Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

Megőrizni a belső piac nyugalmát N^hÓTcá/ioinl^ «^feszítéseink közepette Jöl­rtenezsegemKesett haUar^ hogy az ^ Mit a lakossági belső piac nyugalmát megőrizni, azaz meg­felelő áruval lekötni azt a pénzt, amit a laikosság különbö­ző vásárlásaira szándékozott elkölteni. Bár ez a megállapítás országos kitekintésből fakad, alap­vetően vonatkozik megyénkre is, annak ellenére, hogy a valóban viszonylag jó áruellátás folyamatában voltak és vannak kisebb hullámvölgyek, átmeneti és tartós, hiány­cikkek, amelyek zavarják az egyébként mások által is el­ismerésre méltó, kiegyensúlyozott áruellátásunkat. A jelenlegi helyzet közös munka gyümölcseként alakult ki. Mégpedig az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem együttműködésének eredményeként. A siker kikovácsolásá­ban azonban nem egyforma erőfeszítéssel szerepeltek a kü­lönböző ágazatok. Ha azt mondjuk, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszer­ipar jól megoldotta feladatát, akikor nem túlozunk, mert az általuk biztosított kínálat kiegyensúlyozott volt és jelen­leg is az. Az alapvető élelmiszerekből fennakadás nélkül — még az ■időszakos, áremelések előtti felvásárlásokat is beleszámítva — kielégítették az igényeket. Sőt, a tavalyi választékot to­vább szélesítették: diabetikus ételekkel, konzervekkel gaz­dagodott a repertoár. Ügy látszik, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozok továbbra is hűek önmagukhoz: évek óta nem hajlandók megállni a kínálat fokozásának útján. Ügy néz ki, hogy az aszály ellenére talán jövőre sem lesz különösebb gond, fennakadás az élelmiszer-ellátás­ban. Nem lehet ilyen egyértelműen szólni az iparcikk-ellátás­ról. Több helyütt volt átmenetileg vagy tartósan lyuk az életrajzon. A szakemberek szerint az idén, a tavalyihoz ké­pest, szűkebb körben sikerült megőrizni az ellátás színvo­nalát. Vagyis voltak és ma is vannak átmeneti és tartós, hiánycikkek. Az előbbi kategóriába sorolta önmagát néhány vegyiáru, játék, bútor, a tartós hiánycikkek listájára került a belföldön gyártott hűtőszekrény, a bojler, az automata mosógép, a radiátor, különböző szerelvények. Az idei áruellátás leggyengébb pontja a különböző építé­si anyagok hiányos biztosítása volt. Az ugrásszerűen bein­dult, kislakás-építési igényeket sem az országban, sem pe­dig a megyékben nem tudta kielégíteni a kereskedelem. Annak ellenére, hogy országosan csaknem ötven százalék­kal volt nagyobb az építésianyag-forgalom, mint egy évvel korábban. Bizonyos cikkeknél lehet arra hivatkozni, hogy csök­kent az import, fokozódott az ország fizetési mérlegét segí­tő, ’tőkésexportra szánt termékek mennyisége. Ez a jelenle­gi nehéz helyzetünknek elodázhatatlan velejárója, követel­ménye, Ennek ellenére kellett volna az üzemeknek teljesí­teni a szerződésben vállalt kötelezettségeiket Megyénk kiskereskedelmi vállalatainak vezetői Igen gyakran szóba hozzák: még jobb lenne az ellátás; sokszínűbb és színvona­lasabb, ha az ipar teljesítené szállítási kötelezettségét. A Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében az idén Jóval magasabbak a tőkésexport követelményei, mint ta­valy. Emiatt háttérbe szorult a belföldi ellátást szolgáló termelés. A vállalat vezetői azonban nem feledkeztek meg arról, hogy a belső piac is piac, s bizony a kritikus idő­szakokban megbízható és elég jól fizető, ezért arra kérték a pásztói gyáregység dolgozóit, hogy karácsony előtt a bel­földi ellátás javítása érdekében gyártsanak le 4500 tré­ningruhát. Erre vállalkoztak is a dolgozók. De nemcsak itt, hanem másutt is megtaláíták a módját a nagyobb exportkötelezettségek mellett a belföldi igények kielégítésének. Ugyanakkor nem ritka az olyan termel ő- gazdálkodó egység, ahol félvállról veszik a belföldi szer­ződéses kötelezettség teljesítését Az exportra való hivatko­zással a tennivalók végére helyezik a belső piac követel­ményeit, holott nem mindig erről van szó. Elhallgatják a rossz munkaszervezést, az alacsony követelményrendszert, a hiányos anyagi ösztönzést, s egyéb más, nem objektív dolgot. Szerencsére, a kereskedők, köztük megyénk szakemberei sem nyugszanak bele g hivatkozásokba, nem ülnek ölbe tett kézzel babéraikon, nem várnak valami csodára, hanem aki keres, talál alapon nyakukba veszik az országot és fel­kutatják azokat a lehetőségeket, amelyek hasznosításával hozzájárulnak a belső piac nyugalmának megőrzéséhez, a viszonylag jó, vagy elfogadható vásárlói közérzet kialakí­tásához, megteremtéséhez. Az új beszerzési források mellett jó kamatoztatják a különböző társulások adta előnyöket, s egyre erőteljesebben, gyakrabban valósítják meg a kisha- társzéli forgalmat és az áruházi cseréket. Es mi lesz l!)84-ben? A követelmény változatlan. A piac nyugalmának viszony­lagos megőrzése, megfelelő, kiegyensúlyozott ellátásra va­ló törekvés. Vagyis, az élelmiszer-ellátás színvonalát meg akarjuk tartani. Az iparban úgy kell megszervezni a ter­melést, hogy a nagyobb exportkölelezettségek mellett fo­lyamatos rendszeres, viszonylag zökkenőmentes legyen az ellátás. Vagyis növekedjék a hűtőgépek kínálata, több auto­mata mosógép, bojler legyen, ne okozzon gondot a különbö­ző szerelvények és építőanyagok megvásárlása. Nem csak nagyobb mennyiségről, hanem minden tekintetben válasz­tékról és jobb minőségről is van szó. Ha valahol komolyabb fennakadás következne be, akkor kormányszintű intézkedésekre is sor kerülhet. Mert a lakos­sági igények kielégítése nem kerülhet indokolatlanul hát­rányba. Az új esztendő ellátási elképzeléseinek teljesítéséhez megvannak a feltételek. Ezek csak akkor válnak valóság­gá, ha az eddiginél még jobb lesz a termelők és kereske­dők között kialakult munkakapcsolat, ha a kereskedelmi dolgozók még érzékenyebben reagálnak a lakossági pana­szokra, megszüntetik azokat, fokozzák termelésszervezői tevékenységüket, bővítik ipari termelő tevékenységüket és még jobban kihasználják a klshatárszéli és áruházi csere- fo-"'iiomban rejlő lehetőségeket. melyik ágazat mennyire veszi komolyan “ ' V tennivalóit azt akár csak eddig, a jövőben is hz üzletek áruval ellátott polcai minősítik majd. Remél­jük, a jelenleginél még gazdagabban, még jobb osztályzat elnyerésével. — venesz — Újabb 14 kilométer... ' Befejeződött a moszkvai fnetróhálózat új, 14 kilométer hosszú szakaszának építése. A főváros déli részén levő sű* rűnlakott városrész. Csertano- vo lakói juthatnak el kényel­mesen a város központjába. Az útvonal bonyolult geológia* körülmények között épült, de ma már minden nehézség á múlté: mind a nyolc állomás márványba és gránitba öltöz­tetve pompázik. Á moszkvai metróhálózaton — amely 1035-ben kezdett el működni — ma 115 állomás van. Az útvonal hossza elérte a 194 kilométert. A közeljövőben további harminc kilométer­rel válnak hosszabbá a met­róvonalak, amelyen évente csaknem kétmillió ember uta­zik­Üpalni CBS erősíteni <a kapcsolatot *• Beszélgetés Vladimir Kozic, a CSKP Központi Bizottsága osztó lyrezető-helyettesével Ezen a héten, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának vendégeként hazánkban, ebből két napot Nógrád megyéből tartózkodott a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége. A delegáció Ve­zetője Vladimír Kozic, a CSKP Központi Bizottsága politi­kai és szervezési osztályának helyettes vezetője Nógrádiból való elutazásuk előtt interjút adott lapunknak. Malmok szigete Restaurátorok feltárták azoknak a paraszt építészek­nek a titkát, akik valaha malmokat építettek a Balti- tengerben, az észtországi Saaremaa-taágeten. Az Ang- la faluban levő szélmal­mokat felújító szakembe­rek megállapítottalt egy ér­dekes tényt: a szigetnek ezen a kiemelkedő részén a szél évente csupán kétszer változ­tatja meg az irányát: ősszel és tavasszal. Így aztán a ma­lomkövek gyakorlatilag soha­sem álltak le. Ezt a termé­szeti jelenséget használták ki a parasztmesterek. A kutatók feltételezéseit azok a rajzok is igazoltált, amelyek alapján a szigeten nagy számban épül­tek malmok a 18—19- század­ban. Napjainkban a paraszti építőművészetnek és életmód­nak ezek az egzotikus emlé­kei Saaremaa sajátos jelképé­vé váltak. „Vendégségben és otthon” Üj műsorral örvendeztette meg a közönséget a Magyar“ országon is jólismert Mojsze- jev együttes. Mondanivalóját kifejezi a premierre készült plakát szövege is: „Vendég­ségben és otthon”- A hazai és külföldi vendégszereplések él­ményeinek alapján az együt­tes sok olyan számot mutat be, amelyek tükrözik a kü­lönböző népek és nemzetek koreográfiái művészetét. Az együttes vezetője, Igor Moj- szejev a folklór különleges értelmezésének megalapítója is. Az együttes vonzódik a komoly, nagy formátumok­hoz is. Példaként említhetjük a Borogyin. Igor herceg cí­mű operájából a poioveci tán­cokat, a Rimsztri j -Korszakom zenéjére készült Komédiás ün­nepet és a mostani balettet Muszorgszkij: Egy éj a Ko­pár hegyen zenéjére. — Kozic elvtárs, a kétna­pos látogatás során milyen ta­pasztalatokat szereztek a me­gyében? — Nagyon örültünk annak, hogy Nógrád megyébe jöhet­tünk, s megismertült azokat az eredményeket, melyeket a megye lakossága munkájával elért. Egy napot Salgótarján­ban töltöttünk a megyei párt- bizottságon- Tájékoztatást kaptunk a megye politikai, gazdasági, kulturális életéről és azokról a gondokról, ame­lyek mostanában foglalkoztat­ják a munkásokat, a termelő­szövetkezeti és az értelmiségi dolgozókat, Szó esett olyan feladatokról is, amelyek vég­rehajtása biztosítja a megfo­galmazott tervek minél sike­resebb teljesítését. Megláto­gattuk többek ‘ között a salgó­tarjáni síküveggyárat, mert nagyon érdekeltek bennünket az új termékek, és az is, ho­gyan váltak be az új techno­lógiák, mennyire segítik a termelést. Láttuk annak az üvegfajtának a gyártását, amit otthonról is jól isme­rünk az Ikarusz autóbuszok­ról. összességében, nagyon jó benyomásokat szereztünk a gyárban. Igazi élmény vertt a Nógrá­di Sándor múzeumbeli látoga­tásunk. Itt újbő! bebizonyo­sodott, hogy munkásaink közö­sen harcoltak a szocializ­musért, a szebb, a boldogabb világért. Hasznos, jó eszmecsere szín­helye volt Balassagyarmaton a városi pártbizottság. Hiteles képet kaptunk arról, hogy egy városon belül, a minden­napi gyakorlatban, az alap- szérvezetek munkájában ho­gyan valósulnak meg a XII. kongresszus határozatai, őszinte igyekezettel találkoz­tunk a feladatok végrehajtása során a gazdasági és az ide­ológiai munkában is. — Ismert Önök előtt, hogy a mi gazdaságunk is gondok­kal küzd. Milyennek látja a nógrádi munkások igyekeze­tét, hogy a tervekben ígérte­ket végrehajtsák? — Abból, amit láttunk a síküveggyárban és Balassa­gyarmaton a fémipari válla­latnál az tűnt ki, hogy a dol­gozók mindent megtesznek a tervek maradéktalan végre­hajtásáért. Igyekeznek telje­síteni feladataikat, hogy hoz­zájáruljanak a népgazdaság helyzetének javításához, az életszínvonal megőrzéséhez. Ügy tapasztaltuk, hogy képe­sek olyan nehéz feladatok megoldására, amelyek össze­függésben vannak a külgazda­sági elképzelésekkel. Nagyon sok vállalatnak komoly ex­porttevékenysége van, ti ez hozzájárul a fizetési mérleg kiegyensúlyozottságához­— Tan-e olyan tapasztalad ta, amit szívesen visz hazai Csehszlovákiába? — Bizonyára van, illetve lesz, több ilyen tapasztalat, de a friss élményeket nem tudjat az ember azonnal feldolgozni! Gondolkodni kell ezekről, drt gyeiembe véve az otthoni fet­tételeket, s csak ezután .leheti véleményt alkotni. Ami ne-1 kém nagyon tetszett, az ai kölcsönös barátság és együtt-* működés, amely egyre erősöd dik Nógrád megye és a kö-J zép-szlovákiai kerület közötti Közép-Sziovákiában nagyot# sokáig dolgoztam. A kapcsod latoknak nagy hagyományai vannak és természetesen széjp eredményei a pártmunka fej-* lesztésében, a gazdasági íel-d adatok végrehajtásában isi Érdemes és hasznos is ezekeí ápolni, továbbfejleszteni. — Beszélgetésünk helyszínű Nógrád község, a megye hurf szonhárom nemzetiségi teled pülésénck egyike- Hogyan ítéd H meg az itt élő szlovák nemd zetiségiek életét? — A nemzetiségi kérdés nad gyón fontos abban az időszaké ban is, amikor a szocializd must építjük, örülök annak; hogy a Magyar Népköztársa­ság lehetővé teszi, a nemze­tiségiek fejlesszék tevékeny1 ségüket, ezt anyanyelvüköni teszik, és lehetőségük vaui gazdag kulturális életre isi Itt, Nógrád községben is szép» példáját láttuk ennek. A mod dem művelődési hág színházé termével, mozijával sok lehed tőséget biztosít. Jól felszerel# a könyvtáruk, van ahol nad gyem sok könyv közöl, a szlod vak irodalom jelentős alkotód sálból válogathatnak az edd vasni vágyók. De jó példa xA óvoda is — itt szlovák nyeH vű műsorral fogadtak minkért a gyerekek — jó érzés volt hallani, hogy milyen szépei* és jól beszélnek már szlová­kul. — Ezek szerint jó érzéssé# megy vissza hazájába? — Igen- Gratulálunk N&&4 rád megye lakosságának x* eddig elért eredményekhez! Bízunk abban, hogy a gondold ellenére sikerül elképzelései^ két megvalósítani, hiszen ta­pasztalataink szerint szorgos emberek élnek itt. A XII. kongresszus határozatai jó programnak bizonyultak, eb­ben hisznek és mindent meg­tesznek megvalósításáért! Mégegyszer, további sikere­ket kívánok. — Köszönöm a beszélgetést Z. A­A terveknek megfelelően halad Nőtincsen az új nyolc tantermes általános iskola építése, amelynek kivitelezési költsége a különálló tornaterem megvalósításával 30 millió forint­ba kerül. 1984 szeptemberében már itt kezdik a tanítást a nemzetiségi településen — kj — Hív hivatalba Gál Gáborné fiatalasszony. Tizenöt esztendeje kapta meg a munkakönyvét, s immár tizenegy éve az államappará­tusban dolgozik. Korábban a balassagyarmati járási hiva­talban, most pedig — alig egy hónapja a Balassagyar­mati városi Tanácson. Már hónapokkal ezelőtt nyilván­való volt, hogy miután az egész országban megszűnnek a feladatukat már teljesített járási hivatalok, sok ember­nek munkahely után kell néznie.' Tagadni kár volna, hogy nem egy, nem két régi dolgozó került kisebb-na- gyobb válságba. Sokan elbi­zonytalanodtak. — Gál Gáborné hogyan fo­gadta a hírt munkahelyének megszüntetéséről ? — Nem ért engem és kollé­gáimat váratlanul a döntés, hiszen alaposan elő volt már készítve. Nálunk, a járási hi­vatalnál a vezetők jó előre gondoskodtak beosztottjaik­ról. Aki igényelte, annak ál­lást kerestek szaktudásának, képzettségének megfelelően, aki viszont önállóan akart sorsa felől dönteni, természe­tesen rábízták a dolgot. Nem volt konfliktus, idegeskedés; álmatlan éjszakák sora. Sze­mélyesen leültek velünk a változások lényegét megbe­szélni. igyekeztek megértetni mindenkivel, hogy ez a fejlő­dés által megkövetelt lépés. Épp nekünk, az itt dolgozók­nak kell ezt elsősorban meg­értenünk. Bevallom, nem volt nehéz, hiszen józan ésszel végtelenül egyszerűen meg­magyarázható az államappa­rátus korszerűsítése. — Minden ilyen simán ment? — Nyilván voltak elégedet­lenkedők is, bár nem hallot­tam róla. Az emberek sokfé­lék. Tudok olyanról, aki a fölkínált állások helyett má­sikat kért, de olyanról nem, akinek gondját, problémáját nem értették volna meg. — Mi változott a munkájá­ban? — Sok minden is, meg tu­lajdonképpen alig valami — mosolyodik el a patvarci-ba­lassagyarmati fiataiasszony.— Igazgatási főelőadó voltam korábban, gyámügyekkel fog­lalkoztam, s most ugyanezt teszem a városi tanácsnál. — Sok emberrel kell fog­lalkoznia, sorsokba belelátnia, beleavatkoznia. Nem könnyű teher. — Nem az, valóban. Néha nagyon hálátlan. Akadnak területek a járásban, ahová bizony csak erős kísérettel mertem kimenni, hogy egy- egy kiskörű sorsa felől meg­bizonyosodhassak! Ugyanak­kor nagyorr hálás feladat is, mert ha a gyerekek, a fiatal­korúak sorsát mégis sikerül rendes kerékvágásba terelni, akkor elfog valami nagyon 1A érzés. Munkám nélkül talán elveszne az a gyerek... Mindenesetre, meglepő szá­momra, hogy Balassagyarma­ton igen sok a veszélyezte­tett körülmények között élő gyermek, akiknek a száma kollégáim szerint, sajnos, nő. — Aligha nem lettek ők többen, csak a földerítésük, megtalálásuk lett jobban szer­vezett. — Meglehet. Mindenesetre némelyikük ’ helyzete aggasz­tó. Próbálunk segíteni rajtuk segélyekkel, ellenőrzésekkel, a szülőkre való ráhatással. Nem mindig a kívánt eredménnyel. Előfordult már, hogy a szü­lők tűrhetetlen életvitele mi­att karhatalommal voltam kénytelen végrehajtani az in­tézkedésünket. A rendőrséggel nagyon jó a kapcsolatunk, nagyszerűen segítik a mun­kánkat. Szerencsére, ritkán adódik ilyen „ügyintézés”. ~— Sok eredmény, de sok kudarc is éri a sorsok jobb útra terelése közben. Elége­dett? - * — Hányszor eszembe jutott fáradt napokon, hogy minek csinálom én ezt? Mi értelme a jő szándéknak, ha falakba ütközik, ha teli szájjal mocs­kolnak? Aztán rájövök: nem magamért csinálom, hanem! azokért a gyerekekért, akik­nek a jövője az én kezemben is van. Hát abbahagyhatom akkor? Nem. összeszorítom a fogam és folytatom. — Gyakran fáradt? — Vannak zűrös napok! Ilyenkor igazán az otthoni munka pihentet meg. Patvar- con van a házunk, ahhoz szép kert tartozik, van mit tenni benne. Szegfűt is nevelünk üvegházban, kis föld is maradt ránk a dombokon. Az igazi pihenés nekem. — Hivatalból hivatalba ke-1 rü'lt. Hogy érzi magát? — Nagyon jól. A kollégái-1 mat a korábbi munkakapcso­latok révén már többnyire ismertem, nem egészen újak tehát. Egy hónapja vagyok itt, de néha úgy érzem, mint­ha már sokkal hosszabb időt is eltöltöttem volna közöttük. Segítőkészek, megértők* ked­vesek. Jól fogom magam érez­ni később is, ebben bizonyos vagyok. — Nem sajnálja a régi hi-1 vatalt? — Ott tágasabban voltunk! semmi kétség. Több mint tíz év köt oda. Hiányzik. De azt is meg kellett értenem, hogy a változással nekem is Vál­toznom kell. ezt kívánja a fejlődés. Az a néhány eszten­dő szép része marad az éle­temnek. Hortobágyi Zoltán r NQGRÁD - 198J. december 10., siómba!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents