Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-25 / 20. szám
Polgári vedelem Egészségügyi alapismeretek Elsősegélynyújtás töréseknél és ficamoknál Áz emberek állj'anak készen a béke megvédésére Kiss Péter őrnagy nyilatkozata tömeges baleseteknél, háborús tömegsérüléseknél, természeti és ipari katasztrófák esetében, mindig aránytalanság áll fenn a sérültek száma és az egészségügyi ellátó '•aparitás között. Sőt jelentős idő telhet el, amíg a segítség a helyszínre érkezik. Honvédelmi törvényünk minden magyar állampolgár részére honvédelmi jellegű fe'adatot szab meg s ezek között fő feladat lehet, a polgári védelem keretében a kórházi ellátóhálózat bővítése. Az ismeretek bővítése céljából, valamint a csonttörések gvakorisága és kezelésük sajátosságai feltétlenül ..szükségessé teszik, hogy itt foglalkozzunk velük, a teljesség igénye nélkül. Nagyfokú külső erőbehatásra az ízületekben és csontokon káros elváltozások következnek be. Az erőbehatás nagyságától és a sérülés mechanizmusától függően az ízületekben rándulás, illetve ficam. a csontokon zárt, illetve nyílt törés következhet bé. Nyílt a törés, amikor a törést okozó erp. vagy a törött csont hegyes darabjai a bőrön is okoznak sebet. Ez mindig súlyosabb a zártnál, mert ilyenkor nagy a fertőzés veszélye, a csont pedig igen érzékeny a fertőzésre, könnyén keletkezik csontvelőgyulladás. A gyógykezelés szempontjából a kétféle törés között az a különbség, hogy a nyílt törésnél a csontok megfelelő ellátása mellett a lágyrészek sebét is el kell látnunk, a sebellátás szabályai szerint. A törés távolabbi sorsának megítélésében jelentősége van annak, hogy valamelyik csont egyszerű törést szenvedett vagy pedig a törés helyén több, kisebb-nagyobb csontdarab keletkezett. Ez utóbbit nevezzük darabos törésnek. Ugyancsak lényeges, hogy a törés ráterjed-e valamelyik ízületre. Az ízületi törések nagy része a leggondosabb kezelés ellenére is maradandó mozgáskorlátozottsággal gyógyul. A lőtt sérülések zöme csonttöréssel jár. Ezek természetesen mindig nyílt törésnek számítanak és különösen súlyosak a fertőzés veszélye miatt. A törés következtében megszakad a csont szöveti folytonossága és csaknem kivétel nélkül a tört végek eltávolodnak egymástól. Ennek az elmozdulásnak csak egyik oka a törést előidéző erőbehatás, másik ok az, hogy a csontokon taoadó izmok a a környezetétől elvált csont- darabot elhúzzák. A csonttörések következményei főleg a csontdarabok elmozdulásával vannak ösz- szefüggésben. Ha. nem mozdulnak el a darabok s ebben a helyzetben megmaradnak, néhány hét alatt maguktól összeforrnak, mint a szervezet bármelyik más szövete. Tehát a törések kezelésében döntő szerepe van a helyretételnek és a helybentartás- nak. Nagyobb elmozdulásnál előfordul, hogy valamelyik nagyobb eret vagy ideget is roncsol, elvág a csontszilánk. A nagyfokú vérömleny, vagy idegbénulás jelzi ezeket a melléksérüléseket. Az elmondottakból következnek a csonttörés tünetei: az érintett testrész alakváltozása, a rendellenes mozgathatóság és a mozgást kísérő recsegés, ami tapintható, sőt néha hallható is, amit az egymáson elmozduló érdes felületek idéznek elő. Mindezekhez hozzájárul a fájdalom, a Á mezőgazdasági termelés fenntartása Ágazatunk sajátos jellegéből következően a mezőgazdasági termelés bizonyos vonatkozásai az élelmiszerek feldolgozása, a termelés biztonsága, a minőség színvonalának megóvása, illetőleg emelése, a kártevők, az állatbetegségek elleni védekezés, a kártételek, a járványok megakadályozása, a fogyasztók ellátása és védelme mindig hatósági tevékenységet igényel. Fokozottabb mértékben kerül előtérbe a hatósági tevékenység minden — még a békeidőszakban is bekövetkező — katasztrófahelyzetben. Ilyenkor a hatósági tevékenységet végző szervek szerepe — átmenetileg — megnő, mivel csak ezek a szervek képesek a rendelkezésre álló információk birtokában a mentés-mentesítés érdekében szükséges ténykedés megindítására, a rendelkezésre álló személyi, anyagi erők célszerű bevetésére. A polgári védelmi egységek személyi és eszközállománya gyakorlatilag mindig rendelkezésre állnak a szükséges munkálatok elvégzésére, de, hogy hol és milyen feladat elvégzésére kerülnek bevetésre, valamelyik felsőbb hatóság (parancsnokság) határozatától függ. Jellemző példák hozhatók erre különösen az árvíz vagy állatjárványok esetében, amikor is a megyei vezetés határozza meg a mentés irányát, veti be a rendelkezésre ó'ló megyei (országos) állományából a megelőzéshez, mentéshez szükséges erőket, eszközöket, gondoskodik a kánsújtotta területein maradtak vagy onnan kimenekítettek é'elmezésérő!, ellátásáról, « rombolt (károsodott) területek mentesítéséről (fertőtlenítéséről), a keletkezett károk helyreállításáról. Tényként állapítható meg ugyanekkor az is, hogy az eddig békeidőszakban bekövetkezett rendkívüli események — természeti katasztrófák — általában csak egy, legfeljebb két megye területét érintették egyidőben, így a szükségessé váló hatósági korlátozások sem éreztették országosan hatásukat. Alapvetően megváltozik a helyzet egy modern háború körülményei között. Ennek figyelembevételével a védelmi időszakot három fázisra bontjuk: — a védetem érdekéiben már a békeidőszakban végrehajtandó feladatokra, a tulajdonképpeni felkészülésre; időhatára meghatározatlan, de azt igényli, hogy az élelmiszer-gazdaságok állandó, naprakész állapotban legyenek egy esetleges váratlan támadással vagy katasztrófa- helyzettel szemben; — magára a védelemre, amely viszonylag rovidebb időt — néhány órát, esetleg néhány napot — ölel fel, feltételezi azonban az erők szervezett, nagyfokú koncentrálását; — a termelés újraindítására, figyelembe véve a támadás utáni rendikívüli életfeltéteteket. A környezet szennyeződése, a növényvédő szerek alkalmazása, a nagy állattartó telepek kialakulása és ezzel együtt az állategészségügyi problémák, az inari üzemek műszaki-technológiai fejlődése egyre kedvezőbb feltéteteket teremtenek ahhoz, hogy a legszükségesebb védelmi követelmények m«g békeidőszakban bevezethetők, illetve megvalósíthatók legyenek. bevérzés következtében kifejlődött duzzanat és a testrész működési zavarai. Különösen ki kell emelni a fájdalmat ezek közül, mert a legkisebb mozgás is újabbakat okoz, és igen súlyos shockot is kiválthat. Az első világháborúban a combtöréssel járó lövést szenvedett katonák 80 százaléka halt meg a fájdalom miatt kifejlődött shockban. Könnyen érthető ezek után: miért helyezünk olyan nagy hangsúlyt arra, hogy baleset esetén nem szabad a tört végtag mozgatásával meggyőződni arról, hogy valóban el'tört-e a csont. A törés legkisebb gyanúja esetén is úgy kell az elsősegélynyújtónak ellátni a balesetest, mintha törése lenne. Ugyanez magyarázza a törések rögzítésének, sínezésé- nek a jelentőségét is. A törött végtagot sínezéssel rögzítjük. Bizonyos esetekben a kart a mellkashoz, törött combot az éphez rögzíjük. A sínt a végtaghoz idomítjuk, gondosan kipárnázzuk és kötözőanyaggal elmozdíthátatla- nul rögzítjük. A sínezésnél a következő szabályokat mindig következetesen tartsuk be: a törött végtagot mindig a talált helyzetben rögzítsük (helyreigazítani tilos!), a tört végek rögzítés közben ne mozduljanak el, a törés fölötti és alatti ízületeket mindig rögzítsük, ne pólyázzuk olyan feszesre, hogy a vérkeringést akadályozzuk. Ha a külső erőbehatás az ízületi felszíneket eltávolítja egymástól és ennek következtében áz íz'üléti tok és szalag túlnyúlik, vagy szakad, de az ízületi felszínek eredeti helyzetükbe visszatérnek rándulásról, ha káros helyzeiben rögzülnek, ficamról beszélünk. .Jellemzői: igen heves fájdalom, amely nyugalomban is fennáll, az ízület nagyfokú alakváltozása, az ízület rugalmas rögzítettsége kóros helyzetben, rendszerint az ízület elszíneződése a keletkezett vérömleny miatt. Elsősegélynyújtás szintjén csak szállítási rögzítés felhelyezése és a gyors szállításról való gondoskodás jöhet szóba. Hírt adtunk arról, hogy a polgári védelem megyei törzsparancsnoksága értekezletet tartott, amelyen részt vettek a hivatásos tisztek, a polgári alkalmazottak, a polgári védelem különböző szintű parancsnokai. Az értekezleten Kiss Péter, a polgári védelem Nógrád megyei megbízott törzsparancsnoka adott számot az elmúlt év munkájáról, az idei feladatokról. A beszámoló után beszélgetést folytattunk Kiss Péterrel, aki először a nemzetközi helyzetről szólt és itt hangsúlyozta. — A NATO és az Amerikai Egyesült Államok az erőfölény elérése érdekében tovább fokozza a fegyverkezési versenyt, minden eddiginél nagyobb mértékben és ütemben növeli a fegyverkezési kiadásokat. A NATO erőltetett ütemben készíti fel csapatait mind a hagyományos, mind az atomháborúra. Mindezek ellenére arra a kérdésre, hogy elkerülhető-e a két világrendszer közötti termonukleáris világháború, azt kell válaszolnunk, hogy elkerülhető, mivel ehhez adottak a szubjektív és az objektív feltételek. Arra a kérdésre pedig, hogy a béke megőrizhető-e, azt kell mondanunk, hogy igen, mivel a béke megőrzésének alapvető feltételei továbbra is jelen vannak. De ehhez biztosítani keli, hogy a hadászati fegyverrendszerekben a nemzetközi imperializmus ne tudjon előnyre szert tenni, ne legyen képes megbontani a katonai erő- egyensúlyt; az emberek, az emberiség ne legyen megtéveszthető, félrevezethető. Ne higyjék el, hogy a nukleáris eszközökkel vívott háború korlátozható és hogy megnyerhető; a tömegek álljanak készen a béke megvédésére. Természetesen sorolhatnám tovább a feladatokat. — A béke megvédésére milyen feladatokat hajtott végre az elmúlt évben a polgári védelem megyei törzsparancsnoksága? — Azzal kell kezdenem, hogy a polgári védelem Nógrád megyei hivatásos tiszti és polgári alkalmazotti állománya politikai állapota jó, fegyelmi helyzete megfelelő. Az elmúlt évben jelentős előrelépés történt a párt-, a szak- szervezeti szervek és a parancsnok összehangolt munkájában. Emelkedett a demokrácia színvonala a döntések előkészítésében és a végrehajtásban. A polgári védelem katonai és polgári alkalmazotti állománya kiképzését az érvényben levő előírásoknak megfelelően végrehajtottuk. Az éves munkatervben meghatározott üzemi komplex gyakorlatokat — Hogyan ítéli meg a mm*, kaviszonyban nem álló lakosság felkészítését? — Tervszerűen folyik, amelyet a különféle tömegkommunikációs eszközök útján, illetőleg a propagandafilm- jeink felhasználásával valósítunk meg. Itt köszönném meg az önök lapjának segítségét, s szeretném hangsúlyozni, hogy az üzemi lapok területén is fejlődik ez a tevékenység. Többet, rendszeresebben foglalkozunk a polgárvédelmi feladatokkal. Itt mondanám el azt is, hogy a tanuló ifjúság polgári védelmi felkészítése továbbra is gondokkal jár, mivel még mindig nincs kellő számban erre a munkára felkészített edagógusunk. Éppen ezért meg kell oldani a pedagógusok összevont honvédelmi felkészítését, amihez mi minden segítséget megadunk. — Miben foglalná össze az idef év legfontosabb feladatait? — A parancsnoki értekezleten is hangsúlyoztam, hogy az idei évi munkánk főbb irányát a párt- és a kormányhatározatokban — ehhez csatlakozva több felsőbb szervünk előírásának megfelelően rögzítettünk. Ennek megfelelően fő feladatnak kell tekinteni a következőket: a többi között meg kell szilárdítani a harckészültség, a mozgósítás szervezeti, anyagi, technikai fejlesztését úgy, hogy az a tervidőszak feladatainak megfeleljen. Tovább kell fejleszteni a lakosság és anyagi javak védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtását. Állandóan növelni és javítani kell a kiképzés színvonalát, törekedni kell a gyakorlati végrehajtásra. Igen komoly feladatként jelentkezik a harckészültségi rendszer fejlesztése, a mozgósítás, a felkészítés és kiképzés területén, valamint a lakosság és az anyagi javak védelmével összefüggő feladatok terén. összefoglalva az 1984.' évre meghatározott fél adatot alapozva az elmúlt évben elért eredményekre, jelentős lépést keli legyen az ötéves ciklusban még előttünk ál'ó feladatok sikeres teljesítéséhez — foglalta össze mondanivalóját Kiss Péter őrnsév. Somogyvári László ÉLETÜNKBŐL 1984. év első kiképzését az egészségügyi szakszolgálat tartja a Heves megyei Tanács VB oktatási központjában, Nősz vaj on, ahol Heves, Borsod és Nógrád megye egészségügyi szakszolgálat parancsnoki állománya vesz részt Februárban a Balassagyarmat város és Szécsény városjogú nagyközség tanácsi irányítású üzemeinek polgári védelmi parancsnokai, helyettesei és üzemi torzsparancsnokai vesznek részt háromnapos kiképzésen a megyei törzsparancsnokság szervezésében. ác Az államigazgatási területek átszervezésével a polgári védelemnél is bizonyos szervezési változásokat kell végrehajtani a beosztott állományt illetően. A megyei törzs az átszervezésekkel kapcsolatos munkákat végzi és ezzel párhuzamosan a szükséges anyagitechnikai eszközök átcsoportosítását is végrehajtja. A polgári védelmi egészségügyi alakulat beosztottjai „nyílt törés” egészségügyi ellátását gyakorolják. A parancsnok legfőbb feladata a készenléti időszakban az alegységparancsnokok és a beosztott állomány kiképzésének megtervezése, megszervezése, végrehajtása és ellenőrzése. Az egységparancsnok ezt a feladatát az elöljáró parancsnoktól kapott kiképzési intézkedés, utasítás alapján valósítja meg. A kiképzési feladatot két időszakra bontva tárgyaljuk, éspedig: a) megtervezési, megszervezési időszak feladatai; b) végrehajtási időszak feladatai. a) A kiképzést megelőző időszakban a következő feladatokat kell megoldani.- az előző kiképzési időszak értékelését. A parancsnok az előző kiképzési időszakban meghatározott célok, feladatok teljesítésének elemzése során megállapítja, hogy az egység milyen fokon képes feladatai megoldására, és az alegységparancsnokok hogyan tudják irányítani az alegységek munkáját. A beosztottak milyen mértékben sajátították el a mentő-mentesítő és halaszthatatlanul szükséges helyreállító munkák módjait, munkafolyamatait, munkafogásait. A beosztott állomány milyen mértékben mennyi ideig képes, a mentőmunkákat védőeszközökben végezni. Milyen gátló körülmények jelentkeztek a kiképzés közben. milyen feladatok megoldása szükséges az új időszakban, hogy a kiképzés eredményesebb legyen. A kiképzés anyagi-technikai biztosítása; A kiképzési tervben meghatározott foglalkozások anyagi-technikai biztosítása sokrétű feladat. A polgári védelmi kiképzés alapelveinek figyelembevételével, az egységek, alegységek kiképzésének alapvető formája és módszere a gyakorlati kiképzés. Éppen ezért nagy gondot kell fordítaná arra, hogy az egységek és alegységek kiképzésére olyan gyakoríóterepek álljanak rendelkezésre, amelyek alkalmasak a szakalegységek sokoldalú, bonyolult kiképzésére, a mentő módoknak, munkafolyamatoknak, munkafogásoknak jártasság, készség szinten való elsajátítására. Ilyenek például szianálandó, vagy építkezési területek, kialakított polgári védelmi műszaki pályák, közmű rendszerek, műtárgyak, építései és javításai munkahelyei, mentő-mentesítő munka gyakorlati végrehajtására előkészített épületek, objektumok stb. b) A kiképzés végrehajtási időszakának feladatai.- a kiképzési tervben meghatározott feladatokat, a foglalkozások levezetését az alegységparancsnokok hajtják végre. Éppen ezért a kiképzés végrehajtási időszakának első ütemében a fontosabb feladat az alegységparancsnokok alapos felkészítése, mert az nagymértékben emeli a kiképzés eredményességét. Az alegységparancsnokok felkészítése többféle kiképzési formában és módon történhet. Mindegyik formára és módra nem térhetünk ki, ezért csak a legfontosabbakat jellemezzük. Az alegységparancsnokok felkészítésének egyik formája a módszertani értekezlet. Ez nem más, mint a kiképzési célok, feladatok, tárgykörök oktatólagos megbeszélése. Az egységparancsnok részletesen ismerteti, hogy a meghozott célok, feladatok, tárgykörök feldolgozását hogyan, milyen formában, módszerekkel célszerű végrehajtani. Az alegységparanesnokok felkészítésének másik formája a módszertani értekezlettel egybekötött bemutató foglalkozás. Ez annyiban tér el a módszertani értekezlettől, hogy az egységparancsnok referátuma mán egy alaoosan felkészült foglalkozásvezető a kijelölt alegységgel bemutató foglalkozást tart az adott kikéozési időszak fő kiképzési tárgyköreiből. A kiképzés végrehajtása és ellenőrzése.- A kiképzés megnyitása, az alegységparanesnokok módszertani és egyéni feikészí+ése után kezdődik a kiképzés második üteme, az aileavségoaraticsno- kok és a beosztottak kikénzése. Az alegységDarancsnokok kiképzését az e^vségoarancsnokok va*»v törzséből az általa me°bízott személy irányítja és vezeti le. NÓGRÁD - 1984. január 25., szerda szervezetten, jo színvonalon hajtották végre az arra kijelölt üzemek. Szervezett, fegyelmezett, eredményes volt a szécsényi gyakorlat, egyértelműen pozitív volt a tömegvisszhang. A szakszolgálatok, önvédelmi szervezetek, parancsnoki és beosztott állománya, valamint a lakosság felkészítése területén előtérbe kerültek a gyakorlati kérdések, és tapasztalatunk alapján a színvonal, a kiképzettség, így nagyobb ütemben emelkedik. Az új kiképzési ciklusra való átállás gyakorlatilag zökkenőmentesen megvalósult. A kiképzés, a „Narancs ’83.” több fokozatú törzsvezetési gyakorlat, az üzemi komplexgyakorlatok hatására a személyi állomány ismeretei bővültek, fejlődik a törzsmunka színvonala és a figyelem a még meglevő gondok megszüntetésére terelődött. Megítélésem szerint a számunkra meghatározott feladatokat az állomány becsületes helytállással, nagy igyekezettel teljesítette. Külön szólhatnék itt a harckészültségi és mozgósítási készség, valamint az alkalmazási készenlét terén elért eredményekről, csakúgy mint a szervezeti, anyagi, technikai fejlesztés eredményeiről, s a már korábban is említett erkölcsi, politikai állapotról, a fegyelmi helyzetről. Erre egyetlen példát. Az állomány nagy többsége megértette az intézkedések szükségességét, fegyelmezetten él és dolgozik. Ennek eredménye, hogy az elmúlt évben 38 fő kapott különböző kitüntetést, csaknem százan részesültek megyei szintű dicséretben és jutalomban. összességében úgy ítélem meg cs örömmel veszem tudomásul, hogy emelkedtek a követelmények minden szinten és az állomány zöme a szabályzatok szellemében él és dolgozik. Az egységparancsnok feladata kiképzési időszakban
