Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-25 / 20. szám

VILÁG PROLETARIAT EGVTSHOFTFin NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAnIcsTaPJA^ XL. ÉVF„ 20. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1934. JANUÁR 25., SZERDA Biztonságosabb a közlekedés ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága lakosság társadalmi összefogá­sának . hasznosítását, mint ahogy ezt eddig is tették. Ugyanis a rendelkezésre álló központi pénzösszegek — évente mintegy 230 millió forint — csak a legsürgősebb munkálatok elvégzését teszik lehetővé az országos, valamint a tanácsi közutakon. A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta, utasította a közlekedési osztály vezető­jét a szükséges intézkedések megtételére. A megye közútjainak helyzetét, a közúti közlekedés biztonságát, továbbá az ezzel kapcsolatos tennivalókat vi­tatta meg (többek között) tegnap Salgótarjánban tartott ülésén a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, Fráter István, a megyei tanács közlekedési osztályvezetője előterjesztésében. Megfelel a követelményeknek Az elmúlt tíz év alatt je­lentős mértékben megválto­zott a megye úthálózata. Töb­bek között korszerűsítették a 22-es és a 23-as útvonalat, jelentős összeget fordítottak az átmenő utak — így Salgótar­ján, Szécsény, Pásztó és Rét- ság területén — korszerűsí­tésére és hozzáláttak a ke- resztutak helyzetének rende­zéséhez is. A megyében az országos közúthálózat hossza meghaladja a kilencszáz, a tanácsi közutaké pedig az ezer kilométert. Megközelíti a kétezer kilométert azoknak a megyei utaknak a hossza is, amelyek különböző szer­vek, intézmények kezelésében vannak. Az országos, vala­mint a tanácsok kezelésében levő közutak háromnegyed részének kiépítettsége, burko­latának minősége közepes, vagy megfelel a korszerű kö­vetelményeknek. A közutak állapotának vál­tozásával párhuzamosan ja­vult a közlekedés bizton­sága is. A megyében csak­nem 43 ezer gépjárművet tartanak nyilván, s a köz­utak forgalmát növeli a nem­zetközi forgalom is. A múlt évben 600 ezer gépjármű lép­te át az országhatárt Nógrád megyében. Mérséklődött a megye közútjain a személyi sérülésekkel járó balesetek száma. Csökkent a gyermek- balesetek száma is. Ebben ter­mészetesen — az utak jobb állapota mellett — nem kis része van a Nógrád megyei főkapitányság közbiztonsági és közlekedésrendészeti osz­tályának, valamint a megyei közlekedésbiztonsági tanács megelőző, felvilágosító és el­lenőrző munkájának. Eléri évente a 20—21 ezret azok­nak a száma, akiket a hely­színen bírságoltak különböző közlekedési vétségekért. Egy- egy évben több ezerre tehető azoknak a gépjárművezetők­nek a száma, akik előzetes figyelmeztetésben részesül­nek. Eredményesnek bizo­nyult az a felvilágosító-nevelő munka is, amelyet a fiatalok, mindenekelőtt az általános Többek között erről szólt összefoglalójában Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Ta­nács elnöke is, hangsúlyozva a gyalogos- és gépjárműfor­galom szétválasztását, a gyer­mekek közlekedési biztonsá­gának erősítését, a helyi ta­nácsok tevékenységének továb­bi javítását. Az eddigi ked­vező tapasztalatok, valamint a szűkös anyagi lehetőségek szükségessé teszik a további­akban is az utak korszerűsí­tésére, javítására kiírt pályá­zatok szerepének növelését, a Két és félszeresére teljesítette exporttervét az elmúlt esztendőben a Budapesti Finom- kötöttárugyár 3. számú balassagyarmati gyára, s összesen 47 millió forint értékű ter­méket adtak el nem rubelelszámolású piacokon. A baráti országokba 105 millió fo­rint értékű árut szállítottak, a hazai igények kielégítésére 41 millió forint értékű felső- ruházati cikket gyártottak. A Balassagyarmaton tavaly varrt, mintegy 550 ezer darabos termékmennyiségből 97,8 százalék első osztályú minősítést kapott. Képünkön: készülnek az exporttermékek. Batuska Jánosné blokkvezető a Miss Britt ccg számára gyártott blúzok összevarrását ellenőrzi Szita Lászlóné szakmunkásnál. —kulcsár— Magyar kézben a képek Dobos István athéni magyar nagykövet kedden délelőtt HrisztoSiZ Laimtoru amfisszai ügyésztől a görög csendőrség biztonsági szolgálatának athé­ni épületében felelős őrzésre átvette a Szépművészeti Mú­zeum Görögországban meg­talált hat világhírű festmé­nyét. A hivatalos átadási do­kumentumot Dobos István, Hrisztosz Lambru és H. Fal- laorasz amfisszai csendőrpa- rancsnak írta alá dr. Garas Klára, a Szépművészeti Mú­zeum főigazgatója, dr. Borba­rát Béla rendőr ezredes és dr. Konczer István rendőr ezre­des, valamint a magyar. a görög és az olasz sajtó kép­viselőinek jelenlétében. Az NSZK-ba és Olaszországba: Vadhúsexport Nógrádiról A Nógrád megyei sportva­dászok kedvtelése fölöttébb közhasznú szórakozás — ezt bizonyítják a számok. Czene György, a MAVAD salgótar­jáni hűtőházának vezetője el­készült az 1983-as adatok ösz- szegezésével, eszerint az el­múlt évben hatvan tonna szarvas. 106 tonna vaddisznó és tizenhárom tonna őz ke­rült a piacra a nógrádi va­dászmezőkről. Az apróvad fel­vásárlása — a sajátosságokból eredően — jelentéktelen volt. A mérlegkészítéskor az is ki­derült, hogy a vaddisznó fel- vásárlási tervét túlteljesítet­ték, őzből viszont az elő­irányzottnál kevesebb került a hűtőkamrába. Ezt látva fel­emelteik a beszállítási fuvar­díjat, s ennek kedvező hatá­sa már az elmúlt év máso­dik felében is érezhető volt. A vad beszállításakor jó bizonyítványt állítanak ki magukról a vadászok, hiszen kis hányadban kap a lőtt vad harmadosztályú minősítést. Ez mindenképpen a gondos­ságnak, a pontos lövésnek és a szakszerű kezelésnek a je­le. A MAVAD a jövőben is hasonló körültekintést kér a vadászoktól, elvégre nagy értékről van szó. Az említett mennyiségű vadhúsért 11 millió forintot fizettek ki a vadásztársaságoknak és az áru túlnyomó része az igénves NSZK-beli és olaszországi vá­sárlók asztalára került. A nép­gazdaság tehát a manapság oly sokat emlegetett valutára váltja a vadgazdák munkájá­nak eredményét. Ehhez még hozzátehetjük, hogy — szak­nyelven szólva — igen ked­vező a vadgazdálkodás „dol- lárkitermelési mutatója”. Ta­valy egyébként bevezették a MA VAD salgótarjáni telepén az úgynevezett aprócikkek felvásárlását is, a helyszínen fizetnek a felkínált hullajtott agancsért és trófeáért. 1984-ben a tavalyihoz ha­sonló mennyiségű vadat kí­vánnak értékesíteni, a terv valóra váltását több friss in­tézkedés is segíti. Április 31- ig kísérletképpen az osztály­ba sorolástól függetlenül azo­nos átlagárat fizetnek a lőtt vadért, s a számítások sze­rint'így magasabb bevételtér­hetnek el a vadásztársaságok. Hasonlóképpen a tervek tel­jesítésére ösztönöz, hogy ked­vezőbbé váltak a MAVAD- telepre történő beszállítás dí­jazásának feltételei: a koráb­bi tetemes levonással szem­ben ezentúl csupán 2.2 száza­lékkal csökkentik az alapdíjat. A körültekintő vadgazdálko­dásnak, valamint a vadászok és a MAVAD jó együttműkö­désének köszönhetően pedig minden remény megvan arra, hogy ez évben is teljesülhet­nek az értékesítési célkitűzé­sek. > Kampányzárás a Mátravidéki Cukorgyárakban Isméi a nógrádi répa volt a legédesebb Korszerűsödött a lakosság táplálkozása Az élelmiszer-kereskedelem idei terveiből A cukorgyártás befejezé­sével értékelték a kampány tapasztalatait a hatvani és a selypi gyárban. Az üze­mek körzetéhez tartozó csak­nem 16 és fél ezer hektár­nyi területről 525 ezer ton­na répa érkezett a feldol­gozóhelyekre. Az aszály mi­atti kiesést némileg pótolta a 16,23 százalékos cukorré­pa árbevétele. A két gyárban összesen 70 ezer 900 tonna cukrot állítottak elő. A nógrádi termelők ez évben is a leg­magasabb cukortartalmú — 17,15 százalékos — répát szállítottak a körzetbe tar­tozó öt megye közül. A gyár répatermesztési versenyében az endrefalvi termelőszövet­kezet a második helyezést érte el, bizonyítva a nógrá­di mezőgazdák hozzáértését. Akadt természetesen olyan gazdaság is, ahol elmulasz­tották időben elvégezni a növényápolási munkákat, s ennek terméscsökkentő, mi­nőségrontó hatása eseten­ként véleménykülönbségek­ben jelentkezett az átadás- átvétel során. Az aszály következtében megnőtt a jelentősége a cu­korgyári melléktermékek­nek. A Nógrád megyei me­zőgazdasági nagyüzemek a megtermelt répa utáni já­randóság kétszeresét szállít­hatták ki. Ez nagy segítsé­get jelent az állatállomány szakszerű téli takarmányo­zásában. Az értékelés során megál­lapították, hogy az őszi szál­lítási csúcs ellenére is szer­vezetten zajlott a fontos munka. Ebben döntő szere­pe volt a mezőgazdasági nagyüzemek és a Volán, va­lamint a MÁV összehangolt, eredményes munkájának. A két szállítási vállalat dolgozói nagyban hozzájárultak ah­hoz, hogy ne legyenek fenn­akadások a folyamatos szál­lításban. Hatvanban és Selypen megkezdődött az ilyenkor szokásos karbantartás és felújítás, a feldolgozás és a fogadás tervezett korszerű­sítése. Az ehhez szükséges műszaki háttér hazai és im­port gépekből, berendezések­ből biztosított. Ezek többsé­ge máris rendelkezésre áll. Arról, hogy mekkora terü­leten termelnek idén cukor­répát a gazdaságok, most tárgyalnak az üzemek és a cukorgyárak vezetői. A jó minőségű, megfelelő fajtájú vetőmagvak kiszállítását a Mátravidéki Cukorgyárak már megkezdte, a répatáb­lák — kellően előkészítve — a hó alatt várják a kitava­szodást. Hetvenhat kiló hús, több mint 160 kilogramm zöldség és gyümölcs, 175 kilogramm tej és tejtermék, 100 kiló kenyér és pékáru — ennyit fogyasztottunk az elmúlt év­ben személyenként az alap­vető élelmiszerekből, beleért­ve természetesen a csecse­mőket és az öregeket is. Szesz­fogyasztásban sem maradtunk el az elmúlt évek mögött, ezt inkább a kiadások érzékelte­tik: minden háromforintnyi élelemre egyforintnyi alko­hol jutott. Mivel fogyasztási szokásaink csak lassan vál­toznak, ezeket az adatokat vette alapul az élelmiszer-ke­reskedelem az idei tervek ki­alakításánál. Az élelmiszer- ellátás ez évben várható ala­kulásáról tájékoztatta Ivády Géza, a Bekereskedelmi Mi­nisztérium főosztályvezető he­lyettese az MTI munkatársát. A lakosság táplálkozása az elmúlt évben tovább korsze­rűsödött — mondotta —, s az eredményekben nem kis része volt az élelmiszer-kereskede­lemnek. A kereskedelmi vál­lalatok egyebek között kie­melkedően jó eredményeket értek el a baromfíértékesítés- ben: a szárnyasok személyen­kénti csaknem 20 kilós évi fogyasztásával a világranglis­ta élvonalába kerültünk. Ja­vult a kereskedelem éíőhal- kínálata, ezzel párhuzamosan növekedett a fogyasztás is, 9 zöldség-gyümölcs ugyancsak több fogyott, mint a korábbi években. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar az idén is megfelelő mennyiségben és választékban bocsátja a ke­reskedelem rendelkezésére a lakosság ellátásához szüksé­ges élelmiszereket. A húsárak emelkedése miatt a kereske­delem számba vette azt is. hogy várhatóan növekszik az igény az olcsóbb terméken iránt. Ezért igyekeznek na­gyobb mennyiséget beszerez­ni az olcsóbb hiüsokból, vala­mint halból és baromfiból. A kereskedelempolitikai irányel­vek értelmében a forgalom­ban levő húskészítmények 60 százalékának fogyasztói ára nem haladhatja meg k;- lónként a 76 forintot. Ügyel­nek arra is, hogy az üzletek­ben mindig legyen olcsóbb főzőzsír, margarin, kristály­cukor, félliteres és literes tej, s alacsonyabb árú kenyér és péksütemény. A bolti választék bővítése érdekében ez évtől kezdve a nagykereskedelmi vállalatok megbontják több termék gyűj tőcsomagolását. Ennek eredményeként például vár­ható, hogy az élelmiszerüzle­tekben a korábbi egy-két fai-1 fával szemben a jövőben több fajta bébiétel lesz kapható. , * A Divalexporf Balassagyarmatról Á tanácsok feladata iskolai tanulók körében vé­geznek. Az előterjesztés mellett a vitában résztvevők — dr. Szittner András, Meszjárné Gyurkovics Zsuzsa, Skoda Fe­renc, dr. Kecskeméti Gyuláné, dr. Juhááz Gyula és Illés Mik­lós, a végrehajtó bizottság tagjai, valamint dr. Csonka Tibor, Nógrád megye főügyé­sze, Gégény István, a Nógrád megyei Rendőrfőkapitányság osztályvezetője, Szántó Péter, a Budapesti Közúti Igazgató­ság igazgatója — mind a országosnál gyorsabb fejlődést bizonyították ugyanakkor el­mondották: jóllehet a válto­zás szembetűnő, az utak ál­lagmegóvása a további kor­szerűsítés, a teherbíróképes­ség növelése, a forgalomszer­vezés, az eligazító közúti jel­zések, a közlekedés biztonsá­gának javítása, a gyorshaj­tásból, valamint az ittas ve­zetésből származó balesetek mérséklése nem kevés felada­tot ró a megyei szervekre, a tanácsokra.

Next

/
Thumbnails
Contents