Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-25 / 20. szám

írásos emlékeink háza Hogyan dolgozott a megyei FÖLDES MIHÁLY: Akik nem adták meg magukat Nógrád megyében a levéltá­ri munkának nincsenek ha­gyományai, így nem csoda, ha a lakosság meglehetősen keveset tud erről az intéz­ményről és a benne, az irá­nyításával folyó tevékenység­ről. Amikor 1969-ben törvénye­rejű rendelet jelent meg a le­véltárakról, akkor azonban már egy esztendeje működött Salgótarjánban, a hajdani megyei kórház egyik apró „szárnyában” a Pest megyei­ből kivált, önálló Nógrád me­gyei Levéltár. Első igazgató­ját. dr. Schneider Miklóst di­cséri, hogy rövid idő alatt színvonalas, a tudományos munkát és az ismeretterjesz­tést egyaránt jól szolgáló te­vékenység bontakozott ki. Ko­rai, pár esztendeje bekövet­kezett halála gátat szabott a lendületnek, mostanában vi­szont újabb figyelemre méltó eredményekről hallunk az in­tézmény házatájáról. Varga László, a levéltár harminc-egynéhány éves igaz­gatója Egerből került Salgó­tarjánba — 1982. október el­sején. — A másfél éves „interreg­num” alatt is, amíg nem volt az intézménynek kinevezett igazgatója, dolgoztak itt be­csülettel: bővült az alapterü­let. új iratok kerültek be, s nem lebecsülendő, együtt ma­radt a kollektíva. A múlt esztendő, az első közösen el­töltött év legnagyobb ered­ményének személy szerint azt tartom, hogy kezd összeková- csolódni egy olyam közösség, amelynek szinte minden tag­ja élethivatásának tekinti a levéltárosi pályát, a közösen elért sikereknek külön-külön is tudnak örülni a kollégák. S remélem hamarosan eljön az idő. amikor a kollektívát az egyén sikere is megörven­dezteti. — A törvényerejű rendelet igazgatási feladatokat is ellá­tó tudományos intézménynek nevezi a levéltárt. Hogyan fordíthatjuk le ezt a hétköz­napok nyelvére? — Az igazgatási feladat munkánk egyharmadát teszi ki, s azt jelenti, hogy a tör­téneti iratanyagot nyomon kö­vetjük a keletkezéstől a le­véltárba kerülésig. Jelenleg Nógrád megyében 560 olyan gazdasági egységet, tanácsi szervet, hivatalt, kulturális intézményt tartunk számon, amelyik történeti értéket hoz létre. Nálunk megtalál­hatók még a munkavállalás­sal. nyugdíjjal kapcsolatos személyi anyagok is... — Tehát ha valaki évet, hónapot, napot szeretne iga­zolni a nyugdíjához, az a le­véltárban bátran széjjelnéz­het? — Fontosán. Itt megkeres­heti a munkaigazolást. Azt hiszem, harminc-negyven év múlva ezért áldani fogják a kezünket — szorít el egy mo­solyt arcán a levéltár-igazga­tó. — Visszatérve azonban az eredeti kérdésre, a legfonto­levéltár ? sabb levéltári munkának az említett, tudományos értékű iratanyagoknak a begyűjtését, felkutatását, feldolgozását tartjuk. Ebbe bele kell érte­ni az anyag megmentését, rendberakását és publikáció­ját, közkinccsé tételét. — Milyen értékekkel gaz­dagodott tavaly az intéz­mény? — Átvettük — de hangsú­lyozom, csak példákat tudok terjedelmi okok miatt mon­dani — Kisterenye községi iratait 1886-tól 1949-ig terjedő időre, a nagybátonyi. a rét­sági tanács és végrehajtó bi­zottság iratait 1950—1973 kö­zött, 28 község kataszteri iratait döntően színes birtok­vázlatokat a kiegyezés évétől, a Balassagyarmati Törvény­szék mint cégbíróság iratait. Az utóbbi alapvető forrás a megye gazdaságtörténetéhez. Száznyolcvan folyóméterrel gyarapodtunk, s levéltárunk­ban mintegy két kilométernyi anyag van bent. Ugyanakkor körülbelül négy kilométernyi anyagot kellene kintről be­hoznunk. de nincs elég he­lyünk. — A szükséges munkát ez persze nem akadályozhatja. Hogyan kívánnak megoldást találni, mire kínálkozik lehe­tőség? — Karancskesziben a Pró- nay-kastélyt megkapjuk. Ott elfér 1 kilométernyi anyag. A kastély helyreállítási terveit már készíti a saT&ótarjáni Delta gazdasági munkaközös­ség. Másik bővítési lehetőség Balassagyarmaton nyílik. Az egykori megyeházáDól ki kell költöznünk, s területet ka­punk a volt járási hivatal épü­letében. Ha minden jól megy, akkor idén körülbelül két ki­lométernyi anyagot be tu­dunk gyűjteni. Két év óta gépkocsit is használhatunk. Persze az is kell, hogy a hi­vatalok komolyan vegyenek bennünket. Módszerünk, hogy értesítést küldünk érkezé­sünkről. Azért, hogy felké­szülhessenek a fogadásunkra, a munkára. De nem úgy, mint legutóbb örhaloinban, ahol húsz év iratanyagát égették el, mire odaértünk. Főleg a tanácsoknak és a téeszeknek kellene jobban gondoskodni az iratok őrzéséről, tárolásá­ról. S még van egy dédelge­tett tervünk erre az évre: xerox-gepet szeretnénk vásá­rolni. Így különböző doku­mentumok közreadásával se­gíteni tudnánk közvetlenül is a közép- és általános iskolák történelemoktatását Az első helytörténeti dokumentumkö­tetet már az idén meg kíván­juk jelentetni. A Nógrád megyei Levéltár előtt a fejlődés örvendetes útjai rajzolódnak ki. Jó hely­re, jó kezekbe kerülnek törté­neti értékeink, múltunk írá­sos emlékei. Segítsük a gyűj­tést! S ne feledjük: egy-egy fon­tos irat eltüntetése öncsonkí­tással ér fel! Egy teljes meg­semmisítés — ha képletesen is — egy gyilkossággal! Sulvok László (II.) Amikor a szakszervezeteket betiltották, Földes László így szólt társaihoz: — Most, hogy a németek megszállták az országot, még jobban félnek a fasiszták a munkásoktól. Ezért a szak­mai szervezkedés legális lehe­tőségét is el akarták venni tőlünk a szakszervezetek be­tiltásával. — Ne szervezkedjünk? — kérdezték tőle a munkások. — De igen, sőt jobban, mint eddig. Nem engedhetjük, hogy a szakszervezetek szét­essenek. — De hogyan fogjunk hoz­zá? —1 Elsősorban az üzemek­ben szervezkedjünk, de ha másként nem megy, asztal­társaságokat kell alakíta­nunk, még a kocsmákban is. — Kocsmákban? — Ott is, és mindenütt. Az üzemi dolgozók hamar megértették, miről van szó. — A szervezeteket fenn kell tartanunk — helyeselte Ko­vács Gyula vasmunkás, akit Döbrenteiné és Micskó kap­csolt a kommunistákhoz. De a szervezetek új tarta­lommal teltek meg, máskép­pen dolgoztak, mint koráb­ban. Például Kovács Gyula vezetésével gyűjteni kezdtek egy sokszorosító gépre, hogy áttérhessenek az illegális röp­lapok kiadására. Az újpesti ifjúmunkások Lakatos Béla és Tóth Mihály vezetésével kezdtek gyülekez­ni: és nemcsak fiúk. hanem lányok is. öágvári Endre ne­velte őket kommunista har­cosokká, s ők méltók akartak lenni hozzá. Tőle tanultak nyugalmat, hidegvért, bátor­ságot. A márciusi napokban és később még inkább meg­mutatkozott, hogy az ifik mozgalmának régi hagyomá­nyai vannak Újpesten. Ság- vári tanítványai harcosok módjára cselekedtek — nem csoda, hogy idővel köréjük csoportosultak azok a fiata­lok, akik gyűlölték a hitleri „új rendet”. Újpest népe is hamar meg­ismerte a fasiszta megszállás minden keservét. A megélhe­tési lehetőségek még tovább romlottak, mintegy varázs­ütésre kiürültek a piacok, a gazdagok és a tehetősek fel­vásárolták a zsírt, konzervet, cukrot, lisztet. Veesenmayer százezer ^esti és Pest környéki lakos kitelepítésével akarta mérsékelni az ellátás zavar- it. A szovjet katonák roha­mos előnyomulása miatt azon­ban az északi és északkeleti területekre már nem adtak utazási engedélyt, sőt ugyan­innen sok „menekült” szivárgott a városba, és így tovább rom­lott az ellátás. A szervezett szakmunkásokat elhurcolták, sok munkás vidékre költözött, sok pedig fékezte a termelést; csökkent a hadiüzemi terme­lés: a kiesések megszüntetésé­re elrendelték a 18—30 éves nők munkakötelezettségét. S hogy a lakosság is kapjon valamit, a miniszterek le­mondtak a „kegyelmes” cím használatáról. Az újpesti kommunisták a nyarat arra használták fel, hogy ismét megvessék lábu­kat a legfontosabb nagyüze­mekben. Egy pillanatra sem csüggesztette el őket a fa­siszta terror. A dolgozók át­menetileg hallgattak, de a kommunisták tudták, hogy a hallgatás mögött nem bele­egyezés rejlik, hanem a harag és gyűlölet növekedése a meg­szállók ellen. A fasiszta de­magógia teljes leleplezése ér­dekében elhatározták, hogy az üzemekben egészségvédelmet, több élelmiszert, jobb cipőt, olcsóbb ruhát és dohányt kö­vetelnek a dolgozóknak. A Ganz Hajógyárat elárasz­tották röpcédulákkal: „Munkások! Munkásnők! Ifjúmunkások! Szaporodnak a légitámadá­sok, de nektek még mindig nincs légópincétek! A gyár vezetői és katonai parancsno­kai bezzeg gondoskodtak ma­gukról! Ök féitik és védik az életüket, de benneteket odavet­nek a pusztulásnak! Ne dol­gozzatok addig, amíg nem épí­tenek számotokra bombabiz­tos Óvóhelyet! Maradjatok odahaza! Védjétek jogaitokat! Követeljétek, ami megillet benneteket!” E felhívásra száz meg száz dolgozó hagyta ott a gyárat. Hamarosan másutt is követ­ték példájukat. Apránként megélénkült az agicació az Egyesült Izzóban, a Jutagyár­ban, a Wolfner-bőrgyárban és az összes szövödékben is. A fasiszták úton-útfélen megmutatták igazi arcukat. Veesenmayer elégettette a ne­ki nem tetsző magyar köny­veket. Megparancsolta, hogy szereljék le a gyárak legérté­kesebb gépeit és szállítsák Németországba. Lefoglaltatott minden élelmiszerkészletet, s ettől kezdve tőle függött a milliós város ellátása. Az élelmiszerjegyeket egyre rit­kábban váltották be, a sorbán- álló asszonyok elkeseredése nőttön nőtt. A német követ nem zavartatta magát. Betil­tatta a polgárság újságait is, s a Gestapo milliókat érő mű­kincseket vett „védőőrizetbe”, köztük a Szépművészeti Mú­zeum és számtalan magán- gyűjtemény értékeit. Megkez­dődött Magyarország rendsze­res kifosztása. A kenyérada­gok folyton csökkentek. Júli­usban már szappant sem lehe­tett kapni — járványok lép­tek fel. A hadiüzemi parancs­nokok nyakra-főre büntették az éhező munkásokat. Egysze­rű késésért, véletlen hibáért is megalázták, fogdába csukat- ták őket. Megfélemlítéssel, a terror fokozásával akarták fé- kentartani az embereket. A párt ebben a helyzetben a leg­jobb központi erőit küldötte az újpesti dolgozók segítségé­re. Ságvári Endrét, Braun Évát és másokat. Braun Éva Ismertette a sza­badságharc politikáját Földes­sel. — A Kossuth rádió március 20-i felhívása szerint kell cse­lekednünk — mondotta. — Az üzenet így szólott: „Ellen­állni! Csak elszánt, fegyveres, áldozattól vissza nem riadó ellenállás mentheti meg ha­zánkat! Fegyvert fogni!” Ez világos beszéd. — Mostantól kezdve min­dent elkövetünk, hogy egybe- gyűjtsük a becsületes hazafia­kat, és ellenállásra készítsük fel őket. Csak ne szektásan. Tudjá­tok, hogy a Békepárt, a Kis­gazdapárt és a szociáldemok­rata párt képviselőiből létre­jött a Magyar Front, fogjatok össze mindenkit, aki harcolni akar a német fasiszták ellen! Fegyverkezni! Helyes volt a szándék, de még sok idő telt el, mire lehetségessé vált. Az újpestiek a harcosok ki­válogatásával kezdték, széles körre kiterjedő mozgalmat akartak. Figyelmük mindenre kiterjedt. A különböző vonalakon dol­gozó újpesti elvtársak a párt budapesti bizottságának taná­csára mindenekelőtt az üze­mekben szervezkedtek. A szov­jet katonák újabb meg újabb győzelmein fellelkesedve, sze­rették volna meggyorsítani a felkészülés iramát, de a Ges­tapo és a neki alárendelt ma­gyar politikai rendőrség min­den erejét összpontosította a kommunisták és a Magyar Front többi hazafia ellen. Terrorjukat még fokozták, amikor híre kelt a Hitler el­len elkövetett sikertelen me­rényletnek. Az üzemi dolgo­zók élete elviselhetetlenné vált, élelmiszert alig kaptak, ellátásuk napról napra rom­lott —, de annál több besúgót küldtek a nyakukra. Nagyon nehéz volt a harc. (Folytatjuk) A megyei bemutató klubmozi /. negyedévi programja II. 2. Alain Robbe-Grillet: A SZÉP FOGOLY Nö II. 16. Emir Kusturica: EMLÉKSZEL DOLLY BELLRE? III. 1. Andrzej Wajda: A KARMESTER , III. 15. Marco Tullio Giordana: ÁTKOZOTTAK. SZERETLEK BENNETEKET! III. 29. Tuija-Maija Niskanen: BŰCSÜ IV. 12. Murray Lerner: MAOTÖL MOZARTIG IV. 26. Rainer Werner Fassbinder: LOLA V. 10. Nyikolaj Szkujbin: VALAKI KOPOGOTT Az előadások csütörtöki napokon 18 órakor kezdődnek a TIT salgótarjáni székházában. A sorozatra kedvezményes felnőtt- és ifjúsági bérlet vált­ható a TIT portáján. mm műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Világablak 9.08: Magyar népzenei feldolgo­zások 10.03: Diákíélőra 10.35: válaszolunk hallgatóinknak 10.50: Zenekari muzsika 12.45: Házunk tája 13.00: Operaslágerek 13.30: Dzsesszmelódiák 14.29: Képek és jelképek 15.06: Régi francia muzsika 15.28: MR 10—14 — Kupaktanács 16.08: Lehr Edit népdalokat énekel 16.17: A havannai filharmonikus zenekar játszik 16.49: Kritikusok fóruma 17.05: Csináljunk kasszát! 17.30: Részletek Lehár operettjei­ből 19.15: Gondolat 20.00: A zenéről 21.30: Háttérbeszélgetés 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.30: Operaáriák 0.10: Kiss Károly nótákat énekel PETŐFI RADIO: 8.05; Spanyol és francia dalok 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Barátság slágerexpressz 10.00: Zenedélelőtt 11.35: A Szabó család 12.05: Nóták 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Nádi hegedű 14.00: Zenés délután 15.20: Üj nótafelvételeinkből 16.35: Tudományos könyvespolc 16.40: Veszélyben 17.10: Darvas Iván új sanzon­felvételeiből 17.30: ötödik sebesség 18.35: Népzenekedvelőknek 19.05: Galambos Erzsi és Kovács József énekel 19.25: Intermikrofon 19.45: Paul McCartney felvételei­ből 20.35: Magyarország — 1984 21.25: Népi zenekarok felvételei­ből 21.46: A Rádió Dalszínháza 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIO: 17.00- Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Hangversenykró­nika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Környezetvédel­mi pályázat az SKÜ-ben — Az LKM és a téeszek együttműködé­se — Gyártmányfejlesztés az Ipoly Bútorgyárban). Felelős szerkesz­tő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula — Sport. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévétorna 8.10: Iskolatévé 10.05: Delta 10.30: Reklám 10.35: Régensherceg Angol tévéfilmsorozat, vm/ 2. rész: Ne bízz a hercegben! 11.25: Képújság 14.35: Iskolatévé 16.00: Hírek 16.10: Lengyel utak. Lengyel filmsorozat. XI/4. rész: Szökevények 17.25: Képújság 17.30: Reklám 17.35: Kétmillió. Riportfilm 18.05: Hatvanhat. ígéretek nyomán 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Jogi esetek 20.10: A hét műtárgya 20.50: Mestersége: színész. Dajka Margit 21.40: A Delta különkiadása. Az élet csodája 22.40: Tv-híradó 3 2. MŰSOR» 17.50: Képújság 17.55: BSE—Ulterbo. Ronchetti Kupa női kosárlabda­4 NÓGRÁD - 1984. január 25., szerda __ l BESZTERCEBÁNYA: 20.00: Argentin kvartett. Riport­műsor 20.40: Atkozott é? szeretett. NDK tévéfilmsorozat (2. rész) 15 éven felülieknek! 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Az ember és a gyógyszer (2. rész) (ism.) 22.40: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Vallomás. Portréfilm 20.00: Ma, este nyolckor. Magazin .21.00: Bratislavai líra ’80 21.30: Időszerű események 22.00: Kaszkadőrök. Amerikai film MOZIMŰSOR. lgótarjáni November 7.: Fél !: Aranygvapjú. Színes, szov- krimi. Háromnegyed 6-tól: kuruzsló. I—II. Színes, szink- zált len nyel film. — Balassa- -mati Madách: Háromnegyed 20.50: Mester­sége: Színész Dajka Margií Molnár Gál mérkőzés. Közvetítés a Nemzeti Sportcsarnokból 19.25: Takav sam ja-covjek. poertret stipane blazsetina. A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű szer­kesztőségének különkiadása. 20.00: Boldogtalan kalap. Magyar film 21.30: Tv-hiradő 2. 21.50: Memento móri. IV/4. rész: „ ... mert hogy mi álmok jőnek a halálban .. 22.25: Képújság I—n. (161 Színes, olasz western, lerne. Színes, szinkronizált ameri- — Nagybátonyi Petőfi; Az erdő kai filmvígjálék. — Karancsla- szépe. Színes, szinkronizált ro- pujtö.* Rita asszony menyasszony, mán—szovjet mesefilm. — Pász- Színes, szinkronizált szovjet film­tói Mátra. A feketeszakáll szel- vígjáték. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents