Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)
1983-12-21 / 300. szám
PALVAZAT zenész tiszthelyettesképző szakközépiskolára ' Jelentkezésre hívjuk fel az általános, de különösen a zenei általános 8. osztályos fiútanulóit, akik: — vonzódnak a katonai életpálya és a zenész tiszthelyettesi hivatás iránt — szüleikkel (törvényes képviselőjükkel) egyetemben erkölcsi es anyagi kötelezettségei vállalnak arra, hogy tanulmányaik befejezése után a magyar néphadseregben katonazenészként teljesítenek szolgálatot. Az iskola Budapesten, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola szervezetében, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola kihelyezett tagozataként működik. A képzési idő 5 év. A felvételi1 követelményeknek megfelelő tanulók — szülői (gyámhatósági) egyetértés és a szerződés megkötése után — az iskola növendékeiként, az 5. évben tiszthelyettes hallgatóiként folytatják középiskolai tanulmányaikat, illetve katonai képzésben részesülnek. Végzésük után tiszthelyettesi rendfokozattal, középiskolai végzettséggel (érettségivel), a magyar néphadsereg fúvószenekaraiba nyernek beosztást. Az iskolán teljes és ingyenes ellátásban (kollégiumi elhelyezés, étkezés, ruházat, tanszer, kulturális és sporteszközök) részesülnek; eredményüktől függően tanulmányi pótlékot, zsebpénzt, illetve az 5. tanévben hallgatói illetményt kapnak. 1. A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgárság, hivatásos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, középiskolai tanulmányokra és egyúttal zenei oktatásra (fúvós és titős hangszer) való rátermettség, illetve - hangszeres előképzettség — az előírt tantárgyakból (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, orosz nyelv, ének és zene, továbbá zeneiskolásoknál a főtantárgy és szolfézs) legalább jó (4) tanulmányi eredmény — a szerződésben rögzített feltételek vállalása. 2. Az -előírt feltételekkel rendekező pályázók a szükséges okmányokat az általános iskola igazgatójától vagy a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) parancsnokságtól szerezhetik be. A jelentkezés nem zárja ki más középfokú oktatási intézménybe történő egyidejű jelentkezés lehetőségét. A tiszthelyettes- iskolai jelentkezést viszont az álalános iskolákban rendszeresített továbbtanulási nyomtatványra nem kell rávezetni. A jelentkezési okmányokhoz csatolni kell: — saját kezűleg írt önéletrajzot —, a konkrét hangszeres tudást és gyakorlatot bizonyító kiegészítő adatlapot —) a szülők jövedelmére vonatkozó hivatalos igazodásokat, — tbc- gondozóintézet által kiadott, 3 hónapnál nem régebbi mellkasröntgenemyő-íényképet (igazolást). 3. A pályázók a zenész tiszthelyettesképző szakközépiskolán áprilisban felvételi vizsgán vesznek részt, melynek pontos időpontjáról 10 nappal korábban értesítést kapnak. A felvételi vizsga egészségi, pszichológiai és zenei alkalmassági vizsgálatokból, fizikai képességvizsgálatból, valamint bizottsági beszélgetésből áll. Elméleti és zenei anyaga megegyezik, a zeneművészeti vizsgára hozzák magukkal iskolai ellenőrző könyvüket. A döntésről a pályázók írásos értesítést kapnak. A felvétel elutasítása miatti fellebbezéseket a kiértesítéstől számított 15 napon belül a zenész tiszthelyettesképző szak- középiskola igazgatójához, egészségi alkalmatlanság esetén a magyar néphadsereg központi - sorozóbizottsága elnökéhez lehet benyújtani. Személyesen lehet érdeklődni a Magyar Néphadsereg Eenész Tiszthelyettesképző Szakközépiskola igazgatóságán: Budapest, Pf. 12/Z. IX., Üllői'út 133. Pályázati határidő: jan. 31. Honvédelmi Minisztérium Hatvan ev Kát tételEen Titkok márpedig nincsenek! I. Az ismerkedés (A fiú) — Kiss Ernő uradalmában szógálitam, afféle szobacica vétem, ha kellett, a kisasszonyt sétáltattam, ha keltett boltba mentem, csizmát pucoltam, sepr űztem, szó vad miikor mire vóit szükségük. Nagyon rendes gazda vót, nem is kívánkoztam máshova, de aztán beleköpött a levesembe a háború! A román frontra vittek lovastüzémek, hál’ istennek azonban elkerült a veszély... No, hogy az ismerkedésünkre kanyarodjak, éppen Péter-Pál napja vót, s itt Pászfón, ahol most a szobrok, a padok vannak ott táborozott egy cirkusz. Ugye, hát, mint a mágnes, úgy oda vonzotta a fiatalságot, ón Ilonkával előtte nem is beszéltem... Akkor megakadt rajta a szemem, osz- tán hazafelé menet megállítottam az utcájuk elején. Mondom neki: Ilonkám, tudnál-e komolyan gondolkodni ? (A lány) — Alig vótam tizenkét éves és mán summás- ként dógoztam, mi vótunk itt Pásztóm az első sommások. Édesapám Ferenc Jósikát szó- gálta, a 60-adiik gyalogosezredben, heten voltunk mi is testvérek, kellett hát a pénz... Cukorrépát szedtem, kukoricát törtem, kapáltam, szőlőt kötöztem, emlékszem egy pántlikáért három napon át kellett dógozni. Miből állt a szórakozás? Kiültünk néha az ablak ailá, aztán énekeltünk, mozira nem jutott pénzünk, legjobban a ringlispilnek örültünk, ott gyűlt össze a falu apraja-nagyja. Tóth . Péter nagyon helyes legény vót, sok lány irigyelt is később. Amikor megkérdezte, hogy tudnék-e komolyam gondolkodni, csak biccentettem egyet a fejemmel... Fiatal vótam, alig tizennyolc éves múltam. Otthon elmondtam az esetet, édesanyámék azt mondták, hozzám való fiú, ezzel áldásukat adták rántó. II. Az esküvő (A menyasszony) — Apám midden gyerek esküvője előtt egy borjút vitt a piacra, ebből aztán futotta, mert azért elég szegények vétünk, de az esküvő az nagyon fontos vót! Szép fehér ruháiban, fátyollal, koszorúval a fejemen mentém a templomba. Mi vót a stafírungban ? Csak a legszükségesebbek: ruha, szoknya, kendő, ing... Dehogy vót akkor még menyasszonytánc! A vendégek, nagyon sokan eljöttek, hozrtaik tyúkot, bort, tésztát, ki mit tudott, de az ilyeníéle ajándékozás, minit amilyen manapság van divatban, nem vót... Nem tellett rá. (A vőlegény) — Szegények vótunk, de azt megmutattuk, hogy az esküvő, a lakodalom, az szent dolog, arra még a föld alól is szerzünk pénzt! Az én apám is piacra hajtott két ökröt.. Koromfekete öltönyömben, hófehér magasított nyakú ingben, mandzsettával, fényes cipőben vittem az Ilonkát az oltár elé, 1923. november 7-én, a születésnaip- ján, tizenkilenc évesen. III. Családalapítás (A szülők) — Esküvő utón egy ideig a szülőknél laktunk, majd amikor az első gyerek megszületett különmentünk. A Hősök utcáján építkeztünk, most Damjanich utca, a pásztóiak akkor Zsinór utcának nevezték, mert az vót a falu legegyenesebb utcája. Minden fillérünket félretettük, kevés vót, de beosztottuk. Nyolc gyerek felnevelése, a házépítés, húszezer vályogot vetettünk ehhez a házhoz, a bővítés... nem kis pénz. De ezt nem panaszként mondjuk, mi ezt vállaltuk és örömmel tettük is. A húszas évek végén, a válságban bizony cudar helyzetek is adódtak, de mindig megtaláltuk a megoldást; meg kellett találni, más út nem vót. .. IV. A gyerekek fölnőnek — ... Nyolc gyerekünk született, közülük heten élnek. Legidősebb Sándor, ő Pesten él, hadtorténész, Tibor szintén a fővárosban lakik, a BKV-nál van, komoly beosztásban, Péter Vácon, Irénke Sírokon alapított családot, a többiek Pásztón élnek: Pál, Ilonka és Éva. Elégedettek vagyunk, mind szorgalmasak, s ha idejük engedi, hazajönnek. Most, a hatvanéves házassági évfordulónkon is itt voltak, igaz, nem egyszerre, de nem feledkeztek meg rólunk. Nemcsak tőlük, hanem a tanácstól, a Vöröskereszttől is kaptunk ajándékot, kisiskolások adták át, meg énekeltek, verset mondtak. Olyan megható vöt az egész... V. Öreg napok (A nagypapa) — 1957 de«} cembe-re óta vagyok nyugdíjé ban, előtte a vasútnál húztam le több mint harminc esztendőt, mindent csináltam: salakoztem, vótam számoló, málbázó, váltókezelő, portás. .. Most már, június 22-én betöltöttem a nyolcvanötodita évemet, ilyenkor már nehezebben mozog az ember. PiJ hengélek, rádiót hallgatok, » tévét nem nagyon szeretem! ha pedig jönnek az unokák! kilenc unokánk, hét dédun&J káink van, altkor ők jelente*} nek mindent. (A nagymama) — Munka-} helyre, gyárba, üzembe nem jártam dógozni, épp elég munka adódott a nyolc gye-i rekkel, ha alkalom vót rá, atóJ kor napszámba mentem. Hogy) telnek a napok? Én nem unatJ kozom soha! Akad munka a! ház körül most is, főzök, mosok, takarítok, ha pedig jó műsor van a tévében, én mindig megnézem. De legjob-J ban akikor érzem magam, hal itthon vannak a gyerekek, aa unokáik. VI. Van titok? — Nem titok az, hogy, a já házassághoz szeretet, megértés kell. Világéletünkben hozzá vótunk szokva a szegénységhez, amikor még azt is meg kellett beszélnünk, mire költünk tíz fillért? Mi megszoktuk, hogy később, amikor mán jobb módban éltünk, akkor is mindent közösen beszéljünk meg. Ma az emberek nem tudják, hogy jómódjukban mit csináljanak! A még szebb házra, a még drágább autóra gyűjtenek, közben meg „elfeledkeznek” egymásról, a gyerekről... Szeretni és megérteni a másikat, mindkettőnek ez válik hasznára, mégj ha engedni néha nem is lehet könnyű. Az embernaW uralkodnia kell önmagán, tiszteletiben kell tartani a másító véleményét, akaratát is. Pei-J sze, nem lehet ezt így áltaJ lánosítani. minden házasság! minden ember különbözik a! másiktól. A mi házassaguntó nem vót különleges, mégis boldogan éltünk. Szép és jó vót ezt a hatvan esztendő. Csató ilyen legyen a másik hatvani év is! Tanka László j Üj érettségi tárgy: népi iparművészet Újonnan érkezett személyi számítógépek segítik a matematika tanulását a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban. Az iskolában, a közelmúltban, hat, a témával foglalkozó szakkör is alakult, melyben a gyerekek lelkesen próbálgatják a számítógép nyújtotta'új lehetőségeket megismerni. —Barna— Érettségi tárgy lett a népi tív tárgyat választó diákok az délyt is kapnak. A szövéssel iparművészet — az országban érettségi bizonyítvánnyal és hímzéssel a gyakorlatban. elsőként — a pécsi Komarov együtt „c” kategóriás díszítőd Gimnáziumban. A fakulta- művészszakkör-vezetői engeC..XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXX«XXXXXXXVXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXVX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXX«^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\VXXXXXXXX'>X.'XXXXX\XXXXXXXXXXXXXXVvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'A> Illusztráció Hivatalos emberek keresik a nyugdíjas Z, urat. Az idős férfi kiváló társadalmi munkás hírében áll, s a váratlan látogatók éppen a közösségért végzett munka kapcsán kopogtatnak a takaros portán. A csengőszóra és az ajtózör- °k miatt hirtelenjében tóelle• • • ne eiőkeríteni. Egy címet azért tud közölgetésre azonban nem felel senki, a tanácstalan látoga Sokatmondó gyanánt. illusztráció tóknak végül az egyik szorn- ni a fiatalasszony, s ez a fér- A lőállás lőhet valami kóbor vadat. Aztán X. feljebb avanzsált, s amikor legközelebb megérmennyi gondot okoz a faluban a gázellátás. Kicsi a „kapacitás”, a kilencven palackot tartó lerakat gyakran kiürül, nem csekély bosszúságot okozva a sütő-főző háziasszonyoknak. — Még egy lerákat kellene ebben a faluban, vagy legalább duplájára kellene növelni a palackok számát! A határozott javaslat áltaszéd segít: — Menjenek át a kerten, átellenben lakik az öreg Z. fia és menye. Majd ők felvilágosítják magukat. A két látogató félve óvatoskodik át a kerten, egy al- mafa alatt borjúnyi kutya Vigyázza a közös telekre nyíló két portát. Az első látásra äs modern, kényelmes lakásból fiatalasszony jön elő, s a „vendégek” legnagyobb csodálkozására sajnálkozva tárja szét karjait: Fogalmam sincs, hogv hol tudok, lett most ismét dolgozik valamit... valahol. De, hogy melyik cégnél, arról sejtésem sincs je munkahelyéé. Kisvártatva már itt kopogtatnak a hiva- A jeles vadászterületen gya- lálta magát. Előlépett. X. talos emberek szíves felvilá- koriak a jeles vendégek . is. azóta híres ember lett, s gosí tűsért, hiszen Z. urat Azt pedig e különös — és ahogy az dukál, még bizto- igen csaik fontos, sőt sürgős sokak által irigyelt — sport- sa'bb eredménnyel kecsegte- voln.o megkeresni. Az ifjú és ág felületes ismerői is sejt- tő lőállás az övé. Nem is kellőképpen udvarias férfi hetik, hogy korántsem mind- azonban zavarba jön a kér- egy: a trófeára áhítozó vendégre' déget melyik iőállásra állít- Igen, én hoztam be iák (ültetik). A gonoszkodó apámat kocsival a városba, rmzigazda csuf *retat. ls. uz" mert éppen egyszerre kellett he*\, ,hiSZ<~n a terület es a indulnunk. De, hogy hová vJJ^ara* ismereteben ment... melyik vállalatnál dől- ,ls leadhatta a vendeg- gozik most... sajnálom, nem Y?,daszt, &*°} ítéletnap,« sem segíthetek. Talán valami épí- Ját egy s^te nyma* sem. A Kedvező loallas tehat rang. kezett a puskájával, egyket- lfi tetszést kelt, csaknem tőre a kilences főálláson ta- - - - - ’ megy haza soha üres kézzel. Vendéglátóm bólogat is az elmondottakhoz: a leállások elosztása tükör. Ügy bizony, rangtükör. A bennfentesnek nem is kell olvasnia az elő- lépések személyi híreit, elég megtapsolják az idős embert. A reagálás szemmel láthatóan jólesik a javaslattevőnek, tekintete egyértelműen jelzi, hogy ezek után még alaposabban szeretné „megtámogatni” az indítványt. — Persze, hogy kell két lerakat. Annyi van K-n is, pedig az egy semmi kis falu, mi meg háromezren va- gvun'k! lehet az apuka. Annyit raÄ k, hogy a ^ nyugdíja mel- ,fga,]|bbis. * kedvező, biztos eredménnyel A felnőtt fiű arcán — aki a legíontosab esetben sem tudná megkeresni az ismeretlen munkahelyen dolgozó A két látogató dolgavége- Eetlenül távozik, egyikük1 édesapját — ott méltatlankodva csóválja a szemmel látható feiét: Fölöttébb furcsa, nem gondolod? Közös kertre nyílik a két porta és a menynek halvány fogalma sincs, hol dolgozik „apuka”. Hogy hol lehet értesíteni, ha valami történik, ha valami szokatlan eredménnyel kecsegtető lőállás dukál. Akkor jut mindez eszem- jebb lépett a ranglétrán, be, amikor a jeles vendégva- ™suíaj dászok között gyakran for- a zavar golódó, a vadásztatással hi- A szomszéd rétje... jele. Az vatásszerűen foglalkozó köeredménytelen magáwnyo- zép'korú férfit hallgatom: Mindig szebb a szomszéd mozásra kényszerült látoga- — Vadászott már nálunk rétje — az alapvető emberi iók meg hosszasan töpreng- X. akkor is, amikor még tulajdonságból, az irigységből hétnek a tapasztaltakon, sokkal kisebb volt. az nc&sz- építkező mondás jut eszembe tala. Rendszerint óla tették a hatos Iőállásra, mert a leg- butáfeb hattá is tudta, hogy ember áll fel és azon a helyen csak véletteniü' tűnő , .. , ,, . , Hoppá! A nagy tetszést csupán annyit hallania, hogy ar.atoul érvelés sán,t;t k valaki a hatos helyett a ki- ^ K_n bi,^v cs k egvet_ S8 1®° lerakatocskából szerezhető veret. A tény leler a le0nt be a gáz (már Van), kedvezőbb hely™ került va- a c-ré,'hetö Palad«* kedvezőim he yre került ja-. Hg lehet több húsznál, hardaisz a „civil” éleimen fel- mi“cnál_ Tudom JÓI> ’hiszen összeolvastak már tücsköt és bogarat asz elidegenedésről, most meg itt egy személyeset! megélt példa. a távoli Község közéleti fórumán. A vita során idős logikusnak magam is onnan veszem a pébégázt. Mindez, persze, magánügy. Ráadásul csöppet sem változtat a szokásos alapállásból fogalmazott érvelés súlyán: a szomszéd rétje mindig zöldebb. Kelemen Gábor a néprajzzal elméletben foglalkoznak a diákok. A népi iparművészet tantárgy témaköreit és követelményrendszerét az iskolában tanító Nagy Józsefné Bakodi Erzsébet népi iparművész állította össze, a tankönyv megírására a Pécsett alkotó országos hírű néprajztudóst, Andrásfalvy Bertalant kérték fel. Az új tárgyat a harmadik: osztálytól kezdve választhatják a tanulók. A heti egy tanórán kívül múzeumi gyakorlatra is járnak, a Néprajzi Múzeumban ismerkednek meg a gyűjtés, feldolgozás és raktárrendezés alapjaival, módszereivel. A Baranya megyei Népművészeti Szövetkezetben részt vesznek a termelőmunkában is, itt sajátítják el a szövés, hímzés munkafolyamatait a tervezéssel együtt. Jelenleg tizenhat negyedikes tanu'ja a népi iparművészetet, az iskolaév végére mindegyikük „mesterművet” — népi motívumok felhasználásával tervezett szőttest, hímzést — készít. , Film Lev Tolsztojról Az ismert szovjet rendező és filmszínész, a 77 éves Szer- gej Geraszimov, a „Csendes Don”, „Az újságíró”, „Péter ifjú kofa” és más filmek rendezője, új, kétrészes játékfilmet forgat Tolsztoj Leóról. A főszerepet maga játsza. N0GRÄD — 1983. december 21., szerda
