Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-24 / 19. szám

VTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! V ->^7 V w Három szakmában képeznek Uf 2ann^.illiseBy2 ayaitak ci salcföiariáirií ©iBcüivecsfiif áriban XL. ÉVF., 19. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. JANUAR 24., KEDD FEJLESZTÉSI TERVEK, KÖLTSÉGVETÉSEK Tanácsülések előkészítése Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Szécsényben Salgótarján város Tanácsa végrehajtó bizottsága a soron következő tanácsülés előkészí­téseként több témát vitatott meg hétfői ülésén, ugyanak­kor közérdekű ügyekben ho­zott határozatot. A pénzügy- miniszter, valamint az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter az elmúlt év végén együttes rendeletben módosí­totta a telekadóról szóló, 1970- ben született rendeletet, s ennek alapján a megyeszék­hely tanácsának végrehajtó bizottsága is új határozatot hozott. 1984. január 1-től — a településen belüli fekvéstől függetlenül —, a telekadó té­teleit az alábbiak szerint ál­lapították meg. A közművesí­tés nélküli terület évenkénti es négyzetméterenkénti adója két forint; a részlegesen köz­művesített területért három forint, a teljes és magasabb közművesítési fokba tartozó területért pedig négyzetméte­renként és évenként öt forint adót kell fizetni. A végrehajtó bizottság mó­dosította a szobabérlők házá­ról szóló korábbi határozatát is. Az akkori döntés értelmé­ben a gyermektelen házaspá­rok és az egyedülálló szemé­lyek kaphatnak átmeneti el­helyezést a szobabérlők házá­ban. A mostani módosítás lé­nyege, hogy az elhelyezést — a feltételeket vállaló — isko­láskorú gyereküket egyedül nevelő szülők is kérhetik. Hétfőn tartotta — rendkí­vüli — ülését Balassagyarmat város Tanácsa Végrehajtó Bi­zottsága is. A napirenden a hónap végén sorra kerülő ta­nácsülés előkészítése szerepelt, a végrehajtó bizottság tagjai megvitatták a városi tanács 1984. évi fejlesztési tervét és működési költségvetését. Hasonló téma szerepelt Szé­csényben, a városi jogú nagy­községi tanács végrehajtó bi­zottságának napirendjén is. A tanácsülés előkészítéseként megvitatták az 1984. évi fej­lesztési tervet és a fenntartá­si költségvetést; a társadalmi munka szervezésének feladat­tervét; a tanács munkatervé­re szóló javaslátot: ugyanak­kor jóváhagyták a végrehajtó bizottság ez évi munkatervét. A hétfői tanácskozáson ke­rült a végrehajtó bizottság elé a szécsényi költségvetési üzem 1984. évi feladatterve. Ez rész­letesen tartalmazza a taná­csoktól kapott megbízásokat, valamint a szabad kapacitás lekötésére elfogadott megren­deléseket. A költségvetési üzem tervezett összes árbevé­tele 15 millió forint, a felada­tok megvalósításának időren­di beosztását úgy állapították meg, hogy megteremtsék az optimális és rugalmas munka­végzés feltételeit. Magyar— szovlel vegyipari megállapodás Háromszáz-harmincmiLlió ru­bel értékben írtak alá szer­ződést a Chemolimpex Kül­kereskedelmi Vállalat. vala­mint a szovjet Szojuzpromex- port, a Szojuzchimexport, va­lamint a Szojuzgazexport kép­viselői az agrokémiai, illetve az olefinegyezmények kereté­ben történő idei szállítások­ról. A szerződés értelmében a szovjet vállalatok 112.5 millió rubel értékben szállítanak termékeket Magyar-országra, míg a magyar vegyipar a Chemoli mpex közvetítésével 181.5 millió.rubel értékben ex­portál a Szovjetunióba. Más vegyi terméke1: exportjáról is aláírtak megállapodást, ösz- szesen 36 millió rubel érték­ben. Figyelembe véve a korábbi, illetve a most aláírt szerző­dések értékét, a magyar—szov­jet vegyipari egyezmények keretében ez évre előirányzott szállításokat 90 százalékban már lekötötték. (MTI) Beruházási hitel Viszkozitástörő üzem épít­kezéséhez 560 millió forint be­ruházási hitelt kapott a Ma­gyar Nemzeti Banktól a Dunai Kőolajipari Vállalat. A beruházás célja, hogy a köolajfinomítás során keletke­ző. el nem tüzelhető, s más célra már nem használható nehéz fűtőolajból, az úgyne­vezett gudronbol könnyebb és éi'tékesebb fűtőolajat állítsa­nak elő. A viszkozitástörésnek nevezett termikus krakkoiás során a nehéz fűtőolajat 450— 480 fokra hevítik fel, hogy a nagymolekulájú szénhidrogé­nek kisebbekre szakadjanak szét. A szénláncok töredezé­sét adalékanyagokkal szabá­lyozzák. Az így kezeit termé­ket ezután atmoszférikus desz- tillációval ismét fűtőgázra, benzinre és gázolajra választ­ják szét. A rövidebb széniár,- cú fűtőolajat saját gázolajá­val hígítva kívánt minőségű könnyű fűtőolajjá kikeverik. A technológia által lehetővé válik a gudionfelesleg felszá­molása. s kevesebb kőolajfel­dolgozással a fűtőolaj-terme­lés szinten tartása. NEB-ÜLÉS RÉTSÁGON Dó áruellátás — kisebb hiányosságokkal Az elmúlt évi áruellátás fo­lyamatos figyelemmel kíséré­sének tapasztalatait vitatta meg — több más napirend mellett — hétfői ülésén a Rét­sági Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Az Adamcsek Pál veze­tésével végzett vizsgálat első­sorban az alapellátást jelentő cikkekre, a zöldség- és gyü­mölcskínálatra valamint a la­kossági árufelesleg felvásárlá­sára terjedt ki. A tapasztala­tok összegzésekor megállapí­tották, hogy a rétsági áfész kereskedelmi hálózata megfe­lelően biztosította a lakosság alapellátását, a fontosabb élel­miszerekből csak esetenként és a kisebb településeken vol­tak időszaki hiányosságok. Kenyérből és péksütemény­ből több került az üzletekbe, kisebb mértékben javult a ki­szállítás és a minőség is. Ez elsősorban a rétsági sütőüzem rekonstrukciójának, valamint a sütő kisiparosoknak köszön­hető. E kedvező változás elle­nére azonban esetenként jog­gal érte a minőséget kifogás. Általános tapasztalatként összegezhették a népi ellen­őrök, hogy javult a hús- és a töltelékáruk minősége, válasz­téka. A boltok az igényeket általában ki tudták elégíteni, továbbra is gond azonban a kistelepülések tőkehús-ellá­tása. Mirelitárukból azonban — főként a peremterületeken — nem kielégítő a kínálat. A lakosság tejjel és tejtermékek­kel való ellátását megfelelőnek ítélték a népi ellenőrök, a választék bővítése terén azon­ban nem történt előrelépés, ennek egyik oka a szűkös hű­tőkapacitás. Az árucikkek sza­bályszerű tárolása érdekében -— elsősorban a nagyobb köz­ségekben — jogosan igénylik a hűtőpultokat. A vizsgálat tapasztalatai szerint javult a zöldség és a gyümölcs kínálata, s ez az újabb magánkereskedőknek is köszönhető. E téren gond a kisebb településeken van, amelyeken nem megoldott a magánkereskedelem sent A rétsági körzetben működő boltoknak lehetőségük van a helyi árualapokból való fel­vásárlásra, mégis csupán 2—3 élelmiszerbolt íogialkozik a felvásárlással további értéke­sítés céljából, s ez a kínálat­nak alig 1—.2 százalékát éri el. A rétsági körzetben a teljes kereskedelmi ellátás az áfész váüán nyugszik, a hozzátarto­zó kereskedelmi egységek 96 százalékát szerződéses formá­ban üzemeltetik. Az új lehető­ségtől a kulturáltság és az el­látás színvonalánaK javulását várták. Au eddigi tapasztala­tok azonban azt mutatják, hogy a színvonal inkább visz- szaesett. Erinek »kai: a gyors meggazdagodásra való törek­vés. a minimális létszám fog­lalkoztatása. Több esetben nem tartják be a higiéniai kö­vetelményeket, s az üzemei térést minimális tőkebefekte­téssel igyekeznek megoldani. Ezek ismeretében indokolt a népi ellenőrök vélekedése: a jövőben fokozottabb felügye­leti és hatósági ellenőrzés szükséges. A múlt évben végzett mun­kát értékelte, s az idei mun- catervet vitatta meg a Vö- •öskereszt megyei vezetősége ;egnap délutáni salgótarjáni ülésén. Az eseményen részt rett és felszólalt Géczi Já- oos, az MSZMP KB tagja, a -negyei pártbizottság első tit­kára és Hantos János, a Magyar Vöröskereszt Orszá­gos Végrehajtó Bizottságának älnöke. Az eseményen jelen voltak a tanács és társadal­mi életünk más vezető sze­mélyiségei. Az éves munkát értékelő előterjesztéshez dr. Harakály Mária, a megyei ^Vöröskereszt elnöke fűzött sz'óbeli kiegé­szítőt. Mint megállapította te’-vszerűség, ugyanakkor a v"'ír,-/ó körülményekhez való rugalmasság jellemezte a szé­les körű, színvonalas munkát, D Magvar Vöröskereszt Nógrád megyei vezetőségének ülése SZOÓ BÉLÁNÉ HENRY DUNANT EMLÉKPLAKETTET KAPOTT az előbbi évek gyakorlatához hasonlóan. Ezt a tevékenysé­get számos sikeres — orszá­gos programokhoz kapcsolódó — kezdeményezés tette vál­tozatosabbá, sokrétűbbé. Hantos János szintén elis­merően szólt a Nógrád me­gyei Vöröskereszt munkájá­ról, hozzátéve, hogy ebben nagy szerepe volt a vezetőség­nek. Ezt követően személyi kérdésekről szólt. Szoó Béláné, a Vöröskereszt megyei vezetőségének titkára kérte, hogy mentsék fel teen­dőinek ellátása alól. A testü­let a kérést egyhangúlag el­fogadta és felmentette Szoó Bélánét, egyben megválasz­totta a megyei vezetőség al- elnökének. Hantos János megköszönte a több évtizedes, fáradságot nem kímélő munkáját, amely- lyel nagyban hozzájárult az egész mozgalom fejlődéséhez. Ezután Hantos János át­nyújtotta Szoó Bélánénak a Magyar Vöröskereszt legna­gyobb kitüntetését, a Henry Dunant Emlékplakettet, amely­lyel az országban mindössze négyen büszkélkedhetnek. Géczi János emelkedett szólásra. Mint mondotta, a megyei Vöröskereszt mindig maradéktalanul elvégezte azt, amire vállalkozott. Mindezért külön kö­szönet illeti Szoó Bélánét, aki­nek lelkiismeretes, odaadó munkája remélhetőleg köve­tőkre talál. Szoó Béláné megköszönte azt a segítséget, amelyet a párt-, állami és üzemi veze­tőktől kapott az elmúlt évti­zedekben, Ezt követően került sor az új megyei titkár megválasztá­sára. A vezetőség egyhan­gúlag szavazott bizalmat Báli Nándorné dr.-nak, s így ezen­túl ő tölti be a Magyar Vö­röskereszt Nógrád megyei ve­zetőségének titkári funkcióját Képünkön Gál Csaba és Szőke Gábor negyedikes szakközép­iskolások esztergagép javításával foglalkoznak a tanműhely- bei — kép: kulcsár — Ünnepélyes keretek között felavatták hétfőn a salgótar­jáni síküveggyár új tanmű­helyét, a volt Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat Kölcsey utcai telepén. Az ér­dekelt isíkolák és a gyár veze­tői előtt dr. Juhász Gyula igazgató adta át rendelteté­sének a négymillió forintból elkészült, a gyakorlati okta­tást szolgáló létesítményt. A tanműhely két ütemben ké­szült el, kétmillió forintot a Művelődési Minisztérium, kétmilliót pedig a gyár biz­tosított A pénz 75 százalé­kát korszerű gépek beszerzé­sére költötték. Tanműhelyi képzés a telepen 1980 óta fo­lyik, ám a korszerű feltéte­leket csali tegnaptól _ tudják biztosítani a 45 tanulónak. A kiviteli tervet, az építkezés lebonyolítását a gyár dolgo­zói végezték el. E tevékeny­ségbe —, miként Solymosi Imre személyzeti és oktatási osztályvezető elmondotta —, bevonták a vállalati gazda­sági munkaközösségieket is.. Két oktatási intézmény ta­núiéi használják az új tan-' , műhelyt: gepszereiöszakmú­ban a gépipari szakközépis­kola diákjai, lakatos- és vil­lanyszerelő-szakmában pedig a 211. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet hallgatói. Mind­három szakmáiban két-két csoportot alakítottak ki és a hét két napján zajlik a gya­korlati képzés. A gépszere­lők egyúttal érettségi bizo­nyítványt is kaipnak. A tan­műhely kialakításának nem titkolt célja, hogy erősítsék a kötődést a gyárhoz, folyama­tosam biztosítsák a szakmun- kás-utámipótlást. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Ugyanis 1980 óta harmincam végeztek és az ifjú szakmun­kások 50 százaléka a salgótar­jáni síküveggyár dolgozója lett. Egy részük tovább foly­tatta felsőfokú tanulmányait^ de a gyárnál szerződésben ma­radta!:. A Patotiási László nyugati mázott tanár általi vezetett léi te6Ítmenyben műhely, több ralktár, öltözői, fürdő és étkez­de kapott helyet. A korszeJ rűflem, hagyományos fűtést is modernizálták és a vil­lanyfűtés kialakítására féi> mi LEÓ forintot költöttek, _j

Next

/
Thumbnails
Contents