Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-20 / 16. szám
Mit szeretnénk, stílre van reális lehetőség? Ä külső és belső körülmények kényszerítő hatására a szakszervezeti munkában, annak megújulásában, a különböző .érdekek ütköztetésével, a munkahelyi demokratizmust megtestesítő fórumokon is igen helyesen, a címben említett sorrendnek megfelelően formálódnak és formálódtak a gondolatok, kívánságok, a rövidebb és hosz- szabb távú célok elérése érdekében. Vagyis az élet minősége, tartalma, a már ismert kényszerintézkedéseket is számba véve attól függ, amit Reviczki László, az SZMT tagja, a Volán 2. sz. Vállalat szakszervezeti bizalmija, a testület legutóbbi ülésén így fogalmazott meg: a béremelés mértéke, nagysága, ideje, életszínvonalunk védelme minden esetben a hatékonyságban jelentkező eredmények függvénye. Az előbbiek nemcsak a béremelésre, hanem az élet minden területére érvényesek. Sikere az első lépések helyes megtételével függ alapvetően össze. A címben említett magvas gondolatra kell úgy válaszolni a idén, úgy meghatározni a feladatokat, hogy abban tükröződjön a dolgozók döntő többségének véleménye, álláspontja, kritikája, az elképzelések sorrendiségére vonatkozó kívánsága, a sikerhez vezető feltételek, követelmények és elismerések rendszere. Ennek ad méltó keretet és gazdag, sokirányú kibontakozást az éves tervkészítésben való részvétel, mint a munkahelyi demokrácia egyik, talán legfontosabb megnyivánulási formája. A vállalati tervek és munkahelyi feladatok kialakítása során vajon hol és milyen változások történtek a tervezés demokratizmusában, a dolgozók ez irányú tevékenységében, a mit szeretnénk és mire van lehetőség kérdés megválaszolásában? Az elmúlt évi tapasztalatok szerint, szélesebb körben bonyolították le az előzetes tervkonzultációval kapcsolatos vitákat, azaz több fórumán ismertették a gyárak vezetői elképzeléseiket, a szükséges tennivalókat. Kezdeti lépések történtek a gyáregységek, telephelyek státusának megíté- sélében, mivel néhány vállalati központ — Ganz-MÁVAG, FÜTÖBER — már előzetes tervjavaslatokat kért a gyáregységek vezetőitől, dolgozóitól, amelyeket kisebb-nagyobb változtatással, a vállalati terv alkotó részévé formáltak. A szakszervezetek fokozottabb figyelmet fordítottak a különböző tervfejezetek összhangjára, azok megalapozottságára- A bizalmiakon keresztül tájékoztatták a dolgozókat a célkitűzésekről, a termelési eredményekkel összefüggésben álló érdekeltségi alapokról, lehetőségekről. Fokozott törekvés jellemezte a tervfeladatok kisebb egységekre, — üzem, gyárrészleg, műhely — való lebontását, s ezzel együtt az önálló termelési egységek kialakítását és működtetését. Amennyiben év közben szükség volt a terv módosítására, arról időben tájékoztatták a szakszervezeti bizottságokat, tisztségviselőket. w Mi jellemzi eddig az 1984. évi tervezőmunkát? Az, hogy az időben beindított elképzelések kialakításában a szakszervezeti tisztségviselők több csoportban hallatták szavukat, mondták el véleményüket. A térvezéssel kapcsolatos testületi munka előkészítése, majd ezt követően a téma tárgyalása, javuló színvonalat tükröz. Az egybehangzó vélemények szerint a gazdasági vezetők által kialakított tervek ugyan feszítettek, de teljesíthetők. Ez egyúttal a minimális programot is jelenti. A tervek és a munkaver- seny-célkitűzések egyeztetése során a testületi állásfoglalások megfogalmazták a túlteljesítéssel kapcsolatos igényeket, a feltételeket, a többlettel járó anyagi és erkölcsi elismerést. Bár a bér- és szociálpolitikai elképzelések nem elégítenek ki minden igényt, a legfontosabb központi. célok megvalósítását azonban elősegítik. Az idei tervek közül néhányat már a bizalmitestületek elfogadtak, egy részüket még csak a szakszervezeti bizottságok véleményezték. Több helyütt most folyik a szak- szervezeti csoportok állásfoglalásának összegyűjtése. Néhány termelő, gazdálkodó egységnél viszont ma még csak az egyzetetésnél tartanak. Mivel a tervkészítésben az egész kollektíva jelenét, sőt a jövőjét is befolyásoló fontos kérdésről van szó, a szak- szervezeti bizottságoknak vigyázniuk kell arra, nehogy zavarba hozzák őket a gazdasági vezetők, azaz ne hagyják, hogy az utolsó pillanatban kényszerítsék ki állásfoglalásukat. A felelősségteljes, megalapozott véleménynyilvánítás megkívánja, hogy a szakszervezeti' bizottságok ne sajnálják az időt véleményük kialakítására, a csoportok, a tervek és a szakszervezeti bizottság állásfoglalását megismerő véleményező tanácskozásokra. Megszívlelendő az az észrevétel is, mely szerint a tervezésben nem kapott megfelelő hangsúlyt a belső tartalékok feltárása, az ilyen jellegű feladatokra való mozgósítás. Vigyázni kell arra, hogy a fórumok összehívása ne legyen rohamjellegű. Az eddiginél nagyobb feladatot kell kapniuk a szakszervezeti bizottságok mellett működő közgazdasági munkabizottságoknakA széles körű eszmecserére azért van szükség, hogy a véglegesen elfogadott feladatok visszaigazolása előtt a cselekvésre, tettre kész dolgozók a magasabb követelmények ismeretében, a kívánt helyre tegyék a mércét, jelezve azon szándékukat, hogy nem csak megértették, tudomásul vették, azonosultak a magasabb követelményekkel, hanem annak megfelelően cselekszenek is. M ert a címben említett kérdésre: mit szeretnénk, mire van reális lehetőségünk, adandó, méltó és egyetlen válasz, a jövőben még jobban, mint eddig a termelés-gazdálkodás hatékonyságának növekedésében dől el. Ennek érdekében szükséges az egyén és a közösség javát szolgáló tettek sokaságát, a nap minden percében, magasabb szinten megismételni. — venesz — A robotok új X hagyományos ipari robotok egyik határozott hátrányát fogja leküzdeni a duis- burgi egyetemről Helmut Schwarz professzor egy folyamatirányítási és -szabályozási technikai programmal. amely „kitérő mozdulatokat” is alkalmaz. Eddig lehetett ugyanis sok karja a robotoknak és ezek programszerűen és súrlódásmentesen tudtak mozogni abban a térben. amelyet el tudtak érni, cte esak akkor, ha a környezetük változatlan maradt. Ha azonban mondjuk munkadarabok vagy emberek kerülgenerációja tek a mozgáskörzetükbe. ez komolyan megzavarhatta a termelési folyamatot, és emberekre nézve még veszélyessé' is válhatott. Ezért Schwarz szerint a robotok következő generációja, amelynek fel- használása már a közeljövőben szükségessé válhat akár kis szériáknál is, olyan szenzorokkal lesznek ellátva, mint a televíziós kamera vagy a távolságérzékelő, amelyek egy mikroszámítógéppel ösz- szeköíve a robotnak elegendő döntési szabadságot tesznek lehetővé a mindenkor szükséges kitérő mozdulatok elvégzésére. Ritmusadó és repülés Az NSZK-ban több tízezer ember visel ritmusadot (pacemakert) a bőre alatt, hogy beteg szívük segítségére legyen a szabályos működésben. A legújabb vizsgálatok kiderítették, hogy valamennyien utazhatnak repülőgépen. Sem a ritmusadók nem befolyásolják a repülőgép elektronikus berendezéseinek működését, sem az utóbbiak nincsenek zavaró hatással a ritmusadókra. A repülőtereken rendszeressé vált motozások során azonban a ritmusadóval élő személyeknek tanácsos óvatosnak lenniük Számos repülőtéren ugyanis minden fémet észlelő sugarakkal tapogatják le az utasokat, s ezek a nagy. frekvenciájú elektromágneses sugarak megzavarhatják a ritmusadók működését. Igaz, a , zavar csak pár pillanatig tart, Utána a készülék ismét kifogástalanul működik; mégis azt javasolják, hogy akik ritmusadót viselnek, ne vessék alá magukat ilyen ellenőrzésnek, hanem a számukra külön felállított motozóhelyen jelen tkezzenek. Hatékony ösztönzés a bútorgyáriján üinasífő forintok — A minőségi prémiummal kapcsolatban felhívtuk az üzemvezetők figyelmét, hogy ez nem a megjelenésért járó pénz! — fejtegeti Hely László főmérnök. — Azaz ne fizessék ki a hétezer forintos keret egészét, ha nincs mögötte tényleges minőségjavulás. És valóban: az első hónapban 3 ezer, a másodikban 2 ezer forintot használtak föl csupán. Természetesen minden ilyen megtakarítást év véigén a. dolgozóknak fizetünk ki. Csak azt akartuk élérni, hogy ez a minőségi prémium a hatásában ne híguljon fel... Kevesebb a strigula A jobb minőségié való anyagi ösztönzéssel kísérletezik néhány hónapja a balassagyarmati Ipoly Bútorgyár. Legnagyobb üzemében, a bútorgyártó részlegben havi hétezer forintot oszthatnak ki — konkrétan brigádra, illetve személyre lebontott világos követelményeik alapján — a jó minőséget produkáló dolgozóknak. — Rokonszenves döntés-e, hogy eddig egyszer sem használták föl a teljes keretet? — Ebből a szempontból közömbös, mert minden dolgozó és brigád a saját követelményeit és prémiumlehetőségeit isméin, és ellenőrizni tudja, hogy mit teljesített. Eddig inkább nagyvonalúak voltunk a kifizetésben — mondja Olexa Miklós üzemvezető —, mert. azt akartuk, hogy az emberek lássák: tényleg van értelme a figyelmesebb munkának. Hogy a megcsillantott lehetőség eddig volt-e hatással a minőségre, ezt a javítással foglalkozó emberek tudják jól megítélni: előttük gyűlnek össze a részleges vagy végleges selejtek. — Van javulás november óta — közli Fenyvesi János, a javítók brigádvezető je. — Kevesebb a javítani való munkadarab. Ezt nem annyira naponta, hanem inkább hetente vagy havonta tudjuk jól felmérni. Strigulázzuk a hibáikat, és hó végén Összesítőnk. Látható, hogy a régihez képest kevesebb a strigula. Büntetni, ha van kit Egy négytagú brigádnak, ha a lehető legioöban dolgozik, havi 1120 forint minőségi prémium jut. Hugyecz János eP ismert tagja egy ilyen brigádnak; ő eddig egyszer, decemberben kapott 200 forint minőségi prémiumot, mivel jó . minőségben végezte az éllezárást. Számít-e valamit az a havi 200 forint? — Igen, ösztönöz a rta-l gyobb alaposságra, arra, hogy jobban odafigyeljen az ember — bólint a szikár fiatalember. — Nemcsak a megfcapha-' tó pénz ösztönöz, hanem az is, hogy tudjuk: ha egy adott mennyiségnél több selejtet okozunk,' akkor mi fizethetünk. Mint kiviláglik, eddig is érvényben volt a kártérítés lehetősége, de nemigen fizettettek ilyet a vezetők, mert nem volt „sportszerű”, hogy csak a büntetés lehetséges, a jutalmazás nem. — Büntetni lehet, de csak addig, amíg van kit — fogalmazza meg az alapvető tételt Olexa Miklós. — Az a gyakorlat alakult ki, hogy „ne büntessünk, mert az illető, beadja a felmondását”. Kérdés, hogy a fokozott alaposság mennyire kifizetődő a kétkezieknek. — Ha azt nézzük — így Hugyecz János —, hogy a minőségi prémium mennyivel több figyelmet követel, lehet, hogy a dolgozó nem nyer. Mert ha jobban figyel, kevesebbet termel. Így a teljesítménybértől esik eL — ön milyen minőségi premizálást javasolna? — Én először azt javasolnám, hogy a hétéves, kimerült gépparkot újítsuk fel. Teremtsük meg a jó minőség műszaki feltételeit, és azután követeljünk az emberektől. A/ gyárban az utóbbi években sikerült megvalósítani a hangoztatott követelményt: a nagy értékű gépek hatékony kihasználását. Két-három műszakban működtek a masinák. Látszik, is rajtuk. — Mind nyugati gép — tud-’ juk meg az üzemvezetőtől! — Az évi másfél millió forintos allkatrészimpart-fceret édeskevés. Barkácsolunk áülandó- an. Nemrég horribilis összegért megbíztunk egy hazai vállalatot egy gép felújításával. Neki is fogott, de a munka felénél az ő alkatrészeik is elfogytak. — Mit tanácsolna e körülmény ismeretében? — szöge J zödiik a kérdés Hugyecz JáJ nos mellének. Megtanulta a harci mesterséget Emlékezés Kulich Gyulára Kulich Gyula 1942 elején még nem tombolta ki magát a tél, s a szegedi Csillag börtön zárkáiban meg különösképpen hideg volt. Az új fegyenc ajtaja fölé az ügyeletes őrmester kifüggesztette a krétafeliratos táblát: Kulich Gyula, sz. 1914. I. 20. — 8 év fegyh. Igaz, hogy előzőleg — két- esztendei vizsgálati fogság után — három és fél évre ítélte a törvényszék, de a Magyar Királyi Kúria újra tárgyalta az ügyet. — Megbánta tettét? — kérdezte tőle a bíró, mire Kulich Gyula így válaszolt; — Semmit nem bántam meg. Hazám függetlenségéért és az igaz ügyért harcoltam... Nyolc évi fegy- házra ítélték az OIB titkárát, aki bírái fejéhez vágta az ítélet után: „Nem ér már meg ez a rendszer nyolc évet!” Küzdelmes, harcos élet jutott osztályrészéül. Édesapja Békéscsabán volt szabómester, s egyéves korától Gyula is ott élt, ott nőtt fel. Édesanyja négy gyermeket — három fiút és egy lányt — nevelt fel egymaga, miután férje, Kulich Mihály 1923-ban meghalt. De a kis, törékeny, szívós asszony zokszó nélkül vállalta: becsületes emberré neveli gyerekeit, akiket mosással, vasalással tartott el — ugyanúgy, ahogy József Attila. Mama című versében olvashatjuk. Gyula egész korán a család támasza lett. A nyári szünidőben 12 éves korától kőműveseknek segített, s bár végig kitünően tanult, a négy polgárinál többre nem futotta, mert kellett minden fillér a család megélhetéséhez. Ö is szakmát tanult: egy kis szabócéghez szegődött el inasnak. A csabai munkásotthonban csakhamar népszerű lett a fiatalok között. Lányok, fiúk csoportosultak köréje, s vanárnaponként együtt jártak kirándulni a környékre. Nehéz évek voltak ezek, nem volt. munka sem a férfi-, sem a nőiszabó-szakmában. Gyula 1934 kora tavaszán Pestre jött szerencsét próbálni. A Józsefvárosban egy kis szabóságban kapott munkát, s így került a VIII. kerületi ifik közé. Németországban akkor már hatalomra került Hitler, s a fasiszták gyorsuló ütemben készültek a háborúra. A pesti munkásfiatalok meg a háborúellenes harc tudományát tanulták. A könyvek iránt fogékony Gyula német nyelvű Lenin-kötetet kapott egy idős munkástól. Már egészen jól haladt a némettel, s így világosan megértette Leninnek a fiatalokhoz intézet útmutatását: „Nemsokára nagy leszel, fegyvert adnak majd a kezedbe. Vedd el és tanuld meg alaposan a harci mesterséget. Proletárok számára ez szükséges tudomány. Nem azért, hogy saját testvéreidre, más országok munkásaira lőjj, hanem azért, hogy saját országod burzsoáziája ellen harcolj ...” A fiatal Kulich elvette a fegyvert, amelyet a munkás- osztály tanítói és vezetői nyújtottak neki: megtanulta a harci mesterséget. Az osztályharcos fiatalok nagy. győzelme volt, amikor az Országos Ifjúsági Bizottság titkárává őt választották. Sikeres akciók indultak a fiatalok vasárnapi leventéztetése ellen; illegális csoportokat szerveztek; röpiratokat terjesztettek. Kulich Gyula pedig e mozgalmas hónapokban, években is mérhetetlen szorgalommal tanult, képezte magát elméleti szinten és az általános műveltségben is. Kitűnően kihasználta azokat a hónapokat, amelyekben nem dolgozhatott: ilyenkor különösen tervszerű és kemény önképzést írt elő magának. Két nyelvet, a németet és a franciát önerőből sajátította el, vasszorgalommal, s hihetetlen nagy akarattal. Mint az illegális párt megbízottja, 1939-ben Zürichben járt, ahol átvette a magyár pártvezetés utasításait. Hazatérve fokozott lendülettel vetette bele magát a munkába. Marxizmust tanulni és a legjobb fiatalokat kommunistává nevelni — ez volt a cél, amely az ő és társai szeme előtt lebegett. S mindezt úgy végeztek, hogy- illetéktelenek lehetőleg sie sejtsenek meg belőle semmit. Előfordult, hogy a vasasszékház nagytermének négy sarkában négy munkacsoport tanulmányozta például a Kommunista Kiáltványt, mégpedig úgy. hogy ha belépett a terembe egy nem- kívánatos személy, az könyvük felett Karl Renner A Du- na-medence gazdasági problémái című politikailag meglehetősen ártatlan _ művének fedelét láthatta. Egy forradalmár töretlen útját szakította meg Horthy vezérkari főnöksége, amikor 1940 elején több mint százötven kommunistát és baloldali érzelmű embert letartóztatott, köztük Kulich Gyulát. Az alagi csendőrlaktanyában kegyetlen kínzásoknak, vallatásoknak vetették alá őket. Kulich lett a per fővádlottja. Ám akkor is nyugodt és optimista volt, amikor Szegedről a váci fegyházba, onnan a komáromi Csillag erődbe, majd tovább, Dachauba hurcolták el. Soványan, hajadonfőit, a hidegtől lila arccal állt az elkülönítettek csoportjában, a sor szélén. Amazokat munkába indították, őket a halálba. Még akkor is bátorítóan mosolygott társaira. Ha élne, most lenne 70 éves. — Ha tudnék valamit teé nacsolmi, már megtettem vakta, mert ismerem jól a körülményeket. Nincs más választás. elfogadjuk az adott helyzetet Vállon veregetés — Lényegében a minőségi prémium jelen tőségét nem is annyira az összeg nagysága adja — fogalmazzák meg a záró tételt a szakemberek. — Hanem inkább egy köszönő váíllveregetést, egy baráti kézfogást jelképez. Az jelzi, hogy észrevették, mert jól dolgoztam, s nem voltaim olyan hülye. mint Jancsi, aki egész hónapban a fejéit vakargat- ta... Molnár Pál j Színes képmagnók Novgorodból A Szovjetunióban legyártották az új színes, kazettás képmagnók első sorozatát. Ezeket a novgo- rodi Szpektr gyár állítja elő. Az Elektronika típusú képmagnókban a szakterület legújabb eredményeit alkalmazzák. Az újdonságot több eredeti kiegészítővel szerelték fel. Például egy beépített elektronikus időmérővel bármely napra be lehet programozni a bekapcsolást. A képmagnó a beállított időben minden külső beavatkozás nélkül felveszi a kiválasztott televíziós műsort — háromórás időtartamig. Ü. L. NÓGRAD - 1984. január 20» péntek 3
