Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-28 / 304. szám

BEMUTATKOZIK MEGYÉNK KISIPARA Kielégítik a lakosság növekvő igényeit — jól kapcsodnak a szocialista nagynzeaektiez pmipr-i TiÍIíIImm In ® Ilii II l^Uii ilr Megyénk kisiparosai sok­irányú tevékenységükkel egyrészt magukra vállalják a lakossági szolgáltatási igé­nyek kielégítését, másrészt jól beilleszkednek, kapcso­lódnak a szocialista nagyipar feladatainak segítésébe, vál­lalják a háttéripar tenniva­lókkal kapcsolatos munkák jó elvégzését. A kormánynak a kisipari tevékenységet elősegítő hatá­rozatai megyénkben is ked­vező visszhangra találtak. Ä megyében 1981—82-ben épített 2807 lakásból 1607-nek a tető alá hozása a kisipa­rosak nevéhez fűződik. Tel­jesítményértékük az 1981. évi 195 millióról — változat­lan áron számolva — 1982- ben 220 millióra növekedett. Az új otthonok zömét a fal­vakban és községekben hoz­ták tető alá. Az építőkisipa­ros-gárda közül 260 olyan mestervizsgával rendelkezik, amelyik 4 szintes épületek kivitelezésére is feljogosítja ban 20,2 millió forintot tett ki a végzett munka értéke. Ez az összeg 1982-ben 36,6 mil­lióra nőtt. A híradástechnikai gépek javításából 4,8 millió forintos bevételt értek el. Ez stagnáló szintet jelent. A vegytisztításban való részvé­tel nem jelent számottevő fel­adatat és bevételt, elsősorban jelentős beruházásigényessége miatt. A méretes ruházatnál két év alatt 3,6 millió forinttal nőtt a végzett munka értéke, míg a személyi szolgáltatások­nál 1,7 millió fo.rint növeke­dés következett be. A kormány határozata nyo­mán, az új vállalkozási for­mák bevezetésének eredmé­nyeként, ugrásszerűen megnőtt a fuvarozási tevékenység. 1980-ban 40—45 lovas kocsival 'fuvarozó kisiparos 3,6 millió forint értékű megbízatásnak tett eleget. 1982-ben viszont 9,6 millióra ugrott fel a fuva­rozásban elért forgalom. Ez utóbbiban része van a munká­ba állt 71 teher- és személy- gépkocsi teljesítményének. Egyébként a lakossági szol­gáltatás is felfelé ívelő ten­denciát jelez: az 1980. évi 280,7 millió forint teljesít­ményérték 82-ben 357 millió forintra nőtt. A lakossági szolgáltatási igényeket a salgótarjáni já­rásban 40, a rétsági, balassa­gyarmati járásokban 80, a pásztói járásban pedig 90 1 százalékban kisiparosok lát­ják el. Salgótarjánban 40, Balassagyarmati n pedig 30 százalékos részarányt képvi­selnek. Ebből is látszik, hogy a lakossági szolgáltatások dön­tő része a kisközségekben és a nagyközségekben bonyoló­dik le. Üj utakon ptrálik János balassagyarmati bognár kisiparos munka köz­ben tintására emelkedett á me­gye kisiparosainak száma. Megyénkben évenként 60— W fővel emelkedett a kisipa­rosok száma, ami folyamatos fejlődést jelez. Fordulópontot az elmúlt esztendő jelentett, amikor szélesebbre tárultak a lehetőségek, új vállalkozá­sok születtek, s ennek ered­ményeként megduplázódott — 147 fő — az újonnan ipari tevékenységet kezdők száma. Jelenleg több mint 2500 kis­iparos tevékenykedik mint építő, késztermékgyártó és szolgáltató a lakossági kí­vánságok teljesítésén. Műkö­dési területük az egész me­gyére, annak minden telepü­lésére, elsősorban a falvakra és a községekre terjed ki. A családtagokat és alkalmazot­takat beleszámítva 3000 főt meghaladó a megye kisipa­rában dolgozók száma. Közülük 49 százaléka főfog­lalkozásban végzi el a lakos­ság által kért munkákat, szolgáltatásokat, állít elő késztermékeket, 45,5 százalé­ka a fő munkája mellett, a munkaidő után, 2—3 órában áll a lakosság rendelkezésé­re, 9,5 százalék pedig nyug­díjasként dolgozik. A kisipa­rosok 28,5 százaléka a város­ban lakó polgárok kívánsá­gainak tesz eleget, 71,2 szá­zalékuk pedig a községekben fejti ki hasznos, igényeket kielégítő tevékenységét. Meghatározó az építőipar r És most ismerkedjünk meg fcészletesebben a termelő- szol gáHató tevékenység sok­színűségével. Kezdjük az épí­tőiparral, mivel a kisiparosok 50 százaléka ezen a területen tesz eleget kötelezettségének. Éz egyúttal sajátossága is a megyei kisipari tevékenység­nek. Ugyanis más megyénk­ben az építők aránya a mi­enknél kisebb. Mivel a kor­mány programjának megfe­lelően előtérbe került a saját erős, magán-kislakásépítés, ennek megvalósítása jelentős, (feladatot ró az építő kfeipa- posokra. őket. Egyébként a szerződés­ben vállalt kötelezettségük­nek mind minőségben, mind pedig határidőre eleget tet­tek. Az épftEKpamál maradva folytassuk a gondolatot az építőipari, javító,, karbantar­tó szolgáltatás alakulásával. Az ilyen jellegű megyei igé­nyek 80—85 százalékát telje­sítik, mégpedig 14 szakmá­ban, a cserépkályhástól, a fűtésszerelőn át a burkoló-, festő-, mázoló-, tapétázómun- kékig bezárólag. 1982-ben a fent említett szolgáltatásokból 180 millió forint bevételt szereztek. Zömmel a kis- és nagyközségekben A lakossági szolgáltatásokat kiemelt feladatnak tekintik. Ide sorolják a gépjármű, az elektromos háztartási gépek javítását, a vegvtisztítást, épü­letjavítást és karbantartást, a hagyományos szolgáltatásokat — méretes ruházat, és javító­tevékenység, készlábbeligyár- tás és -javítás, valamint a sze­mélyi szolgáltatásokat. (Fod­rász, kozmetikus stb.) A gépjárműjavításban 1930­A KIOSZ megyei titkársága a tagsággal együtt új utakat és formákat keres a lakossági szolgáltatásban. Nagybátony- ban tanácsi segítséggel meg­nyitotta kapuját az új kisipa­ri szolgáltatóház. Tanácsi pénzeszközökből hozták létre Salgótarjánban az Arany Já­nos utcai pavilonsort. Saját beruházásként, Balassagyarma­ton, a KIOSZ épületének földszintjén négy kisipari mű­hely nyitotta meg kapuit. A ceredi szolgáltatóházhoz szük­séges építőanyagot, a megyei tanács biztosította, felépítését társadalmi munkában a kis­iparosok végzik el. Balassa­gyarmaton a piac mellett, mű­helyépítő és fenntartó szövet­kezeti formában 12 munkahe­lyes új szolgáltatóház épül. Jövőre tervezik Rétságon egy önálló szervezeti épület kivi­telezését, amelynek alsó ré­szén kisipari műhelyek fogad­jak a szolgáltatást igénylőket. Salgótarjánban hat szakma: fűtésszerelő, lakatos, teherfu­varozó, háztartásigép-javító. szobafestő és villanyszerelő társulásából megkezdi működé­sét a <Ey őrs javító, Megrende­lő- és Munkaszervező Iroda, ahonnan a kívánt helyre irá­nyítják az előbb említett szak­mában dolgozó kisiparosokat. A jövő előfutárának tekint­hetjük a három (Vanyarc, Pásztó, Szécsény) kisipari munka brigád megalakulását, A közéletben is A megye kisiparosai tevé­kenyen részt vesznek a társa­dalmi munkaakcióban, fontos, közéleti tevékenységet latnak­éi a különböző, közösséget szolgáló testületekben. 1982- ben 830 kisiparos 2 millió 200 amelyek az építőipar terüle­tén vállalkoznak komplex fel­adatok elvégzésére. A kisiparosok tevékenységé­nek színes palettája sokré­tűbb lett azáltal is, hogy kü­lönféle módon kapcsolódnak a szocialista nagyipar^ feladatai­nak elvégzéséhez. A Kisipari Termeltető Vállalat kihelye­zett részlege 25—27 megyei kisiparosnak ad megbízást, a megyében székelő nagy gyá­rak igényeinek kielégítésére. A Balassagyarmati Fém­ipari Vállalatnak, a BRG sal­gótarjáni gyárának, az EL- ZETT szécsényi gyáregységé­nek, a Fűtőber nagybátonyi gyárának, a nagybátonyi ha­risnyagyárnak, az ÉLGÉP 3. számú pásztói gyárának, a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárának végzett alkatrész- készregyártás, az ipari szol­gáltatások, és a különféle bér­munkák értéke ez évben meg­haladja a 8 millió forintot. A Salgótarjáni Ruhagyárral kö­tött termelési kooperációban 22 női szabó kisiparos teljesí­ti a megrendeléssel kapcsola­tos kívánságokat. A KISZÖV- vel kötött együttműködési megállapodás alapján átvesz'k azoknak a termékeknek a gyártását, illetve üzlethelyisé­geket, amelyek a szövetkeze­teknél már nem gyárthatók, üzemeltethetők gazdaságosan. A MESZÖV-vel kötött együtt­működési szerződés az anyag- ellátás beszerzésében segít, míg az Állami Biztosítóval létrejött együttműködési szer­ződésben a kisiparos végzi el azt az ügyintézői munkát is, ami a gépkocsikár óiknál eddig az érintett tulajdonosokra há­rult. Mesterképzés — utánpótlás Nem volna teljes a kép, ha nem szólnánk a szakember- továbbképzésről és az után­pótlás biztosításáról. A KIOSZ jogot kapott a mestervizsgáz­tatáshoz. Élve ezzel a lehető­séggel, évenként, folyamato­san 10 szakmában — autósze­relő, szobafestő, mázoló, ta­pétázó, lakatos, karosszéria- lakatos, villanyszerelő, férfi- és női fodrász, központi fű­tésszerelő, kőműves, ács, áll­ványozó, kőfaragó — mester­vizsga-előkészítő tanfolyamot szervez, amelyen 100—120 fő vesz részt. A fiatalok jelent­kezését 18 hiányszakmában pedig anyagilag is ösztönzik. Ezek közül kiemeljük: bádo­gost, cipészt, cserépkályhást, hangszerészt, kádárt, ková­csot, könyvkötőt, tímárt és sü­tőt (pék). Az előbb említett szakmákra jelentkező fiatalok havonta 400 forint társadalmi ösztöndíjat kapnak a KIOSZ- tól, a velük foglalkozó meste­reket pedig 300 forint illeti meg havonta. A szakmunkás­bizonyítvány megszerzése után a fiatalnak nem kell a kis­iparosnál maradniuk. A balassagyarmati magán kozmetikai szalonjában Gécziné Plonk Erika arcmasszást végez Kiss István tari pék, a kenyértésztát készíti a dagasztógép segítségével Korszerű, minden igényt kielégítő kisipari szolgáltatóház áll a nagybátonyi lakosság ....... . „ rendelkezésé r® ezer forint értékű társadalmi munkát végzett — iskolák, óvodák, községpolitikai célki­tűzések megvalósításában, öt­venhármán mint tanácstagok élvezik lakótársaik bizalmát. Nyolcán mint tanácsi végre­hajtó bizottsági tagok fára­doznak a közösség érdekében. Csaknem százra tehető azok­nak az aktíváknak a száma, akik önkéntes rendőrként, vö­röskeresztes és MHSZ-aktí- vákként dolgoznak. A KIOSZ választmányában és egyéb testületéiben 450-en végeznek hasznos munkát. Közéleti te­vékenységükért eddig 108-asn részesültek különböző társa­dalmi kitüntetésekben és el­ismerésekben. Évenként 3—4 fő kapja meg a Kiváló Munkáért miniszte­ri kitüntetéseket. A Kiváló Szervezeti Munkáért arany, ezüst és bronz fokozatával, amit a KIOSZ országos veze­tősége adományoz, eddig 150 fő rendelkezik. Negyvenen ér­demeitek ki a Kiváló Kisipa­ros megtisztelő címet. Az Ipar Kiváló Mestere címből évente 8—10 fő jut a legjob­baknak, amit április 4-én vesznek át. Ezt a kitüntetést 80-an vallják maguknak. A kisiparosak részben saját erőből, részben OTP-hitellel oldják meg műszaki, fejlesz­tési elképzeléseiket. Három év alatt 300 kisiparos 8 millió 350 ezer forint OTP-hitelfelvéte- lével korszerűsítette műhelyét. A kisiparosok a jövőben is, hűen eddigi tevékenységükhöz az alapellátással kapcsolatos szolgáltatások javítását tűzték ki célul a kisközségekben, a társközségekben, a közös ta­nácsú lakóhelyeken, valamint az ellátatlan lakótelepeken. Emellett igyekeznek még job­ban bekapcsolódni a megyei kooperációs lehetőségekbe. Adottságaikhoz képest szeret­nék az exportra történő ter­melést, importkiváltó termék kék gyártását, hiánycikkek termeltetését fokozni. A tanácsok mint a helyi la­kossági igények kielégítéséért felelős szervek messzemenően támogatják és koordinálják az iparosok letelepítését. Egyre gyakrabban biztosítanak terü­letet és helyiséget. Az 1934 január 1-től érvénybe lépő jövedelemszabályózás további hatékony eszközt biztosít a ta­nácsok végrehajtó bizottságai részére, hogy elősegítsék, le­hetővé tegyék a hiányszak­mákban az iparosok letelepí­tését, illetve a jelenlegi lét­szám megtartását. Ennék ér­dekében éves szinten maxi­mum 50 ezer forintig adó- csökkentési kedvezményt ad­hatnak. Egyébként a kisipa­rosok létszámát 3 ezer főre kívánják bővíteni; A KIOSZ tervezi az általa nyújtott szolgáltatások kiter­jesztését, az anyagbeszerzésen túl bekapcsolódtak (az ipari szövetkezetek anyagbeszerzési társulásához) a számlakészí­tésre, az adminisztrációs mun­kák csökkentésére, hogy ezál­tal is több idő maradjon a konkrét termelőtevékenység­re, a lakossági igényeket ki­elégítő alkotó munkára. ._ X ?

Next

/
Thumbnails
Contents