Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)
1983-12-04 / 286. szám
Folytatódik a tűzpárbaj Tripoliban Izraeli bombák - megtorlásként Péntek éjszaka, miközben tárgyalások folytak valamennyi paleszt’n harcos Tri- poliból történő távozásáról, újabb tűzpárbajokat vivtak Jasszer Arafat hívei és ellen, felei az észak-libanoni város térségében- A UPI jelentése szerint a PFSZ VB elnökével szemben álló palesztin osztagok tüzérsége szombaton hajnalban lőtte Tripoli kikötőjét. Észak-Libanon partjai mentén izraeli hadihajók cirkálnak, és gyakorlatilag ellenőrzésük alatt tartják Tripoli kikötőjének tengeri bejáratát. Zehdi Terzi, a PFSZ ENSZ- megfigyelője pénteken este Nem Yorkban megerősítette, hogy Arafat, háromezer katonájával és ezer — nem állandó állományú — milicistájá- val kész Tunéziába vagy Észak-Jemenbe távozni, amennyiben az ENSZ teljes mértékben szavatolja az elvonulás biztonságos lebonyolítását. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában szombaton folytat, ják a vitát arról, hogy a világszervezet képes-e eleget tenni ennek a kérésnek. Közben, az ENSZ-nek a pa. lesztin jogok védelmével foglalkozó bizottsága pénteken jóváhagyott öt határozatot, amelyet elfogadás céljából a közgyűlés elé terjesztenek. A TASZSZ jelentése szerint az egyik határozat felszólítja az arab—izraeli konfliktusban érintett valamennyi felet, beleértve a PFSZ-t, hogy vegye, nek részt egy nemzetközi békekonferencián, továbbá meghívja az Egyesült Államokat, a Szovjetuniót és más országokat is. Izraeli repülőgépek szom. baton délelőtt palesztin fegyveresek feltételezett állásait bombázták a Bej .’úttal keletre levő hegyekben — jelentették állami és magán rádióállomások a libanoni fővárosból. A támadás tényét izraeli katonai -források is megerősítették azzal kiegészítve, hogy a Tel Aviv.i közlemény Szíria által ellenőrzött területekről beszél, s hozzáteszi*; „ellenakcióról volt szó, amely- lyel az izraeli erőket ért támadásokat kívánták megtorolni.” Az izraeli légierő két héten belül második alkalommal támadott libanoni területeket- November 20-án, mint ismeretes, palesztin és drúz fegyveresek lelőttek egy izraeli katona5 repülőgépet Libanon felett. (MTI) Közép-Amerika Reagan hurkolt fenyegetőzései Az Egyesült Államok Reagan elnök szerint akkor küldene ismét csapatokat Kö- zép-Amerikába, ha teljesen nyilvánvalóan fenyegetve érezné magát”. Az egy hónappal ezelőtti agressziót Grenada ellen Washington szintén ezzel az ürüggyel hajtotta végre. Az elnök szerint az Egyesült Államok .nem tervez konfrontációt Közép-Ameri- kában. A grenadal inváziót Washington az elnök szerint „üzenetnek” szánta, s úgy véli, hogy Kuba „és mások” „megértették ezt az üzenetet”. Reagan nem hagyott kétséget afelől, hogy a jövőben is előfordulhat gre- nadai mintájú amerikai katonai akció „ugyanolyan körülmények között és ugyanolyan kérésre”. A fentieket washingtoni politikai megfigyelők Nicaragua elleni burkolt fenyegetésnek értelmezték, azt követően, hogy Managua kénytelen volt elutasítani az Egyesült Államok által pénzelt ellenforradalmi lázadókkal való tárgyalásokat, mivel azok lényegében a hatalom megosztásáról szóltak volna- (MTI) EGY RAGALOM MARGÓJÁRA Antonov és az emberi jogok Az egész világot felháborította annak idején a hír, hogy e római Szent Péter téren fegyveres merényletet követtek el II. János Pál pápa ellen. Az olasz rendőrség hamarosan kiderítette, hogy a merényletet a török újfasiszta mozgalom, a Szürke Farkasok tagja, Mehmed Ali Agca követte el. Ag- cát hazájában korábbam kettős gyilkosságért halálra ítélték, de elvbarátai megszöktették a börtönből és külföldre segítették. A pápa elleni merénylet után elfogták, majd —, mint magános tettest —r jogerősen életfogytiglani fegyházra ítélték. Akkor még szó sem volt Amtonovról. Nem sokkal az ítélet után Agcát Ascoli Picemo-i börtönében két úr kereste fel: Petrocelli őrnagy, a SISMI (az olasz katonai elhárítás) és a Luigi Bonagura, a SISDE (belügyi elhárítás) tisztje. Nem tudni, hogy miről beszélgettek, de tény, hogy a látogatást követően Agcának hirtelen eszébe ötlött a „bolgár kapcsolat”, amiről korábban említést sem tett. A kétszeres gyilkos fasiszta török terrorista vallomása alapján az olasz rendőrség római lakásán letartóztatta Szer- gej Amtonovot, a Balkan bolgár légitársaság alkalmazottját. Azzal vádolták, hogy ő adott megbízást Agcának a pápa elleni merényletre. Antonov azóta is, immár több mint egy esztendeje az egyik legszigorúbb római börtön foglya. Az Antonov elleni gyanú, illetve vád teljes egészében Ali Agca vallomásán alapult. Bolgár részről többször kérték — tekintettel a bizonyítékok hiányára — Antonov szabadlábra helyezését. Az olasz igazságügyi szervek azonban eddig elutasították a védelem kérését. Pedig Agca hazudozása és több mint kétes szerepe teljes egészében lelepleződött. A török hazugságai olyan nyilvánvalókká váltak, hogy az olasz hatóságok kénytelenek voltak hamis tanúzás és rágalmazás címén vádat emelni ellene. E képtelen helyzet ellenére Antonov még mindig a római börtön foglya. Kinek, illetve kiknek állt és áll érdekében az ilyenfajta zavarkeltés, vádaskodás? Azoknak a köröknek, amelyeknek minden eszköz jó ahhoz, hogy élezzék a feszültséget kelet és nyugat között. Ezt támasztja alá a többi között a Rómában megjelenő Pace e Guerra című folyóirat cikke. A lap Maxwell Rabbnek, az USA római nagykövetének két titkos dokumentumára hivatkozik. A jelentések azzal foglalkoznak, miként lehetne a pápa elleni merényletért a szocialista országokat felelőssé tenni. Egy kelet-európai ország ügynökein keresztül a Szovjetunió is gyanúba fogható —, így az elképzelés. Mr. Rab'o szerint az olasz titkosszolgálat, némely római kormánytisztviselő és bizonyos sajtóorgánumok készséges támogatást nyújtanának ehhez... Azok, akik oly előszeretettel hivatkoznak az „emberi jogcik”-ra, vajon mivel magyarázzák, milyen címen tartják már több mint egy éve előzetes letartóztatásban Antono- vot? Hiszen egyetlen objektív bizonyítékot sem találtak a képtelen vádak alátámasztására, annál többet az ellenkezőjére. Miért hitték el az olasz hatóságok egy éven keresztül egy újfasiszta bérgyilkos minden szavát, miközben szavahihető tanúk sorának a vallomásait figyelmen kívül hagyták? Kérdések, amelyekre az olasz igazságügyi szerveknek előbb-utóbb választ kell adniok. Gáti István 2 NÚGRAD - 1983. december 4., vasárnap I Athén nem tárgyal Ankarával Görögország minden olyan nemzetközi tárgyalást támogat, amelyen konkrét intézkedések születhetnek a törvénytelen észak-ciprusi köztársaság felszámolására — mondta szombaton a görög kormány szóvivője Athénban. E tárgyalások mikéntjéről azonban a jelek szerint még nem alakítottak ki végleges álláspontot, mert a görög kormánynak kifogásai vannak az eddigi javaslatokkal szemben. Athén mindenekelőtt r.em akar egy tárgyalóasztalhoz ülni a Ciprus északi részét megszállva tartó Ankarával. A kormány szóvivője ezzel kapcsolatban megerősítette, hogy Görögország és a ciprusi kormány viszont megegyezett a párhuzamos kétoldalú — brit:—görög, illetve brit- török — konzultációkban. A Görög Kommunista Párt elveti ezt a formulát is. Nagy- Britannia bevonása ugyanis lényegében a Ciprust felosztó háromoldalú együttműködés előtt nyitná meg- ismét az utat — hangoztatja a párt nyilatkozata. Ez a veszély a görög kormánypárti lapokat is aggasztja. Az Élesztheti Gno- mi szerint Görögországnak saját. nem pedig a NATO érdekeit kell követnie Ciprus ügyében. A hét 3 kérdése Mit jelent a rakétakérdésről szóló tárgyalások körüli vita? Miután ' a NATO-határozat alapján megkezdték Nyugat- Európában a Pershing—2 rakéták és a robotrepülőgépek telepítését, Genfben megszakadtak a tárgyalások. A Szovjetunió már jó előre figyelmeztette az USA-t, az NSZK-t és a többi érdekeltet: értelmetlenné válnak a tárgyalások a telepítés megkezdése után... Most a Nyugat diplomáciai és propagandaakciókat kezd új formájú tárgyalások végett, mert ezekkel próbálja ellensúlyozni a rakéták megjelenése nyomán a közvéleményben kelt ellenérzéseket. Egyes NATO-országok, így az NSZK politikusai azt vetik fel, hogy ’k Genfben továbbra is folytatódó szovjet—amerikai Salart-tárgyalásokon (amerikai elnevezés szerint a Start-tárgyalásokon) a hadászati fegyverek mellett az eu- roraíkétákról is lehetne tárgyalni. A szovjet álláspont az, hogy csak a telepítés megkezdése előtti állapothoz való visszatérés lehet a tárgyalások felújításának a feltétele. Jurij Andropov a héten levelet intézett a nyugat-európai érdekelt államok kormányfőihez. Az üzenetek tartalmát nem hozták nyilvánosságra, egyes fővárosokban annyit közöltek, hogy szovjet részről a válaszlépések indoklását adták meg. A magyar kormány a hét elején nyilatkozatban foglalt állást a rakétatelepítés nyomán előállott helyzettel, megállapítva, hogy az tovább növeli a katonai feszültséget. A szovjet válaszlépéseket szükségeseknek minősíti a magyar kormány nyilatkozata, ugyanakkor leszögezi, hogy folytatjuk a párbeszéd fenntartására irányuló erőfeszítéseket. A kérdést megvitatta berlini eszmecseréjén Kádár János és Erich Honecker is, aggodalmuknak adtak hangot a nemzetközi helyzet súlyosan feszült volta láttán, és kifejezték meggyőződésüket, hogy a mai bonyolult helyzetben is van lehetőség a vitás kérdések tárgyalásos rendezésére. Figyelmet érdemel egyes nyugat-európai kormányok kezdeményezése, hogy január 17-én, Stockholmban, a madridi találkozó határozata értelmében összeülő bizalomerősítő és leszerelési konferencia kezdetén tartsanak kelet— Német nemzetiségi kongresszus (Folytatás az 1. oldalról.) Hambuch Géza, a szövetség főtitkára a beszámolót kiegészítő beszédében hangsúlyozta: a magyarországi német nemzetiségiek még soha nem kaptak annyi segítséget, mint napjainkban. A szövetség arra ösztönzi a magyarországi németeket, hogy éljenek a nem ze ti ségek f en n marad á s á h o z adott lehetőségekkel, többet tegyenek a nemzetiségükért, országukért. A nemzetiségek eredményei társadalmunk eredményei, a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélyét öregbíti. A német nemzetiségiek felismerték: anyanyelvűk megőrzése nemzetiségpolitikai feladatuk. Rámutatott: a német nemzetiségiek közül egyre többen ismerik fel, hogy kultúrájuk nem csupán népdal, néptánc, népszokás, népviselet. Bizonyították ezt a német nemzetiségi költők, írók, képzőművészek, akik az utóbbi években új értékekkel gazdagították kultúrájukat. A testvéri nemzetiségi szövetségek nevében Jakab Ró- beriné, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára köszöntötte a kongresszust. Beszédében hangoztatta: a magyarok, németek, délszlávok, románok és szlováikok sorsát közös eszmék alakítják, együtt közös erővel munkálkodnak szocialista céljaik eléréséért, a béke megőrzéséért, ugyanakkor összekötik a testvérnépeket. A kongresszuson felszólalt Aczél György, aki az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a kongresszust. A vitában több felszólaló hangsúlyozta az anyanyelv elsajátításának szükségességét. Fiatalok elmondták: szeretnék megismerni történelmüket, kulturális örökségüket, hagyományaikat, anyanyelvűket. Kérték nemzetiségük idős nemzedékét, segítsen nekik nemzetiségi tudatuk kialakításúban. Pedagógusok is javasolták: a szülők tanítsák meg gyermekeiket anyanyel-’ vükre. A nyelvjárások ismerete nem akadályozza, sőt, megkönnyíti az irodalmi német nyelv elsajátítását. Szükséges azonban — hangoztatták mások is —, hogy a gyermekek az óvodában és az iskolában is tanulják a német nyelvet. (MTI) nyugati külügyminiszteri összejövetelt. Egyelőre az USA nem tette magáévá ezt az elgondolást Hogyan alakul a közel-keleti helyzet Samir és Gemajel amerikai útja után? Már csak 11 hónap választja el Amerikát az esedékes elnökválasztástól, ennyinél is kevesebb idő áll Reagan (és a republikánus párt) rendelkezésére, hogy valami eredményt érjen el a Közel-Keleten. Ha ugyanis meg tudja erősíteni Izrael pozícióit, és a gyakorlatba is át tudja ültetni Libanonban az egyelőre papíron maradt megállapodást, mind e mellett pedig tartósítani tudja az amerikai jelenlétet, akkor ez jótékonyan befolyásolja az ameri. kai választótestület egy részének véleményét... Samir izraeli kormányfőnek ezért aztán könnyű dolga volt Washingtonban. Az amerikai—izraeli katonai együttműködés konkrét terveiben állapodhatott meg, növekvő amerikai pénzügyi támogatás ígéretét is megkapta. Gemajel libanoni államfő szintén megjelent az amerikai fővárosban. Látogatása ama bizonyos, rövid idő után elnapolt, genfi nemzeti megbékélési konferencia következménye volt: ott hatalmazták fel a jelen volt libanoni politikusok őt arra, hogy derítse fel, milyen módja lehet az izraeli és a szír csapatok kivonásának az országból, amelynek a területe négyötöd részben azok ellenőrzése alatt áll.1 Ha Gemajel üres kézzel tér haza, megtörténhet, hogy a megbékélési tárgyalások sohasem folytatódnak. S az összezsugorodó Libanont —, ahogyan Arafat, a PFSZ elnöke nyila tkozatában jósolja — kantonokra osztják fel, egy maro- nita, egy szunnita, egy síita és egy drúz kantonra... Tripoliban és környékén tovább tartott a palesztin rivális erők huzavonája, pedig a hét elején a palesztin szolidaritási világnap alkalmából számos nyilatkozat hangzott el a palesztin egység helyre- állításának szükségességéről. Mutatkozik-e változás aa USA közép-amerikai politikájában? Az amerikai kongresszus azzal a feltétellel hagyta jóvá a Salvadornak szánt 1 milliárd 300 millió dolláros segélyprogramot. ha a közép-amerikai országban tiszteletben tartják az emberi jogokat. A feltételteljesítés szinte elképzelhetetlen, hiszen ott hatósági segédlettel gyilkolnak a halálbrigádok továbbra is... (Van olyan statisztika, amely az utóbbi tíz évben lemészároltak számát 40 ezerre becsüli !) Egyes értesülések szerint még a Schultz vezette külügyminisztérium is helyeselte, hogy nyomást gyakoroljanak Roberto d’Aubuissonra, a salvadori alkotmányozó nemzetgyűlés szélsőségesen jobboldali elnökére. Ennek je’e lett volna, hogy Roberto d’Aubuissont sem engedték be az USA-ba, az ő vízumkérelmét éppúgy elutasították, mint Thomas Borge nicaraguai belügyminiszterét. aki előadásokat kívánt tartani amerikai városokban. (Az viszont nem csodálható, hogy Borge felháborodottan tiltakozott, amiért egy kalao alá veszik a véreskezű salvadori vezetővel.) Reagan elnök megvétózta a kongresszusi döntést, vagyis minden feltételtől mentesen, egyértelműen támogatni kívánja a salvadori népellenes rezsimet. Nem nehéz ebből arra következtetni, hogy a Fehér Házban a sandinistákkal szemben, s általában a közép-amerikai haladó mozgalmak ellen még keményebb politikát határoztak el, S ez sehogy sem vág egybe azokkal az ígéretekkel, amelyeket például, a. Kjssinger- megbízatás idején, vagy Richard Stone küiönmegbízott utazásaikor tett az USA. Sokkal inkább abba a vonalba illik bele, amelyet egy amerikai tengernagy nyilatkozata jelez. Wesley McDonald admirális a Baltimore Sun hasábjain elmondta, hogy az USA Grenada szigetét állana dó katonai támaszpontjává kívánja változtatni. Pálfy József TOLLHEGYEN A tulipán és a kakaó hazájának ismeri a világ Hollandiát. Gazdag, boldog országnak. S most sztrájkokról jött a'hír a szélmalmok szelid tájairól... Nem működött a posta, egyik-másik városban nem hordták el a szemetet, a vonatok és a villamosok le-le- álitak, a kikötőmunkások abbahagyták a kirakást, és soksok millió dollár értékű áruval megrakott kamionok vesztegeltek a határon, mert még a vámosok sem dolgoztak. Mintegy 700 ezer közalkalmazott azért sztrájkolt, mert felháborította őket, hogy a kormány nemcsak befagyasztani akarja fizetésüket, hanem csökkenteni is. Január 1-től 3 és fél százalékos bércsökkentést terveztek Hágában. A sztrájk hatására a holland kormány „nagylelkűen^’ fél százalékot engedett, tehát „csak” 3 százalékkal lesz ezután kevesebb a holland közalkalmazottak fizetése- Viszont továbbra is azt tervezik, hogy 'a következő három esztendő során ösz- szesen 10 százalékkal csökkentik a fizetéseket! Nagy ugyanis az ország költségvetési hiánya, s a nemzeti össztermék egynyolcadának mea- le’elő kölcsönt kell felvennie Hrilandiának! A kíméletlen nadrágszíj- megh’zást azért nem fél meghirdetni a kormány, mert az országban sok a munka- nélküli. A munkaképes lakosság 16 százalékát sújtja ez az átok... S a közalkalmazottak a végén bead iák a derekukat, h'-zen nem akarnak munkanélkülivé válni. A kevesebb is több, mint a semmi. P. J. Magyar—amerikai közgazdász-konferencia A Nemzetközi Kulturális Intézet és az amerikai nemzetközi kutatási és cseretanács közötti megállapodás keretében november 30. és december 3. között Budapesten került sor a 8. magyar— amerikai közgazdász kerekasztal-konferen- ciára. A tanácskozáson a két ország mintegy 40 vezető szakembere többek között áttekintette a világgazdaság helyzetét, különös tekintettel a válságból való kilábalás lehetőségeire, a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatokra, továbbá, a magyar és amerikai gazdaság fejlődésének időszerű kérdéseire. A magyar delegációt Simái Mihály akadémikus, az MTA világgazdasági kutatóintézetének Igazgatóhelyettese, az amerikai küldöttséget Edward Hewett. a Brooking Intézet főmunkatársa vezette. (MTI)
