Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-20 / 16. szám
Gromiko és Shultz öt óráig a tárgyalóasztalnál Kiemelkedő fontos eseménye Stockholmnak Folytatja munkáját a stockholmi konferencia r öt órán keresztül tárgyalt Stockholmban Gromiko szovjet és Shultz ameri Icai külügyminiszter. A találkozóra a stockholmi konferencia adott lehetőséget. Mint ismeretes,a svéd fővárosban folyó tanácskozás a helsinki folyamat részének tekinthető, amelynek első szakaszában európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket kell kidolgozni. Kezdettől fogva világos volt, hogy a szovjet és az amerikai külügyminiszter találkozója kiemelkedő, sőt döntő eseménye ugyan a stockholmi konferencia nyitányának, annak voltaképpeni munkájától azoban független. Előzőleg a közép-hatósugarú rakétákról folytatott genfi tárgyalásokat az amerikai rakétáik telepítésének megkezdése lehetetlenné tette. A stratégiai rakétákról folytatott genfi és a közép-európai hagyományos fegyverzet csökkentéséről szóló bécsi tárgyalásokat felfüggesztették. Ebben a légkörben a stockholmi konferencia az egyetlen működő, többoldalú vitafórum, amely munkáját előbb kénytelen az úgynevezett bizalom- növelő intézkedésekre (például : hadgyakorlatok előzetes jelzésére) összpontosítani — tényleges leszerelési kérdésekkel egyelőre nem foglalkozhat. Ez volt tehát Shultz és Gromiko megbeszélésének háttere. A két külügyminiszter találkozójának ily módon Stockholm csak keretet adhatott. A találkozón valójábalh a világpolitika legfőbb kérdéseit és a szovjet—amerikai kapcsolatok állapotát tekintették át Természetesen senki sem várhatja az előzmények ismeretében a Gromi- ko—Shultz találkozótól, hogy az gyons és látványos megoldást találhat a vitás kérdésekre. Gromiko, a maga részéről világossá tette, hogy az amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdése az egész atomleszerelés folyamatát megkérdőjelezte. A tárgyalásokat csak akikor lehet felújítani — mondotta —, ha az Egyesült Államok készséget mutat arra, hogy visszaállítsa a telepítés előtti helyzetet Ebben az esetben a Szovjetunió készen áll a tárgyalások folytatására. A találkozón ismét kifejtett szovjet álláspont nagyfokú rugalmasságról tesz tanúbizonyságot. amikor az amerikaiak készségétől teszi függővé a tárgyalások folytatását. Ez ugyanis értelemszerűen azt jelenti, hogy a tárgyalások folytatásának nem okvetlenül feltétele az elhelyezett euro- rakéták előzetes visszavonása — elegendő annak a szándéknak és lehetőségnek a világos közlése, hogy erre az Egyesült Államok készen áll. Ami az amerikai oldalt illeti, onnan új kezdeményezést nem lehetett várni. Ez pontosan így is történt. A két külügyminiszter előző találkozóját, amelyhez a madridi értekezlet nyújtott hátteret, a dél-koreai repülőgép ügyéből fellángolt feszültség árnyékolta be. Akkor az amerikai diplomácia magatartása, az elemi udvariassági normák figyelmen kívül hagyása olyan légkört teremtett, hogy az érdemi megbeszélés lehetetlenné vált. Ezt követően — folytatva a diplomáciai normák elvetését — Washington gyakorlatilag megakadályozta, hogy Gromiko New Yorkba, az ENSZ- közgyűiés ülésszakára utazzék. így nem nyílhatott alkalom az ilyenkor szokásos külügyminiszteri találkozóra. Az adott helyzetben és ilyen előzmények után tehát azt is eredménynek kell tekinteni, hogy a két külügyminiszter nyugodt és nyílt, az előirányzottnál jóval hosz- szabb tanácskozást folytatott egymással. Ezen a szinten tehát a kontaktus létrejött, és nyilván folytatódni is fog. Ha illúziók nélkül szemléljük ennek a különböző szinteken várhatóan folytatódó párbeszédnek a lehetőségeit — nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy 1984 választási esztendő az Egyesült Államokban. Reagan elnök belpolitikai érdekei azt kívánják, hogy változtasson korábbi harcias, sőt sértő hangnemén és békeakaratát hangoztassa. Ebbe a keretbe illik legutóbbi beszéde, amelyet nem véletlenül időzítettek a stockholmi értekezlet megnyitása előtti napra. Jellegzetes módon még az amerikai Associated Press tudósítója is ezt írta: „Reagan tanácsadói elismerték, beszédének az volt a célja, hogy szétoszlassa az elnök harciasságáról elterjedt benyomást, tekintettel arra, hogy a választási évben az amerikai— szovjet kapcsolat negatív jellege árthat Reagan helyzetének.” Ez azonban az éremnek csak az egyik oldala. Reagan választási érdekéhez tartozik az is, hogy megvédje eddig követett politikáját. Ezért ugyanebben a beszédében azt állította, hogy az elnöksége három esztendejében végrehajtott nagyarányú fegyverkezés következtében az amerikaiak most „nagyobb biztonságban vannak”. E két egymásnak látszólag ellentmondó, de ugyanakkor egymást kiegészítő érdek e választási évben szükségszerűen meghatározza az egész amerikai magatartást. Nyilvánvalóan felhívások egész sora fogja majd bizonygatni a tárgyalások új rafelvételére irányuló amerikai készséget —, de anélkül, hogy olyan tényleges lépések történnének, amelyeket Reagan „meghátrálásának” lehetne értelmezni. A már megindult választási küzdelem kibontakozása így voltaképpen lehetetlenné teszi a hivatalos amerikai külpolitika komolyabb módosítását. Ez ránehezedik a világ- politikára, a szovjet—amerikai viszonyra is, s ezért ebben az időszakban aligha lehet többet várni, mint a párbeszéd fenntartását. Ennek a várakozási időszaknak a hátterét adják a stockholmi értekezlet vitái. S ennek a várakozási időszaknak első értékes eredménye önmagában az, hogy a Gromiko— Shultz találkozóval helyreállt a magas szintű szovjet—ame- • rikai érintkezés folytonossága. (MTI) Andropov levele Trudeau-hoz Jurij Andropov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke levelet intézett Pierre Elliot Trudeau- hoz, és ebben támogatósáról biztosította a kanadai miniszterelnök novemberi békekezdeményezését. A hírt a kanadai kormányfő sajtótitkára közölte, a levél tartalmát azonban nem részletezte. Mint emlékezetes, a kanadai miniszterelnök még tavaly azt javasolta, hogy az öt atomhatalom képviselői tartsanak értekezletet a nukleáris leszerelésről. Ismeretes, hogy a kanadai kormányfő korábban felkereste Londont, Párizst, Pekinget és Washingtont, hogy említett kezdeményezéséről konzultációkat folytasson az ottani vezetőkkel. . A CBC angol nyelvű kanadai tévétársaság közölte, hogy Trudeau a jövő héten kelet-európai körútra indul és a tervek szerint felkeresi Romániát, az NDK-t és Lengyelországot. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) katonai erőegyenesúly megőrzése érdekében megfelelő válaszlépéseket tegyenek. A magyar kormány megalapozottnak és szükségesnek tartja a szovjet kormánynak a saját országa és a Varsói Szerződés többi tagállama biztonságát szavatoló lépéseit. Egyetértünk azzal az állásponttal, hogy amennyiben az USA és nyugat-európai szövetségesei készséget mutatnak a rakétatelepítés előtti helyzet visszaállítására, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. A nyugat-európai rakétate- iepítés megkezdése, figyelembe véve annak következményeit. több szemnontból új helyzetet teremtett Európában. Politikai és katonai értelemben egyaránt rosszabbodtak az európai biztonság feltételei, s e változás elkerülhetetlenül hatással van jiz európai biztonsági folyamat továbbvitelének lehetőségeire is. Az összeurópai folyamatban részt vevő államok előtt az a kérdés vetődik fel, hogy milyen úton haladjanak tovább. Az egyik lehetőség az, hogy a katonai erőegyensúly megbontására irányuló negatív irányzatok jutnak érvényre, amelyek a katonai szembenállás kiéleződéséhez, a bizalmatlanság növekedéséhez vezethetnek kontinensünkön, és visszavethetik a kétoldalú kelet—nyugati kapcsolatokat is. Mi a magunk részéről változatlanul a másik — az egyetlen ésszerű — lehetőségben: a feszültség enyhítésében, az európai biztonsági folyamat továbbvitelében, a katonai konfrontáció veszélyének csökkentésében és normális nemzetközi együttműködés fejlesztésében vagyunk érdekeltek. A magyar küldöttség a stockholmi konferencián is ennek megfelelően, Helsinki és Madrid szellemében fog tevékenykedni. Meggyőződésünk: most arra van szükség, hogy a katonai szembenállás fokozódása helyett a békés viszonyokhoz, a kölcsönös biztonsághoz és az együttműködéshez fűződő közös érdekek kapjanak elsőbbséget. Ugyanakkor az is világos, hogy a kapcsolatok gyengítése vagy a párbeszéd hiánya megnehezíti a kölcsönös érdekék érvényesítését, a jelenlegi feszült helyzetből való kibontakozást. Készek vagyunk hozzájárulni Döntő mértékben a részvevők politikai akaratán és megállapodási szándékának komolyságán múlik, hogy a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések terén sikerül-e az adott nemzetközi helyzetben optimálisnak tekinthető eredményt elérni ezen a tanácskozáson. Mi a magunk részéről készek vagyunk ehhez lehetőségeinkhez mérten hozzájárulni. Tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy maximális mértékben ki kell használni a stockholmi konferencia kínálta lehetőségeket, és a munka menetében figyelembe kell venni az összeurópai érdekeket. A Magyar Néoköztársaság kormánya kész folytatni a po- lit-'kai és a katonai feszültség csökkentésére, valamint az ehhez szükséges párbeszéd fenntartására irányuló erőfeszítéseit. Arra törekszünk, hogy a békés egymás mellett élés elvei és a kölcsönös előnyök alapján fejlesszük MaA hivatalos szíriad álláspontot tükröző damaszkuszi sajtó csütörtökön keményen elítélte azt a jordániai kezdeményezést, hogy módosítsák az Arab Liga alapokmányát, azaz többségi szavazattal helyettesítsék az egyhangú döntés érvényben levő gyakorlatát. Az Al-Baath című lap szerint az egységes határozat- hozatal alapvető jelentőségű, amikor az egész arab nemzet sorsát érintő kérdésekről van szó. A jordániai kezdeményezés nyilvánvaló célja annak előkészítése, hogy engedményeket tegyenek az arabok gyarország kétoldalú kapcsolatait az eltérő társadalmi rendszerű országokkal. Ügy véljük, hogy az államoknak közösen kell fellépniük a fegyverkezési versennyel szemben, hiszen korunkban a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája. A fokozódó veszélyek csökkentése, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló leszerelési egyezmények elérése csak a kormányok közös erőfeszítésével érhető el. A közös erőfeszítéseknek ma sokkal inkább, mint korábban arra kell irányulniuk. hogy a vitás kérdéseket politikai eszközökkel, érdemi tárgyalások útján oldják meg, és hogy a kialakult katonai erőegyensúly a fegyverzeteknek lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg. Ezért kulcskérdésnek tartjuk, hogy a nyugat-európai rakétatelepítést megelőző helyzetre alapozva tériünk át a fegyverzetek korlátozására és csökkentésére, mert csak ez az út vezethet a tartós béke biztosításához. A magyar kormány abban érdekelt, hogy a konferencia teljesítse mandátumát, dolgozza ki az egymást kölcsönösen kiegészítő bizalom- és biztonságerősítő intézkedések sorozatát, s azokat haladéktalanul léptesse életbe. A tárgyalásokon a megállapodás érdekében azt tartjuk célravezetőnek, hogy fokozatosan haladjunk előre az egyszerűbb kérdésektől a bonyolultabbak felé. A bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kidolgozása során tekintetbe kell venni minden résztvevő ország érdekeit. Természetesen az intézkedések megközelítésében eltérő és ellentétes felfogások kerülhetnek szembe egymással. Fontosnak tartjuk, hogy az álláspontok mindenekelőtt Európa és a világ népeinek közös érdekeit vegyék alapul, és törekedjenek az ésszerű kompromisszumok kidolgozására. Bízunk abban, hogy nem találkozunk olyan törekvésekkel, amelyek nem felelnek meg az egyenlőség és az egyenlő biztonság követelményeinek. A kiegyensúlyozottságnak természetesen érvényesnek kell lenni az Intézkedések területi hatályára is a konferencia mandátuma szerint. A mandátum kellő útmutatást ad a konferencia munkájához. Lehetővé teszi, hogy a kidolgozandó intézkedések ténylegesen erősítsék az államok közötti bizalma*, és megfeleljenek az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének. E konferencia helsinki előlkészítő értekezletén kidolgozott napirend és szervezési megoldások biztosítják tárgyalásaink megfelelő feltételeit. Tanácskozásunkon, véleményünk szerint, elsősorban arra kell összoontosítani a fi- gvelmef, ami érdemileg erősítheti a bizalmat a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között Ez a szándék tükröződik azokban a tavasatokban, amelyeket szövetségi rendszerünk tagországai, köztük Magyarország, az elmúlt időszakban terjesztettek elő. Lemondani az erőszakról Első helyen említhetem az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről való lemondás szükségszerűségét. A Magyar Népköztársaság is megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít annak, hogy a két szövetségi rendszer taigálszámára legfontosabb ügyben, a palesztin kérdésben — hangsúlyozta a lap. A jordá- niaá tájékoztatási miniszter viszont közölte, hogy az arab országok többsége kedvezően fogadta az alapokmány módosítására tett ammani javaslatot. Minthogy Jordánia együttesen kialakított formula alapján közös akciót tervez a PFSZ-szel, valószínű, hogy a jordániai—palesztin konföderáció irányába mutató együttműködéshez akarja megkapni az Arab Liga felhatalmazását. X lámái vállaljanak olyan, harmadik országok számára is nyitva álló kötelezettséget, miszerint kölcsönösen lemondanak mind a nukleáris, mind a hagyományos katonai eszközök alkalmazásáról, és erőfeszítéseiket a békés kapcsolatok fejlesztésére összpontosítják. A párhuzamos és közös európai érdekeket szolgálná olyan kötelezettség vállalása is, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államok elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert egymással szemben. A Szovjetunió kormánya január 10-én juttatta el az érintett kormányokhoz a Varsói Szerződés tagállamainak azon közös javaslatét, hogy még az Idén kezdődjenek tárgyalások a NATO és a VSZ között Európa vegyi fegyverektől való mentesítéséről. Meggyőződésűink, hogy ez a javaslat a tanácskozásunkon részt vevő valamennyi ország alapvető érdekét szolgálja. Magyarország kész — az említett javaslatokon kívül — komoly, érdemi tárgyalásokra arról is, hogy megfelelő feltételek mellett atomfesv- vermentes övezetek jöjjenek létre Európa különböző térségeiben. Érdekeltek vagyunk abban, hogy Európa mentes legyen a nukleáris fegyverektől és a veigyi fegyverektől egyaránt. Ennek feltételeit fokozatosan meg leh"t és meg is kell teremteni. Ily módon csökkenteni lehetne a nukleáris fenvegetettség érzését, és ez minden néo érdeke. Természetesen készek vagyunk partnereink javaslatait és biztonsági érdekeit figyelembe venni. Remél lük, hoev a NATO’ tagországai mielőbb érdemi választ adnak a Varsói Szerződés tagországainak a bizalom erősítésiére és a leszerelésre vonatkozó javaslataira. A helsinki záróokmányban szereplő bizalomerősítő intézkedéseknek és azok teljesítésének is szerepe volt abban, hogy az összeurópai együttműködés folyamata a negatív törekvések ellenére is életképesnek bizonyult. Fontosnak tartjuk, hogy ezeket az intézkedéseket és előírásokat a konferencia tartsa szem előtt, bővítse ki és fejlessze tovább. Ügy véljük, hogy ez már a konferencia munkájának kezdeti szakaszában megvalósítható. Tanácskozásunknak kezdettől fogva a valamennyi európai országot fog1 a1 kozta tó alapvető kérdésekre kell összpontosítania erőfeszítéseit, és arra kell törekednie, hogy a madridi mandátumnak megfelelően szerződéses, jogi keretekbe foglalja az európai bizalom, és biztonságerősítő intézkedéseket. A jelenlegi nemzetközi körülmények között tanácskozásunk’ eredményessége komoly erőfeszítést kíván minden részvevőtől. Számítunk partnereink, mind a NATO-tagállamok, mind a semleges és el nem kötelezett országúk tevékeny közreműködésére, realitásérzékére és pozitív szándékaira. Valamennyiünkön múlik, hogy ez a közös elhatározás alapján induló vállalkozásunk gyümölcsöző legyen, és ily módon a most kezdődő első szakasz eredményekén- pen lehetővé váljék az áttérés a konferenciának az európai biztonsággal és leszereléssel foglalkozó szakaszár'’. Meggyőződésem, hogy ha a részt vevő államok a helsinki záróokmánynak, mint a kelet—nyugati kapcsolatok hosszú távú programiénak, valamint a madridi záródokumentumnak az alapján folytatják nemzetközi tevékenységüket, akkor az európai viszonyok iránya nem a további rosszabbodás, hanem a Helsinkiben megkezdett út folytatása lesz. Végezetül ismételten kifejezem a Magyar Népköztársaság kormányának azt a várakozását. hogy a most induló tárgyalássorozat tárgyszerű módon és konstruktív légkörben hozzá fog járulni a bizalom- és biztonság erősítéséhez, valamint a leszerelés ügyének előmozdításához Európáiban. A magyar küldöttség mindent megtesz annak érdekében, hogy segítőkész partnere legyen minden küldöttségnek, és előmozdíts* ennek a célnak az elérését. Shultz nyilatkozata Őszinte tárgyszó tű légkör r Shultz amerikai külügyminiszter csütörtöki nyilatkozata szerint Andrej Gromikóval szerdán megtartott eszmecseréje „őszinte, tárgyszerű légkörbe^” ment végbe. Az ame. rikai külügyminiszter egyúttal hangoztatta: „a tanácskozás nem olyan jellegű volt, amely bármiféle konkrét eredményt hozhatott volna, egyszerűen szükséges volt őszintén kifejteni nézeteinket egymás előtt”. Shultz azt mondotta, hogy a megbeszélés napirendjén szerepelt a közel-keleti helyzet, elsősorban a libanoni helyzet, Közép- Amerika, Dél-Afrika, valamint Afganisztán kérdése is. Az AP amerikai hírügynökség a nyilatkozatból kiemelte: az amerikai külügyminiszter szerint Gromikóval folytatott megbeszélései alapot teremtettek a szovjet—amerikai párbeszéd folytatására, — a nukleáris fegyverzetekről folytatott tárgyalások zsákutcába jutása ellenére. Az amerikai külügyminiszter kijelentette: októberben az ENSZ-közgyűlés ülésszakán ismét találkozni szeretne szovjet kollégájával. Mértéktartó beszámolókat közöl az amerikai sajtó a stockholmi szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozóról. A lapok szemmel láthatóan elégedettek azzal az igen szerény, de az adott helyzetben fontos eredménnyel, hogy a két külügyminiszter között újra kezdődött a párbeszéd — írja az MTI washingtoni tudósítója. A The New York Times stockholmi beszámolójában arról ír, hogy tizenöt hónapja a stockholmi találkozó hozta az első lehetőséget a kérdések alapos megvitatására. A lap szerint „az a benyomás alakult ki, hogy a két miniszter a megoldások gyakorlati keresésére törekszik”, de — mint a beszámoló az amerikai küldöttség egyik tagját idézve, megállapítja, — „az eredmények megmutatkozásához még időre van szükség.” (MTI) Argentína békés célokat követ Raul Alfonsin, Argentína Inöke tájékoztatta az Egye- ilt Államokat, hogy országa em vesz részt többé a nica- iguai kormány megdöntésé- i törő erők kiképzésében. — özölte csütörtökön a The Washington Post. A lap latin-amerikai dip- >matákra és meg nem nevesít amerikai hivatalos sze- íélyiségekre hivatkozva szel- iztette, hogy a nemrég hi- atalba lépett argentin elnök z amerikai kormányzat tu- omására hozta: országa más latin-amerikai államokkal együtt a közép-amerikai helyzet békés megoldását keresi. A lap azt is tudni véli, hogy a korábbi katonai kormányok titokban katonai tanácsadókat küldtek Hondurasba is. Alfonsin hivatalba lépésekor a hadügyminisztériumban olyan iratok kerültek elő, amely szerint titkos pénzeket is folyósított a térségbe. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője nem erősítette meg a hírt. (MTI) 2 NGGRÁD - 1984. január 20., péntek Jordán javaslat az Arab Ligának
