Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-29 / 305. szám

Nyikolaj Bajbakov a terv teljesítésről és a jövő évi feladatokról (Folytatás az 1. oldalról.) Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kének helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke szerdán a Legfelsőbb Tanács ülésszakán a küldötteknek beszámolt a Szovjetunió idei népgazdasági tervének végrehajtásáról, s ismertette az ország jövő évi népgazdasági tervét. Az idegen csapatok kivonása nemzeti ügy tonnával, 723 millió tonnára növeli termelését. Az ideinél 3,6 százalékkal több, 1485 mil­liárd kilowattóra villamos energiát állítanak elő. Az ener­giatermelés növelésében to­vábbra is az atom- és vízi erőműveké lesz a vezető sze­rep. Ezek kapacitása a jövő évben 12 százalékkal emelke­dik. A mezőgazdaság bruttó tér-' melési értékének az 1983-ra tervezett 137,3 milliárd rubel­lel szemben 140,4 milliárd ru­belnek kell lennie. A növe­kedés a tervek szerint kizáró­lag a munkatermelékenység emelkedéséből fog származni. Az állami terv több intéz­kedést is tartalmaz a lakos­ság életszínvonalának növe­lésére. A munkások és alkal­mazottak átlagfizetése 2,2 szá­zalékkal. személyenként havi 185,8 rubelre emelkedik. A mezőgazdasági dolgozók mun­kabére személyenként havi 142,5 rubel lesz, 3 százalék­kal több mint ebben az év­A pénzügyminiszter beszámoló" áhél A Legfelsőbb Tanács ülés­szakán Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter beszámolt a legutóbbi pénzügyi év ered­ményeiről, s ismertette a Szovjetunió 1984. évi költség- vetésének tervezetét. Garbuzov hangsúlyozta, hogy a korábbi évekhez ha­sonlóan a Szovjetunió a leg­utóbbi pénzügyi évet is pozi­tív mérleggel zárta: a költ­ségvetés bevételi tervét 101,9 százalékra, a kiadási tervet pedig 101,4 százalékra telje­sítették. 1984-re az állami költség- vetés 365,9 milliárd rubel be­vételt és 365,7 milliárd rubel kiadást tervez. A központi ráfordításokból 207,9 milliárd rubel jut a népgazdaság fej­lesztésére. A vállalatok saját pénzeszközei és a bankhitelek ezt további 160,5 milliárd ru­bellel növelik. Ennek a 368,4 milliárd rubeles összegnek a felhasználásáról szólva Gar­buzov hangsúlyozta, hogy a termelői kapacitások bővíté­sekor különösen nagy hang­súlyt kell kapnia a már meg­ben. A lakosság egy főre ju­tó reáljövedelme, az ötéves terv 1984-re előirányzott 3,1 százalékos növekedésével szemben a mostani terv sze­rint 3,5 százalékkal emelke­dik. A társadalmi fogyasztási alapok az ideinél 3,7 száza­lékkal lesznek nagyobbak, megközelítve a 140 milliárd rubelt. A lakossági pénzbe­vételek növekedéséről szólva, Nyikolaj Bajbakov hangsú­lyozta, hogy fokozottabb össz­hangot kell teremteni a fize­tések és a munkateljesítmé­nyek növekedése között. Ezért 1984-től kezdődően a Szov­jetunió ipari minisztériumai­nak vállalatainál központi­lag előírt normatívák szab­ják majd meg, hogy a fizeté­sek milyen mértékű munka­termelékenység-növekedés ese­tén, s mennyivel növelhetők. Az Állami Tervbizottság elnöke végezetül a Szovjet­unió külgazdasági kapcsola­tainak alakulásáról szólt. A szocialista országokkal foly­tatott kereskedelem 1984-ben csaknem 10 százalékkal emel­kedik, s ezen országok rész­aránya a Szovjetunió teljes külkereskedelmi forgalmában eléri majd a 61, százalékot. levő eszközök modernizálá­sának, az ipari rekonstruk­ciónak. Az ipari üzemek kor­szerűsítésére 1984-ben a ko­rábbinál 67 milliard rubellel többet fordítanak. Az oktatás fejlesztésére, tu­dományos célokra, az egész­ségügy és a társadalombizto­sítás igényeinek kielégítésé­re, valamint egyéb szociális és kulturális szükségletekre az állami költségvetés 118,1 milliárd rubelt szán. Ez a költségvetés összes kiadásá­nak 32,3 százaléka. A Szovjetunió védelmi ki­adásai a költségvetés szerint 1984-ben 17,054 milliárd ru­belt tesznek ki, vagyis gya­korlatilag változatlanok ma­radnak. * Az 1984. évi népgazdasági terv és költségvetés előter­jesztése után a Legfelsőbb Tanács két háza, a szövetségi és a nemzetiségi tanács kü­lön üléseken kezdte meg a javaslatok vitáját. Sztrájk mozgalom Izraelben A dél-izraeli lakosság Eilatban szerdán általános sztrájkot tartott. Az ország hatvanezer közalkalmazottja a jövő hétre jelentett be sztrájkot, a kedden egész nap sztrájkoló ötezer postást pe­dig bírósági ítélet kényszerí­tette szerdán munkára. Az izraeli rádió jelentése szerint a Hisztadrut általános mun­kásszövetséghez tartozó szer­vezett dolgozók — a bérből és fizetésből élők nyolcvanöt százalékát tömörítő csoporto­sulás tagjai — és a Samir- kormányzat az összeütközés felé haladnak, mert a kor­mányzat a felgyülemlett kül­ső és belső adósságokat a munkások és alkalmazottak rovására végrehajtott nadrág- szíjmeghúzás politikájával próbálja orvosolni. Mint a jeruzsálemi rádió jelentette, Eilatban fél napra bezártak az iskolák, nem mű­ködött a repülőtér, nem nyi­tottak ki a boltok, csak a mentők és a rendőrök ma­radtak szolgálatban. A postai alkalmazottak, miután előző napon elhagyták munkahe­lyeiket, szerdán — egy bíró­sági kényszerítélet hatására — felvették ugyan a munkát, de legtöbbjük nem kapott hivatalos értesítést, és szerte Izraelben zűrzavar támadt a postai szolgáltatásban. A japán—szovjet kapcsolatokról A japán—szovjet kapcso­sa'ok megjavítása mellett szállít síkra szerdáin Abe Simtaro külügyminiszter. Parlamenti beszédében a szigetországi diplomácia vezetője azt mond­ta, hogy e célkitűzés megva­lósítását egyik legfőbb felada­tának tekinti. A külügyminiszter, aki meg­őrizte tárcáját a második Na- kaszone-karmányban is, ki­jelentette, hogy Tokió lehető­séget tót a kulturális és gaz­dasági kapcsolatok, valamint a személyes kontaktusok fo­kozására. Teljes az ellentét r Jasszer Arafat kairói láto­gatásának hatását, a Paleszti­nái Felszabadítása Szervezet válságának elmélyülését jel­zi, hogy az El-Fatah lázadói, a Népi Pront Palesztina Fel­szabadításáért, a Demokrati­kus Front Palesztina Felsza­badításáért főparancsnokság, az El Szaika, a Népi Harci Front, a Palesztinái Felszaba­dítást Front, valamint a Pa­lesztin Kommunista Párt bajikottálfa a PFSZ katonai tanácsának kedden megtartott Gzanaai ülését, amelyet a PFSZ VB elnöke hívott össze. A damaszkuszi sajtó éle­sen bírálja A cafatnak azt a szándékát, hogy száműzetés­ben működő palesztin kor­mányt alakít. A Tisrin című lap vádja szerint Arafat „azért alkarja új elnevezéssel helyet­tesíteni a PFSZ-t, hogy .csat- lafcozihassék az amerikai ren­dezési tervekhez”. Bajbakov elmondotta, hogy a Szovjetunió fogyasztásra és felhalmozásra használható nemzeti jövedelme az idén az előzetes adatok szerint mint­egy 482 milliárd rubel lesz, azaz, 3,1 százalékkal több mint az elmúlt évben. Az ipari ter­melés 1983-ban várhatóan 4 százalékkal emelkedik, a múlt évi 2,9 százalékos növekedés­sel szemben. A mezőgazdaság a kedvezőtlen időjárás elle­nére 4,6 milliárd rubellel, vagyis 3,6 százalékkal növeli termelését. A jövő évi tervről szólva, Nyikolaj Bajbakov hangsú­lyozta, hogy a szovjet nép­gazdaság legfontosabb fel­adata megerősíteni és tovább­vinni a fejlődésben idén lét­rejött kedvező irányzatokat. A fő hangsúlyt a gazdasági növekedés intenzív tényezőire keli helyezni. Az előállított végterméknek gyorsabb ütem­ben kell nőnie, mint a ráfor­dításoknak. Az 1984. évi terv a nemzeti jövedelem 3,1 százalékos, 14,9 milliárd rubeles növelését irá­nyozza elő. Az ipari terme­lés 3,8 százalékkal, a mező- gazdaság termelése pedig 6,4 százalékkal emelkedik. Az ipari növekedésről szólva, Bajbakov kitért a gazdaság- irányítás módszereinek tö­kéletesítésére. Kiemelte a vál­lalatok gazdálkodási önálló­ságát növelő, január 1-től.két országos és három köztársa­sági minisztérium üzemeinél bevezetendő gazdasági kísérlet jelentőségét. A minisztériu­moknak és országos főhatósá­goknak mindent meg kell tenniük azért, hogy fennaka­dásoktól mentesen hajtsák végre a kísérletet, kipróbál­ják az irányítás új módsze­reit; eaek közül azokat, ame­lyek létjogosultsága beiga­zolódott, később országos mé­retekben is bevezetik. A jövő évi terv nagy fi­gyelmet szentel a Szovjetunió fűtőanyag- és energetikai komplexuma fejlesztésének. Kőolajból és gázkondenzá- tum bői az ideinél 7,7 millió tonnával többet, összesen 624 millió tonnát kívánnak ki­termelni. A földgáz termelé­se az 1983. évihez képest mint­egy 42,5 milliárd köbméter­rel, 578 milliárd köbméterre nő. A szénbányászat 5 millió A Libanonban állomásozó amerikai, francia, olasz és an­gol katonaság kivonása nem­zeti követeléssé vált; a nyu­gati haderő jelenléte felesle­ges, s csak tovább bonyolítja a helyzetet — mutat rá a Li­banoni KP Politikai Bizottsá­ga. A közlemény megállapít­ja, hogy a Bej rút déli külvá­rosában lezajlott véres esemé­nyek éles megvilágításba he­lyezték a nyugati csapatok szerepét "és azt a módot, aho­gyan a libanoni hatóságok fel­használják őket. A független nasszeristák mozgalma annak az aggodal­mának adott hangot, hogy a karácsonyi támadás csupán az előjátéka volt a déli kül­város lerohanásának. Nabih Berri, az Amal nevű siita szervezet vezetője szintén úgy látja, hogy a siita külső ke­rületek elfoglalása változat­lanul hivatalos törekvés. A mérsékelt szunnita politikus, Szaeb Szalam volt miniszter- elnök azt kifogásolta, hogy a kormányzat egyoldalú katonai akcióval terjeszti ki hatalmát a mohamedán városrészben, míg Kelet-Bejrútban érintet­lenül hagyja a falangista ural­mat. Safik el-Vazzan kormányfő és miniszterei egymást követő nyilatkozatokban bizonygatták, hogy a kormány nem tervezi a déli külváros megtámadását, a karácsonyi akció (hatvan halott, kétszáz sebesült) csu­pán a francia csapatátcsopor­tosítás nyomán. keletkezett „biztonsági űr” kitöltését szol­gálta. Nakaszone titka ' Nem is olyan régen az elő-- rehozott japán választások után azt hallottuk-olvastuk, hogy a kormányfő liberális' .. ^mokrata pártja elvesztette partfogolftja az elemi politi- is legalább fél tucat miniszter abszolút többségét. Ezuta ^ reflexek azt kívánták, számít Tanaka politikai gyer­jogos a keretes: miként tehet- hogy ígéretet tegyen: mind a mekének. Tekintettel erre, aeges az, hogy ismét a- demokrata pártban Nakaszonénak ígéretet kellett azone lett a miniszterelnök. - _ arneiynek elnöke egyszers- • tennie, hogy meghosszabbí- _ ", 'kormányfőt a japan a- min(j ^ orszag miniszterei- tott országlása esetén mu­lasztási hagyományok jegye- nöke _ mind a közéletben próbálja visszaszorítani a Ta- *>en a parlament jetoi ki, yisszaszon'tja a Tanaka mind- naka-ügy annyi botrányt ka- szavazassal. Ahhoz, °ey máig igen könnyen kimutat- vart közegét, az ország köz- * _szavazas fQ ható befolyását. Bár ez az életében elharapódzott kor­mimszterelnoknek hizto í ígéret ünnepélyesen elhang- rupciót. A koordináták olya­»z ország bársonyszékét, e o- több okból meglehetősen nők, hogy beavatott körök­nehéz komolyan venni. Ja- ben ezt az ígéretet is szkep- sokáfeU tevgkenyseg le yeges pánban eunapánál és Ameri- tikusan fogadták. Akkor vi- tnozzanata1 a kővetkezők i- kánál so,fckal nagyobb szere- szont változatlan a kérdés: tax. Mivel a valaszmsi - játszik a tekintélytiszte- minek köszönheti újraválasz­■eg egyiklegfobb °ha k - j t é Tanaka számtalan olyan tását az eddigi kormányfő? Baka Kakuei ügye volt, Na-. lye,X a JOV®^n is óhatatlanul lek szerint eredményes har- kaszone pedig ennek a sajá- számolni kell.. Aligha velet- cot folytatott a párt számos tos japán „keresztapának” a len, hogy az új kabinetben frakciójánatk megnyeréséért. A legegyszerűbb eszközt ve­tette be: méltóságokat, posz­2 NÓGRÁD - 1983. december 29., csütörtök tokát ígért az eddigi Tanaká­val' ellenséges frakció veze­tőinek és tagjainak mind a pártban, mind a kormány­ban. Magyarán: ezek a frak­ciók abban a reményben szavaztak a miniszterelnökre, hogy mindenki lép egyet. Vé­gül, de nem utolsósorban Nakaszonénak sikerült meg­szereznie egy, az ő pártjából 1976-ban kilépett pártocska, az Uj Liberális Klub támo­gatását. Ez azt jelenti, hogy harminchat esztendő után először ismét koalíciós kor­mány született Japánban. Nem igazi koalíció ez^_ a cso­port nyolc mandátuma ahhoz nyújtott segítséget, hogy ma­tematikailag biztos legyen Nakaszone bársonyszéke az 511 fős alsóházban. Ez tehát a viszonylagos választási kudarc ellenére a kormányfői ‘ folyamatosság titka. A többit a jövő dönti el. Harmat Endre Vélemények, nyilatkozatok a népgazdasági tervről A népgazdaság idei fejlődé­séről és a jövő évi tervről szerdán megjelenít közle­ményben, a Minisztertanács megállapítja: a gazdasági munka fő célja 1984-ben is a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javítása, a nemzetkö­zi fizetőképesség megőrzése, elért vívmányaink védelme és gyarapítása. A terv fogad­tatásáról, a célok teljesítését szolgáló törekvésekről készí­tettek nyitólkozatcsokrot, az MTI munkatársai a gazdaság különböző területeiről. László György, a nagyegy­házi bányaüzem szakszerveze­ti bizottságának titkára: — A népgazdaság jövő évi tervéből kiolvasható, hogy továbbra is embert próbáló feladat há­rul a szénbányászokra, több mint 25 millió tonna szenet ke'il fp’c7.ío~e hozniuk. Nálunk — a Tatabányai Szénbányáik legújabb bányájában — is összeállítottuk a tervet, s bá­nyászaink már tudják, hogy az új esztendőben is több sza­badnapon dclsomiok kell. Bá­nyászaink az idén is átlago­san 26 szabad szombati mű­szakot teljesítettek, vállal- kozókedvük mégsem csök­kent, s többségük megértés­sel vállalja a jövő évre is a többletterhelést. Nagyegyhá­zán úsv tervezzük, hogy az év e’ső hónaotalban még szer­vezünk termelőműszakot a hétvégeken is, de a nváron már a bányászok is élvezhe­tik a szabad szombatok elő- nveit. Nemcsak a teljerítirríny- re, a szakszerűségre é:s a biz­tonságra fordítunk condot, jö­vőre az ideinél lén vésésén több jó minőségű szenet adumik a fogyasztóknak. Tóth Géza, a Székesfehér­vári Könnyűfémmű igazgató­ja: — Nálunk ennek az esz­tendőnek a végén befejeződik az allumími umfélgyár.tmámy- fejlesztést szolgáló hétmiiliá/rd forint értékű beruházás. Ez azt jeleníti, hogy a váilüailaf magas szinten meg tud fe­lelni a népgazdasági köve­telményeknek. Jövőre 2—3 százalékkal növeljük a bel­földre irányuló termelést és mintegy 13—14 százalékkal a tőkés- és a szocialista expor­tot. Termékeink piaca meg­van, szerződéskötéseink ered­ményesek voltak. Január 2-től már e célok érdekében dol­gozunk. Ügy ítéljük meg, hogy az alumíniumfélgyártmány- fejlesztési program megala­pozott volt, jól szolgálja a népgazdaság érdekeit, s to­vább emeli hazánk ipari kul­túrájának színvonalát. Vándor Sándor, a Belkeres­kedelmi Minisztérium főosz­tályvezetője: — A népgazda­sági tervből adódó feladata­ink többek között arra irá­nyulnak, hogy a termelőkkel és a külkereskedelemmel kö­zösen élelmiszerekből és él­vezeti cikkeikből 1984-ben is kiegyensúlyozott, folyamatos és egy-egy termékcsoportban javuló kínálatot biztosítsunk. Arra törekszünk, hogy az idén kialakult egyes ellátási zava­rokat (például hűtőszekré­nyekből, színestévéből, egves építőanyagokból) mielőbb fel­számoljuk. Tovább javítjuk a vásárlási körülményeket, az üzletek nyitvatartási ide­jét rugalmasabhan Igazítjuk a vásárlási szokásokhoz, bő­vítjük a korszerű éntékesífe- si módszereket, tovább foly­tatjuk az új üzemeltetési for­mák elterjesztését. Budapest és környezetének ellátását nagyiban javítja a májusban megnyíló, 8000 négyzetméteres alapterületű Skála—Metró Áruház. Sokorai István, a százha­lombattai Dunai Kőolajipari Vállalat vezérigazgató-helyet­tese: — Dolgozóink életében, munkájában jelentős forduló­pont, hogy jövőre elkészül a DKV katalitikus krakküze- me, amelynek termelésbe ál­lítása népgazdasági érdiek. Az építésre a Magyar Nem­zeti Bank 1981-ben 6,5 milli­árd forint hitelt adott. A rész­legben évente 1 millió tonna fűtőolajból állítanak elő mo­torbenzint, gázolajat, propán- bután gázt és propilént. Az új üzem létrehozása beleillik a VI. ötéves terv célkitűzései­be. amelyek előírják: csök­ken len a fűtőolaj tüzetes! cé­lú felhasználása és jelentősen növekedjék az értékesebb kőJ olajtermékek részaránya. Az építkezés a tervek szerint ha­lad, s jelenleg megfelelőnek látszanak a feltételek ahhoz, hogy az üzemben jövő tavasz- szal a kitűzött határidőnél ko­rábban megkezdődjék a pró­baüzem. Dr. Stelczer Károly, kandi-’ dátus, a vízgazdálkodási tu­dományos kutató központ fő­igazgató-helyettese: — A jövő esztendőtől vállalati gazdál­kodásra térünk át, s teljes körűen a szerződéses megbí­zások teljesítésére alapozzuk munkánkat. Ezzel a változás­sal elsősorban tudományos munkánk és a gyakorlat kap­csolatát erősítjük, kutatási eredményeink gyorsabb hasz­nosítását segítjük a legfon­tosabb népgazdasági célok szolgálatában. Szerződéses iparvállalati kapcsolataink­ban előtérbe helyezzük a víz­ellátás és a szennyvíztisztítás fejlesztésében használt drága import barendezések-anyagok hazai gyártásának megoldá­sát, új eljárások kidolgozását. Növekszik kollektívánk érde­keltsége abban, hogy a világ­szerte ismert magyar hidro­lógiai tudomány szellemi ter­mékeit szélesebb körben érté­kesítsék külföldön. Pelczer János, a Termelő-’ szövetkezetek Országos Ta­nácsának főosztályvezetője: — A gabomaiterme’ési előirány­zat minden eddlgin túltesz, 1984-ben 15 millió tonna ter­més betakarítása a cél. A ter­melésben a téeszek részará­nya meghatározó; a gabona- termés 80 százalékát adják, munkájuk a kenyérmekvaló megteremtésében, a takar­mányok előállításában nélkü­lözhetetlen, nemkülönben az exportáru megtermelésében. Az ősszel elvetett gabona kel­lő nagyságú iterületat foglal el, a természet azonban neon segített, sokfelé eléggé gyen­gén keltek ki a növények, u fejlődésük lassú volt. Tavasz- szal naigyon gondos, növény- ápolásra lesz szükség és arra is, hogy a természet végre va- lahára kegyeibe fogadja a ter­melőket. A kukoricavetésre az üzemek jó előre felkészülnek, és ha sikerül megfelelni a szakmai követelményeknek,' úgy vallóra válhat a nagy cél­kitűzés. Urban Sándor, a MÁV veJ zérigazgató-helyettese: — A MÁV egyik legfontosabb be­ruházása, a Kelenföldi pálya­udvar rekonstrukciója során jövőre teljesen befejeződik az új személy- és teherpályaud­var kialakítása. Az eddiginél jóval több vágányon, naponta több mint 600 vonatot tudnak majd fogadni ezen a rendkí­vül fontos vasúti csomópon­ton. Már elkészültek az új pe­ronok és aluljárók, így az uta­sok jóval biztonságosabban és kényelmesebben juthatnak el a vonatokhoz. A két fő közlekedési irány szétválasz­tásával meggyorsul az állo­más áteresztőképessége. Jö­vőre tovább folytatják az épít­kezést, s a Déli pályaudvar­ról kiinduló mindkét vágány az új hídon halad majd ke­resztül. A közlekedés bizton­ságát az újonnan kialakított automata biztonsági beren­dezés, az utasok kényelmét pe_ dig a jövőre korszerűsítendő állomásépület szolgálja. Sipos László, a Generalim- pex vezérigazgató-helyettese: — Forgalmunkat jövőre is az ideihez hasonlóan dinamiku­san bővítjük. Az idén elsősor­ban a kis- és közepes tételek exportjával mintegy 21 millió dollárért értékesítettünk ma­gyar termékeket konvertibi­lis elszámolású piacokon. A növekvő követelményekhez igyekszünk igazodni, s elkép­zeléseink sízerint exportfor­galmunk jövőre eléri a 25 millió dollárt, amelyhez a többlet árualapot biztosítják hazai partnereink. Az idén je­lentős sikereket értünk el az élelmiszeripari és mezősaz- dasági cikkeik értékesítésével. Az USA-ban például mintegy 2 millió dollárért adtunk el almiasűritméin yt és konzer- .veket. Várhatóan ezekből a termékekből tovább bővíí- hetjük az értékesítést, növel­hetjük forgalmunkat a ten­gerentúli piacokon. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents