jelölési jog illeti meg a társadalmi-szakmai szervezeteket és rétegszervezeteket (ezen belül a földműveseket), valamint a szakszervezeteket és a Nemzeti Újjászületés! Hazafias Mozgalomban résztvevő tömegszervezeteket. A PRON védnökségével bonyolítják le az egész választási kampányt. Mikroprocesszoros fejlesztés A KGST egyes célprogramjai előtérbe helyezték a mikroprocesszorok és a robottechnológia fejlesztését. A Tesla Távközlési Művek közép-csehországi üzemében szerszámgépek vezérlőrendszereinek gyártása is folyik. 1982-ben új önműködő programozott vezérlőrendszert helyeztek üzembe különböző gyártási folyamatok irányítására. A mikroprocesz- szorokkal működő rendszer alkalmas robotok, szállítószalagok és egyéb gépek vezérlésére is. Képünkön: Vladimir Nemeskai mérnök (balra) és Josef Petra az NS—905 programozott automatikus berendezés központi mikroprocesszora« egységét ellenőrzi. 4
