Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)
1983-12-31 / 307. szám
\ niEampoIgari érd korszerűbb köziaazgcitäs ' Ismert megyénk lakossága előtt, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1983 októberi, illetve az országgyűlés decemberi ülésének döntései szerint 1984. január 1-gyel megszűnnek a járások és áttérünk a helyi párt-, a társadalmi és állami szervek irányításának új rendszerére. Ezzel kapcsolatban olyan kérdések vetődnek fel: vajon mi indokolja a járások megszüntetését? Milyen alapvető célokat szolgál a helyi tanácsi irányítás továbbfejlesztése? Miként változnak a tanácsi szervezeti keretek ? Miilyen módosulások várhatók a helyi tanácsok feladataiban, hatáskörében, egymás közötti kapcsolatrendszerében? Azonosak-e az átszervezés céljai és az állampolgári érdekek? Közvetlen kapcsolat A járások fontos történelmi küldetést teljesítettek. megszűnésük a társadalom, a gazdasági élet, valamint a köz- igazgatás elmúlt 15 évben végbement fejlődésének az eredménye. A közigazgatás korszerűsítésének tehát egy olyan szakaszához érkeztünk, amikor egy újabb minőségi változás feltételei értek meg. Az országos helyzetihez hasonlóan Nógrád megyében is lényegében kialakult a hatékonyabb működésre képes, községi tanácsháilózat, A kis községek közös tanácsban társultak. létrejöttek a nagyközségi tanácsok. 1950-ben 138 volt a városi és községi jellegű települések száma. Ezekben 2 városi és 123 köizségi tanács tevékenykedett 1984. január 1-től a 120 településen 3 városi, 3 városi jogú nagyközségi, 3 nagyközségi, 14 önálló községi és 32 községi közös tanács — összesen 55 helyi tanács — működik. A községi közös tanácsoké« r nagyközségek kialakuláséval nagyabb, életképesebb, korszerűbb tett a tenácsháfló- zrait. Az elmúlt másfél évtized, ben jelentősen bővült a községi tanácsok hatásköre, folyamatosan megszűnt az önállóságukat, öntevékenységüket akadályozó kötöttségek «agy része és túlnyomó többségük valóban nem szorul a járási hivatalok operatív/ segítségére. A községi tanácsok megerősödése, eredményes munkájuk, folyamatos fejlődésük, a hatékonyabb központi és megyei irányítás tette többek között' lehetővé és szükségessé a járásoknak, mint közigazgatási egységeknek a megszüntetését. Alapvető -politikai célkitűzés, hogy az új irányítási rendszerben tovább növeked- . jen a községi tanácsok önál- *■ lósássa, öntevékenysége, kezdeményezőkészsége, felelőssége. Ennek megfelelően tovább bővül feladat- és hatáskörük. figyelemmel arra a lényeges korszerűsítési követelményre, hogy az ügyintézés kerüljön még közelebb a lakossághoz. Nagyobb cselekvési szabadságot kapnak tehát a községek és ez tevékenységükben, irányításukban egyaránt új munkastílust igényel. Közvetlenebbé válik a megy ni és a községi tanácsi szervek közötit i kapcsolat. A megyei tanács feladata lesz a központi Irányítás érvényesítése, a városi és községi tanácsok érdekeinek képviselőié. a megyét érintő kérdésekben a helyi tanácsok tevékenysége fő irányvonalának meghatározása. Megyei hatáskörbe kerülnek maid a községi tanácsok tisztségviselőivé! összefüggő személyzeti és munká’ita'ói jogkörök. A járások mcgs'ünteté'Sével módosul a községek ellenőrzésének jelenlegi rendszere is. A kétszintű igazgatásra való áttérésnek a megyei tanács és a községi tanácsok közvotírta: Dr. Körmendy József, a megyei tanács vb-titkára \ len kapcsolata teljessé tételének jelenleg azonban még nincs meg minden feltétele. Ezért egyrészt a jogszabályok alapján, másrészt a megyei tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott körben és módon az enre kijelölt városok és a városi jogú nagyközségek átmenetileg közreműködnek a községek megyei irányításában. Nógrád megyében hat úgynevezett város környéki terület .kialakítására került sor. (Térképünk ezt ábrázolja.) A városi jogú nagyközségék hatásköre megegyezik a városokéval. Az a cél, hogy folyamatosan a városi jogú nagyközségek is városi jogállást kapjanak. A város- környékek lei alakításán ál a döntésre jogosult testületek messkemenően figyelemmel voltak a megye településhálózatának sajátosságaira, a tényleges gazdasági, ellátási, közlekedési és földrajzi kapcsolatokra, az arányossági követelményekre. A községek város környéki beosztása elsősorban területi . illetékességet, jelent. Ez a párt-, a társadalmi szervek, a bíróságok, ügyészségek stb. működési területe is. A helyi bíróságok, ügyészségek működése több városkörnyéket is magában foglalhat. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a városoknak, a városi jogú nagyközségeknek a megyei irányításiban való közreműködése tartalmában, módszerében más és jóval szőkébb lesiz, mint ahogy a járási hivataloké volt. Ügyintézés helyben A városkörnyék-központokban, a községekben lakó állampolgároknak nagyon kevés elintézendő ügyük akad majd, tehát nem kel ide „gyakran” utazgatni. Ugyanakkor a reális igényeiknek megfelelően kezdeményeztük a közlekedési kapcsolatok módosítását. Az- eddigiekből is kitűnik, hogy a társadalmi, gazdasági fejlődésünk mai követelményeinek már nem felelhet meg a járás-község viszonyt jellemző alá- és fölérendeltség. A megyei irányításban közreműködő városok, a városi jogú nagyközségek és a városkörnyékhez tartozó községek testületéi között a mellérendeltség és a. kölcsönös érdekeken, a térségi szemléleten alapuló szoros együttműködés lesz a jellemző. A városi és a városi jogú nagyközségi tanácsok tisztségviselőd és a szakigazgatási szervei közreműködő szerepet töltenek bé a megyei irányításban, Közreműködésük mértéket, módját, va'-amint ezzel összefüggő jogaikat éd kötelességeiket a megyei végrehajtó bizottság határozza meg. Itt két fő szempont érvényesítésére kell nagy figyelmet fordítaná. Az efeyik, hogy a megyei szervek — saját munkatenhük könnyítése érdekében — ne igényeljék az indokoltnál szélesebb körben a városok közreműködését, ment ez 'hátráltatná a községek megyei irányításának mind közvetlenebbé tételét. A másik, hogy a városok közreműködési módszereiket tekintve ne váljanak „járási hivatalokká”. Ezt figyelembe véve a városok, városi jogú nagyközségek — többek között —részt vesznek a községi tanácsok és végrehajtó bizottságaik törvényességi felügyeletében. Végzik a községi művelődési és egészségügyi Intézmények szaktevékenységének felügyeletévé! összefüggő feladatokat. Támogatják a községi tanácsokat az egymás közötti és a nem tanácsi szervekkel való együttműködésben, a lakossági igények jobb kielégítése érdekében. A városkörnyék központ tanács vb szakigazgatási szerveinek hatósági jogalkalmazó tevékenysége kettős feladatot jelent majd. Első fokon jár el a saját illetékességi terüLetäp, továbbá a községekben azokban az ügyekben, amelyek még nem kerülhetnek községi hatáskörbe. Ilyenek a kisajátítási ügyek, a bányalkáirolkikialL, alkoholizmussal kapcsoflatos hatósági ügyek, valamint a gyámhatósági feladatok közül a gondnok és a gyám kirendelése, az örökbefogadás engedélyezése, felbontása. E hatósági jogkörök ellátása speciális szakértelmet igényel — némelyik csak ritkán fordul elő — s ezért nem kerülitek ma még a községekhez. A járási hivatalok hatósági jogkörének túlnyomó többségét a községek kapták meg. Szinte valamennyi első fokú hatósági ügy elintézhető lesz a községekben. Ezzel sikerül elérni, hogy a tanácsi ügyintézés túlnyomó többségére kiterjed a közvetlen testületi, társadalmi ellenőrzés, s ezzel is nyitottabbá válik a tanácsi munka. Ha az ügyben első fokon a városkörnyékhez, tartozó, valamely községben döntöttek, a város gyakorol másodfokú hatáskört. Egyedül ez jelent alá- és fölérendeltségi viszonyt a városok és a községek között. Igazgatási társulások A növekvő községi hatósági munka javítását kívánjuk segíteni — egyes feladatok esetében — igazgatási társulások létrehozásának átgondolt kezdeményezésével is. Ajánlásaink kidolgozásánál figyelembe vettük azt az igényt is, hogy tovább csökkenjen az igazgatás és a lakossn'g közötti távolság. Szár-" t '-■'tósági ügynél — gyámügy, szociálpolitika — különösen fontos az alapos helyismeret, a gyors beavatkozás, döntés. Ilyen feladatok ellátására nem tartjuk célszerűnek igazgatási társulások alakítását. Az előbb említettek mellett figyelembe vettük azt is, hogy a községi hatásköröl: gyakorlásához nagyobb, illetve a speciális szakismeret szükséges a jövőben. A kedvező tapasztalatok alapján javasoltuk a községi tanácsoknak, hogy az építési, kereskedelmi, szabálysértési, árhatósági hatásköröket valamennyi községben társulás útján gyakorolják. Ezekhez megteremthetők a személyi és tárgyi feltételek. Fontc^ követelménynek tartjuk, hogy mindenütt biztosítsák az önkéntességet és az igazgatási társulások közvetlen testüle- .ti felügyeletét, ellenőrzését. Alapvető célkitűzés, hogy a körzeti ügyintézők a társult községekben rendszeresen, pontosan meghatározott napokon és időben tartsanak ügyfélfogadást. Tehát a lakosságnak ebből adódóan nem jelentkezhetnek utazási, „utánjáráisi” terhei.. Viszont elérhető a társulásokkal, hogy az említett hatósági jogköröket színvonalasabban, szakszerűbben, gyorsabban lássák el, hatékonyabban szolgálva a lakosság érdekeit, társadalompolitikai, gazdasági céljainkat. ■ A kapcsolatok új rendszerében a közös érdekek, a kölcsönös előnyök alapján — az igazgatási társulások mellett — természetesen sokirányú gazdasági, ellátási együttműködés alakulhat ki a községek, illetve a városok és a községek között. A gazdasági társulásokban egyesíthétők a szétforgácsolt erőforrások, és hatékonyabban használhatók fel az anyagi javak. Elsősorban- a kommunális feladatok teljesítésében — szemétszállítás, karbantartás, felújítás — vagy egyes Intézmények fenntartásában lehetnek eredményesek a gazdasági társulások. Mindezek természetesen lehetőségek. Főként a helyi tanácsokon múlik, hogy a sajátosságaikhoz igazodva, mit váltanak ezekből valóra. A feltételek megteremtésében, kiaknázásában száfhottevő szerepe van a megyei irányításnak.. Ezért nagyón fontosnak tartjuk — és ennek szellemében is tevékenykedünk —, hoáy a helyi tanácsoknál felkészültebb, a követet ménveknek jobban megfelelő, önálló, hatékonyabb munkára képes, kezdeményező tanácsi vezetés és apparátus alakuljon ki. Következetesen törekszünk arra, hogy a községi tanácsoknál is több, jól képzett, a gazdasági, a szervező és az igazgatási munkában jártas szakember dolgozzék, s tekintse perspektívának a községi munkát. Ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött; a járási . hivatalok létszámának mintegy 35 százalékát megtakarítjuk és az ehhez tartozó béralap 70 százalékát a községi tanácsi dolgozók bér- színvonalának differenciált Növelésére fordítjuk. E „rendkívüli” béremelésből csak a kiemelkedő munkát végző, az adott feladatok ellátására hosszabb távon is alkalmas, képesített vezetők és ügyintézők részesíthetők. Az említett béralap 30 százalékát a megyei tanács végrehajtó bizottsága azzal a rendeltetéssel különítette el, hogy az( a folyamatos további minőségi cserékkel összekapcsolva kerüljön felhasználásra. Felkészültebb apparátus A járási létszám 20 százalékát a községek kapják közvetlenül a járási átlagbérrel. Ezt a lehetőséget a megnövekedett feladatölc ellátására, az igazgatási társulások létszámának növelésére használják majd. A megyei vb törekvése, hogy a helyi tanácsoknál létszámában kisebb, de anyagilag és erkölcsileg jobban elismert, színvonalasabb, hatékonyabb munkára képes apparátus -működjön. E célok konkrét valóra váltását eredményesen segíti, hogy a járási hivatalok apparátusából a jól felkészült, nagy tapasztalatokkal rendelkező dolgozók túlnyomó többsége városokban, és községekben vállalt munkát. A járási hivatalok dolgozóinak áthelyezése, más munkaterületre irányítása nagy körültekintéssel, humánusan és egyben a köz- igazgatás érdekeinek is megfelelően zajlott le. A megyében december 22-ig mindössze .1 járási hivatali dolgozó elhelyezése volt megoldatlan, s az átirányítással kapcsolatosan mindössze 1 panasz érkezett. Az eddigi tervszerű, eredményes káder- és személyzeti munkát követően is folyamatos teendőnk marad a feladataikat igényesei ellátó helyi tanácsi vezetés és apparátus kialakítása. Ennek anyagi, tárgyi feltétélei a korábbinál kedvezőbbek. A hatékonyabb munkát jól segíthetik majd a korszerűbb szakigazgatási szervezetek, és a csökkent vezetési szintek. Például Salgótarjánt kivéve, a városoknál, városi jogú nagyközségnél nem lesznek függetlenített tanácselnök-helyettesek. A balassagyarmati kísérlet kedvező tapasztalatait hasznosítva e helyeken mindössze négy szakigazgatási szerv működik majd. Városfejlesztési és -gazdálkodási osztály; hatósági osztály; művelődési, egészségügyi és sportosztálv; titkárság. Alapvető célunk olyan szakigazgatási szervezet létrehozása. melynek keretében szakszerűbb, hatékonyabb, olcsóbb és gyorsabb lesz az igazgatási tevékenység, a lakosság ügyeinek intézése. Még akkor is, ha tény. hogy a tanácsi dolgozók nagy többsége ma is kellő hivatástudattal, felelősségérzettel. összességében ered- nényesen, jól végzi munkáját. A .vezetés, az apparátus felkészültsége folyamatosan javult, 1971 óta például két és félszeresére emelkedett a felsőfokú végzettségűek, száma. A városi ügyintézők 84 százaléka, a községi ügyintézők 96 százaléka rendelkezik munkaköréhez előírt képesítéssel. Akad ahol vH szont több a képesítetlen alkalmazott és néhány dolgozó alkalmasságával is gond van. Ez jmegküíönböztetett figyelmet, differenciált munkát igé^ nyel. Kiemelt feladatnak tartH juk, hogy a helyi tanácsoknál elsősorban — a jól fel-í készült |— közgazdászok, jo-' gászok, építészek, s az államigazgatási főiskolát végzettek számát, illetve arányát növeljék. Nem mindegy az sem, hogy a jelenlegi kér' pesítettség . mögött milyen szakértelem,\ kapcsolatteremtő készség ' és munkatapasz-- tálát van. A minőségi megerősítés folyamatában ezt is vizsgálni kell. A tisztségvise- \ lökkel és a szakigazgatási szervei: vezetőivel szemben növekvő követelmény az igényesség, az előrelátás, a bátor kezdeményezés, az apoa^ rátus munkájának átgondol! megszervezése. Az állami irányítás jelend légi továbbfejlesztésére és a közigazgatási korszerűsítésére elsősorban azért van szükség, hogy segítse a-társadalom- -és gazdaságpolitikai célok, a terület- és településfejlesztés eredményesebb megvalósítását, a lakossági ifié-' nyékét hatékonyabban kielégít tő szervezetek kialakítását és működését. Az átszervezéstől várjuk-még az irányítás és a közigazgatás hatásfokának) növelését, valamint a helyi — elsősorban a községi — tanácsok gazdálkodási, döntőd si önállóságának, öntevé-1 Henységének kiteljesedését.' A helyi állami irányítás kor-; szerűsítésének fontos követeld menye, hogy szélesítse á szocialista demokratizmust; segítse elő a helyi tanácsold nénképviseleti, önkormány-; zaii és igazgatási funkcióinak további kibontakoztatását, a tamécstestületek önálló, for-; malitásoktól mentes, haté-; kony működését. Javítsa á funkcionálisan összetartozó települések között gazdasági; ellátási és igazgatási együttműködést, a lakossági ígért nyel: színvonalasabb, ered-' ménvesebb kielégítése céljából. Mindezek további köz-; ponti és megyei intézkedése-; két igényelnek és többek között a meglevő szabályozó) rendszer megfelelő átalakH tását is szükségessé teszik. 1 Az átszervezés folyamai A községi tanácsok önálló-; ságinak,' felelősségének erősítését szolgáló feltételeket tervszerűen, fokozatosan kell megteremteni., A járások megszüntetésével, a tanácsigazgatás fejlesztésével kapcsolatos munkákat — az il létéi: es pártszervek irányításával — terveinknek meg felelően, ütemesen, nyugodt légkörben végezzük. Az átszervezés időszaka 1984. július.- 1-ig tart. A tanácsi testületek elé kerülnek folyamatosan. a döntést igénylő kérdések, 's a lakosságot a különféle lakóterületi fórumokon is megfelelően tájékoztatjuk a változásokról. A NOGRAD hasábjaiban is megjelentetjük a hatásköri változásokról szóló -tájékoztatót. Biztosít a- ni kívánjuk, hogy ezen átmeneti időszakban a tanácsi munka színvonalában, eredményességében sehol ne legyen visszaesés, s az apparátus képzési terveinknek megfelelően, gyorsan . és jól m-'g- ismerie. begvakprolja új fel-' adatait, hatásköreit. Méggyőződéssel állíthatjuk; hogy a járások megszüntetése, a helyi tanácsok irányl- tásénak, tervezett továbbfejlesztése egyaránt jól szolgálhatja az állampolgárok érdekeit, és a közigazgatás hatékonyabbá tételét. NÓGRÁD — 1983. december 31., szembút ÍJ >
