Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-02 / 284. szám

Még termel a „középszergyár'' a patinás hírű egyetem oktatója. Nem tutija, hova kerülnek azok a diákjai, akik az öt év so­rán versenyeken, diákköri dolgozatokban iga­zolták, hogy kiemelkednek a többiek közül. Fölidézi régvolt kedves évfolyamát. A tiz legjobbnak maga szerzett állást, .méghozzá Olyan helyen, ahol legalább induláskor nem kellett attól tartania, hogy tanítványai elkal­lódnak. Igaz, akkor 1976-ot írtunk. Ma lég­iói iebb fohászkodhat a legjobbakért. Számítások szerint hazánkban a népesség­nek mintegy 2,3 százaléka kivételesen jó ké­pességű. Sorsukért jövőjükért, azért, hogy F:-.r»«ikedő adottságaikat valamennyiünk ér­dekében kamatoztassák, sok még a teendő. A tehetséget ma már a tudósok sen? azono­sítják az intelligenciával. Ugyanabban az emberben lehetnek átlagon felüli és átlagon aluli képességek is. Ez a felismerés koránt­sem mossa össze a talentum határait. Az viszont kétségtelen, hogy bonyolultabbá te­szi a tehetségek felismerését, és gondozását, ami csakis egyénre szabott oktatási rend­szerben képzelhető el. A felidézett egyetemi oktató félelmei korántsem tekinthetők aggályoskodásnak. A kivételes képességek felismerése az iskola fel­adata elsősorban. Ám amint a szárnybonto- gatók „röptetését” bárki is számon kéri a pedagógiától, magasra csap a vita lángja. Az elitképzés vádja harsan fel, ami súlyos bélyeg, mert aki ezzel vádolható, arra hamar rákerülhet a másik pecsét; antidemokratikus. De vajon azt tekinthetjük-e igazán demok­ratikusnak, alti a kiugró tehetségeket bele­kényszeríti egy reformra szoruló oktatási struktúrába, ahol az esetek többségében az kerül hátrányba, aki — így, vagy úgy — ki­lóg a sorból?! Odáig eljutottunk, hogy a tanerők józanabb, és jelentős többségben lé­vő tábora, ma már legalább elvben elveti a merev „középszer,termelést'’. Korántsem bíztató a kép. Egy tanárok kö­rében készült értékszociológiai felmérés sze­rint ma is, a tisztaság, a jó magaviselet, és a szorgalom áll a rangsor első három helyén. A teljesítmény, a tudás mércéi valahol há­tul sorakoznak. Annyi bizonyos •— és erről elcsitulnak n viták —, hogy a talentumokat nem szabad sorsukra bízni. Az igazi kérdés ma már nem a szürke tömeg vagy az elit előnyben része­sítése. Arról azonban még nem alakult ki megfelelő álláspont, hogy miként neveljük, kezeljük a tehetségeket. Érdemes sorra ven­ni, hol tart ma az oktatás fölfedezésükben, fölkarolásukban. Az-általános iskolákban a tanulmányi ver­senyek kivételével úgyszólván semeddig sem jutottak. Nehezíti a helyzetet a demog­ráfiai csúcs okozta egészségtelen zsúfoltság, és a tanítók, tanárok esetenkénti készületjen- sége is. Az utóbbira jellemző, hogy az ösz- szes értelmiségi pályát tekintve magasan a nevelők között található a legtöbb képe­sítés nélküli immáron hét százalékuk az. A tanterv évről évre változik, de a kivételes képességűek riasztóan sok helyütt ma is bé­késen szenderegnek unalmukban az órák alatt, és néhány év múltán bizony távoz­hat belőlük a tanulási kedv, az ambíció. Azt, hogy ki lehetne lépni ebből az ördögi kör­ből ékesen bizonyítja néhány kísérleti isko­la. Különösen Baranya megye jár elől bátor, és ma már követhető kezdeményezésekkel. • A középiskolában már biztatóbb a helyzet. Sokak szerint a tagozat válhatna a tehetség- g'ondozás fontos állomásává. Ehhez azonban az kellene, hogy ne csak azok kerüljenek a tagozatos osztályokba akiknek a szülei er­re odafigyelnek. Jellemző, hogy a tagozatos­ba járó gyerekek 80 százaléka értelmiségi családból származik. És sokszor adottságaik messze elmaradnak szüleik vágyától. Hiány­zik tehát a tudatos előkészítés, és a 'kivá­lasztás. A „felső” hányad speciális képzése egyelőre csak a zenei tehetségek gondozásá­nál megfelelő. Zeneművészetünk és zenepe­dagógiánk nemzetközi elismertségénél alig­ha kell hitelesebb igazolás az eredményre. Vajon miért nem leshetők el a zenei képzés más területre is átültethető módszerei? Az egyetemek, főiskolák, az utolsó lehető­séget jelentik, hogy még melegházi körül­mények között fejlődjenek a kivételes pa­lánták. Ehhez mindenekelőtt tehetségápoló szakmai műhelyekre van szükség. A számuk vészesen zsugorodik. Hol van már a sáros­pataki, debreceni, pápai kollégiumok példa­adó nimbusza? A kérészéletű NÉKOSZ- mozgalmat rehabilitáltuk ugyan, de azt, ami hasznos volt benne, továbbra sem_ haszno­sítjuk. A tudományos diákkörök javarészé­nél éppen a műhelylégkör hiányzik. hogy az élet minden területén i mégis fölbukkannák tehetségek, és alkotásaiknak csodájára jár a világ, egy-egy rendkívüli pedagógusnak, jószemű mened­zsernek, és az alkotók elpusztíthatatlan energiájának köszönhetjük. Csakhogy ezek­nek a sok szempontból nehéz embereknek a sorsát megkülönböztetett figyelemmel kell kísérni, kora gyermekkoruktól, kezdve. Czeizel Endre írja: „Legfontosabb természeti kincsünk kétségtelenül a bennünk rejlő ér­ték; az emberi alkotóképesség” Ideje jbb- ban gazdálkodni vele. Gazső L. Ferenc KÉT ÓRA RÓNABÁNYÁN Egyszer csak azt vettük észre, hogy nekünk is jut valami ENNYI AZ EGÉSZ? Riad­tan ftéztem körbe, amikor beszámolóját elmopctva leült Marczinek Márton tanácstag. Aztán láttam, hogy elképedé­semmel egyedül maradtam, a rónabányái művelődési ház­ban szorongó teléplakók va­lószínűleg nem vártak töb­bet. Néhány perc múlva ki­derül, hogy tévedtem. Amikor Palkovios Gyula, a rónabá­nyaiak párttitkára befejezte frappánsra sikeredett hozzá­szólását, világos lett, hogy a tanácstagi beszámoló nem volt hiányoiS. Röviden és tö­mören fogalmazott, az itt élőknek érthetően. Palkó vies Gyula csak kibővítette a mondandót, miután két-há- rom probléma felvetődött. — Emlékezzenek csak — mondta — néhány évvel ez­előtt még tíz-tizenöt igencsak kemény hozzászólás volt 'a beszámolók után. A városhoz kerülést követően egyszer csak azt vettük észre, hogy csurran-cseppen nekünk is. Tarján nem felejtett el min­ket. Gond persze akad mégis. Igaz az is amit Palkovics Gyula mondott az előbb, hogy a Landler Jenő út kövezése, talán száz méter hosszon nem fejeződött be. De miért? Nem a tanács hibája! Annyi követ rendeltek ide, amennyi kellett volna. Csak hát a so­főr máshova vitte! Aztán volt, aki saját lakása elé ra­katta le, vagy egyszerűen el­hordták. Emberek! Legyünk tekintettel egymásra, tartsuk be a közösségi együttélés írott és íratlan szabályait! Persze elhangzott még más probléma is. Elkészült a sze­méttároló, és mégis sokan mellé rakják a szemetet. Egy elhamarkodott döntés követ­kezménye az lett, hogy rossz helyre került a Határőr úton a vízelvezető csatorna. Vagy ott van az „elhagyott” határ­őrségi épület. Tábort, vagy öregek napközi otthonát kel­lene belőle csinálni. — Lenne egy javaslatom — fordul az emberekhez a párt- titkár —.tudják jól, hogy a szilváskői bazaltömlés meg­tisztítása, és a nemsokára el­készülő sípálya jelentős ide­genforgalmi mozgást eredmé­nyezhet Rónabányán. Ültes­sünk minél több virágot, bokrot a kerítések mellé, le­gyen az üde folt az öreg há­zak mellett, lássák az idegé­nek, hogy törődünk magunk­kal s, hogy szorgos a telep lakossága. VADASI LAJOS azt kéri, hogy a tanácstaguk jelöljön ki időpontot a fogadóórára. Aztán heves vita tör ki a telefon körül, ennek végered­ménye, hogy nagyon kellene egy nyilvános készülék. Vala­ki el panaszol ja, hogy a Land­ler Jenő út egyik kanyarula­tában lámpák hiányoznak, nehéz közlekedni. Kovács Fe­renc — aki a Hazafias Nép­front városi bizottságát kép­viselte a beszámolón —, ki­csit „félve” kezdte mondan­dóját. — Egy kényes ügyet sze­retnék megemlíteni. Négy-öt éve beszélünk róla. ;nem... nem várok most sem vá­laszt. .. gondolkodjanak el... a tavaszi telepgyűlésen újra megbeszéljük... nem is aka­rok megbántani senkit, főleg az öregeket nem. De meg kellene érteni, hogy nem a telep, nem a park közepére való a halottas ház. Egyre többen temetnek Rónafalu­ból. .. máshol már nem a fa­lu közepén van.., Lehet,' hogy a KÖJÁL egyetlen in­tézkedésével radikálisan meg lehetne oldani, de mi nem ezt akarjuk. Mondom, gon­dolkodjanak el rajta! Kitört a vihar. Érvek és ellenérvek röpködtek. Nincs autó, amely levinné a halot­tat, csúszós úton az öregek hogy menjenek le: 2 kilomé­ter a távolság, lakásban nem maradhat a halott... vissza­felé fejlődünk? — "kiált bele valaki a zsongásba. Végül is csillapodnak a ke­délyek. A megoldás nem szü­letik meg. De ezen mégis változtatni kell, mert az épület állapota sem a leg­jobb. De térjünk vissza, még Pal­kovics Gyula egyik gondolat­sorához. — Látogassák többet a kultúrházat! — kérlelte az embereket, — ha csak egy kis beszélgetésre is. A fiata­lok megcsináljál! maguknak; a programot, de nekünk is kell. Nehogy úgy járjunk, mint a városiak a betontöm­bökben. Bezárva négy fal közé, a nagy tömegben még a szomszédaikat sem ismerik. Különben is az a vélemé- nyem, hogy nappal tökélete­sen betöltené az öregek nap­közi otthonának funkcióját ez az épület, mert akkor nincs kihasználva. Lassan már a második órá­ja tart a beszélgetés. Csak ekkor tűnik fel, hogy nem is igazán az ez évi megoldott és. megoldatlan feladatok voltak terítéken, hanem inkább azok, amiket az elkövetkezendők­ben kell megoldani. Ozsvárt Sándor, a környező községek megyei tanácstagja is megál­lapította, hogy alapvető és nagy baj nincs. A beszámo­lóban is csak két lényeges elmaradt dolog szerepelt. Az egyik az említett befejezet­len út, a másik, Szikora né­ni lakásának komoly gondja; amiben, úgy tűnik, még az egyik országgyűlési képviselő közbenjárása sem volt ele­gendő az IKV-nál.' FIGYELTEM távozáskor az arcokat és a föl-föl röppenő mondatokat. Elégedettek voltak a rónabányaiak. (zengő) i T Körzeti iskola ü.i, körzeti iskolát kap Ma- gyarnándor. Az épület nyolc tanteremnek, konyhának, könyvtárnak és tornaterem­nek ad majd helyet. A mun­kálatokat a szécsényi Ép- szöv végzi, jelenleg a főfa­lak és a tetőszerkezet építé­sén fáradoznak. Az átadás a tervek szerint 1985-re várha­tó. A felvételen István Dezső nyugdíjas brigádja látható. Értékelték a társadalmi munkát Az elmúlt esztendőben Máírakeresztes község vo,lt a legjobb az egy főre számí­tott társadalmi munka érté­kében. Ezért 50 ezer forint jutalomban részesültek, me­lyet a közelmúltban fejlesz­tési célra használtak fel. És­pedig úgy, hogy a község ap- raja-nagyja összefogásával csatlakozva a megyei tanács felhívásához, a szeptember és október hónapok társadal­mi munkaakcióiban vettek részt a temetőhöz vezető út építésében. A kapott jutal­mat erre a célra használták fel. A lakosság összefogása nyomán 154 méter utat épí­tettek meg, melynek értéke félmillió forintra tehető. Az értékelés során megállapítha­tó, hogy ebben az évben az egy főre eső társadalmi munka értéke meghaladja az ezer forintot. Ügy érzik, hogy ebben az évben is elő­kelő helyet foglalnak el a versenyben. sz. f. Növelni a falvak népességmegtartó erejét S. Hegedűs László nyilatkozata Megkülönböztetett társa­dalmi érdeklődés kíséri a fal­vak ' népességmegtartó ké­pessége körül kibontakozott vitákat. Ezeknek az eszme­cseréknek döntő többségét a népfrontmozgalom szervez­te. S. Hegedűs László, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának ‘titkára a HNF ve­zető testületének e kérdéssel kapcsolatos álláspontjáról nyilatkozott Seregi Lászlónak, az MTI munkatársának. Egye­bek között elmondotta: Fiatalodó szövetkezet Magyarnándorban Mezőgazdaság és jó közérzet — Az emberi települések sohasem véletlenül jönnek létre, ennek a folyamatnak megvannak a nagyon is jól kitapintható okai, amelyek többnyire gazdasági eredetű­ek, és természetesen közreját­szanak egyéb szempontok is, kezdve a földrajzi fekvéstől egészen ' a termőföld minősé­géig. Mindezzel azt kívánom jelezni, hogy egy-egy tanya, falu, község nem „véletlen képződmény”, hanem a tár­sadalmi-történeti fejlődés terméke. Az idő előrehaladtá­val ezekben a körülmények­ben, feltételekben számotte­vő váltó zás óik következhetnek be, ám azt a mi korunkban semmi sem indokolja, hogy települések aránylag rövid idő alatt elnéptelenedjenek, elsorvadjanak. A visszafej­lődés számos esetben szubjek­tív okokra* sablonosán és lé- lektelenül végrehajtott in­tézkedésekre vezethető visz- sza. Ezzel korántsem azt aka­rom állítani; hpgy objektív tényezők nem járultak hoz­zá a települések némelyiké­nek visszafejlődéséhez, aa életfeltételek romlásaihoz. A kedvezőtlen folyamatra, amely a közelmúltban hazánkban kibontakozni látszott, politi-; kai és állami vezetésünk meg-’ felelő határozatokkal reagált.' Az intézkedésiek nyomán az esetek többségében sikerült megállítani, megfordítani a tendenciát: ismét szűnőben a falvak és a városok., közötti indokolatlan különbségek; mindkét településformában legyenek meg a teljes embe­ri élethez nélkülözhetetlen feltételek. A közeljövőben kéz-, dődő társadalmi vitáktól; amelyeken mérlegre teszik a távlati terület- és település- fejlesztés irányelveit, azt várjuk, hogy az ezekben el­hangzó javaslatok, észrevéte­lek hozzájáruljanak egy olyan1 dokumentum létrejöttéhez, amely társadalmi egyetérté-; sen alapul. .; A termelőszövetkezetek ve­zetői egyre inkább felismerik azt, hogy a gazdálkodásra, a jó munkavégzésre nem csu­pán a munka termelé­kenység növelése, nem csak a műszaki és köz- gazdasági fejlődés, hanem a kulturált környezet, a szociá­lis helyzet alakulása, vagyis az emberi tényezők is hatnak. Jól látta ez a magyarnán- dori Mikszáth Termelőszövet­kezet vezető testületé, ami­kor a gazdálkodásnál kimu­tatható dinamikus fejlődés te­remtette lehetőségeket fel­használta az elmaradott szo­ciális, kulturális és munkahe­lyi körülmények javításához. Bővítették a biztonságos munkavégzéshez szükséges védőruha- és eszközellátást, csökkent a munkaruhák ki­hordási ideje. A kiegészítő tevékenységben foglalkozta­tottak számára a mohorai te- műszaki dolgozók­nak férliöltözőt és fürdőt, a konfekció- és bőrdíszműüzem­ben hasonló létesítményeket hoztak létre. Még az idén sze­retnék tető alá tenni és jö­vő év tavaszán átadni a köz­ponti dolgozóknak készülő szociális épületet. Az üzemi étkeztetés megoldódott, ebé­det a szügyi termelőszövetke­zetből szállítanak, bár a tsz vezetősége több esetben fel­ajánlotta, hogy anyagilag, is hozzájárulna a helyi ÁFÉSZ melegkonyhás részlegének ki­alakításához, A termelőszövetkezet la nagylétszámú nyugdíjas, jára­dékos tagokat rendszeresen támogatja de a lakáshelyzet alakulását is figyelemmel kí­séri. A dolgozók szolgálati la­kást, építésvásárlási kölcsönt és fuvarkedvezményit kaphat­nak. Jelenleg a 11 szolgálati lakás közül kettő üresen áll. Az adható kölcsön összegét pedig éves szinten IÜ0—130 ezer forintra kívánják növel­ni. ........... ­B evált a magyar orvosi készülék intenzív osztályán, a pécsi orJ A tsz-tagok évről évre rendszeresen 20—25-en a cseh­szlovák testvérszövetkezet szervezésében élvezhetik a Magas-Tátra szépségeit, cse­rében az ottaniak Hajdúszo­boszlón, Hévízen pihenhet­nek. A termelőszövetkezet együttműködik a helyi Rad­nóti Miklós Művelődési Ház­zal, s 1978-tól ötvenezer fo­rinttal járul hozzá évente a közös fenntartáshoz. Minden év februárjában megrendezik a mezőgazdasági könyv­hónapot, amikpr 6—7 előadás, diafilmvetítés bővíti az ér­deklődők szakmai ismereteit. Örvendetes, hogy az előző évek tendenciájával szemben a szövetkezet tagjainak elöre­gedése nemcsak megállt, cíe egyre több fiatal kéri tag­felvételét. Ami bizonyára kapcsolatban áll a kedvező munkakörülményekkel, a szo­ciális helyzet javulásával. • « ' H ! <. t Is, m. > <. ■ Jól „vizsgázott” az első ma­gyar gyártmányú peritoneáíis dialízis készülék, amelyet a krónikus veseelégtelenség ke­zelésére fejlesztett ki az Országos Belgyógyászati In­tézet és a • Rolitron Társaság. A PDK—8 típusú készülék a beteg vese működését helyet­tesíti, alkalmazásának ta­pasztalatait a szakorvosok az Orvosi Hetilap legújabb szá­mában ismertették. Beszá­moltak arról, hogy a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem II. belklinikájának dialízisosztályán, a Jáhn Fe­vostudomanyi egyetem uroló­giai klinikáján, a győri, á nyíregyházi, a szombathelyi; a kaposvári kőrház-ren delnJ intézet belosztályain használj ták ezeket a készülékeket, ez i ideig több mint ötven beteg másfél ezer kezelésére. Meg-: állapították: ez a magyar or-' vosi készülék azonos értékű á külföldiekkel. Automatiku-! san végzi a dialíziskezelést,' ennek nagy haszna, hogy á speciális képzettségű nővé-' rek több beteget gondozhatJ nak, s a betegék maguk is használhatják a készüléket. renc Kórház-Rendelőintézet NÓGRAP - 1983. december 2., péntek 3 4

Next

/
Thumbnails
Contents