Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-29 / 305. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK!' Jól bevált, az ország összes mélyművelésű bányájában használatos BSZ—IV. típusú szál­lítószalag hajtődarabját szereli Kovács József, az OBV Salgótarjáni Bányagépgyárának dolgozója. Ebből a konstrukcióból az idén közel ötven darab készült. Ülést tart a Szovjetunió XXXIX. ÉVF., 305. SZÁM ÄRA: 1,40 FORINT 1983. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK' Kádár lános fogadta a nemzetiségi szövetsége!! Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Hambuch Gé­zát, a magyarországi németek, Jakab Róbertnét, a magyaror­szági Szlovákok, Mandity Ma­rint, a magyarországi dél­szlávok és Márk Györgyöt, a magyarországi románok de­mokratikus szövetségének fő­titkárait. A baráti találkozón részt vett Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB tudományos közoktatási és kulturális osztályának vezetője. A főtitkárok tájékoztatást adtak a nemzetiségi szövet­ségek legutóbbi kongresszusai­nak tapasztalatairól. Megálla­pították, hogy a nemzetiségek, a Magyar Népköztársaságot hazájuknak tekintik, ahol — számarányuktól függetlenül — egyenjogú állampolgárként élhetnek, dolgozhatnak. Az MSZMP következetes, lenini elvekre épülő nemzetiségi po­litikájának eredményeként a nemzetiségek sajátosságaik feladása nélkül — egyéni és kollektív jogaik érvényesíté­sével — kiveszik részüket a közös szocialista célokért fo­lyó építőmunkából. A szövet­ségek a helyi, megyei és or­szágos szervekkel, szerveze­tekkel együttműködve segítik a nemzetiségi lakosság aktí­vabb részvételét a közéletben, és ezzel is hozzájárulnak tár­sadalmunk egységéhez. A ta­lálkozón hangsúlyozták, hogy a nemzetiségek anyanyelvűk és kultúrájuk ápolásával a hazai és az egyetemes kultú­rát is gazdagítják, hozzájárul-* nak ahhoz hogy a velük azo­nos nyelveket beszélő orszá­gok és Magyarország közötti sokoldalú kapcsolatok tovább bővüljenek, erősödjenek. Kádár János elismeréssel szólt a nemzetiségi szövetsé­geknek a közelmúltban meg­tartott jó légkörű kongresszu­sairól, megköszönte a Köz­ponti Bizottságnak küldött üdvözleteket, és viszonozta a szövetségek vezető testületéi, a nemzetiségi dolgozók jókí­vánságait. ■ _ Legfelsőbb Tanácsa Egészségügyi beruházások 1984-ben r Szerdán Moszkvában megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülés­szaka. A küldöttek megvitatják a Szovjet­unió jövő évi népgazdasági tervét és költ­ségvetését, s meghallgatják az idei terv, valamint a tavalyi költségvetés végrehaj­tásáról szóló jelentést. Az ülésszakon a Szovjetunió 1984. évi népgazdasági tervéről és az 1983. évi terv teljesítéséről szóló beszámolót Nyikolaj Bajbakov, az Állami Tervbizotíság elnöke terjesztette elő. fFolytatás o 2. oldalon.) Régi települések, új név és új rang El Befejezik a megkezdett építkezést Hl Nem maradnak ki a megyei kórházak sem EH Közel harmincmilliárd ellátásra intenzív központokat, a szív­ós érrendszeri megibetegedé­r A közigazgatás átszerve­zésének gyakorlati jeleivel tnost már egyre többször találkozunk. Tegnapelőtt 3V1 átraterenye - kapott nagy­községi rangot, mint arról hírt adtunk, Homokterenye, Nádújfalu és Mátranovák egyesítéséből formálódott az új nevű település. Teg­nap, rendkívüli tanácsülés keretében, Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács ál­talános elnökhelyettese ad­ta át a tanács vezetőinek a nagykő: seggé nyilvání­tást tanúsító oklevelet Pa­lotáshalmon. Ünnepi ta­nácsülés volt, szintén teg­nap, Kisterenyén is. Bár már az új nevet kellené itt is használni, hiszen az em­lített település Nagybátony- myal egyesülve Bátonytere- nye névvel szerepel ezután. Rangban is előlépett, hi­szen január elsejétől a ta­nács úgynevezett négyosz­tályos szervezetben dolgo­zik. és a település városi jogú nagyközség címet ka­pott' Ez annyit jelent, hogy mellérendelt szereppel részt vesz a megyei irányításban. lAz új közigazgatási rend­ben megvalósul a kétfokú, azaz a megyei és a helyi, irányítás, de ebben nagy szerepet kapnak a városi tonyterenye is. A hatáskö­rök jelentősen bővülnek, dönt elsőfokon a különbö­ző ügyekben saját terüle­tén, másodfokon a környe­ző községekben adódó ügyekben. Tehát körzetköz­ponti feladata is lesz. A környező, vagy városkör­nyéki községek Bátonytere- nye esetében: Mátratere- nye, Mátramindszent, Nem- ti, Mátraverebély és Nagy- bárkány. A tegnapi ünnepi tanács­ülésen — melyen részt vett Berki Mihály, a megyei ta­nács elnökhelyettese is — a testület végezetül szemé­lyi ügyekben döntött. A nagyközségi tanács el­nökévé Szabó Nándort, az SKÜ kisterenyei gyáregysé­gének volt vezetőjét válasz­totta meg. A végrehajó bi­zottság titkárának ©yeivai Syörgyné dr.-t, a salgótar­jáni járási hivatal volt el­nökhelyettesét nevezte ki. Elnökhelyettesnek Kenyeres Pált — a volt községi kö­zös tanács elnökét és Sze- berényi Endrét, a járási hivatal osztályvezetőjét vá­lasztotta. Egyben, Kenyeres Pált kinevezte a titkársági osztály vezetőjévé, Szeberé- nyi Endrét pedig a város- fejlesztési és gazdálkodási osztály vezetőjévé. Andropov jelölése Jctrij Andropovoi, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnökét szerdán a moszkvai Proletár-kerület választókörzetében képviselő­nek jelölték a Legfelsőbb Ta­nács Szövetségi Tanácsába a soron következő választások­ra. Mint arról korábban hírt adtunk, a legfelsőbb tanácsi választásokra 1984. március 4-én kerül sor. Megkezdődött a jelképes visszaszámlálás a megyeszék­helyen működő nagyüzemek­ben is. Az esztendő utolsó napjait koptatják — hol fél­gőzzel, hol igen kemény munkával, ahogyan azt a munka jellege megköveteli, illetve ahogyan a lehetőségek engedik. A síküveggyárban már az esztendő zárásán dolgoznak az emberek. December 10-re minden fontos mutatóját tel­jesítette a gyár, sőt, jelentős többletproduktumokat is hoz az év végéig. Tervezett tőkés­exportját például bő tíz szá­zalékkal haladja meg, vár­hatóan 3 millió 300 ezer dollá­ros értéket teljesítve. Az elő­irányzott 1Í8 millió forintos nyereség helyett pedig előre­láthatóan 130 millió forint kerül a kasszába. Tegnap az utolsó áruszállító kamionok is elhagyták a gyár területét, ez­után már csak a folyamatos üzemben, a síküveggyártás- ban dolgozók végzik szokott munkájukat, a többiek leitá­Az új egészségügyi létesít­mények építéséire és felszere­lésére mintegy 4,8 milliárd fo- lí±í‘. jut 1984-ben. Ebbel az összegből mintegy 3,3 milliárd forintot a tanácsi, egymáilliárd forintot a központi beruházá­sokra fordítanak. Az egész­ségügyi tárca elsősorban a megkezdett beruházások foly­tatásáról kíván gondoskodni. A terv szerint 1984 első fe­lében befejezik az Országos Traumatolcigiai Intézet re­konstrukcióját és az Országos Onkológiai Intézet sebészeti új műtőjének építését. A men­tőhálózat területi bázisainak folyamatos kiépítése során átadják rendeltetésének a szolnoki és a bajai új, kor­szerű, mentőállomást. Folytat­ják az Országos Haematoiógiai és Vértranszfúziós Intézet komplex fejlesztését, vala­mint a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem ér- és szív- sebészeti klinikája műtőblokk­jának rekonstrukcióját. • To­vábbfejlesztik a perinatáiis rozással, a számszaki adatok összegzésével foglalkoznak. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár teljes létszámmal dolgozik ezekben a napokban is, szünetet, különösebb ün­neplést nem engedhetnek meg maguknak az emberek. A belkereskedelmi szállítások egyetlen hazai területen sem okoztak ellátási zavart, a gyár minden terméke folya­matosan kapható volt. Az export legfontosabb tételei is elhagyták a gyárat, a koráb­binál jobb' minőségben, mint erre a Siemens bécsi leány­vállalatának jelzéséből is kö­vetkeztetni lehet. A 30-i dél­utáni műszak már a leltáro­zás jegyében telik az SVT- ban, január 2-án pedig mun- kásgyűlésáel nyitják meg az 1984-es esztendőt. sek elleni küzd etem egészség- ügyi intézményeit, a művese- hálózatot, azon belül a gyer- mekművese-álűomásokat. Az előirányzott pénz egyharma- dát az intézeteik gép- és mű­szerparkjának felújítására, gyarapítására fordítják. Szük­séges — egyebek közt — men­tőjármüvek, és az Országos Kardiológiai Intézet haemo- dinamikai laboratóriumi mű­szereinek cseréje. A tanácsi egészségügyi fej­lesztés során folytatják a győ­ri kórház rekonstrukcióját, a tatabányai kórházat 252 ágyas új paviloninail bővítik. Az egri megyei kórház re­konstrukciója névén gyarap­szik az áigyak száma. Tovább építik a Pest megyei Sem­melweis Kórház 120 ágyas új részlegét, Kisvárdán pedig a 200 ágyas krónikus osztályt. Folytatják a székesfehérvári, a debreceni, a kaposvári és a szombathelyi megyei kórház Az ötvözetgyárban az év utolsó napjai is kemény mun­kával telnek: a kohászok iz­zasztó munkája sem kará­csonykor, sem szilveszterkor nem szünetelhet. Az esztendő zárásától nem kell tartaniuk a gyáriaknak, szép eredmé­nyekre számíthatnak. Jelentő­sen túlteljesítik nyereségter­vüket, s miután termékszer­kezetük az értékesebb gyárt­mányok irányába tolódott el az idén, árbevételük is vár­hatóan tíz százalékkal halad­ja meg a tavalyit. Ezekben a napokban a szokott munkán túl a porleválasztó próba- üzemelésére irányul a gyári­ak figyelme. A december kö­zepén beindított berendezés eddig zavarmentesen műkö­dik, az indításra érkezett francia szakembereknek is az rekonstrukcióját, valamint á zalaegerszegi kórház diag­nosztikai tömbjének építését Ez utóbbi beruházások rész­ben 1985-bein, részben a rá következő évben fejeződnek be. A fővárosban folytatják a Margit és László Kórház re­konstrukcióját, előreléitható- an átadják a gyógyászatnak a csepeli kórház 126 ágyas szik* iésizeti pavilonját és meg­kezdődik a Róbert Károly kör­úti kórház rekonstrukciója. Az egészségügyi hálózatfej-S feszítések eredményeként a következő évben a gyógyinté­zetékben az ágyaik száma csaknem 1600-zal gyarapszik, így várhatóan meghaladja a 100 ezret. A központi és a tanácsi tézmények fenmícantásáira, va­lamint az egészségügyi és szo­ciális ellátásira 29,2 milliárd forintot irányozták elő a kölitH ségvetésben, ez az összeg megé haladja az 1983. évi kiadásod kát. Az egészségügyi tárca aa anyagi lehetőségekhez képesií jelentős erőfeszítéseket tesa az egészségügyi ellátás szín­vonalának megtartására, ugyanakkor fokozottabb ta­karékoskodásra ösztönzi aa egészségügyi intézményeket. (MTf) a véleménye, hogy könnyen beüzemelhető berendezést épí­tett tel az ötvözetgyár. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek is teljes létszámmal, de minden kapkodás és év végi hajrá nélkül dolgozik az év utolsó napjaiban. Export­kötelezettségét már a kará­csonyt megelőző napon telje­sítette, a kovácsológyár pedig tegnap adta útra utolsó idei szállítmányát, 70 ezer darab csákányt. Néhány kisebb té­tel még belföldi piacra indul ezekbe a napokban. A gyár­egységekben egyébként már a jövő évi feladatokat készítik elő, miután valamennyi meg­kapta már az 1984-es első ne­gyedévi operatív gyártási ter­vét. Utolsó napjait ÓK a vas­öntöde — s ez nemcsak erre az esztendőre vonatkozik. Az öntöde december 31-én meg­szűnik — az ott dolgozói? gyáron belüli elhelyezése gond nélkül megoldódott —; s ezzel a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek utolsó, hagyo­mányos értelemben vett ko­hászati' tevékenységétől is el­búcsúzik. jogú nagyközségek, így Ba­Magyar—román árucsere­forgalmi megállapodás r Veress Péter külkereske- szerdán Budapesten aláírta fee'mi miniszter és V aside az 1:984, évi magyar—román «„no„n rnm&n kiilkereskedni- árucsere-forgalmi jegyzököny- Pungan toman kulkereskedel ^ amely a kapcso]átok to_ mi és nemzetközi gazdasági váöbi fejlesztését' irányozza együttműködési miniszter elő. Megkezdődött a „visszaszámlálás" Úton az utolsó kamionok Jól működik a porleválasztó A vasöntöde búcsúja

Next

/
Thumbnails
Contents