Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-22 / 18. szám

Emelik több termék és szolgáltatás árát Kiegészítés az alacsony nyugdíjakhoz és egyes juttatásokhoz A Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatala közli: A kormány felhatalmazása »lapján az Országos Anyag- és Árhivatal, illetve a Pénz­ügyminisztérium az alábbi in­tézkedéseket hozta. Az 1984. évi népgazdasági terv előirányzataival össz­hangban 1984. január 23-tól több termék és szolgáltatás fogyasztói ára, illetve díja emelkedik. A hús, és húskészítmények átlag 21 százalékkal drágul­nak. Ezen belül a sertéshús ára az átlaghoz közeli, a mar­hahúsé az átlagot meghaladó mértékben, a baromfihúsé és a halé pedig átlagosan 10 szá­zalékkal emelkedik. Például a sertéscomb és a rövidkaraj kilogramonkénti ára 90 fo­rintról 110 forintra, a marha- rostélyosé 62 forintról 78 fo­rintra, a sertésmáj 72 forint­ról 76 forintra emelkedik. A párizsi ára kilogrammonként 60 forint helyett 70 forint, a gyulai kolbász 136 forint he­lyett 170 forint lesz. A negy­ven dekagrammos sertéshús­konzerv ára 29 forintról 36 forintra emelkedik. A növényi alapú tartósító­ipari termékek átlagosan 20 százalékkal drágulnak. Példá­ul a 24 forintos (5/4 üveges) őszibarackíz ára 30 forintra, a zöldborsókonzervé (5/4 üve­ges) 15,20 forintról 17,20 fo­rintra, a 0,5 literes palackos, rostos gyümölcsitalé 5,80 fo­rintról 7,40 forintra emelke­dik. 1984. január 23-tól emelke­dik valamennyi, étkeztetést nyújtó egészségügyi, oktatási, szociális intézmény élelmezési költségnormája (átlagosan mintegy 10 százalékkal), va­lamint a munkahelyi étkezte­tés költségnormája. A költségnormák növekedé­sével azonos mértékben emel­kednek a lakosság által fize­tett térítési díjak is. Az in­gyenes ellátást nyújtó intéz­ményekben (például kórhá­zak) a kiadási többletet az állami költségvetés viseli. A munkahelyi étkeztetésben a vállalatok a költségemelke­dést. vagy annak egy részét, ha saját forrással rendelkez­nek, átvállalhatják. A sör fogyasztói ára átlago­san 15 százalékkal nő. Ezen belül például a 0,5 li­teres kőbányai világos ára 7,50-ről 9-re, a 0,5 literes Ki­nizsié 9,50-ről 10 forintra emelkedik. A háztartási tüzelőolaj ára 20 százalékkal, a literenkénti 4 forintról 4,80 forintra. Az éjszakai áram tarifája 50 szá­zalékkal, kilowattóránként 40 fillérről 60 fillérre emelkedik. Az építőanyagok közül át­lagosan 20 százalékkal emel­kedik a téglafélék, 30 szá­zalékkal a cement és a cse­rép, 11 százalékkal egyes ce­mentalapú termékek fo­gyasztói ára. A személygépkocsi fogyasz­tói ára — a beszerzési árak növekedése, miatt — átlago­san 6—7 százalékkal emelke­dik. Az áremelés az egyes tí­pusokat differenciáltan érinti. Például a Lada 1200 S típusú személygépkocsi ára 125 ezer­ről 134 ezerre, a Trabant Li- mousiné 69 ezerről 75 ezerre. A víz- és csatornadíjak dif­ferenciáltan emelkednek. Ez átlagosan családonként havi 10—15 forint többletkiadást jelent. (Az áremelés az álla­mi bérlakásokban lakókat nem érinti-) Nincs jogi akadálya a festmények visszakerülésének Remélhetőleg mihamarabb visszakerülnek Görögország­ból hazánkba a Szépművésze­ti Múzeumiból ellopott fest­mények, nemzeti vagyonunk értékes kulturális kincsei. Ha a ma Athénbe utazó magyar szakértők hivatalosan megerősítik, hogy valóban az elrabolt képeket találták meg, sor kerülhet a festmények kiadására. Miként dr. Valki László, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének vezetője az MTI munkatársának elmond­ta, ennék minden bizonyai nem lesz akadálya, hiszen mind­két ország aláírta azt a szer­ződést, amely a kulturális ja­vak illegális behoztalának, kivitelének és tulajdonátru­házásának megtiltásáról, illet­ve megakadályozásának mód­jairól intézkedik. E nemzet­közi dokumentumot elfogadta az UNESCO közgyűlése, s Magyarország és Görögország is ratifikálta. A megállapodás 7. cikkelye kimondja, hogy a szerződéshez csatlakozó álla­mok megtiltják a múzeumok­ból. világi és egyházi gyűjte­ményekből ellopott kulturális értékek 'behozatalát, s amennyi­ben ilyen műkincs kerül va­lamely országba, akkor annak az államnak a kérésére, amely a műtárgy eredeti, jo­gos tulajdonosa — elősegíti visszajuttatását. Természete­sen ehhez a visszaszolgálta­tást kérő államnak megfele­lően dokumentálnia kell, hogy valóban a tőle ellopott mű­kincsről van szó. Görögország és Magyaror­szág között egyébként ér­vényben van a kétoldalú pol­gári és bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés is, s ez ugyan­csak megfelelő keretet nyújt az igazságügyi együttműködés­hez. (MTI) A szabadáras élelmiszerek, iparcikkek és szolgáltatások árai vállalati döntések alap­ján, központi ellenőrzés mel­lett, a piaci viszonyok függ­vényében. az előző évek gya­korlatának megfelelően vál­toznak a továbbiakban is. Az 1984. évi népgazdasági terv előirányzatai szerint a lakosság pénzjövedelmei 8 százalékkal, ezen belül a bé­rek és keresetek 4,8—5,0 szá­zalékkal, a pénzbeni társadal­mi juttatások mintegy 12 szá­zalékkal emelkednek. A fo­gyasztói árintézkedésekkel összehangolva központi szoci­ális juttatást növelő intézke­désekre is sor kerül. 1984. január 1-től havi 70 forint kiegészítést kapnak azok a nyugdíjasok, nyugdíj szerű szociális ellátásban ré­szesülők, akiknek a nyugdíja, juttatása 1983 decemberében a havi 2 800 forintot nem ha ladta meg. A kiegészítést azok is megkapják, akiknek a nyug­díját, juttatását 1984. január 1. után állapítják meg, és an­nak összege nem éri el a ha vi 2 800 forintot. Egyidejűleg 1984. január 1- től havi 70 forinttal maga sabb lesz a nyugdíjak legki­sebb összege, a házastársi pótlék, valamint a pótlékra jogosító összeghatár, a meg határozott összegű szociális ellátás; ez utóbbinál az eltar tott hozzátartozóra járó ellá­tások összege is, továbbá a sorkatonák hozzátartozóinak járó családi segély. Január 1-től gyermekenként havi 70 forinttal emelkedik a családi pótlék és a gyermek után járó jövedelempótlék is. A gyermekgondozási segély összegét — a gyermekek szá­mától függetlenül — ugyan­csak 70 forinttal egészítik ki. A kiegészítés ugyanazon személy részére csak egy jog­címen jár. Ezt az érintettek — külön kérelem nélkül — már az 1984. január hónapra járó ellátásukhoz megkapják. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak juttatása havi 70 forinttal emelkedik. Az alapvető építőanyagárak emelkedése miatt az 1984. ja­nuár 1. után, megkötött la­kásépítési (-vásárlási) kölcsön (adásvételi) szerződéseknél az eltartott gyermekenkénti szociálpolitikai kedvezmény összege 30 ezer forintról 40 ezer forintra, a más eltartott családtagok utáni szociálpoli­tikai kedvezmény pedig 20 ezerről 30 ezer forintra emel­kedik. A hét 3 kérdése 1. Hogyan lehet összegezni a magyar véleményt a stock­holmi konferenciáról? A krónikásnak könnyű a dolga, mert előtte van a ma­gyar küldöttség vezetőjének, Várkonyi Péter külügyminisz­ternek a beszéde, az a szöveg, amely a stockholmi értekezlet szónoki emelvényén hangzott el. Ez az állásfoglalás az MSZMP Központi Bizottságá­nak / legutóbbi határozatára és a magyar kormány nyilat­kozatára épült. Lényege, hogy a Magyar Népköztársaság a kelet—nyu­gati párbeszéd fenntartására törekszik, kész például tár­gyalni európai atomfegyver­mentes övezetekről is. Érde­keltek vagyunk a biztonsági folyamat továbbvitelében ab- baih, amely helisinkiben kez­dődött, s madridban folyta­tódott. Stockholm jelentősége az, hogy először válik lehető­vé az európai biztonság kato­nai összefüggéseinek megvita­tása a 33 európai és a két észak-amerikai ország képvi­selőinek részvételével. A magyar vélemény meg­fontolt: tudjuk, hogy a stockholmi fórum nem he­lyettesíthet más fegyverzet­korlátozási tárgyalásokat, például az amerikaiak hibá­jából Genfben lehetetlenné vált tárgyalásokat a közepes hatósugarú nukleáris raké­tákról. De az is bizonyos, hogy a svéd fővárosban mosit újszerű és fontos lehetőségek adódnak érdemi tárgyalások­ra. Az úgynevezett bizalom- építő és biztonságerősítő in­tézkedések. amelyekről szó lesz, nem jelentenek önma­gukban leszerelést, mégis hoz­zájárulhatnak a fegyverkezési hajsza megállításához. A magyar diplomácia is arra törekszik, hogy Stock­holmban megállapodások szü­lessenek. Közösen kell fellép­ni a fegyverkezési verseny el­len, hiszen napjainkban a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alteratívája. Más út nincs. A békés egymás mellett élést célozzák a Varsói Szer­ződés országainak, közöttük Magyarországnak a közel­múltban előterjesztett javas­latai. A magyar külügyminisz­ter a stcokholmi konferencia szónoki emelvényét is fel­használta arra, hogy ezekre a javaslatokra emlékeztesse a részvevőket. i. Milyen eredménnj'el jártak a stockholmi kétoldalú eszmecserék? Nem túlzás azt állítani, hogy a világ figyelme külö­nösen aznap összpontosult a svéd fővárosra, amikor ott a szovjet és az amerikai kül­ügyminiszter találkozott. Gro- miko és Shultz között tavaly ősszel Madridban csak eay rövid ideig tartó, de annál fa­gyosabb légkörű, eszmecseré­nek nem mondható találkozó­ra került sor, amelyre a dél­koreai repülőgép-incidens nvomta rá bélyegét. Ugyan­csak amiatt tették lehetetlen­né egyes amerikai hatóságok a szoviet kihüevminisz+er részvételét az ENSZ közgyű­lésén, más években az alkal­mat adott a szovjet—amerikai kül ügyminiszteri találkozókra. Nos, most Gromiko és Shultz megbeszélése több mint öt órán át tartott, s már ez a tény is figyelemre méltó: — Gromiko tökéletes angol nyelvtudása miatt valószínű, hogy a fordítás nem vette el a tárgyalás időtartamának a felét... Természetesnek lehet venni, hogy csak szűksza­vú volt mindkét részről a tá­jékoztatás arról, mi is hang­zott el köztük. Annyit tudni csupán, hogy a kérdések tel­jes skálája szóba került. A minősítés: „őszinte, tárgysze­rű” volt. A légkör nem mond ellent annak, hogy a szovjet külügyminiszter nyomatúkkal fejthette ki, hogy Moszkva el­ítéli a reagani politikát. Vi­szont láthatóan megteremtő­dött a folytatás lehetősége is: Shultz jellemző módon sietett közölni, hogy októberben az ENSZ-közgyűlés újabb ülés­szakán ismét találkozni sze­retne szovjet kollégájával. Gromiko egész sor kétol­dalú eszmecserét folytatott a NATO-országok külügyminisz­tereivel, így'Genscher nyugat­német külügyminiszterrel, valamint a brit, az olasz, a spanyol, a belga, a holland és a kanadai diplomácia veze­tőjével. Egyesek, így például Genscher és a holand Tinde- rnans azt szűrték le, hogy a bécsi haderőcsökkentési tár­gyalások márciusi folytatása lehetségesnek látszik. 3 Milyen eredményeket ho­zott az iszlám csúcskonferen­cia? A mohamedán államvallá- sú országokat tömörítő isz­lám konferencia szervezete a héten négynapos csúcstalálko­zót tartott a marokkói Casa­blancában. A színhely megvá­lasztása is bizonyos „mérsé­kelt”, azaz Nyugat-barát szí­nezetet adott az állam- és kor­mányfők értekezletének, s ezt csak aláhúzta Szíria és Líbia államfőinek távolléte. A viták középpontjában az állott, hosy visszafogadják-e a szervezetbe Egyiptomot, amelynek tasságát annak ide­jén az Izraellel kötött Camp David-i megállapodás után függesztették fel. Most Ara­fat, a PFSZ elnöke lépett fel az egyiptomi bebocsáttatás ér­dekében. hivatkozva arra. hogy a kairói kormány min­denkor támogatta a palesztin ügyet... Az iszlám csúcsts’á1- kozó részvevői bizonyos fel­tételeket támasztottak, de a kairói kormány nyomban le­szögezte. hogy a szervezetbe való újbóli felvételéért cseré­be nem hajlandó semmilyen fe1 tételt e’fogadni. Egyébként a közel-keleti rendezés dolgában az iszlám országok továbbra is az 1982. szentemberi, úgynevezett fezi béketerv mellett állnak ki. Közös fellépéssel az ENSZ- ben új határozatot szeretné­nek elfogadtatni az 1967. no­vemberi híres határozat he­lyébe, amely — emlékezetes módon — a palesztin kérdést csak menekül tproblémán ok tekintette és nem írta elő valamennyi, Izrael által meg­szállt arab terület kiürítését. A másik nagy vitatéma az iraki—iráni konfliktus volt. Ezzel kapcsolatban a csúcs­konferencia úgy döntött: fel­szólítják a két országot, ves­senek véget a háborúnak és vonuljanak vissza, „nemzetkö­zileg elismert határaik mögé ” Ez az állásfoglalás azonban aligha iár gyors eredménnvel. hiszen Irán nem is vett részt a csúcstalálkozón, mondván, hogy a részvevők többsége elfogult Irak javára. A viták elhúzódása a csúcs- értekezlet egv nappal való meghosszabbítását vonta ma­ga után, fgy sem sikertilt azonban igazi eredménvekof felmutatóink a mohamedán állam- és korrr ínvfőknek. Pálfy József Tűz a Budapest Sport- csarnokban Szombaton, a kora délutáni órákban tűz keletkezett a Budapest Sportcsarnok árkád­ja alatt. A tűz átterjedt az épület alagsorának néhány helyiségére is, amelyben a küzdőtéri padlóelemeket tá­rolták. A nagy erőkkel hely­színre érkezett tűzoltóegysé­gek a tüzet rövid idő alatt el­oltották. Az előzetes becslé­sek szerint több millió forint kárral járó tűz során szemé­lyi sérülés nem történt. A tűzeset keletkezésének körül­ményeit a rendőrség és a tűz­oltóság szakértők bevonásával vizsgálja. Munkásőr-egységgyűlések (Folytatás az 1. oldalról.) át György Gáspár egységpa­rancsnoknak. Ezután Czene József, a bátonyterenyei vá­rosi jogú nagyközségi pártbi­zottság első titkára, György Gáspár egységparancsnok, La­katos Ernő és Soós Ottó kü­lönböző szintű kitüntetéseket adott át az egység élenjáró parancsnokainak, munkásőrei­nek, a szolgálatban eltöltött hosszú időn át kiváló munkát végző önként vállalt felada­tok végrehajtásáért. Felszólalt az egységgyűlésen Czene József, a bátonytere­nyei városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára, aki a terület 2800 párttagjának képviseletében köszöntötte a felfegyverzett munkásokat, értelmiségieket, akik önként vállalt pártmegbízatásuknak tesznek eleget. Majd a városi jogú pártbizottság nevében felmentette pártmegbizatásuk alól a most leszerelő munkás­őröket, s köszöntötte az es­küt tevő új munkásőröket. Szót kért az ünnepi egy­séggyűlésen Lakatos Ernő, aki elöljáróban az MSZMP Köz­ponti Bizottságának jókíván­ságát tolmácsolta az egység személyi állományának. Hoz­zászólásában azt hangsúlyoz­ta, hogy a magyar nép eddig is becsülettel végezte ország- és szocializmust építő mun­káját. Mint mondotta: szá­munkra az elmúlt negyed év* század olyan, amelyhez ha­sonlót ezer év alatt nem ért el a magyar nép. Ennek is köszönhető, hogy hazánk te­kintélyt vívott ki magának a nemzetközi életben. Szólt gaz­dasági eredményeinkről, az iparról és a mezőgazdaságról egyaránt. Külön hangsúlyozta a munkásőrök tevékenységét, akik a napi munka mellett végzik el szolgálati feladatai­kat. Nemcsak a bátonytere­nyei munkásőröknek szólt a következő kijelentése: Kívá­nom, hogy azt a fegyvert, amit megtanultak jól forgat­ni, csak a gyakorlótéren hasz­nálják, s ne kelljen élesre tölteni. Eredményeinket az ellenség elismeri, barátaink nagyra becsülik. Tehát, van mit védelmezni! Az úttörők köszöntése után ünnepélyes eskütételre ke­rült sor, ahol 20 ifjú munkás­őr tett fogadalmat a haza fegyveres szolgálatára. Varga Ferenc a leszerelők nevében nyújtotta át fegyve­rét most esküt tett munkásőr- társának, Tács Ferencnek, aki kijelentette: E fegyvert dol­gozó népünk védelmében bár­mikor használjuk, ha kell! Az ünnepélyes egységgyű­lés az Internacionálé hang­jaival ért véget. Borbély Sándor üzenete a rétságiakhoz NÓGRÁD - 1984. január 22., vasárnap Szombaton délután Rútsá­gon, az Asztalos János Műve­lődési Központban tartotta utolsó évadzáró munkásőr- egységgyűlését a rétsági Dó­zsa György nevét viselő mun- kásőregység. Az elmúlt évi munkát Kábái Zoltán egység- parancsnok értékelte, majd szót kért Varga József, a vá­rosi jogi nagyközségi pártbi­zottság első titkára. A külön­böző kitüntetéseket és jutal­makat Szoó Béla, a párt Nóg­nád megyei végrehajtó bi­zottságának tagja és Péter Balázs, a munkásőrség Nóg- rád megyei parancsnoka adta át A munkásőrség rétsági egy­sége hazánk közigazgatásának átszervezése után további munkáját a balassagyarmati munkásőrökkel össszevontan végzi. Ebből az alkalomból Borbély Sándor, a munkásőr­ség országos parancsnoka le­vélben üdvözölte a rétsági munkásőröket, a levél tartal­mát Gombos László, a mun­kásőrség országos parancsno­kának alosztályvezetője is­mertette. Borbély Sándor le­velében a többi között ezt ír­ja: „Szülőföldjük számon tart­ja az önök helytállását, azt, hogy amikor meggyőző szó mellett fegyvert is kellett fog­ni. a rétsági járás legöntuda- tosabb dolgozói a párt hívó szavára felsorakoztak a zászló alá. Nógrád megye dolgozói jól ismerik és becsülik azt a tevékenységet, amelyet a ter­melésben, a közéleti és a szol­gálati feladataik ellátásában teljesítettek. Fegyverbaráta­ink is mindig megbízható se­gítőtársakat találtak a rétsá­gi járás munkásőreiben. Mun­ka- és szakmaszeretetüket jelzi, hogy az egység szemé­lyi állományának többsége szocialista brigádban dolgo­zik. Példás munkájuk elisme­rését bizonyítja, hogy kima­gasló munkahelyi helytállás sáért a munkásőrök 51 szá­zaléka részesült Kiváló dol­gozó kitüntetésben. A politi­kai nevelésben, a kiképzés­ben végzett fegyelmezett, színvonalas munkájuk elisme­réseként 1978-ban átvették a legjobb egységnek járó ser­leget. Szülőföldjükön elismerően szólnak arról, hogy a mun­kásőrök 1983-ban is sokat tettek a bölcsődék karbantar­tásáért, a járdaépítésekért, a KRESZ-park létrehozásáért és mintegy 11 ezer óra tár­sadalmi munkát teljesítettek lakóhelyük gyarapításáért. Ki­emelkedően helytálltak társa­dalmi kötelességeik teljesíté­sében. nagy számban ott van­nak a közélet posztjain, nagy szeretettel foglalkoznak a fia­talokkal. Legyenek büszkék ezekre a sikerekre, s kérem, hogy a továbbiakban is ilyen hűen szolgáljanak". Az országos parancsnok le­velében ezután köszönetét mondott az irányító pártbi­zottság. a pártszervezetek fi­gyelméért a korábbi mun- kásőrparancsnakok tevékeny­ségéért. A két ünnepélyes munkás- őr-egységgyűlés az Internaci- onálé hangjaival ért véget. Rétságon fővárosi művészek szórakoztatták az egységgyű­lés személyi állományát, a meghívott vendégeket Somogyvárl László I

Next

/
Thumbnails
Contents