Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-22 / 18. szám

VTLAG PROTETÄRJAT tPTEÍTT NOGRÁD AZMSZMjf» MOO.RÁO MEGYEI BIZOTTSÁGA <ES A' MECVEf TANÁCS LAPJA XL. ÉVF., 18. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. JANUÁR 22., VASÁRNAP Magyar ás szovjet fogyasztási cikkek cseréje Az idén tovább bővül a magyar és a szovjet fogyasz­tási cikkek külkereskedelmi cseréje. A Szovjetunióba irá­nyuló exportunkban a gép­ipari. könnyűipari, mezőgaz­dasági, élelmiszeripari fogyasz­tási cikkek aránya eléri az éves kivitel 36 százalékát. Az importban ez a hányad ki­sebb, hiszen a legjelentősebb részarányt az energiahordo­zók. ásványi termékek és egyéb nyersanyagok képvise­lik. A behozott termékek kö­zött azonban számos fontos fogyasztási cikk is szerepel. 1984-ben 27 400 személygép­kocsi érkezik a Szovjetunió­ból, ezek közül 25 500 Lada személyautó. Motorkerékpáro­kat, varrógépeket, hűtőgépe­ket, zsebszámológépeket, ke­rékpárokat is szállítanak a szovjet partnerek. Emellett 1984-re mintegy 500 ezer ton­na cement. 129 ezer köbméter éDítőfa, 800 ezer köbméter fenyő fűrészáru és 70 ezes tonna finomított só szállítá­sára vállalkoztak a szovjet vállalatok. Ezeknek a termé­keknek nem kis része szintén a lakosság igényeinek közvet­len kielégítését szolgálja. Az Artex Külkereskedelmi Vállalat a közelmúltban Moszkvában nagyszabású ki­állítást rendezett, melynek eredményeként mintegy 7 millió rubeles új szerződést kötött sportszerek eladására. A vállalat az idén Kisinyov- ban rendez kiállítást, ahol legkeresettebb bútorait mutat­ja be. A magyar vállalat vá­sárol is szovjet bútorokat, az idén mintegy másfél millió rubelért. A Hungarotex és — a múlt évben alakult leányvállalata — a Tricotex exportja szá­mára is meghatározó a szov­jet piac. A termelőkkel együttműködve mind nagyobb gondot fordítanak arra, hogy szebb és divatosabb ruházati cikkeket és méterárut kínál­janak partnereiknek. A Hun­garotex és a Trikotex szak­Tél a mezőgazdaságban Régen elmúlt az az idő, amikor telente úgyszólván té­li álmukat aludták a mező- gazdasági nagyüzemek, mert a jószágok ellátásán kívül nem­igen akadt más tennivaló. Napjainkban ezekben a hóna­pokban is nagy szükség van minden kézre, hiszen a ter­melés — a szántóföldi mun­kák kivételével —•. egész esz­tendőben folyamatos. Hogy mivel foglalkoznak ezekben a hetekben a gazdaságban, ar­ra álljon itt két rövid infor­máció. A ceredí termelőszövetkezet elnöke, Simon István a közel­gő zárszámadási munkálato­kat említi először, ami telje­sen érthető, hiszen egy esz­tendőről kell hamarosan szá­mot adni. Csaknem ilyen fon­tos tennivaló — még mindig a házon belül — annak a fél- intenzív husmarhaprogram- nak a kialakítása, amelytől sokat várnak a következő években a cerediek. Bőven ad munkát az állat- tenyésztőknek a most 15-én megKezdődött bárányozás. Na­ponta száznál is több apró gyapjas látja meg — ha nem is a világot — de az akiok belsejét. Ennek azért is örül­nek a gazdák, mert így ép­pen húsvétra lesz belőlük ke­lendő exportcikk. A (öbb mint 3300 hektárnyi erdőben — ennyi tán egyet­len más termelőszövetkezet­nek sincs az országban — év elejétől folyamatosan vágják a fákat. Az igyekezet nyil­vánvaló, ez évben csaknem 12 ezer köbméternyit kell kiter­melni és feldolgozni. Jól haladnak a gépjavítás­sal és megkezdték a már hasz­nálaton kívüli mezőgazdasági gépek, eszközök értékesítését. J5z utóbitói részben a „körlet­rend” javul, részben — és ez sem mellékes — némi pénzre is számítani lehet. A pásztói Mátraaljai Álla­mi Gazdaságból Radics János üzemgazdász adott tájékozta­tót. Mint megtudtuk, itt is az év értékelése az egyik legfon­tosabb tennivaló. Ezekben a hetekben a gépi könyvelők „aratnak”, akik öten felvált­va dolgoznak a három köny­velőgépen, néha bizony nyúj­tott műszakban. Szó volt két műszakról is, de mindinkább úgy tűnik, így is megbirkóz­nak ezzel a nehéz feladattal. A hécen négy FIAT-traktor érkezeti, a gazdaságba, ezek bejáratását végzik a legkép­zettebb szakemberek. Kollé­gáik viszont már előre dol­goztak a múlt héten, amikor 300 hektárnyi területet tár­csáztak meg a tavaszi borsó­vetéshez. A korai munkákhoz szüksé­ges gepeket már előkészítet­ték. így ugrásra készen áll­nak a tavaszi induláshoz. Ez ugyan még kissé odébb van, de a mai kiszámíthatatlan időiárás minden meglepetésé­re fel kell készülni. Országos konferencia a munkásosztály kialakulásának történetéről „A munkásosztály kialaku- • Tása Középkelet-Európá­ban” címmel országos konfe­renciát rendez Győrött janu­ár 26—27-én a Magyar Tör­ténelmi Társulat, az Országos Pedagógiai Intézet és a Győr- Sopron megyei Tanács. Az eszmecsere tudományos jelen­tőségéről szólva a szervezők elmondották: jóllehet a mun­kásosztály és a munkásmoz­galom története szoros össze­függésben áll. de a kettő nem azonos. A munkásmozgalom­történetnek az eddigieknél szélesebb értelemben vett tu­dományos művelése nem képzelhető el anélkül, hogy a kutatók ne tárnák fel a mun­kásságnak mint osztálynak a kialakulását, fejlődését. Ezt szolgálja e tanácskozás is. A munkásmozgalom-törté­nettel foglalkozók figyelme az 1970-es évektől mindinkább az osztály kutatások felé for­dult, de a vizsgálódások máig kevés sikert hoztak. A győri tanácskozás feladata az eddig elért eremények részletes elemzése, az elmaradás okai­nak feltárása, a módszertani követelmények tisztázása, és mindezek alapján a kutatási célok kijelölése, a további munkálatok előmozdítása. A kétnapos konferencián kilenc szakember tart elő­adást a magyar munkásosz­tály kapitalizmus kori törté­netével kapcsolatos kutatások eredményeiről, tanulságairól. emberei az év első hónapjai­ban már az 1985. évi kínála­tukat mutatják be partnere­iknek, ezt követően Moszk­vában kereskedelmi bemuta­tókon véglegesítik az 1985-ös igényeket. Ugyanakkor az újabb beszerzési lehetőségek­ről is tájékozódnak a ma­gyar vállalat szakemberei. A Hungarotex elsősorban gyapot, műrost és kender alapanya­gokat importál a szomszédos szocialista országból. A fogyasztási cikkek for­galmának bővülését mind in­kább elősegítik a határmenti, illetve áruházi cserék. A Konsumex Külkereskedelmi Vállalat a múlt esztendőben határ-menü árucsere kereté­ben összesen 4 millió rubel értékben exportált, illetve importált fogyasztási cikke­ket. A behozott termékek lis­táján hűtőszekrények, por­szívók, kerékpárok, játékok szerepelnek, emellett jelentős mennyiségben vásároltak hal­konzervet, fagyasztott halat, italokat, így pezsgőt és vod­kát. Cserébe a magyar válla­latok elsősorban húskonzer­vet, italokat és friss zöldsé­get, gyümölcsöt és kozmeti­kumokat szállítottak. A ter­vek szerint ez a forgalom az idén mintegy 50 százalékkal bővül, s eléri a 6 millió ru­belt. Lendületesen fejlődik az áruházi csere is. Kezdetben a moszkvai GÜM áruház vál­lalkozott ilyen akció lebonyo­lítására, a múlt esztendőben bekapcsolódott egy-egy lenin- grádi, odesszai és tallinni áruház is. Az idén a tervek szerint rigai és bakui áru­házakkal is megszervezik a cserét, amelyben a magyar partner a Centrum Áruházak. Áruházi csere keretében a múlt esztendőben mintegy 3 millió rubel értékben forgal­maztak termékeket, az idén mintegy 4 millió rubeles for­galomra számítanak. Üisnepi iBunkásőr-sgységgyűfés iáiinyterenyén és Rétságon Borbély Sándor üzenete A bátonyterenyei munkásőr-egységgyűlésen felszólalt Lakatos Ernő, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályvezetője. A megyei parancsnokság élen járó egységének ki­járó vándorserleget Péter Balázs, a megyei munkásőrség parancsnoka adta át György Gáspár egységparancsnoknak. Az egységgyűlés előtt húsz új munkásőr tett esküt, me^ lyet a párt nevében Czene József fogadott. Fotó: Bábel Tegnap tovább folytatódtak megyénkben az ünnepélyes munkásőr-cgységgyűlések. Bátonyterenyén a harisnyagyár nagytermében gyülekeztek a Nógrádi Sándor nevét viselő munkásőregység tagjai, a hozzátartozók nagy csoportja. A vezényszó, a Himnusz hangjai után Bodor József, a bátony- tercnyei városi jogú nagyközség pártbizottságának titkára, az ünnepi egységgyűlés levezető elnöke köszöntötte az egy­ség személyi állományának valamennyi tagját, a hozzátar­tozókat, a meghívottakat, közöttük Geczi Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Nógrád megyei pártbi­zottság első titkárát, Lakatos Ernőt, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjét, Zsuffa Miklóst, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, Soós Ottót, a munkásőrség országos parancsnoki tanács tagját, a Horsod- Abaúj-Zemplén megyei munkásőrség parancsnokát, a vá­roskörzet üzemei párt-, állami, gazdasági egységeinek ve­zetőit, a társ fegyveres testületek képviselőit. A bátonyterenyei munkás- nők tett jelentést. A többi őrök elmúlt évi munkájáról között kijelentette: György Gáspár egységparancs- — Egységünk az 1983-as évi KlSZ-kísérlet Négrádben: a kisSeleplések művelődési házainak áj irányítása Hat Nógrád megyei kistele­pülés — Cserháthaiáp, Gal- gaguta, Nógrádsipek, Feliső- petóny, Erdőkürt és Csécse — művelődési háza a KISZ Nóg­rád megyei bizottsága kezde­ményezésére, a Nógrád me­gyei Tanács, a KISZ KB és az Országos Közművelődési Tanács támogatásával a helyi KISZ-szer vezetek igazgatása, alá kerül. A méltán új típusú társadalmi irányítást az if­júsági szervezet egész tagsá­ga végzi rendszeresen megtar­tandó tanácskozásain. Átveszi mindazon költségvetési tá­mogatások, bevételek kezelé­sét, amelyek korábban a he­lyi tanácsi kirendeltséghez, illetve a művelődési ház ve­zetőjéhez folytak be. Közösen dönt a ház vezetőjének, al­kalmazottainak kinevezésé­ről, tiszteletdíjáról, béréről, dönt ezenkívül nemcsak a költségvetési aryagi eszközök, de a saját bevételek felhasz­nálásáról is. Ez a tervezett új jogkör jelzi, hogy az új típu­sú társadalmi irányítás mű­ködése a vállalkozás elemeit is magába fogadja. Ami a gyakorlatban például azt, is jelentheti, hogy a működés- fenntartás anyagi eszközeinek biztosítása mellett a kollektív vezetőség különdíjazásban részesítheti egy-egy sikeres program ötletének szerzőjét, a kivitelben, a szervezésben es lebonyolításban kitűnt szemé­lyeket. Ügy is dönthet, hogy a bevételt, vagy egy részét fej­lesztésre költi. Szintén újítás­nak számít az az elhatározás, h >gy a nyári szabadságolások, mezőgazdasági kampánymun­kák idejére — amikor a köz­ség lakóinak úgy sincs ideje, vagy módja előadások, műso­rok Látogatására —, a műve­lődési házat az idegenforga­lom fellendítésére hasznosít­ják. Az arra alkalmas ter­mekben, helyiségekben főleg fiatal „hálózsákos” turisták­nak olcsó, húszforintos szál­lást adnak. Más községekben azt tervezik, nyári táborozás­ra meghívják a színművésze­ti főiskola egy-egy osztályát (erre már volt példa), akik próbáikhoz nemcsak ingyen használhatják a művelődési intézményt, de házaknál in­gyen vagy nagyon olcsón szál­lást. ellátást is kaphatnak. A táborozás végén megtartott előadásuk bevétele is a színi­növendékeket illeti. Cserébe — az utazási költségek meg­térítése ellenében — téli elő­adásokat adnak a községben. A Nógrád megyei fiatalok kezdeményezése több szem­pontból is figyelemre méltó. A kísérletre kijelölt hat kis­település státusa: társközség; amelyből a legtöbb intézmény „kivonult”. A fiatalok vállal­kozásától a kissé magukra maradt társközségek közössé­gi életének feltámadását vár­ják; miközben a fiatalok ta­núságot tehetnek arról is, hogy képesek a .település egész lakosságának érdekeit szolgál­ni. Számítanak arra is, hogy a kezdeményezéshez csatla­koznak az idősebb generációk képviselői is, ami viszont ma­gával hozhatja a régi hagyo­mányok, mulatságok, népi já­tékok feléledését A hat Nógrád megyei kis­település új típusú irányításá­nak bevezetésére még az év első felében sor kerül. Addig is adminisztratív, szervezési, pénzügyi feltételeinek meg­teremtésén munkálkodnak Salgótarjánban és Budapes­ten. A megyei tanács például háromhetes elméleti és gya­korlati . tanfolyamot tart az új művelődési irányításban érdekelt szakembereknek, fia­taloknak, a Budapesti Népmű­velési Intézet, a művelődési intézmények jelenlegi műkö­dési szabályzatának a kezde­ményezéshez alkalmazkodó módosításán dolgozik. Készül az a kutatási program 's. amelynek megvalósítása nyo­mán közkinccsé válnak a nóg­rádi fiatalok kísérletének ta­pasztalatai, tanulságai. tevékenységével a párt politi-J kája megvalósításában a min­dennapi feladatokhoz igazodott! Híven a munkásosztály tár­sadalmilag szervezett önkén­tes fegyveres testületnek több mint negyedszázados hagyo­mányaihoz, munkásőri tevé­kenységünkben egyszerre va­lósítottuk meg a szocializmus építésének és védelmének kö­vetelményeit. Ezért természe­tes, hogy nálunk a munkásőr­ségben is a gazdasági építő­munkában történő helytállás került előtérbe, s közben to­vább erősítettük harckészsé­günket és teljesítettük szol­gálati feladatainkat. Az egységparancsnok ezután arról számolt be, hogy a munkásőrök hogyan álltak helyt a kiképzésben és a ter­melőmunkában. Elmondotta, hogy a munkásőrök közül a fizikai dolgozók 80 százaléka többszörösen kitüntetett szoci­alista brigád tagja. A szemé­lyi állomány 93 százaléka a munkahelyen, vagy a lakóte­rületen rendszeresen szerve-, zett politikai oktatásban vesz részt. De jó a hangulat a munkásőri foglalkozásokon is, amire a lelkes végrehajtás volt a jellemző. Ez kifeje­ződött abban, hogy javult a foglalkozásokon való megje­lenés aránya, ami elérte, sőt meghaladta a 92 százalékot. Itt jelentette ki: Külön büsz­kék vagyunk egységünk el­látórajának állományára, akik a versenymozgaimon belül az 1983. évi munkájukat értékel­ve elnyerték „A megye leg­jobb ellátó szakalegysége”. ki­tüntető címet. Az egységparancsnok a je­lentés további részében az 1984. évi feladatokról szólt, s mint mondotta: Elsőrendű fel­adatunknak kell tekintenünk közel négy évtizedes vívmá­nyaink megőrzését és tovább­fejlesztését. A jelentéstétel után Hegyi Sándor, az egység parancsnok­helyettese a különböző paran­csokat ismertette. Ezek közül is kiemelkedik, hogy a szocia­lista versenymozgalomban a bátonyterenyei egység elnyer­te a megyei parancsnokság élenjáró egysége kitüntető cí­met a velejáró vándorserle­get és oklevelet, amelyet Pé­ter Balázs. a munkásőrség megyei parancsnoka adott (Folytatás • 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents