Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-24 / 19. szám
TERVEK ÉS EREDMÉNYEK « ■ Ösztönzés és kényszer az energiatakarékosságban Gazdasági eredményeinket meg akarjuk tartani, sőt növelni kívánjuk fokozatosan igazítva a növekvő igényekhez. Ezek a követelmények több energiát kívánnak, de a takarékos gazdálkodás továbbra is íő szempont marad. Energiafelelős a főmérnök A Salgótarjáni Kohászati Üzemek energiagazdálkodásáról beszélgetünk dr. Kecskeméti Sándorral, az energia-főosztály vezetőjével. — A főenergetikusi szervezet kialakítását tavaly egy vezérigazgatói utasítás újra szabályozta, amely megerősítette e szervezet szakmai irányítását. — Erre szükség is volt. A vállalat egy évben mintegy 300 millió forint értékű energiát használ fel, és ezt a mennyiséget az energia-főosztály osztja el a termelő- egységek között. A termelési tervek teljesítése szabja meg elsősorban a részlegek értékelését a jelenlegi ösztönzési rendszerben. Ügy látom, már kezdik komolyan venni az energiatakarékosságot. Szervezeti módosítás is szorítja őket erre. Ugyanis a termelő gyárrészlegek főmérnökei egyben gazdasági területük energiafelelősei. Egy-egy intézkedés bevezetése előtt komoly elemző viták zajlanak az energetikus szakemberek és a termelő üzemek vezetői között. Az energiatakarékosság kényszere lassan a termelésben közvetlenül is érezteti hatását. Olcsóbb energiák — Az SKÜ-ben alapvetően szervezési és műszaki intézkedések sora jelentette az elmúlt években az energiatakarékosságot. — A gazdálkodás- során a vásárolt energiák felhasználásának és költségeinek csökkentése volt a cél. A vállalat növeli például az éjszakai — olcsóbb tarifával számolt — vételezés arányát. Igaz, hogy ez energiamegtakarítást csak közvetett formában jelent, de a vállalati költségcsökkenés egyértelmű. A gőzigényét a városi fűtőerőműből elégíti ki a gyár, de két éve a hőigény, egyrészét saját kazántelepről nyeri. A saját termelt gőz olcsóbb, mint a vásárolt gőz. A színes anyagok lágyítása új technológiával alacsonyabb hőfokon történik, eredménye a kisebb energiafelhasználás. Több, ehhez hasonló intézkedés került bevezetésre. Ám azt is látjuk, hogy a kis ráfordítással megvalósítható energiamegtakarítás eszközei kimerülőben vannak. Beruházás és újrahasznosítás — A vállalatnál a jövőben közvetlenül energiatakarékosságra irányuló beruházások és egyéb beruházásoknál az energiatakarékosság segítheti a fel- használásban az eredményes gazdálkodást. — Már a fejlesztési terveknél, a beruházási koncepcióik kialakításánál jelen vannak az energetikusok. Két tervezett beruházás szolgálja közvetlenül az energiatakarékosságot. Az egyik a fűtés korszerűsítése, amelynek megkezdését az év elejére, befejezését pedig 1986-ra tervezzük. A gyár több mint százéves, állandóan bővült, műszakilag elavult és igen leterhelt hálózata van. A másik tervbe vett munka 16 ko' vácskemence felújítása, átépítése. Űj ajtókat, égőket szerelünk be és szeretnénk visszafogni, felhasználni az égéstermékekkel eltávozó hőmennyiséget is. Folyamatban van az energiafelhasználó termelő berendezések műszerezettsége. A műszerek folyamatosan mérik a munkát, az energiafogyasztást. Ismerete lehetővé teszi a felhasználás ellenőrzését, s az egész vállalati gazdálkodás pontosabb tervezését is. Még nincs átütő siker — Az eddigi intézkedések miyen eredményt hoztak? — Vannak eredményeink az energiatakarékosságban, de átütő sikerről nem beszélhetünk — mondja dr. Kecskeméti Sándor. — Hogy miért? Az okok közül csak kettőt említek: az egyik az ösztönzési rendszer hiányossága, a másik az emberi szemlélet. Az ösztönzési rendszerben a tervteljesítés, az anyagtakarékosság és a munkavédelmi helyzet mellett az energiatakarékosság még nem kapta meg rangját. Az ösztönzés valójában csak néhány személyt érint: az energetikusokat, az energiafelelősöket. Az emberi szemlélet módosítása ugyan összefügg az ösztönzéssel, de emellett a plakátok, újságcikkek, előadások — is a közösségi, tulajdonosi szemlélet kialakítását szükséges erősíteni. Az energiatakarékosság ma még inkább kampányszerű munka. Mi arra készülünk, hogy ez mindinkább a munka természetes részévé válik. Szisztematikusan vizsgáljuk á technológiai folyamatokat, mert a termékek önköltségének csökkentésére egyre inkább szorítanak bennünket a körülmények. Számolnunk kell tehát az energiagazdálkodás .legtakarékosabb módjaivá! is. Ám ezeket megtalálni és kimunkálni nem kis feladat, — összegzi véleményét a főosztályvezető. Zsély András Indítékok és tennivalók M egyénk közvéleménye már a múlt év- 1 ben megismerkedett az idei népgazdasági terv céljaival, köztük a fogyasztási cikkek áremelésének szükségességével. A szombat este bejelentett ezzel kapcsolatos kormányintézkedést megyénkben sem fogadták örömmel. Ügy hiszem, ezt senkitől sem várta a kormányzat, csupán ginnek megértését és elfogadását kérte megyénk lakóitól. A többi között tette ezt azért, hogy a kegyetlen világpiaci versenyben, az eddig nagy nehézségek és erőfeszítések árán elért vívmányainkat a lehetőségekhez képest meg- védjük, a nemzetközi versenyben talpon maradjunk, s az idén a korábbinál valamivel nagyabb ütemű fejlődést érjünk el., A fogyasztói áraik emelése kisebb vagy nagyobb mértékben érinti megyénk lakosságát. A kisebb keresetűeket, a nehezebb körülmények között élőket jobban — főleg akkor, ha a kevesebbet sem tudják okosabban beosztani — a nagyobb jövedelműeket pedig kevésbé érzékenyen. Ezt figyelembe véve a kormány által biztosított fogyasztói áremelések bizonyos ellentételezése — nyugdíj, családi pótlék, gyermekgondozási segély, egyetemi ösztöndíjak emelése, építési kölcsön felemelése — az előbbiek gondjain próbál valamelyest enyhíteni. A fogyasztói áremelikedésíniek igen sokfajta és sokirányú kiváltó oka van. Ezek közé sorolhatjuk azt, hogy a világiban igen megdrágult a nagy szellemi értéket képviselő technika, technológia. Egyre jelentősebb ösz- szeget emésztenek fel a különböző nyersanyagokkal kapcsolatos kitermelési költségek. Nőnek árveszteségeink. Az előbb említett okokból adódó külső költségnövelő hatásokat a növekvő termelési és gazdálkodási költségeket a kormány ameddig tudja, csak késleltetve és nem egy az egyben érvényesítette, illetve érvényesíti a fogyasztói áraknál. Ilyenkor mindig alaposan mérlegelik az ország és a lakosság teherviselő képességét, figyelembe veszik az életszínvonal-politikai elképzelések megvalósítását. Nem tennénk jó szolgálatot, ha elhallgatnánk, hogy a feszültebbé fordult világhelyzet sem kedvez a fogyasztói áralakulásnak. Ugyanakkor ennek alakításában, nevezetesen most az emelésében, az árnak olyan szerepe is van, hogy bizonyos területeken befolyásolja a fogyasztás nagyságát, irányát, annak szerkezetét, ahol szükséges, gátat vessen a pazarlásnak, vagy visszafogja a fogyasztás növekedését. Emellett fontos szerepe van a vásárlóerő és az árualap kiegyensúlyozott fenntartáséiban. Abban, hogy a munkával megkeresett pénzt ésszerűen, célszerűen és arra tudjuk elkölteni; amire szeretnénk. Továbbá a -fogyasztási cikkek áremelésének ösztönző-hatása kell; hogy legyen a termelés és gazdálkodás hatékonyságának, termelékenységéinek emelésére, újabb árualapok exportra történő felszabadításéra, a mi esetünkben pedig hozzájárul az immár öt esztendeje előírt két legfontosabb népgaztíasá gj cél eléréséhez: az ország nemzetközi fizető- képességének javításához, megtartásához, az életszínvonal védelméhez. Az elmúlt éveikben a kormány az életszínvonal megőrzését a beruházásokra fordítható összegek megnyirbálásával érte el. ily módon hárította el a lakosságra való átterhelését. Az idén erre nem volt lehetőség, megszűnt ez a csatorna. Amennyiben továbbra is ezt az utat járnánk, akkor beláthatatlan következményekkel járó akadályokat gördítenénk a nagy nehézségek és erőfeszítések árán elérhető céljaink elé —, zsákutcáiba jut-; nánk. Az ország fizetőképességének javítása, peí dig eddig elért vívmányaink megvédésében segít, javítja pozícióinkat a világban, sőt hozzásegíthet bennünket azokhoz a külföldi hitelekhez, amelyeknek felvétele fontos, népt gazdaságunk folyamatos fejlődése, gazdaságpolitikai céljaink megivalósífcása, jövőnk meg-í alapozása érdekében. Az előbbiekből is kiviláglik, milyen boü rryoíult, összetett feladatok jó elvégzését segíti, szolgálja a fogyasztód áremelkedés. Illúzióikat táplálnánk, tévhiteket erősíte-J nénfc, sőt kedvezőtlenül informálnánk mé gyénk közvéleményét, ha hallgatnánk mun-i kánk gyengeségeiről, árnyoldalairól, amelyeket nem lehet másra fogni, mert sajátunk. Ezek is jócskán belejátszottak a mostani áN emelésbe. Közismert, hogy 1983. évi föladatainkat országosan és a megyében is csak alapvetően,’ a tervezetthez közelállóan, vagyis nem minden területen teljesítettük. Igaz ez akkor is, . ha elismerjük, hogy az aszály jelentős népgazdasági károkat okozott. Azt viszont külső vagy elháríthatatlan okokkal semmi esetre sem lehet és szabad magyarázni, hogy miért olyan alacsony iparunk teljesítőképessége, miért nem tudunk abból a jelentős hátrányból miinél előbb és minél többet lefaragni, ami a termelékenység és hatékonyság kedvezőtlen alakulását jellemzi. Az előbbi két. területen nemcsak a környezetünkben található kapitalista országokhoz képest vagyunk igen elmaradva, hanem a szocialista országok között is a sor vége felé tudtunk megállni. A mikor a fogyasztói árak emelése miatt nem vet fel bennünket semmiféle belső örömérzés, amikor a kormány ennék a kényszerű, halaszthatatlan intézkedésnek a megértését és tudomásul vételét kéri, feltétlenül szükséges, hogy önmagunkba nézve vizsgálatot tartsunk, s eldöntsük; mennyiben és milyen területeken járultak hozzá a jelenlegi helyzet kialakulásához, milyen konkrét tenni valóink vannak gyengeségeink eredménnyé változtatása érdekében. Egyetemlegesen, és kimek-kimék, az önként választott munkahelyén. 4 na Korszerű hajóhémények Minőségóvás Balassagyarmaton Hapontataág A kezdeti szén-, majd pakuratüzelésű gőzhajók kéményeit igyekeztek minél magasabbra építeni, hogy jó huzatja legyen a kazánnak. A Diesel-motorok elterjedésekor azután értelmetlenné vált ez az építési mód, így alacsonyak, sokszor csonkszerűek lettek a kémények. Igen ám, de a rövid kipufogókóményekből a menetszél éppen oda szorítja a kormos füstöt, ahol a személyhajók utasai legszívesebben időznek, a hajófar fedélzeti részére. Emiatt a tervezők újabb" feladatot kaptak: viszonylag alacsony, a hajótest modern vonalához igazodó, kis légellenállású és könnyű kéményt kellett konstruálniuk, de olyat, amely a fedélzetekről mégis messzire vezeti a füstgázt. Először a kéményeket nem egymás mögé, hanem egymás mellé és egészen hátúira építették. Azután szélcsatornában végzett kísérleteik eredményeként megszülettek azok a kéményformák. amelyeknél a kémény hátsó-felső éle mögé szerelt, nagyjából vízszintesen elhelyezett elem megakadályozza, hogy a füstöt a kémény mögött keletkezett légörvények lehúzzák. A fejlődés következő állomása a szárnyas kémény volt. Először az egész kéménytestet áram vonalazták, - majd elhagyták a kémény tágas száját is, a felső ..yílást domború lemezborítással látván el, amelyen éppen csak a kipu- íogócsövek méretének megfelelő lyukak maradtak szabadon. A kémény két oldalára szerelt szárnyaknak azt a feladatot szánták, hogy irányítsák az áramlást, megakadályozzák a füstöt lehúzó örvények keletkezését. De konstruáltak rácsszerkezetből álló, gyaluszarv alakú, csészealjhoz hasonló formájú kéményeket is. Legkorszerűbb az olyan áramvonalas kémény, amely köré egy külső köpenyt is elhelyeznek, s annak előre néző lábaihoz terelőlemezeket szerelnek, így a kéményt elhagyó füstgázok mindenképpen felfelé kényszerülnek. Képünkön csaknem valamennyi korszeré kéménytípusra láthatunk példát a különböző nemzetiségű hajókon. — Minőségi prémiumként én négyszáz forintot kapok, de engem nem ez a négy darab százas ösztönöz — vallja Székely Árpád művezető. ,— Hanem az, hogy a minőségre való ügyelés hozzátartozik a munkámhoz; érdekem, hogy elkerüljük a problémákat. Volt, hogy nem kaptam egy fillér minőségi prémiumot se. Mégis ugyanúgy dolgoztam abban a hónapban is, mint amikor kapok... Felelősség: fele-fele Tavaly az előző évihez képest csaknem ötszörösére növelte a tőkéskivitelt a Salgótarjáni Ruhagyár balassagyarmati telepe. Több mint húszezer darab kocsi- és motortakarót adtak el egy francia vevőnek. Idén mintegy 35 . százalékkal kívánják bővíteni az exportot. Nem mindegy milyen minőségben készülnek tehát a termékek. Eddig íól szuperáltak áruik — ennek is köszönhető a növelés lehetősége —, teendőjük tehát „csak” az elért magas színvonal megtartása. — A minőséget az egész vállalatnál nagyon komolyan vesszük — mondja Pécsi Róbert telepvezető. — Minőségi ellenőreink éppen ma egy rendszeres továbbképzés keretében a vállalati központban előadáson vesznek részt. Ök a művezetőkkel fele-fele arányban felelősek a minőségért. Tevékeny szerepük van a minőségi prémium megszabásában; ők végzik a „hibapontozást”. Mint kiviláglik: a telepen a sajátos munkához szorosan igazodó minőségi premizálást alakítottak ki. A kiszabott és összehegesztett kocsi- és motortakarókat műszak végén szemügyre veszik az ellenőrök, és szempontjaik szerint „hibapontokat” állapítanak meg. E hibapontok alapján vonnak le az előre megadott 250 forintos minőségi prémiumból. ..Rendszerint” objektív Nap mint nap pontozással ítélik meg Netz Lászlóné munkáját. A megállapodott korú asszony egy nyugatnémet gyártmányú hegesztőgépen dolgozik. Kiszabott pvc- fóliákat állít össze a szerkezettel. — A 250 forintos minőségi prémium ösztönzi-e önt valamire? — Havi öt-hatezer forintot keresek — határozza meg nagyvonalúan járandóságát —, attól függően mennyit dolgozom. A 250 forint mindenképp számít. De nem ezért törekszem a jó minőségre. Hanem egyszerűen azért, mert nem szeretem, ha leszúrnak. — Előfordult-e hogy nem kapta meg a maximális minőségi prémiumot? — Igen. Egyszer — bólint a nyilatkozás közben is szorgalmasan hegesztő asszony —, hogy 250 forint helyett csak 210-et kaptam. De akkor is kiderült, hogy az anyag volt a rossz. ■ A művezető Székely Árpád íróasztalánál éppen papírmunkával foglalatoskodik. — Tapasztalata szerint a minőségi prémium hat-e valakire az üzemben? A derűs tekintetű meglett művezető főnökére, a telepvezetőre néz, majd papírzsebkendőt vesz elő, s kifújja az orrát. Aztán főnökére nézve megkérdi: — Most mondjam azt, hogy nem?... Én úgy látom, hogy jelenleg inkább a darabszámra vagyunk ösztönözve. — A hibapontozás módszere objektív-e, vagy szerepe lehet benne a személyes rokon-, illetve ellenszenvnek? — Á pontozás rendszerint objektív. A szempontok megvannak. De szubjektív oldala is van. Ez a minőségi ellenőrre van bízva... De én is tapasztalom, hogy a megrendelő, aki tőlem átveszi az árut, ha mérges, ötöt is visszaad. Ha jókedve van, mindent jónak taláL — Ezek között a viszonyok között ön milyennek találja az itteni áruk minőségét? — Nem akarom elkiabálrri’ lekopogom — bocsátja előre a fekete hajú nagy darab ember, s íróasztalának födelén le is kopogja —, eddig nem volt semmi probléma. Hogy lehetne jobb is, ez az alapanyagtól függ. Amit kapunk. Finomítani kell A telepen további, kivitelre is alkalmas árukkal kívánják a gyártmányösszetételt bővíteni. — Most folyik a minták készítése — tudatja Pécsi Róbert. — Táskákból, sportfelszerelésekből, vadászkellékekből varrunk mintadarabokat „kiajánlásra”. Ha beválnak, tovább növelhetjük a kivitelt. A jó minőség megőrzéséért foglalkozunk az ösztönzési rendszer finomításával. Molnár Pál NÓGRÁD — 1984. január 24., kedd 3
