Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-09 / 290. szám

Légidaru építkezéshez Képünkön az Ural—3 légidaru kipróbálás közben Üt miüfliös bírság A környezetvédelmi inté­zet. debreceni állomása össze­állította azoknak a Hajdú-Bi- har megyében működő ipari, mezőgazdasági és kisipari üzemeknek a listáját, ahol nagyobb mennyiségű, környe­zetre ártalmas hulladék ke­letkezik. Az ezzel kapcsola­tos feladatokat csütörtökön Debrecenben megtartott ülé­sén vette számba a megyei tanács környezet- és termé­szetvédelmi -bizottsága. Mint e'hangzott, a termelők jelen­tős része — az előzetes tájé­koztatások ellenére — nem ismeri a veszélyes hulladékok keletkezésével, kezelésével, ária! matlaVn fásával kapcso­latos tennivalókat. Az adat­szolgáltatási kötelezettségnek is az üzemeknek csak két­harmad része, a kisiparosok­nak csupán 15 százaléka tett eleget. Az ellenőrzések egy­értelműen igazolják, hogy a megyében e hulladékoknak csak szűk körét hasznosítják, illetve kezelik megfelelően. A megoldás persze nemcsak el­határozás kérdése, mert hiá­nyoznak a' szükséges anyagi eszközök, felszerelések és be­rendezések. Mégis többet lehe­tett volna tenni, mint ahogy a fáradtolaj kezelését az ÁFOR, az ólom- és egyéb fém­tartalmú hulladékok újra­hasznosítását a MÉH-vállalat útján megoldották. A Magyar Gördülőcsapágy Művekben az olajemulzió-ke- zelő, a Medicor debreceni gyárában bevezették a gal- vániszap víztelenítését és ugyanilyen kísérleteket foly­tatnak a híradástechnikai vál­lalatnál is. Mint kijelentették: a leg­kirívóbb' esetekben szükség volt hatósági közbelépésre is. A felügyelőség a vállalatok ellenőrzése során ez évben hét helyen több, mint ötmil­lió forint bírságot szabott ki. A szverdlovszki terület Be- rezovo városában kísérleteket folytattak az Urál—3 szállí­tó-szerelő aviatikái berende­zés modelljével. Ez Volta­képpen ezüst színű, kormá­nyozható léghajó, amely pu­ha gumírozott ^szövetből ké­szült téglalap alaikú, 18 mé­ter magas és 20 méter széles. A berendezést a Szovjetunió energetikai és villamosítási minisztériumához tartozó Or- genergosztroj össz-szövetségi intézetben a szövet- és fólia- konstrukciók uráli komplex kísérleti szerkesztő osztályá­nak egy szerzői munkaközös­sége készítette. Az Ural—3­at héliummal töltötték fel. Négyszáz kilós súlyhatárig képes munkadarabokat fel­emelni. A 360 fokos szögben elfordítható két csavarlapátja révén a berendezés fordulé- kony, nagy manőverező ké­pességű és nagy a repülési stabilitása is. Az Urál—3 a 15 tonna hasz- nosteher-emelőképességű, ter­vezés alatt álló légidaru mo­dellje. Áramvezetékek, gáz- és Olajvezetékek építésénél, valamint egyéb építési mun­káknál fogják felhasználni Nyugat-Szibéria és a távoli észak nehezen hozzáférhető körzeteiben. Szigorúan balassagyarmati történet A Ház első és negyedik emeieti lakói levelet kaptak a Hivataltól, annak egyik osztályától, hogy december első szabad szombatján „biz­tosítsák a lakásukba való be­jutást.”. Ugyanis — hála is­ten! — a városi tanács kont­ra megyei tervezővállalat perben végre döntés született, amelynek következményekép­pen a Házba azon a szomba­ton mester érkezik és kijavít­ja a fűtés hibáit. Mínusz öt fokot mutattak akkor a hő­mérők. fűtő minden gond nélkül ki­kapcsolta a fűtést, a vizet pe­dig leengedték a rendszerből. Ezért volt hideg és ezért dol­gozhatott a mester. Odakint mínusz hét fokot mértek. Odabent néhol tizenhét fok­ra sikerült föllehelni a laká­sokat. Mindez csupán tíz-ti­zenöt embert, néhány kicsi gyereket érintett. Nem tétel. A fűtést meg kell javítani, azt a Hivatal és a tervező­vállalat annak rendje-módja szerint meg is javíttatja, mipt az látható is. bért, a fűtési díjat...) D,e dön­tött is. Levelet vér. Még egyet. Abban a levélben pe­dig az lesz, hogy másokat is megbüntettek ezért a felelőt­len téli társasjátékért. Re­méli, hogy nem a tavasz fog­ja fölmelegíteni a- szívét. Már csak a bizalom miatt is. Hortobágyi Zoltán MÉLTÓKÉPPEN A NÉVADÓHOZ Iff ä 11 a 1 kozü Icedlivfhe n nincs Eiiéinv? — A SZOCIALISTA brigád- mozgalmat ' kívántuk megújíta­ni, amikor úgy döntöttünk az év elején, hogy az üzemfenn­tartó gyáregységben tevé­kenykedő- három szocialista brigád egy komplexbrigád­dá alakul. Vagyis egy brigád­ban dolgozik majd a laka­tos, az esztergályos, a kőmű­ves, az ács és a festő. Ez azt jelentette, hogy a brigád lét­száma 32 főről 52-re nőtt, ugyanakkor megteremtődtek a feltételei a kiegyensúlyozot­tabb, jobban összehangolt, céltudatosabb, hatékonyabb munkának — pergeti vissza az év elején történt leglénye­gesebb eseményt Fülöp György, a nagy tradíciókkal, gazdag múlttal, többszörös araaykoszorús címmel és sok­szoros Vállalat kiváló brigád­ja kitüntetéssel büszkélkedő, Kakukk József nevét viselő brigád vezetője, a Salgótar­jáni Vasöntöde és Tűzhely­gyárban. Vajon az eddig megtett út miként öregbítette a már ko­rábban megszerzett elisme­réseket, mennyiben sikerült megújítani, felfrissíteni a bri­gád életét? — .Elképzeléseinket eddig még jól megvalósítottuk — folytatja az előző gondolatot a brigádvezető. — Menjünk pár lépéssel odébb, tanácsolja. Megállunk egy falra akasz­tott beüvegezett keret előtt, amelyben kimutatás látható. — Ezen rajta van a brigád minden tagjának a neve és az, hogy mennyit teljesített társadalmi munkavállalásából. E tekintetben nem áHunk rosszul, mutat az összegező számoszlopra. 1450 órát vál­laltunk, s nra már 1815-nél tartunk. — Azért készítettem azt a táblát, mert korábban egye­sek humbugnak nevezték, azt, hogy ki mennyi társadalmi munkaórát végzett. Most, ahogy elvégzi, rögtön fölke­rül ide a kimutatásra. Ily módon mindenki ellenőrizni tudja; mit tett. milyen kö­telezettségei vannak. Ezzel is ösztönözni-' kívántam a kol­lektívát, amelynek c-iyan ré­gi hagyományai voltak, ami­ket nem volt szabad figyel­műi kívül hagynom. Olyan dolgozók tevékenykednek a brigádban, akiknek nagy ta­pasztalatuk van, olyan szak- es-tóerek találkoznak itt, akik­ben fellelhető a vállalkozó­inimiiii i»iiiiii ■ ni uhui m» nn iiiniwiii és kezdeményező kedv, csak okosan felszínre kell hozni. — Mivel tudja az utolsó mondatban foglaltakat bizo­nyítani? — Két dologgal. Először: az eredeti vállalásainknak megfelelően határidőre kija­vítottuk a felajánlásunkban szereplő gépet, csaknem 90 ezer forint értékű különböző tartalmú társadalmi munkát végeztünk. A legnagyobb ösz_ szeget az újítások hozták. A benyújtott négyből hármat fogadtak el. Kövei Árpád és Lengyel Sándor elképzelése 100 ezer forint megtakarítás­sal járt. A Disematic öntő­gépnél alkalmazott ötlet jó végrehajtása Lakatos Károly nevéhez fűződik. Másodszor: november 7-re pótvállalást tettünk. Ennek megfelelően, részben munkaidőben, rész­ben azon túl, határidő előtt elvégeztük a zománcozóban a hagyományos alagútkemence teljes nagyjavítását, terven felül befejeztük az alagútke- mencével párhuzamos szállí­tókemence , nagyjavítását, átnéztük és kijavítottuk a mechanikai berendezésekét. AZ ELŐBBI MAGATAR­TÁS jól érzékelteti azt a szel­lemet, azt az igazi munkás­megnyilvánulást, helyes köz- gondolkodást, ami ugyan igen sok brigádnál megtalálható, de ebben a kollektívában igen erőteljes. A legaktívabb tagok gyakran megkérdik brigádvezetőjüktől, mikor jö­hetnek társadalmi munkára. — Nem mindenkiről van szó, de a kollektívából leg­alább 25—30 fő így cselek­szik — állítja határozottan Fülöp György, aki ugyanúgy bírja dolgozótársai bizalmát (akik egyhangúlag mondtak igent megválasztása mellett), vmint feletteseiét, akiktől eredményes munkájához meg­kapja a szükséges segítséget. — Akik nem végzik el ön­ként vállalt feladataikat úgy, ahogy régebben megszok­tuk, illetve ahogy az óv ele­jén elhatároztuk, azokkal még elbeszélgetünk. Ha a jó szó kevésnek bizonyul, ak­kor lehetséges, hogy évzárás után megválunk egymástól. Erre az egyértelmű nyilat­kozatra megvan minden er­kölcsi alapja a brigádveze­tőnek. Társai egyöntetűen vallják: példamutatóan el­látja szakmai feladatait, be­csületesen elvégzi társadal­mi megbízatását, sőt,,. 4 mindössze 26 éves. A közösen és jól végzett munka mellett az idén még közelebb hozta egymáshoz a brigádot az a két jól sike­rült kirándulás, amelyen részt vettek a családtagok is. Az előbbiek mellett eleget tettek a művelődési otthon­nal kötött szerződésben fogi laltatnak is. Például ők szerJ vezték meg és bonyolították! le az egész gyárban a Mii kulás-esttel kapcsolatos fel* adatokat. A fiatal birigádvezetőnetí olyan segítőtársai vannak! mint Lengyel Sándor, Kövei Árpád és még sokan mások.' Például Kövei Árpád koráb­ban ennek a brigádnak volt a vezetője. Sok kitüntetésé közül a legbüszkébb a Mun* ka Érdemrend bronz fokoza* tára. Ö az alábbiakban lati ja a változások lényegét: —t Ügy néz ki, hogy az idén sH kerül jó eredményeket elérni! A brigád tevékenysége felié* lé íval. Jó a közösségi szeli lem. Olyan dolgokat is meg tudunk valósítani — összejö­vetelek, rendezvények —-J amelyek korábban gondot je­lentettek. Én a mostani fel* állásban a megértést tartón! a legértékesebb eredményi nek. Ha továbbra is felfe-’ lé haladunk, akikor újra a% elsők leszünk. PRAJDA ZOLTÁN brigád* tag így folytatja: — Nálunk vállalkozókedv- foen nincs hiány. Nem be­csüljük le egymás munkáját,’ sőt messzemenően segítjük.' Ugyanakkor elismerjük aztj a‘ki többet tud. Tőle nem sokkal késöbij Koműósi Tibor veszi át a szót: — Minket több, jobbj precízebb, hatékonyabb mur>* kára ösztönöz az is, hogy rnéW tők legyünk névadónkhoz! Az egyesült három brigádon most az vezérli, hogy kitű­zött céljainkat együttes erői vei oldjuk meg. Kis vártat vaj a jövőre utalva a következő^ két mondja: — Sokan vaJ gyünk, akik kérés nélkül se-í gítjük brigádvezetőnket. Hat-J hét év múlva viszont- alig marad valaki az alapító ta­gok közül. Addigra szereti nőnk elérni, hogy úgy dőU gozzanak, olyan közéleti er»í berek legyenek, hogy ők is méltóképpen viseljék a brH gád nevét. (venesz) A Lakók fölkeresték a Hi­vatalt, figyelmeztetvén az ott dolgozó levélírót, hogy — ha nem nézte volna meg a nap­tárát — december van. És hideg. Fűtést javítani ilyen­kor több, mint felelőtlenség. A Hivatal osztályvezetője közölte, hogy a levél kikül­dőjét fegyelmivel jutalmazza, a Lakók csak nyugodtan nyu­godjanak meg. Az osztályve­zető. egyébként nem ért rá, hisz ő már akkor régen máshol volt. Hiába állt a La­kók előtt, az csak a valóság furcsa játékának tekinthető. Talán Kollégája majd többet mond. Kolléga szerint nem lesz semmi gond, ő ugyanis érdeklődött a tervezőknél, akik elmondták, hogy a hibát a fűtés elzárása nélkül is ki lehet javítani. A Lakók meg­nyugodtak. Eljött december első sza­bad szo.mbatjának napfényes reggele. A Ház Lakóit hideg fű őtestek ébresztették. Az első emeletről szorgos fűré­szelés hallatszott lépcsőház- szerte. A Ház Lakói odase- reglettek és láttak csudát. A derék salgótarjáni mester egy másfél esztendeje üresen álló lakásban tette a dolgát. Épp a kettéfűrészelt fűtés­csövet hegesztette. Ebből a műszakilag analfabéta Lakók is belátták, hogy 'a hivatali Kolléga ugyancsak tévedhe­tett, hiszen abban a csőben meleg víznek kellett volna keringenie, s ha elfűrészelik, aligha keringhet tovább a nedű. Nem is keringett, hisz a derék mester szavára a Egyesek kiseprűzést, a ta­nácsi munka korszerűsítése helyett a tanácsiak korszerű­sítését latolgatták, míg má­sok kabátba burkolózva fa­gyos gondolataikat melenget­ték. De miiyen csuda jó do­log a Hivatal, amely ellünk van! — vélte egyikük. Mi­csoda nagyszerűen képzett szakgárda védi érdekeinket! — bólogatott a másik- Nincs jobb, mint a pontos, megbíz­ható tájékoztatás! — jelen­tette ki a harmadik. Az egyik Lakó nem átallotta elővenni a Hivatal levelét, amelyben a városi tanács kontra tervezővállalat peré­nek hivatkozási száma szere­pelt. Tavalyi dátummal. Az­óta elszaladt a mosolygós ta­vasz, .a kacagó nyár, a gyü­mölcsérlelő ősz. Csak most, zúzmarás, dermesztő télben jutott eszébe a Hivatalnak tenni az ő Lakóiért. Akikért van, midi tudjuk. Szegény Lakó hülő agyában kérdések formálódtak. Ha már a tervezővállalat és a tanács évek óta perben állt, miért nem jutott legalább egyikük eszébe az épület átadása előtt kijavíttatni a hibát, s a per után majd fizesse ki a fizet­nivalót a vesztes? Persze, ez csak annak a fejében for­dulhat meg, aki tudja, hogy dolga az érdekek egyeztetése. Miért a Lakó (és hány „lakó” még kis hazánkban) szenvedi el mások elrontott munkáját? Aztán megnyugodott. Rá­jött, hogy ez a büntetése. Mert nem átall tanácsi bér­lakásban lakni. (Amiért szer­ződés szerint fizeti a lak­A pénzügyi szabályozás háttere Tejprémium helyett új felvásárlási ár Alig volt olyan termelőszö­vetkezet, állami gazdaság, ahol nem panaszkodtak mos­tanában a tejtermelés jöve­delmezőségére. Szinte min­denütt azt emlegették, hogy a szarvasmarhatartas, mint ága­zat nem volt képes fenntarta­ni (jómagát. Már nem nyílt mód az elhasználódott épüle­tek felújítására, a korszerűt­len istállókba pedig nem kap­tak gondozót a gazdaságok. A szakemberek tetteikkel is je­lezték az elégedetlenségüket: visszaesett a tenyésztői kedv, s néhány megyében a tejter­melés is csökkent. A gazdasá­gok valóban nem voltak kel­lően érdekelték a hozamok bővítéséiben. Mi köszönhető a tejprémiumnak? A jövedelmezőség kapcsán egyre több szó esett a tejpré­miumról, illetve arról, hogy egy gazdasági ösztönzőt csak addig szabad érvényben hagy­ni, amíg fejlődésre sarkall, amíg betölti a szerepkörét. A tejtermelési prémiumnak — ammt az a gazdaságok kö­rében ismert — az a lényege, hogy akkor kapnak több pénzt egy liter tejért a termelők, ha az előző évihez képest növelik a-z értékesí­tést. Ezt elérhetik úgy, hogy növelik a tehenenkénti tejter­melést, illetőleg, hogy gyara­píthatják a tehénállományt, vagy mindként módszert együtt alkalmazzák. A tejprémiumot 1976-ban vezette be a kormány. Az előzmények meglehetősen is­merteik: a Minisztertanács még 1972-ben programot fo­gadott el a tejtermelés bőví­tésére, ám az első években nem sikerült elérni a kívánt fellendülést. Jellemző, hogy 1972-ben 1,7 milliárd liter te­jet termelt az ország, s még négy év múltán is csak, 1,87 miiliárd liternél tartottunk. Ezt követően született dön­tés a tejprémiumról, ami új lendületet adott a fejlődés­nek. Megszaporodtak a re­konstrukciós beruházások, felgyorsult a tejhasznú ke­resztezés, elterjedtek a hols- tein-friz fajtájú tehenek ke­resztezett utódai. Tavaly már 2,7 milliárd liter tejet fej­tünk, tíz esztendő alatt 2363 literről 4023 literre nőtt az országban az egy tehénre ju­tó tejtermelés. Ilyen rövid idő alatt, ekkora mértékű növe­kedésre nincs példa a vilá­gon. Fellélegeztek az élenjárók Amint mondottuk 1982. egyszerre volt a csúcs meg a fordulat éve is a tejtermelés­ben. Arról a prémiumról ugyanis, amely sok- éven át húzó szerepet töltött be, kide­rült, hogy — amint a gazda­ságok mondják — már nem ösztönöz kellőképpen. Kitűnt az is, hogy ez a korábban oly jól bevált gazdasági szabá­lyozó különösen az élen járó gazdaságokban vált az előre­haladás további fékjévé. Hogy miért, az \ könnyen megérthető. Ott ahol már sok tejet fejnek ki egy tehéntől, nehéz dolog látványos felfu­tásban reménykedni. Maradt volna ■ a másik, már említett módszer, vagyis a tehénállo­mány növelése, ahhoz viszont új istállókra, vagyis pénzre voll szükség. A részben ex- tenziv fejlesztés Viszont mind kevésbé vált kifizetődővé. A MÉM Statisztikai és Gazda­ságelemző Központja ugyanis kimutatta, hogy a tejterme­lésben mindössze 8,85 forint , jövedelem jutott száz forint befektetésre, amíg a gabona- termesztésben ennek megkö­zelítően a négyszerese. Nyilvánvalóvá vált, hogy új gazdasági ösztönzőre van szükség. Ennek most elérke­zett az ideje. A napokban ke­rült nyilvánosságra az 1984. évtől érvényes pénzügyi sza­bályozás. Ebben a többi kö­zött az olvasható, hogy meg­szűnik a íejértékesi tési pré­mium, viszont a tej felvásár­lási ára — a tisztaságától függően — átlagosan 55 fil­NÓGRÁD - 1983. lérrel emelkedik literenként! s 60 fillérrel magasabb lesa az árkiegészítés. A hír halla­tára valósággal fellélegeztek a tejtermelésben élen járó gazdaságok vezetői, hiszen a valós teljesítményeket ismeri el az új szabályozás, s ez mindenekelőtt nekik kedvez. Ismét javul a jövedelmezőség Az új szabályozás a lema­radókat is felzárkózásra ser­kenti. Szükség is van erre, hiszen a tapasztalatok szerint évente 3—4 literrel emelke­dik az egy főre jutó tejfo­gyasztás, s emiatt 30—40 mil­lió literrel többet kell ter­melni évente. A számítások szerint az ezredfordulón már 3 milliárd liter tej termelé­sére lesz szükség. Ez nem elérhetetlen, hi­szen a gazdaságok többségé­ben nagy termelőképességű állomány van, kialakultak a tartási, takarmányozási tech­nológiák. S ami talán a !eg-' több bizakodásra ad okot: január elsejétől megint javul a tejtermelés jövedelmezősé­ge. Ennek már most is, érezni a húzó hatását a gazdaságok­ban. Farkas József 9., péntek 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents