Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-20 / 16. szám
JogszaEaTy az újra; lord Szabad út az akarás előtt Oj gazdálkodási rend, új lehetőségek a művelődési otthonokban Ideológiai egyetértés és elkülönülés A konvergencia elméletének sorsa r Társadalmunk az alkailimaz- kodés, a forrás, a teremtés faszában él. Nem vonhatja ki masgát alóla a kulturális szféra sem. A múlt évben a Pénzügyminisztérium új jogszabályt jelentetett meg a művelődési otthonok gazdálkodási rendjére vonatkozóan. Hatályba január elsejém lépett Tavaly, az őszi hónapoktól kezdve, megyénk közművelődési intézményeit járva, egyre többet és többektől hallottam az új jogszabályról. A népművelők — szavaikból ítélve — egyáltalán nem voltak meglepődve, sőt természetesnek vették a változtatást s — már amennyit akkoriban lehetett tudná a változás irányultságáról, természetéről — bizakodva tekintettek elébe. Ügy érezték, a gazdálkodás új rendje segíteni fogja kezdeményezéseiket, mindennapi munkájukat lehetővé teszi a társadalmi követelményekhez, a közösségi és egyéni igényekhez rugalmasabban, hatékonyabban igaizodó köz- művelődési gyakorlatot, a munkastílus korszerűsítését Ami pár héttel ezelőtt is még csak remény volt mostanra a valóság lehetősége lett. S joggal fogalmaznak meg sokfelé e lehetőséggel kapcsolatos kérdéseket: adottak-e a megvalósítás feltételei, élnek-e az új, nagyobb lehetőséggel ' népművelőink, s végül, ismerik-e kellően az új lehetőségeket? Az utóbbira a megyei irányító szervek különös figyelmet fordítottak,, s a közel» múltban egész napos előadáson és konzultáción vitatták meg megyénk népművelői az új jogiszabály értelmezését, iíó alapja lehet ez, kivólWkép- ipem, ha a későbbiekben is különös figyelemmel párosul, a magasabb színvonalon, -tartalmasabban végzendő munkának. * r ÍA jogszabály létrejöttét alapvetően kultúrpolitikai és gazdasági célok indokolják. Gazdaságunk 1968 óta a reformok korát éli. A fejlődésnek arra a pontjára jutottunk el, amikor a gazdaság bővítése, fejlesztése már csak intenzív, minőségi alapon lehetséges, például az egyes ember, vagy gép termelékenységének, hatékonyságának növelésével, s nem új emberek, gépek muníkába állításával. Könnyen belátható, hogy ez olyan alapvető és lényegi változás, amely egy sereg szellemi és materiális dolog megváltozását vonja maga után, amely a dolog természetéből, a tennivalók nagyságából eredően hosszú folyamatként képzeoíhetőek el reálisam. A folyamat stratégiai célja világos, ismert, taktikája maga is a valósággal kölcsönhatásban alakul, formálódik. A művelődési otthonok — tehát művelődési központok, házak, klubkönyvtárak — költségvetési szervek, azaz állami dotációval segítettek, fenntartottak. A reform. az ipari, mezőgazdasági üzemék után, 1981-től e szervekre is kiterjedt, így a szakemberek ettől kezdve használják a költségvetési reform kifejezést. Ennek újabb lépcsőfoka a művelődési otthonok gazdálkodási rendjét újrafogalmazó jogszabály. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról a gazdasági kényszerről sem, amely a változtatást sürgeti. Közismert, hogy a köz- művelődési intézmények — de a kultúra egészét említhetem — támogatása az állami költségvetésiből az utóbbi években mennyiségileg nem csökkent, a támogatás növekedési üteme azonban a korábbinál lényegesen kisebb lett S nem viselkedhetünk strucc módjára, a csökkenést valamilyen módon pótolni kell. A gazdasági cél ezen a ponton találkozik a kultúrpolitikaival. A művelődési házaik csak úgy pótolhatják a támogatási kiesést, ha váltai- kozói tevékenységet folytatnak, azaz olyan rendezvényeket, tanfolyamokat szerveznek (és egyéb lehetőségeket találnak), amelyek hozzájárulnak a saját bevételek növeléséhez. Más szóval: pénzes rendezvényeket Itt azonban meg is kell állnunk egy pillanatra. s azonnal ld jeleníteni: a jogszabály egyáltalán nem kívánja — mint egyes bírálói fejtegetik — a piac kénye- kedvének kiszolgáltatni a művelődési ágazatot Erről szó sincs. Csupán azt szeretnék a megalkotók, hogy az intézmények jobban vegyék figyelembe a szórakozási, művelődési igényeket, a hozzá kapcsolódó fizetőképes keresletet. A gazdasági szemlélet alkalmazása tehát a kultúra előállítói, terjesztői körében sem távoli már csak azért sem, mert sohasem volt idegen a Közel egy esztendeje foglalkoztatja hazai zenei közvéleményünket a hír, amely egy új, nagy létszámú szimfonikus zenekar megalakulásáról terjedt el. A fiatal karmestertől, Fischer Ivántól eredő ötletnek igen sok a támogatója, s legalább ugyaneny- nyi ellenzője akadt. Vélemények és ellenvélemények sokasága hangzott el a zenei élet különböző fórumain, s természetesen a sajtóban is, hiszen a kétségtelenül jó szándékú kezdeményezés néhol látszólag ütközött jó néhány muzsikus gazdasági és erkölcsi érdekeltségével. Végül is tisztázódott, hogy a Budápesti fesztiválzenekar nem kíván a többi nagy múltú fővárosi zenekar konkurrens együttese lenni, sokkal inkább a zenei életet gazdagító, színesítő együttműködésről van szó. Vitathatatlan ugyanis, hogy a nemzetközi zenei életben, különösen a hanglemez- forgalomban való versenyképes szereplés szükségessé teszi olyan színvonalon muzsikáló zenekar létezését, amely a legmagasabb igényeket is kielégíti. Ilyen elvárásoknak külföldön is a legtöbb esetben a meghatározott időszakkokra. fesztiválokra, ünnepi hetekre összejövő zenekarok felelnek meg legjobban. Ilyen egyebek közt a mariborói. kultúrától, legföljebb bizonyos időikben azzá tették. * A jogszabály legnagyobb lehetősége: az eredményérdekeltség megvalósítása. Vulgárisán szólva: nem baj — sőt —, ha az Intézmény közművelődési tevékenysége révén anyagi haszonra tesz szert. Nem úgy, hogy eddigi művelődéspolitikai elképzeléseinkkel ellentétes, pornográf, rémes és egyéb, e kategóriába tartozó műveket, társas egyiittléteket szorgalmaz, hanem. megmaradva e tűréshatáron belül, miinél jobban elégíti ki az emberek kívánságait. Ez tartalmi kérdés — de erősen gazdasági alapokon. Amire nem mutatkozik érdeklődés, csák elvétve, elszórtan, azok perifériáját képezhetik csak a tevékenységnek. Mindezt még tanulnunk kell. így vélekednek a jogalkotók is, akik megteremtették e „tananyagot”. Nincsenek merev gazdálkodási rubrikák, a rendelkezésre álló pénz ,nagy-nagy szabadsággal felhasználható, pontosabban: beinvesztáilhaitó. Mert a lényeg mindig: egy- egy dolog mennyit ér! Szellemben, viselkedésben, cselekedetben, Most ez lesz — már egyértelműen — a művelődési otthonok munkájának mércéje is. Hogy nőni fosnak a különbségeik — intézmény és intézmény között? Természetes. Hiszen, mások a működés körülményei, más emberek vezetik. S nekem ebben a jogszabályban éppen a mássáig lehetősége a tegrokonszenvesebb. Sulyok László vagy a Bath fesztiválzenekara, vagy a bayreuthi ünnepi játékok énekkara, illetve zenekara. „Tanulmányozhattam azokat a kísérleteket — mondotta Fischer Iván — amelyek a század folyamán friss vért vittek a koncertéletbe. Megtanultam, hogyan lehet kiváló zenészekből, akik addig különböző helyeken működtek, szinte pillanatok alatt ragyogó zenekart kovácsolni, hogy egy fesztiválra ösz- szegyűlt rendkívül lelkes zenekar hosszú próbaperiódus után, egyénibb, érdekesebb előadást nyújt, mint akármelyik állandó, régi együttes.” A Budapesti fesztiválzenekar ilyen alternatív együttes kíván lenni, amely elsősorban az immár évente rendszeresen visszatérő budapesti tavaszi fesztivál idején kapcsolódik be a zenei életbe. Évente három alkalommal tíz-tíz napos időszakra jön össze. Ezalatt koncerteket ad, lemezfelvételeket készít, olj'an mennyiségben. amennyi az igényes próbákkal együtt ebben az időszakban megvalósítható. így kerülhet majd sor egyebek közt olyan művek lemezen való rögzítésére a Hungarotonnál. amelyek egyébként talán nem készülnének el, amelyek speciális, az átlagosnál alaposabb felkészülést, rendkívül intenzív próbasorozatot ALIG EGY ÉVTIZEDE szinte divat volt nálunk a konvergenciaelmélet megcáfolása. Konvergenciát hirdetett a maga részéről Zbigniew Brezinski éppen úgy, mint ahogy Galbraith, tehát ennek hive volt mind a politológus, mind pedig a közgazdász. Mit jelent a konvergencia fogalma? Lényegileg azt, hogy a szocializmus és a kapitalizmus ugyan ténylegesen különböző társadalmi rendszerek, de szükségképpen egy irányba fejlődnek, össze fognak nőni, s a jövőben úgy hasonlítanak majd egymásra, hogy a lényeges különbségek csaknem, vagy teljesen eltűnnek köztük. Tehát nem arról van szó, hogy a szocialista publicisztikában tíz évvel ezelőtt divat volt fellépni a konvergenciaelmélet ellen, majd pedig kiment a divatból. Tudniillik, maga az elmélet nem aktuális immár, hiszen mindenki látja azt, hogy a két társadalmi rendszer egy irányba fejlődése semmiképpen nem történhet meg, sőt a különbségek bizonyos értelemben élesebbek, mint bármikor voltak. Tehát lehetetlen úgy elképzelni a szituációt, mint ahogyan régebben elképzelték: egy szög két szára ugyan meglehetősen nagy távolságban lehet egymástól bizonyos ponton, de végül is a szög csúcsában a két szár mindig találkozik. Az utóbbi idők ideológiai fejleményei — de nem csak az ideológiaiak — azt mutatták, hogy ha ez bizonyos értelemben igaz lett volna, akkor egy időn túl már a szög kívánnak ahhoz, hogy garantáltan magas szintű, a nemzetközi lemezpiacon versenyképes felvétel' születhessen. (Figyelmet érdemel például, hogy az utóbbi években Kocsis Zoltánnal, Ránki Dezsővel nem készült olyan zongoraversenyfelvétel, amelyik nagyzenekar közreműködését igényelte volna.) Az együttesben más nagyzenekarok muzsikusai mellett főiskolások, zenetanárok. kamaramuzsikusok foglalnak helyet. Természetesen gondos egyeztetés, a különböző munkahelyek elvárásainak figyelembevétele előzi meg a fesztiválzenekari hangversenyek, hangfelvételek időpontjának kijelölését. A lehetőségek és célok összeegyeztetését talán ugyancsak Fischer Iván szavai felezik ki legjobban: „Elképzeléseinket alkalmaztuk a magyar realitásokhoz, de a cél az eredeti maradt: egy jó mentalitású, igényes, érdekes zenekari műhely megteremtése.” A Budapesti fesztiválzenekar természetesen teljesítmé nyével igazolja majd létjogosultságát. Érthető tehát. ha zenei berkekben megkülönböztetett figyelemmel tekintettek a zenekar december 26-i zeneakadémiai bemutatkozó hangversenye, illetve oz 1984-es tavaszi fesztiválra megjelenő lemezük elé. átfejlődik szögpárrá, csúcsszögek alakulnak, és a szárak ismét eltávolodnak egymástól. Persze az ilyen elképzelés puszta játék, és semmivej sem több, mert hiszen nem volt jele annak, hogy társadalmi értelemben a két rendszer alapvető különbségei bármilyen értelemben is .föloldódtak volna. Nem létezett — és nem is létezhet — olyan időpont, ahol a két rendszer közötti differenciák a minimumra csökkennének. Ügy vélem, hogy az eddigi fejlődés azt bizonyította, hogy a konvergenciaelmélet legfeljebb polgári tudósok fejében hozta létre a két társadalom lényegi közeledését, és egyáltalán nem valószínű, hogy ez az elmélet valaha is többet fog jelenteni, mint egyfajta érdekes ideológiai képződményt. AZÓTA AZONBAN nagyot változott a világ. Részben azért, mert többé-kevésbé átfogó mértékben lezajlott a kapitalizmusban, — s az egész világon is — egy válságos korszak, részben azért, mert ennek a válságos korszaknak az eredménye a legfejlettebb tőkésállamok technikai és technológiai megerősödése volt. De azért is, mert ez a technikai megerősödés egyúttal olyan kísérőjelenségek összefüggésében ment végbe, melyek az enyhülési folyamatot megszüntették, és e folyamat megszüntetése egyúttal a nemzetközi feszültség újabb kiélezését jelentette. A békésebb, az enyhülési periódus egyik ideológiai tünete volt az, hogy a polgári ideológia mind a maga számára, mind pedig a szocialista társadalomban élők számára megfogalmazta a két társadalom egy irányba fejlődésének. konvergenciájának elméletét. Ebben a korszakban a konvergencia azt jelentette, hogy a szocializmusban nem kell különösen törődni a társadalmi viszonyokkal, mert azok automatikusan szükségképpen a gazdasági fejlődés magasabb stádiuma felé vezetnek, s így az egy irányba feilődés a kapitalizmussal szükségszerű. A feszültségnek más gondolatkör felel meg: a konvergencia helyére a divergencia elmélete lépett. Nem fejlődik össze a két társadalom, nem lehetséges a szocializmusban a fejlődést olyan értelemben fokozni, hogy a szocializmus valaha is megközelíthesse azt a konzumszintet, melyet a kapitalizmus már elért. Ez a polgári elméjét új variációja. Ha tehát az enyhülés időszaka any- nyit jelentett ideológiailag a polgárság számára, hogy azért jöhetett létre egyáltalán a politikai közeledés, mert a két társadalmi rendszer a maga alapjait tekintve és fejlődési tendenciáiban hasonló, addig a feszültség korszakában ennek pontosan az ellenkezőjét hirdetik. Ez a korszak tehát részben új ideológiát teremtett, részben azonban régebbi reakciós ideológiákat élesztett fel. Elég arra utalnunk, hogy például a régi. már a felszabadulás utáni években is nemzetközileg reakciós Raymond Amn épyen úgy bekapcsolódott ebbe az ideológiai hullámba, mint ahogy a különböző konzervatív gondolkodók világszerte. Raymond Aron néidá- ul arról ír, hogy csak az tudja megbocsátani a szocializmus bürokratikus hibáit, aki magában hordia a búrra-"' ás E55 AZ ÁLLÁSPONT, me'y napjainkban a divergenciát hangsúlyozza, egyfelől persze reálisabb, mint az egy irányba fejlődés elmélete. Valóban, mindig lesz különbség polgári és szocialista feilődés között. A különbség lényese azonban nem az, hogy a polgári feilődés képes egy modern ipari bázis kiépítésére, s a szocializmus pedig elvileg nem. A kü’önbség abban áll, hogy az utóbbi más úton jár, de ugyancsak eléri minden emberileg fontos tekintetben a legmagasabb fellett» séeet. anélkül, hogy. a kon- zumtársadalmak negatívumait kénytelen lenne vállalni és elszenvedni. Vagyis a divergencia fennáll. De nem ott, ahol a - polgári ideológusok hiszik. Hermann István 4 Budapesti fesztiválzenekarról műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.27: Telemann: Pimpinone. Intermezzo három részben 9.33: Néztem görgő gurigán át 9.53: Lottósorsolás 10.05: Ugróiskola, (ism.), 10.35: ..........vedd még e csóko-t”. E dgar Allan Poe versei 10.40: Népdalok: Sárdy Éva énekel, a Filharmónia fúvósötös játszik 11.00: Gondolat 11.45: Kórusművek 12.30: Ki nyer ma? — Cegléden 12.45: Hét végi panoráma, (ism.) 14.02: Oktatásunk pótvizsgái. Irány a pálya! 14.22: Gencsy Sári és Bódy József nótákat énekéi 14.44: Magyarán szólva... (ism.) 15.05: Révkalauz. Könyv, kép, színház, zene, mozi 15.35: Reggine Resnik opera- áriákat énekel 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Kamarazene 17.05: Mi közünk hozzá? Orvoshiány Szabolcsban. Riport 17.30: Az Állami Népi Együttes műsorából 18.12: Reklámkalauz 19.15: A Living Strings zenekar filmzenét játszik 19.27: Világszínház 20.35: Operettkedvelőknek 21.30: Fűtől fáig 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Kb.: 23.30; Szimfonikus táncok PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Fúvószene táncritmusban 8.2o: Tíz perc külpolitika (ism.) 8.35; Slágermúzeum (ism.) 9.36; A technika varázslója”. 9.53: Lottósorsolás 10.00: Zenedélelőtt 11.35; Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk (ism.) 12.40: Népi muzsika 13.45: Gj'ermekeknek 14.00: Rivaldafényben: Yves Montand énekel 14.15: Francis Goya gitározik 14.35: Diana Ross felvételeiből 15.10: Az Apostol együttes felvételeiből 15.30: Könyvről könyvért 15.40: Egészségünkért! 15.43: Paul McCartney felvételeiből 16.35: Jó utat! A Csúcsforgalom magazinja 17.30: ötödik sebesség 18.35: Popzene sztereóban 19.37: Reklám 19.40: Nótakedvelőknek 20.33: Iránytű 21.35: Népdalok 22.00: Ritmus! 22.30: Nem szentírás! Késő esti töprengések a gazdaságról 23.20; Toldy Mária, Mikes Éva és Szécsi Pál énekel MISKOLCI STÚDIÓ; 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05; Péntek este Észak- Magvarországon. (A tartalomból: Sportolási lehetőségek télen. •— A hozom-viszem szolgálatról. — Orvosi tanácsok. — Programaián- lat.) Szerkesztő: Jakab Mária. 18.00; Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétorna (ism.) 8.30: Iskolatévé: fizikai kísérletek 2. A fény terjedése 8.40: Technika. Alt. isk. 1. oszt. 9.00; Környezetismeret. (Ált. isk. 2. oszt.) 9.15: Kamera (ism.) 9.45: Az etruszkok országában. NSZK film. 3 2. rész 10.25: Álca-felügyelő. Jugoszláv rajzfilmsorozat. Láncra vert szellem 10.35: a szent hegy. NSZK film 11.30: Képújság 15.00: Iskolatévé: Stop! Közlekedj okosan! 18. rész 15.05: Az energia. 3/2. rész 15.35; Építészet. 5/2. rész: Háztól házig 15.55: Európa, vigyázz! A 8. osztályos történelem tantárgyhoz Ifi.30: Hírek 16.40: Bors. 3. rész: Vesztegzár a határon (ism.) 17.30: Reklám 17.33: Reflektor-magazin 18.33: Képújság 18.40: Valahol várnak. Portréfílm Böhm Andrásról 19.00; Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.09; Csak ülök 'és mesélek. 21.00: Gara János: Aranykor. 22.05: Péntek esti randevú 23.05; Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.00: Képújság 18.05: Még egyszer gyerekeknek. Vrungel kapitány kalandjai. 13 3. rész (ism.) 18.45: Postafiók 250 19.00: Keresztkérdés 19.30: Magyar múzeumok, (ism.) 20.09: Egy este a bűvészkörben. 20.50: Reklám 20.55; Tv-híradó 21.15; Objektív. Tényképek a szocialista világból 22.15: Doktor Senki. Tévéfilm 23.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30; Tv-híradó 20.00: Casterbridge polgármestere 21.20: Szórakoztató vetélkedőműsor 22.00; Ez történt. 24 óra alatt .22.15: Önvallomás. 0.05: Hírek 2. MŰSOR 19.30; Német nyelvtanfolyam haladóknak. (Ism.) 20.00; A Novák család. (Ism.) 20.20: Emlékeznek még? 21.30; időszerű események 22.00: Retro. Színházi előadás felvételről MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7,: NAPKÖZIS MOZI: 3 órától: A vízesés fia. Színes amerikai kalandfilm. Háromnegyed 6-tól: Megbilincseltek 04): Amerikai film felújítása. 8 órától: Kína szindróma (14). Színes, szinkronizált amerikai film. — Balassagyarmati Madách Háromnegyed 6 és 8 órától: A seriff és az idegenek. Színes olasz fantasztikus bűnügyi filmvígjáték. Fél 4-től: Két fiú gitárral. Színes, zenés brazil film. is- KOLAMOZI: A szeleburdi család. — Pásztói Mátra.- A nap. a kurtizán és a magányos hős (14). Színes amerikai western. — Hátság.- Piedone Afrikában. Színes olasz bűnügyi filmvígjáték. MESEMOZI: A leleményes nyuszi.— Szécsénvi Rákóczi.- E. T. (A - T- dönkívüH.) Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus film. — Érsek vadkert; Masánélet. Színes, szinkronizált szovjet filmdráma. — Nagvlóc.- Az álarcos lovas ’e- gendáia. Színes, szinkronizált amerikai western. 4 NQGRÁD — 1984. január 20., péntek Hófödte kerítésoszlop — Tolmácson.
