Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-24 / 19. szám
A fejlődő világ jövőjéért r Alig néhány évtizeddel a gyarmatbirodalmak széthullása, a független fejlődő világ tömbjének létrejötte után Ázsia, Afrika és Latin-Ameri- ka helyzete ismét a nemzetközi politika reflektorfényébe került. Akkor pozitív, most negatív előjellel. A függetlenség elnyerése utáni első évek magasracsapó reményei, hogy a történelmi lemaradást viszonylag hamar sikerül ledolgozni, s hogy a gyarmati uralom katasztrofális következményeit dinamikusan sikerül majd lenyesegetni; a realitásoktól elszakadt elképzelésnek bizonyult. Az elmúlt évek immár megállíthatatlannak tetsző tendenciája; egyfelől a fejlődő világ polarizálódása, másfelől együttes, folyamatos térvesztése a világgazdaságban, s — kevés kivétellel — a társadalmi és szociális ellentmondások éleződése. Problémájuk világpolitikai jelentőségű, mert a nemzetközi gazdasági és pénzügyi élet összefüggései, kölcsönhatásai -matt érzékenyen befolyásolják egymás és valamennyi más országcsoport életét, s földünk stabilitását ál" falában. A svéd Olof Palme és a nyugatnémet Willy Brandt vezette — hosszú évek óta tevékenykedő és egymástól független — két nemzetközi bizottság az elmúlt héten együttes ülésen vizsgálta meg a legsürgősebb tennivalókat. Tanácskozásukon 25 európai, ázsiai, afrikai és amerikai ország személyiségei vettek részt. Javaslatot tettek arra, hogy rendeljenek el egyéves moratóriumot az atomfegyverek fejlesztésére, s hívjanak össze gazdasági világértekezletet a fejlődő országok eladó sodása ügyében. Annak megítélésében, hogy melyek is a lényeges ok-okozati összefüggések a fejlődő világ mai helyzetének alakulásában, kétségkívül vannak eltérések a két bizottság és a szocialista országok álláspontja között. Legfrissebb indítványaik azonban azt jelzik, hogy mind a nemzetközi biztonság, mind a gazdasági fejlődés alapkő- léseiben reális megközelítés vezérli őket. Nap" nál világosabb, hogy a fegyverkezési verseny megfékezése, mindenekelőtt a nukleáris arzenál bővítésének megállítása o''^an anyagi erőforrásokat szabadíthat fel, amelyek óriási jelentőségűek lehetnének a fejlődő országok megsegítésében. Ezzel logikailag szorosan ös: -függ az eladósodás problémája. A fejlődő országok többségének katasztrofális pénzügyi helyzete ugyanis fejlődésük lelassulásából fakad, ez viszont nagyrészt visszavezethető belső erőforrásaik történelmi okokból következő szűkösségére. Kicsit elkoptatott fordulattal, bűvös körnek szoktuk ezt nevezni, amely azonban egyáltalán nem az, ha a fejlődő világ sorskérdéseit építően, tárgyszerűen, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének, a nemzetközi biztonság szélesebb összefüggéseinek optikáján át szemléljük. Győri Sándor Francia—angol találkozó Marly-le-Roy kastélyában tanácskozott hétfőn Mitterrand elnök Margaret Thatcher angol miniszterelnökkel. Francia közlés szerint a találkozó színhelyéül az Elysée- palota helyett azért választották ezt a Párizs közelében ep" erdőben fekvő kastélyt, hogy ezzel is kidomborítsák az eszmecsere nem hivatalos és kötetlen jellegét. Margaret Thatcher hétfőn a délutáni órákban már visz- szarepült Londonba, s elindulása előtt nem nyilatkozott a francia államfővel folytatott megbeszélésről. Michel Vauzelle, az Ely- sée-palota szóvivője később közölte, hogy a megbeszélésen a közös piaci problémákról a kelet—nyugati kancso- latokról és a közel-kelett kérdésről volt szó. A szóvivő, aki részleteket nem ismertetett, hangsúlyozta: a találkozó az első kapcsolatfelvétel volt a közös piaci problémákat illetően, amióta Francia- ország az év elején átvette a Közös Piacon belül az elnöki tisztet. Megkezdődött az NSZK kulturális hét Hétfőn megkezdődött az NSZK kulturális hét eseményeinek sorozata. A programot sajtótájékoztatón ismertették a Magyar Sajtó Házában. Norman Denckernek, az NSZK budapesti nagykövetének bevezetője után Barthold C. Withe, az NSZK külügyminisztériuma kulturális osztályának vezetője tájékoztatott a január 23— 29. közötti sorra kerülő rendezvényekről. Többek között elmondta, hogy a kulturális hét egyik fő célja, hogy reprezentatív áttekintést nyújtson az NSZK kulturális életéről. A program összeállításakor arra is törekedtek, hogy ízelítőt adjanak azokból a modern művészeti irányzatokból, amelyek a magyar közönség érdeklődésére számíthatnak. A most másodszor megrendezett kulturális hét egyszersmind a művelődési kapcsolatok kölcsönösségét is jelzi: az utóbbi években folyamatosan jelen van a magyar kultúra az NSZK- ban — tette hozzá. A programban több zenei és színházi előadás mellett tudományos kollokviumok, irodalmi tanácskozás és képzőművészeti bemutató is szerepel. Bemutatkozik a Brémai Táncszínház, az NSZK egyik vezető balett együttese. Bochum városából két társulat is érkezett: az Állami Bábszínház vendége a Bochumi Figuren Theáter, a Vígszínházban pedig a Schauspielhaus adja elő Heinrich Von Kleist Herman csatája című darabját. A zenei események közül kiemelkedik a Südwestfunk szimfonikus zenekarának hangversenye a Zeneakadémián, Brigitte Fassbaender dalestje a Pesti Vigadóban, valamint Edgar Krapp orgonaművész koncertjei Vácott az Állami Zeneiskolán, valamint Budapesten a Kálvin téri református templomban. Fellép a No Nett dzsesszegyüttes is. a hazája határain túl is ismert kölni zenekar Székesfehérvárott a Vörösmarty Színházban, illetve Budapesten az Orvostudományi Egyetemen ad koncertet. A Magyar Filmtudományi Intézetben filmszemináriu- möt tartanak az utóbbi évek legjelentősebb NSZK rendezők munkáiból. Az Uránia 1 moziban pedig díszelőadáson mutatják be Wim Wenders velencei Aranyoroszlán-díj- jal kitüntetett filmjét, A dolgok állását — hangzott el a sajtótájékoztatón. Uruguay „nemzetmentő" hadserege A dél-amerikai kontinens Svájca — így tartották számon évtizedeken keresztül a , . .^uTi' demokrácia régi hagyományaival rendelkező Uruguayi. Ma „Latin-Amerika kínzókamrája” a neve. Az ENSZ egyik jelentése szerint a politikai foglyok százalékos aránya Uruguay ban a legnagyobb a világon. A katonai diktatúra 10 éve alatt a hárommillió lakost számláló országban mintegy nyolcvanezren járták meg a börtönöket, kínzókamrákat, ezrek tűntek el nyomtalanul. A hatvanas évek végéig az uruguayi hadsereg apolitikusságáról volt ismert Latin- Amerikában. Feladata a határvédelemre korlátozódott. Az egymással vetélkedő politikai pártok soha nem fordultak segítségért a katonákhoz, helyettük a rendőrségre támaszkodtak. A katonák és tisztek anyagi helyzete rossz volt, a társadalmi ranglétra alján helyezkedtek el. A hadsereg első belpolitikai szereplésére a hatvanas évek végén került sor — a Tupa- maro városi gerillák ellen vetette be a katonákat az akkori polgári kormányzat. 1971 szeptemberében Pacheco Are- co kormánya a „felforgató tevékenység” elleni harccal bízta meg a hadsereget. Még “A NÓGRAD - 1984. abban az évben megalakult a fegyvernemeket irányító egységes junta, a későbbi katonai puccs irányító szerve. A hadseregen belül pedig terjedt és erősödött az a nézet, hogy az országot a gyengekezű polgári kormányok teszik tönkre, a „nemzetmentő misszió” a hadseregre vár. 1972-ben az uruguayi parlament bejelentette, hogy az ország „a felforgatok elleni belső háború állapotában van”. Megnövelték a hadsereg létszámát, katonai fejlesztésre szánt hiteleket, korszerű fegyvereket kértek az Egyesült Államoktól, s ennek révén a korábban nemzeti önállóságát sokáig őrző uruguayi hadsereg washingtoni befolyás alá került, részese lett a „kommunista felforgatás” elleni, Washington által irányított, harcnak a latin-amerikai kontinensen. Hatalmi felemelkedéséhez a hadsereg felhasználta az uruguayi középrétegek egyébként jogos sérelmeit, panaszait. Hangzatos nyilatkozatok születtek a laktanyákban arról, hogy a hadsereg könyörtelen harcot indít a korrupció, a spekuláció, a csempészés ellen. Működni is kezdtek a katonai törvényszékek, s a vádlottak padjára eleinte valóban január 24.» tedd korrupt állami tisztviselők kerültek. 1973-ban megalakult a nemzetbiztonsági tanács, amelynek egyenruhás tagjai felügyeletet gyakoroltak a gazdaságipolitikai élet felett. A folyamatot a Bordabery vezette katonai puccs, az alkotmányos és szabadságjogok felfüggesztése, a mindenfajta politikai ellenféllel való leszámolás zárta le, s persze feledésbe merült a hadsereg korrupció- elleni programja. Kezdetét vette a totális katonai terror — s a polgári kormányzat helyreállításáért küzdő mozgalom kibontakozása. A megtorló intézkedések nem tudták elfojtani a katonai diktatúra elleni tiltakozást. Az egyre gyakoribbá váló tömegmegmozdulások, tüntetések hatására a hadsereg jónak látta, ha „törvényesíti” a hatalmát és 1980. november 30- án népszavazást tartatott az általa beterjesztett „új alkotmányról”. Annak ellenére, hogy a szavazócédulákat névvel, lakcímmel kellett ellátni, a szavazók 65 százaléka nemet mondott a diktatúrára. Komoly figyelmeztetés volt ez a katonák számára, s azzal az eredménnyel járt, hogy a hadsereg amellett döntött, hogy bizonyos lépéseket tesz a „liberalizálás” irányában. A katonai vezetés számára kudarccal végződő népszavazás Zárt ülésen folytatódik a stockholmi konferencia Pirityi Sándor, az MTI kiküldött tudósitója jelenti: Hétfőn délután zárt plenáris üléssel folytatja munkáját a stockholmi konferencia. A szónokok listáján ezúttal nem európai országok képviselői szerepelnek. AKárcsak Madridban, a konferencia végrehajtó titkárának meghívására beszédet mondhatnak Algéria, Egyiptom, Izrael, Líbia, Marokkó, Tunézia és esetleg más nem európai Földközi-tenger melléki országok delegátusai. Mint emlékezetes, a madridi európai találkozó konszenzussal való lezárását 1983 szeptemberében az tette lehetővé, hogy Málta elállt maximalista követelésétől egy külön mediterrán biztonsági tanácskozásra vonatkozóan, és elfogadta azt a kompromisszumot, hogy a szóban forgó országok megbízottai Stockholmban kifejthessék véleményüket zárt ülésen, napirenden kívül. A külügyminiszterek elutazása után új emberek vették át Stockholmban a küldöttségek vezetését. A szovjet küldöttség élén Oleg Grinyevsz- kij nagykövet áll. Ö vezette a szovjet delegációt tavaly őszszel, a stockholmi konferenciát előkészítő helsinki tanácskozáson. Annak idején tagja volt a szovjet SALT-kül- döttségnek, majd közel-keleti kérdésekkel foglalkozott. Gazdag leszerelési tapasztalatokat szerzett genfi tevékenysége során. Az amerikai küldöttségvezető, James Goodby szintén rendelkezik SALT-, pontosabban SALART-tapasztalatok- kal. Washingtonban leszerelési és közép-európai kérdésekkel foglalkozott, egy ideig az Egyesült Államok helsinki nagykövete volt. A stockholmi konferencia idén négy ülésszakot tart, résztvevői összesen 32 munkahéten tárgyalnak. A jelenlegi ülésszak március 16-ig tart. Néhány nappal később — ugyancsak a madridi találkozó határozata alapján — március 21-től hathetes európai szakértői tanácskozás kezdődik a nemzetközi viták békés rendezéséről Athénben. Távozik az igazságügyminiszter Tömegtüntetés Marokkóban Hivatalosan is megerősítették vasárnap Mardkkóban, hogy az elmúlt napokban az ország északi területein nagyarányú tüntetések és megmozdulások voltak. II. Hasszán király rövid televíziós beszédében elismerte a megmozdulások tényét. Az uralkodó a zavargásokért „bizonyos külföldi körökre” és belső „felforgató erőkre” hárította a felelősseget. Nyugalomra intette az ország lakosságát és kilátásba helyezte, hogy a „zavarkeltőkkel” szemben a törvény teljes szigorát alkalmazzák. Hírügynökségi jelentések szerint a megmozdulások az észak-marokkói Nádor, Tetuan és El-Hoszeima városokban kezdődtek: diákok vonultak az utcákra, tiltakozva a vizsgadíjak és a tanulmányi költségek emelése miatt. A tüntetőkhöz hamarosan csatlakoztak a munkanélküliek és a lakosság létminimum alatt élő rétegei. Spanyol lapok úgy tudják, hogy a karhatalmi erőkkel való összecsapásokban kétszázan vesztették életüket. Hírügynökségek utalnak arra, hogy Marokkóban a népesség negyven százaléka él abszolút szegénységben, a lakosság mintegy fele munka- nélküli. A Polisario Front ellen Nyugat-Szaharában vívott háborújának terheit a rendszer a lakosságra hárítja, s ez fokozta az elkeseredést után három polgári párt — a Nemzeti (Blanco) Párt, a Colorado Párt és a Polgári Szövetség működési engedélyt kapott. 1983 májusában párbeszéd indult a három párt alkotta „imerpartidaria” és a kormány között, de az alkotmánymódosítás körüli nézet- eltérések miatt az július 5-én meg is szakadt. A polgári kormányzás helyreállításáért vívott küzdelem azonban folytatódott, s kiemelkedő eseménye volt a múlt héten tartott általános sztrájk, amely nyomban megtorló lépések sorozatát — így a sztrájkot szervező szakszervezetközti tanács betiltását, a megmozdulás sikeréről a tényékhez hűen tudósító lapok bezárását — vonta maga után. A hadsereg forgatókönyve értelmében 1984. november 25-én parlamenti és elnökválasztásokat tartanának az országban, a megválasztott polgári kormány pedig 1985. március 1-én lépne hivatalba. A szomszédos Argentína katonai vezetőinek a sorsa nyilván elgondolkoztatja az uruguayi hadsereg vezetőit: mi lesz, ha egyszer megnyílnak a börtönök, kínzókamrák kapui, a vádlottakból vádlók lesznek és megkezdődik a bőnösök felelősségre vonása. Csak éppen azt nem lehet megjósolni, hogy a választási ígéret betartására, vagy éppen megszerzésére késztetik-e az uruguayi hadsereget az események. Kaszab Zsuzsa William French Smith amerikai igazságügyminiszter távozik a kormányból. Helyébe minden valószínűség szerint Edwin Meese, Reagan elnök közvetlen tanácsadója lép. Smith lemondásának nyilvános bejelentése hétfőn várható, de a Fehér Ház vasárnap nem hivatalosan megerősítette, hogy az igazságügyminiszter „visszatér a magánéletbe”. Smith ügyvédi gyakorlatot kíván 'folytatni, amely — országos hírnév esetén — jóval jövedelmezőbb a miniszteri állásnál. A miniszter lemondása az eddigi ismeretek szerint önkéntes, de Smithet sok bíBöcz Sándor, az MTI tudósítója jelenti: A libanoni jobboldal az Egyesült Államok -ösztönzésére és támogatásával katonai kezdeményezéssel szándékozik módosítani az országban kialakult erőegyensúlyt. Pierre Dzsemajel, a Falangista Párt elnöke nyíltan felszólította a kormányt, hogy erőszakos úton valósítsa meg a Bejrút és a drúz hegyvidék .pacifikálását” célzó biztonsági tervét. Az An-Nahar című bejrúti lap értesülése szerint Washington szintén azt tanácsolta a falangista rezsimnek, hogy kezdeményezzen katonai akciót az ellenzéki erők ellen és ily módon terjessze ki fennhatóságát mind azokra a területekre, amelyek nincsenek izraeli megszállás vagy szíriai ellenőrzés alatt. Az Egyesült Államok — az An-Naharban idézett források szerint — kész szárazföldi, tengeri, és légi támogatási adni a libanoni hadseregnek. amennyiben a kormány ilyen kéréssel fordul hozzá. Egybehangzó bejrúti és damaszkuszi értékelések szerint az amerikai hadiflottát A francia kormány meghívására január végén, február elején hivatalos látogatást tesz Franciaországban Ivan Arhipov, szovjet miniszterelnök-helyettes — jelentették be hivatalosan a szovjet fővárosban. Az elmúlt néhány hónapban élénkülés volt tapasztalható a két ország kapcsolataiban, számos különböző szintű megbeszélésre került sor a két ország politikusai és gazdasági vezetői között. Moszkvában tavaly novemberben tartották meg a szovjet—francia nagybizottsag ülésszakát, rálát érte amiatt, hogy az üzleti Amerika és a konzervatívok szekértolója volt. Emellett ezen a poszton szokatlan nyíltsággal lépett fel a fajok és a nemek közötti megkülönböztetés mellett. Tagja volt és maradt két olyan klubnak is, amely tiltja nők felvételét tagjai sorába és sikertelen erőfeszítéseket tett egy olyan törvény elfogadtatása érdekében, amely adó- mentességet biztosított volna a faji megkülönböztetést alkalmazó magániskoláknak is. William French Smith személyében a Reagan-kabinet húsz tagja közül már a hatodik távozik. fenyegető állítólagos kamikaze akciók szolgáltatják az ürügyet az újabb amerikai katonai beavatkozásra, a Shultz külügyminiszter által hivatalosan is kilátásba helyezett „megelőző” támadás végrehajtására. A libanoni ellenzék és Szíria egyaránt reális veszélynek tekinti az amerikai beavatkozást, amely az Al- Baath című damaszkuszi lap szerint Camp David arabizé- lására, a kapitulációt és az amerikai megoldást elutasító erők szétzúzására irányul. Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt elnöke a hét végén Safik el-Vazzan kormányának a lemondását követelte. Vázzan válasznyilatkozatéban közölte, hogy már több ízben benyújtotta lemondása* Amin Dzsemajel elnöknek, A azonban minden alkalomma elutasította ezt a kezdeményezést. Dzsumblatt bírálta az Egyesült Államokat azért, hogy katonai támogatást nyújt a libanoni hadseregnek. A Haladó Szocialista Párt közleménye azzal vádolta P<- erre Dzsemajelt, hogy a polgárháború felújítására szólított fel az úgynevezett biztonsági terv erőszakos alkalmazását sürgetve. amelyen a gazdasági kapcsolatok minden területe szóba került. Moszkvai megfigyelők úgy tudják, hogy Arhipov látogatása idején nagy hangsúllyal fognak szerepelni a gazdasági kérdések. Az elmúlt évben sikerült jelentős mértékben csökkenteni a Szovjetunióval szembeni francia kereskedelmi deficitet, de a nyugat-szibériai szovjet gázszállítások megindulásával francia részről újabb intézkedéseket tartanak szükségesnek a Szovjetunióba Irányuló francia export növelése eretekében. Nyílt beavatkozás Libanonban Az USA katonai akciót sürget Szovjet kormány képviselője Franciaországban
