Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)
1983-12-21 / 300. szám
eraser* SZÍNHÁZ/ ESTÉK ÜZENET Fura állapotba került a néző a budapesti Nemzeti Színház pár nappal ezelőtti salgótarjáni vendégjátékán: szorongva, kínlódva vihorászott, olykor-olykor ellazulta« fel- kacagott. Ez a' viselkedése természetes is lenne, hiszen Verebes István Üzenete abszurd komédia, tehát a logikát, az élvezetet nem úgy kell keresni benne, mint Móricz Roko- n bkjában. Az abszurdban minden a feje tetején áll, éppen azért, hogy az írói gondolat, az „üzenet” minél plasztikusadban ragyoghasson elő. Az abszurdhoz bizonyos szempontból különleges lelkiállapot, ráhangoltság Szükségeltetik, amelyet nem eleve hoz magá val a néző, hanem az előadás láttán „sajátít el”, elsősorban a meggyőző, elementáris színészi játék révén. S éppen ezzel lehettünk a legkevésbé elégedettek. De ne vágjunk a dolgok eleibe! Először a színpadi alapanyagról szóljunk. Verebes István drámájának megírása közepesre sikeredett. Remek az alapötlet —, egy homályosan körvonalazott gyár- sosem volt vezetői értekezletét hallgathatjuk végig —, kitűnő a mondanivaló, az elgondolkodtató, figyelmeztető szándék — például, mert minden rétegét képte- íenség kibontani, vállaljunk felelősséget tetteinkért, cselekedjünk, segítsünk, ha kell, ha tudunk —, de már egyenetlen a szereplők jellemzése, néha lelassul, megdöccen a cselekmény előre vivő szekere. Az alapötlet fergeteges komédiát rejt magában, hiszen nem mindennapi dolog, hogy egy gyárunkba csak úgy hirtelenjében betántorog egy halálosan megsebesült hírnök — később még kettő — Kossuth Lajos szabadságharcos seregéből, és közli az értekezök- kel: Kossuth regimentje elfogyott. .. Ezzel ütött a cselekvés órája. Pontosabban ütött volna, ha már előzőleg nem bizonyosodtunk volna meg erről, hogy ez a vezetői garnitúra nem egyszerűen képtelen a cselekvésre, de nem is akar cselekedni. Legjobb dolog számára a tétlenség. Akkor nem hibázhatnak. Nem zökkenti ki „hőseinket” Kossuth személyes telefonbejelentkezése sem elhatározásukból, s valóságos megváltásként következik be a vonalhiba. Ebben a felfordult világban nem a teljesítmény számít, hanem a részvétel. Épp ezért a legnagyobb tettnek a jelenléti ív aláírása számít. Szurdi Miklós világosan és pontosan értelmezi az Üzenet üzenetét, s képes úgy szervezni a játékot, hogy a néző is világosan és pontosan értse. A jellemek alapvető gyengeségein, a cselekménybonyolítás döccenőin azonban képtelen javítani. Az alakok hitelét kisebbíti az elő-előtűnő sablon, az egyszínűség, egyoldalúság. Verebes igyekszik elkerülni az annyiszor és joggal kárhoztatott sematizmust, ugyanakkor maga is, ellenkező előjellel ugyan, de beleesik ebbe a hibába. Csak utalásképpen, gondoljunk a tohonya Igazgatóra, aki 1956- ban börtönből szabadult, akit ki tudja miféle okból csuktak be oda. Ez a mozzanat húsz évvel ezelőtt új lehetett, ma ugyanolyan séma, mint az ötvenes évek elején a munkás- igazgató volt. A cselekmény bukfcanóin pedig fennakad a játék, s ezeket a megfeneklé- ■seket jól érezzük figyelmünk ellankadásán. Az abszurd komédia díszletét és jelmezeit Csikós Attila tervezte. Az úgynevezett osztogató hátlapján a rendező — természetesen szándékoltam — elmi.smásol j a a játék időpontját, a díszlet és jelmez azonban egyértelművé teszi: ez a darab csakis a mában játszódhat. így öltöznek a szereplők, ilyen irodai környezetet, méghozzá teljesen naturalistát, nehogy félreértsük, talált ki a tervező. Csikós szinkronban van — mind a szervezővel, mind a rendezővel. A színészek is értik a dolgukat. Mácsai Pál kivételével több évtizedes rutinnal rendelkeznek. Mégis az ő teljesítményükkel vagyok a legkevésbé elégedett, s e véleményemre már utaltam a nézői lelkiállapot felvázolásakor. Mint minden komédia, ez az előadás is rendkívül nehéz feladatot ró a színészre. Ügy kell viselkednie, hogy bugyu- tasóga minden ízében hitelesnek, természetesnek tűnjék. Nos, ez nem mindig sikerül, még a legtapasztaltabb Agárdi Gábornak, az igazgató alakítójának sem. Még nehezebb eleget tenni a komolyság követelményének: a színész nem eshet ki a szerepéből, a szituációból, nem mulathat társán. Nem mindig éreztem, hogy a játszóik megfeleltek ennek a kívánalomnak. Mentségükre azt tudom felhozni, hogy (már) nem volt begyakorlott az előadás. Persze pontosan nem tudom, mikor játszották a megyei művelődési központbeli előadás előtt az Üzenetet, csak azt érzem, hogy a délutáni bemutatón nem mindig kapcsolódtak szorosan egymáshoz a végszók, nem pergett, sodrott, forrt úgy az előadás, mint ameny- nyire azt várta volna a néző, vagy amennyire eredetileg is kellett volna. A rakoncátlan, fergeteges komédia így megszelídült, törvényszerűen, hiszen a játék mögött nem állt ott a biztonságos szövegtudás. Ám így Is láthattuk: jó színész az eddig még nem említett Hetényi Pál és Czibulás Péter is. A Nemzeti Színház Üzenetbemutatója minden elmarasztaló észrevétel ellenére figyelemre érdemes előadás volt, ezért is teszem szóvá: roppant kevesen nézték meg \ a két előadást. Igaz, évekkel ezelőtt a szolnokiak ezt a darabot már játszották. De hát a Bánk bánt is —, hogy ne soroljak fel még sok más darabot — már annyiszor láthattunk. Mi lehet az oka, hogy a komoly prózai darabok és a közönség mind kevésbé találnak egymásra? Sulyok László Salgótarjáni szimfonikusok a Zeneakadémián p December második szombatjának délelőttjén zsúfolásig megtelt iskolásokkal a Zéneakadémia nagyterme, a soron következő bérleti hangverseny meghallgatására. Az ötletesen összeállított műsorfüzet Zenés akadémiák Pest- Budán címmel műsort hirdetett, amelyben a verbunkos zene nagy előadói, Bihari János és Rózsavölgyi Márk művei mellett Rossini, Mozart és Weber művei kaptak helyet. Az érdekesen összeállított és társított műsorszámok között az „idegenvezetői”, illetve műsorvezetői posztót Luki« László töltötte be igen kiválóan, magával ragadóan. A műsor első részében a KISZ Központi Művészegyüttesének 22 tagú Rajkó zenekara mutatta be a remekbe szabott verbunkosokat, Sárközi Józisef zenekarvezető prímás irányításával. Már a megjelenésük is sikert aratott, amely kiválóan illett az általuk megszólaltatott zenék korhű viseletéhez. Fergeteges sikert arattak az elhangzó művekkel : K állói verbunk Farkas Gyula feldolgozásában, Bihari János „Amikor a pénze elfogyott” és „Hadik óbester nótája”. Hatalmas vastaps követte Rózsavölgyi Márk Verbunkos című művét. Külön köszönet Lukin Lászlónak, . hogy fölhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy Balassagyarmaton zeneiskolát neveztek el a szerzőről. A zenekar a tapsokat ráadással, bravúrdarabbal. Dinicu Pacsirta című művével köszönte meg. A második rész műsora kevésbé fergeteges, de igen jó ízléssel lett összeállítva. A vendégszereplő együttes a Salgótarjáni szimfonikus zenekar Róna Frigyes vezényletével. Első számként Rossini Sevillai borbély című operájából Rosina áriája hangzott él, az énekes szólista Csordás Klára fiatal mezzoszoprán énekesnő volt. A kivételes technikai felkészültséget igénylő áriát a kezdeti elfogódottság után nagy biztonsággal. Igen szép zenei megoldásokkal adta elő. bfa- gyon jó koloraturkészséggel rendelkezik, és ki kell emelni az érthető, világos szöveg- mondást. A zenekar stílusosan, diszkréten kísért, jól alkalmazkodva a tempó változásaihoz is. Csordás Klára frissen végzett, pár szóban illendő őt bemutatni. 1983-ban kaoott diplomát a Zeneakadémián. Tanárai voltak a konzervatóriumban Fekete Mária, majd az Akadémián Kurucz Éva. Jelenleg Hamari Júliánál Is tanul időnként, ahogyan időpontot tudnak egyeztetni., A filharmónia szólistája, Rosina szerepére készül, amelyet 1934-ben Klagenfurtban alakít njaid. Érdekességként jó tudni, hogy zenetudoménvi szakon is az idén végzett Bálid öelőír. Volt egyszer egy szálloda 8. Huszonnégy aranykanál Odakint erősödő zúgás, újabb robbanások. A repülőgépek teljesen leereszkedve, mély támadásban bombázzák talán az utolsó német légvédelmi üteget és a szűk belvárosban rekedt tankokat. Az épület alulról nem kaphatott bombát és mégis, mintha a pince betonfenekét alulról döngetné valami óriási acélkalapács, rettenetes erővel. — Ezt mi kaptuk — mondja egy férfihang a sötétben. — Láncosbombák... Aztán egy könnyebb bombasorozat találja derékba a szállodát. Az első az ötödik emeletet viszi el,, a második a lépcsőház egy részét szakítja le. Nyomában gyújtó- bombák hullanak. Hirtelen felrántják az óvóhely ajtaját. Pizsamában, rémülten Padlizsán; mögötte Arany Dénes, az álgestapós. Ezúttal fölény és magabiztosság nélkül, kezében kis bőrönddel, vállán panyókára vetett irhabundában. Padlizsán kiabál: — Ég az épület! Tűz van! A Hotel Hungária valóban ég. A pincében pánik. — Gyerünk el innen — sikít valaki. — Miért nem jönnek a tűzoltók — kiáltja Mimi, a már nem egészen fiatal mixernő, aki itt lakik közelben a Régiposta utcában, de a szállodát biztonságosabb helynek vélte. Előkerül Béla bácsi. Vödörláncot szervez. Most ' tetté fel először — legalábbis eddig nem láttam rajta — a légóparancsnokl sisakot. Mennek a vödrök és jönnek a repülők. Sűrű rajokban mennydörögnek a mulatók és a szállodák fölött. Elsuhannak a Vár fölé,, géppuskatűz- zel árasztják el a német légvédelmi tüzérség ütegeit. Ide- lent pedig végtelen láncban vándorol a vödör. A Hotel Hungária a második emelettől felfelé egyetlen tűztenger? A szobám is ég. — És fentről, valahonnan a negyedik emeletről velőrázó kiáltás hangzik: — Segítség! Valaki odafönt maradt. Vajon ki lehet. A családok nyomban körülnéznek, megvan-e mindenki? De hiszen annyian voltak magányosok ebben a szállodában. Talán valaki a személyzetből. Látni, is, de nem ismerjük fel: törött lábbal, két gerenda között vergődik odafent. — Segítség! Segítség! A hang egyre halkabb. Tehetetlenek vagyunk. De lám, 'az első emeletre mégis felmerészkednek néhányan. Köztük a kis Mihálkovics. Még sohasem volt bátor! Mászik fel. Emberekért? Nem, zsákmányért. Hátha maradt valami a szobákban, ahová még el tud jutni. Akármi. Mihálkovics nem vet meg semmit, ami érték. Berúgja az ajtókat, egyiket a másik után. A 126-osban egy kazettát talál. Benne huszonnégy aranykanál. Már a hóna alatt fogja, amikor egy hang ráreccsen: — Adja ide! Dúlt arc mered rá. — Örült! — üvölti Mihál-' kovics. — Leszakad az emelet! A másik a kazetta után nyúl. Mihálkovics elrántja, elugrik. A folyosó lángtenger. Ezt a tűzfolyamot nem lehet vödörrel eloltani, s a lángok között szinte hallhatóan ingadozik, inog az egész emelet. A dúlt arcú férfi ismét elkapja Mihálkovics karját, amikor az a lépcső felé rohanna. — Engedjen el! — Dögölj meg! És a kívánság teljesül. Ebben a másodpercben szakad le az emelet, s zuhan a lángok közé a két ember. És hu-j szonnégy aranykanál... Néhány napig, amíg a kö^ tözőhelyen dolgozom, biztonságban érzem magam. De olyan az egész, mint egy lidérces álom. A súlyos sebesültek közül többen a pincerész szalmazsákjain pusz-. tulnak el. A gyűrű, amelyet a front a belváros köré font, egyre szűkebb. A gyűrűbe szorult utolsó Vermacht- és SS-egységek, a Luftvaffe sárga parolinos lédvédelmi géppuskásai és az acélkék egyenruhás Flack-tüzérek nekikeseredetten szórják a tüzet az egyre sűrűbb rajokban érkező szovjet repülőkre. Kétségbeesett, reménytelen küzdelem ez a hitleristák részéről. A Váci utcában a Corsó mozi előtt egy bombatölcsérben megfeneklett Tigris ágyúja ugat fel néha, a mozi házának tetejéről pedig egy légvédelmi gépágyú hosszú, vissz- hangos sorozatai hallatszanak. Magyar honvédségi egységről itt már nem lehet beszélni. Néha feltűnik egy- egy karszalagos, katonaruhás férfiakat terelgető nyilas. Még mindig a csodafegyvert emlegetik, de már maguk sem hisznek benne. A szállodában is akad egykét idióta, aki valami csodában reménykedik. Az álújságíró Mihálkovics a hallban előadást tart arról, hogy a hadiszerencse forgandó és a legerősebb hadsereget is megverhetik. Ugyanakkor kifejti: — Ne felejtsük azonban el, hogy még nincs minden veszve. Van egy angol—amerikai koncepció is. Magyaror-* szágot nem hagyhatják egyedül... Ebben a pillanatban egész közelről félelmetes dörrenés hallatszik. A következő percben kiürül a hall. Magam is lesietek a pincébe. Aztán a robbanások még közelebb jönnek és a pince valósággal táncolni kezd. Aztán csend lesz, síri csend. A villany pislog, aztán kialszik. Kroó György tanítványaként. Saját bevallása szerint Igazán Mozart-szerepkörben és a dal- irodalom remekműveiben érzi leginkább otthon magát, de szívesen énekel oratóriumokat is. Az elkövetkező év programjaként vigadó- beli fellépés, valamint nyáron Brüsszelben operaversenyen való részvétel szerepel. A salgótarjáni szimfonikusok műsorán Mozart d-moll K. 466. számú zongoraversenyének III. tétele szerepelt következő számként. A zongoraszólista Katona Agnes zongoraművésznő volt, akit a salgótarjáni közönség is jól ismer. Több alkalommal járt a zenekar szólistájaként Salgótarjánban is. A II. tétel éneklő, lírai melegségű záróütemei után, amelyet kiválóan formált meg a művésznő, a III. tétel gyors tempójú, lendületes, erőteljes kezdéssel indult. Igazán nagyszerűen sikerült a ritmikus karakterű indítás, és a stílusos, világos formai építkezésTneg- valósítása. Katona ~~ Ágnes Mozart-játékának fő erőssége az ihletett, éneklő zongorahang, valamint a technikai biztonság, amellyel a III. tételt megszólaltatta. A zenekar ismét bizonyította remek alkalmazkodóképességét Róna Frigyes irányításával. Kár, hogy egy-ikét helyen apróbb ritmikai pontatlanság csúszott be a fúvósállásoknál, viszont ki kell emelni a szépen megformált, hibátlan oboadallam megszólal látását. A műsort Weber—Berlioz, Felhívás keringőre című zenekari műve zárta, ahol a zenekar megmutathatta jelenlegi színvonalát. Remekül sikerült zárószám volt, jól kidolgozott, egységes szólam- hangzásokkal. Még; a hegedűk nyaktörő szólamai is egy-két kivételtől eltekintve nagyon szépen sikerültek. A salgótarjáni szimfonikusok igazán megérdemelt, hosszan tartó tansot kaptak és becsülettel helytálltak a nagynevű és hírű zenekarok pódiumán. Róna Frigyes karmester szén proch'kciót állított ki, amelyet alkalomadtán szívesen hallanánk Salgótarjánban is. A délelőtti hangverseny teljes programját délután megismételték ugyan- olvan szép sikerrel, mint délelőtt. Guthy Éva Következik: Négy emelet parázs Évtizedek gondjával- kj 13.05: Operaslágerek 9 45: 13.35. Dzscsszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 10.00. 15.05; Katonadalok 11.35: 15.28; MB 10—14 12.05. 16.05: Két zenekart szvit 12.35 .• 16.49. Kritikusok fóruma 13.07: 17.05: Csináld magad?! 17.30: A hegedű virtuózai 13.30.19.15: Népdalok 14.00. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia 14.15. nagytermét 14.35.Közben: 15.38. 20.30.- Napsugár 20.30: A hangverseny- 16.00. közvetítés folytatása 21.35; Operaáriák 16.40 22 20 - Tíz perc külpolitika 17.30 22.30: A zenéről ' 18.35.23.44.- Régi kórusmuzsika 19.1500.10; Gábor S. Pál táncdalaiból 19.45. műsor KOSSUTH RÁDIÓ: S.27; Tengerjárók kalandjai. A mikrofonnál: Balogh Ferenc és Pohl Ferenc tengerész. 8.57; Taskenttől Szamarkandlg 9.12; Joan Sutherland énekel 9.45: Kis magyar néprajz 10.05; Mesterségünk címere 10.55; Rádiószínház 11.35; Narhadsin Najadalma énekel 12.45; Magvetők PETŐFI RÁDIÓ: 8.05. Finn kantél emu zsika 8.20; Tíz perc külpolitika 8.35; idősebbek hullámhosszán 9.30. Válaszolunk hallgatóinknak Bemutatjuk új fúvósfelvételeinket Zenedéleíőtt A_ Szabó család Cigányda 1 ok, csárdások Tánczenei koktél Dang Tahi 3or, Chopin-zongoraversenye Labirintus Zenés délután Csárdások Slágermúzeum Az ízig-vérig modem Millie Kéz és hagyomány Kenyér, perec, kemence. Fiataloknak! Ötödik sebesség Gramofonsztárok Zenei tükör Az AC/DC együttes felvételeiből 19.58; Juvan Sesztalov ma'nysi-vogul költő versei 20.35; Palóc lakodalmas 21.21. Újdonságainkból 22.01; Verbunkosok, nóták 23.20; A tegnap slágereiből krónika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.3C: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomtól: Téli napok a téeszeköen. — Diszpécsernek lenni az év végén. — Ahol már I. 984-et írnak.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Sport. 13.00: F.szak-magyaronszági krónika. 18.25—18.30; Lap. és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ; 9.00: Tévétoma (ism } 9.05: Éneklő ifjúság! (ism.) 9.75: Delta (ism.) 9.40: Reklám 9.43: Éjszakai ügyelet. 6/4. rész: Anne, (ism.) 10.40: Az aranyhal. Angol rövidfilm. II. 05; Képújság. 16.00: Hírek lti.05: ChampoMon : A hieroglifák megfejtője. Francia rövidfilm. (ism.) 16.40; Azok a kedves eltűntek. 17.20: Kénúiság. 17.25: Egészségünkért! 17.35: A nyelv világa 18.20; Reklám 18.25: Imre bácsi. Riportfilm. 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.55: Reklám 19.10; Tévétorna 19.15: Esti mese. 19.30. Tv-híradó. 20.00: a főnök inkognitóban. Francia fiimvigjáték. 21.30- Népzene zenekarra. 21.35; Tévéegyetem: Az ókori kelet. 16/12." rész: Fényesen magasodsz minden országok fölött. 22.10; Unokáink is látni fogják. 22.35: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Stúdiósok. A fiatal képzőművészek stúdiójának 25 éve. 20.15: Tv-híradó 2. 21.05; Reklám 21.10: Objektív. Ténykcpek a szo- cialista világról. 22.10: Képújság. BESZTERCEBÁNYA : 19.30: Tv-híradó 2y>,00: Tv-fórum 21.00; Muzsikaszó. 21.2»: Azimut. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Az ajándék (ism.) 23.00; Hírek. 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Lépésről lépésre. 2. rész. 21.00: Szórakoztató tv-sorozst: A bölcs salamon (ism.) 2í "0: Időszerű események. 22.00: összefoglaló & Kanada— Finnország Izvesztyija Kupa jégkorongmérkőzésről, felvételről. MOZIMŰSOR. Salgótarjáni November 7.; Háromnegyed 6-tól: -Telitalálat. Színes, szinkronizált szovjet filmvígjáték. 8 órától: Meztelen bösszű (18). Színes amerikai western. ISKOLAMOZI: 2 órától: Donald kacsa és a többiek. — Balassagyarmati Madách. Háromnegyed 6-tól: Klute (16). Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. 8 órától: Ölomidő (14). Színes NSZK film. — Napybátonyi Petőfi. Sugarlandi hajtóvadászat ’ó. színes ame-Hkai fi’m. — •ríni Mátra Csatár* a tv^han V Színes, szinkronizá't francia mvmiáték. — KarancslamUtö ; Az inkák kincse. Színes oia«z— spanyol—bolgár—NSZK—perui ka- landfilm. — Jobbágyi; ISKOLAMOZI; Vadölő. __________________ ____________________________________________________________ MISKOLCI STÜDIÖ4 NÓGRÁD - 1983. december 21.. szerda [ ^^"‘"n.olf^HangvcTsén^