Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)
1983-12-02 / 284. szám
HARMINC ÉVE KEZDŐDÖTT A közművelődés elkötelezettje Nem haLlottam még bácsid szervezni... Ha kellett zongo- is jobban szeret a mával és nak hívni, pedig bizonyára rát cipeltem, konferáltam, vannak, akik így szólítják, és így tovább. Munkatársainak, barátainak A számvetés mérlegének Kocsis elvtárs, vagy Laci. öt- nyelvét az eredmények húzzák vennégy és fél esztendős. A le. Méghozzá alaposan. Nógrád megyei Moziüzemi — Örömmel emlékszem a Vállalat műsor- és propagan- salgótarjáni zeneiskola meg- daosztályának a vezetője. nyitására. Mint városi nép- Nem a megyeszékhelyen művelési felügyelő, az előszületett, mégis salgótarjáni- terjesztést én vittem a várónak vallja magát. si és a megyei tanács vógre— A családom felvidéki, de hajtó bizottsága ©lé. Örülök, én Jászkíséren, az Alföldön színházat kapott a meszülettem. Apám — egyébként ®ye\ eredetileg nem rimaszombati születésű — tájolásokra gondoltunk, de ott volt a Hangya szövetke- a színházalapítás tervei- zet vezetője. Anyám Salgó- tői ~ anya§i és egyéb okok tarjánban született, négyéves folytán tovább nem jutot- koromban költöztünk a szülő- tunk. A TIT-ben sikeres városába. Azóta itt élek. Itt jár iskolába, itt kapja nyiladozó szelleme az első impulzusokat. Budapesten érettségizik 1949-ban. — Amióta csak emlékszem, mindig a film és a zene érdekelt a legjobban — pörgeti vissza emlékezésének fonalát az időben. — Karmester, vagy filmrendező akartam lenni. Kísérletet is tettem, s 1950-ben felvettek a zeneművészeti főiskola kórusvezető szakára. De az nem elégített ki, mimdepárom karmester szerettem volna lenni. Nem sikerült, otthagytam a főiskolát. Ekkor másik hobbim, a film került előtérbe, és az iránta megnyilvánuló szenvedély vezetett a népművelői területre. 1953-ban . hazajöttem Salgótarjánba és elhelyezkedő tem a megyei tanácson, mint művészeti előadó. Később a városi tanács népművelési felügyelője lettem. 1959-ben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulathoz kerültem, a megyei szervezet társadalomtudományi szaktitkáránaik. Tíz év után újra léptem: a megyei moziüzemi vállalat műsor-propaganda csoportjának vezetője lettem. Ahogyan hallgatom, szüntelen számok kavarognak a fejemben. Miféle számmisztika hatja át ezt a tevékeny életet? Születése óta csupa kilences és hármas kfséri Kocsis László életútját. 1929 a születés, 1949 az érettségi, 1959 és 1969 egy-egy újrakezdés éve. 1933 a Salgótarjánba költözés, 1953 a munkakezdés, egyben a népművelői pályára kerülés időpontja. 1983 az emlékezésé Harminc év, különösen a közművelődésben jelentős idő. El lehet képzelni, mennyi örömmel, gonddal, nekibuzdulással, olykort csüiggedéssel járt. Kocsis László tiszta lelkiismerettel tekint végig megtett útján. Mindig szeretett dolgozni, s tudott is. A tennivalók nem riasztották. Sőt! Üjabb és újabb erőfeszítésekre ösztökélték. Másokra hatott és mások hatottak rá. Meggyőzött és meggyőzték — mindig a munka, a közösség érdekében. — Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen kudarcok igazából nem értek. Persze nehéz pillanataim nekem is voltak, mint mindenkinek ezen a pályán. Ez a munka nagyon összetett. Itt nem elég népfőiskolákat szerveztünk, megyeszerte beindítottuk a munkásakadémiákat. Ez már a hatvanas évek fordulóján volt. A hetvenes évtizedben a moziüzemi vállalat tevékenységét fejlesztettük maigas színvonalra: többször nyertük el a kiváló címet, rendszeresen kaptunk miniszteri elismerést. Az eredmények ela jövővel foglalkozni. Míg a múltról faggatni kell, addig az előbbiekről önként tesz vallomást. -> — öt évem van a nyugdíjig. Szeretnék egy jó utódot kinevelni magam helyett a vállalatnál. Tagja vagyok a filmforgalmazás helyzetével, átalakításával foglalkozó országos bizottságnak. Jól kellene megterveznünk a megyei filmforgalmazás jövőjét Is. A tanácsi, az ismeretterjesztő és a filmforgalmazási munka során rengeteg híres emberrel találkoztam, ismerkedtem össze. Ha időm engedi, szeretném e találkozásokat, csupán megyei vonatkozásait, megírni. Aztán szeretném a fiamat is úgy felnevelni, hogy komoly, becsületes tagja legyen a társadalomnak. Kocsis László munkájáért az első hivatalos elismerést 1954-ben kapta. Később kitüntették TIT-munkáért, filmforgalmazásért — a mű érésében a műsor-propaganda vetődési. illetve kulturális micsoportnak, talán mondanom sem kellene, jelentős szerepe volt. Mi állítjuk össze a megye körülbelül százötven mozijának műsorát, megtervezzük propagandáját, a kultúrpolitikai irányelvek és a szórakozási igények kettős, alapvető szempontjai alapján. S mint minden valóban dolgos ember. Kocsis László niszterek. 1976-ban kapta meg a Szocialista kultúráért kitüntetést. Legnagyobb „tettének” tartja. hogy munkáját harminc évig tudta csinálni. Valóban na?y dolog ez. Hiszen a közművelődés ilyen korú közkatonái, tiszthelyettesei, oly kevesen vannak! Sulyok László A „KÉK ANGYAL” (3.1 Szerette az ibolyát Később, amikor gyermeke „leszbikus jelképnek” tekinszépen fejlődve, nyugodtabb lett és átaludta az éjszakákat, Marlene ismét munkához láthatott. Azt tanácsolták, hogy jelentkezzen a „Komédiában’ ahol „Valami van a levegőtették. Amikor a kritikákban erről a dalról írtak, természetesen azt húzták alá, nogv mindkét énekesnő ibolyacsokrot viselt. Marlene nem merte megkérdezni Margó Liönt, ben” című irodalmi revű ős- hogy mi erről a véleménye, bemutatójának előkészületei mert nem akart butának és folytak, melynek Mischa Spolianski Azt kérdezték, tud-e énekelni? „Igen egy kicsit” — válaszolta. A hangfekvés nagyon magas volt szegényes, zenéjét tapasztalatlannak látszani. A szerezte, dal a revű nagy sikerszáma lett. Dietrich filmkarrierje a „Kék- angyallal” kezdődött Josef von Sternberg, az Amegyerekes hang jött ki a tor- rikából érkezett sikeres ren kából. A rendező félbeszakította: elég, a következőt! A zeneszerző azonban, aki jelen volt a próbaéneklésen, addig változtatta az alaphangot míg általános meglepetésre Marlene jó, telt hangon énekelt. A többi jelöltet hazadező készülő új filmjéhez keresett színésznőt. Az már biztos veit, hogy a „Kék angyal” férfi főszerepét Emil Jan- nings, a befutott filmsztár alakítja. Számára kerestek rátermett partnernőt. Josef von Strenberg így küldték, ő kapta meg a sze- emlékezik vissza, hogyan találta meg a „Kék angyal” Loláját: az együttes összes többi tagját már kiválasztották, csak Lola hiányzott. A főszereplő Emil Jannings testességének ellensúlyozására jól fejlett termetű színésznőnek küldtek behívót. Berlinben hemzsegtek a szexis színésznők, de a rendezőnek egyik sem felelt meg. Egy fotókkal illusztrált katalógusban tekintete Dietrich kisasszony unalmas és érdektelen fényképére esett. Asszisztensénél érdeklődött, mit tud róla. azt mondta: „A feneke nem repet Végül a revű sztárjával, a francia Margó Lionnal is énekelhetett. egy külön az ő számukra írt dal, melyet még ma is ismernek. Ehhez a számhoz fekete ruhát varrattak nekik. Marlene egy kissé gyászosnak találta ezt a ruhát ezért azt javasolta, tűzzenek ibolyacsokrot a váUuk- ra. Szerette az ibolvát, env- nyi volt az egész, önéletrajzában leírja, akkor még nem tudta, hogy ebbeó az időben Berlinben a szegény ibolyákat esetre a popója szép fejlett volt és Emil Jannings, a nagy sztár ezt szerette. Dietrich kisasszony is elég gömbölyű volt de Janr.ings ízlésének nem felelt meg. Elkészült a próbafelvétel Mannheim kisasz- szonnyal, akinek feltűnő testrészeire a kamera különös figyelmet szentelt. Ezután Marlene került sorra. Nagyon szűk ruhát adtak rá és a haja már szinte füstölt a sütővastól. mire a frizurája elkészült. Amikor szólították, felment a színpadra. Josef von Sternberg arra kérte, üljön a zongorára. csavarja lejebn a harisnyáját és énekelje el a magával hozott dalt. Kiderült, hogy nem vitt magával dalt, mert meg volt róla győződve, hogy nincs semmi esélye. Von Sternberg ekkor arra kérte énekeljen bármit, ami tetszik neki. Marlene némileg megkönnyebülten kezdeni magyarázni a zongoristának egy dalt amiről az még soha sem hallott. Von Sternberg felkiálltott: Ez a jelenet, pontosan ezt fogom filmezni. Másnap von Sternberg levetítette a próbafelvételeket az UFA igazgatóinak, akik valamennyien Lucie Mannheims! választották. „Most már tudom. hogy igazam Volt. Marlene Dietrich kapia a szerepet” — jelentette ki von gj^j Sternberg. Marlene férje ment el aláKAMERAKOZELBEN Cselédek A népszerű Színiház film- Királyi Drámai Akadémiát szalagon sorozatban sugároz- 1955-ben végezte el. Peter za a televíziónk december 11- Brook együttesébe 1965-ben én, vasárnap Jean Genet Cse- került, ahol kitűnő feladato- lédek című színdarabjának kát kapott. Charlotte Cordayt filmváltozatát, Chrisstopher játszotta Brook Marat-Sad« Miles rendezésében, Glenda rendezésében, eljátszotta a té- Jackson, Susannah York és véváltozatban és a filmválto- Vivian Marchent főszereplésé- zatban is. 1970-ben Ken Rus- vel. sei filmjében, a Szerelmes Genet 1947-ben írt műve asszonyokban Gudrun Brang- nálunk sem ismeretlen. Eb- wertó alakította, és ezért Ősben szenvedélyesen rombolja car-díjjai tüntették ki, ugyan- a szentnek hitt erkölcsi, szel- abban az évben megkapta értetni értékeket. Genet ismeri te a New York-i fllmkritiku- az elnyomottak sorsát. Az úr- s°k díját is. Melvin Frank riukciót, amelynek főszereplője volt. A Films Illustrated című angol lapnak adott nyilatkozatában mondotta a többi között: „A történeteket legtöbbször a férfi szemszögéből mondják el a filmekben. A nő mindig a feleség, a szerető, vagy az anya. Nemszeretem, hogy egyszer dekoratívnak kell lennem, máskor pedig anyásnak... Ha néha úgy mutatják be a nőket, mint, akiknek problémáik vannak, azok mindig érzelmi problénő és két cselédlányának tör- Esy kis előkelőség című film- mák. És mi van a többivel, amellyel nap mint nap szembekerül egy asszony?... Ha valamit tennék ténete reális társadalmi konf- jenek Vicki Alessáójáért kiér- liMusra épül. demelte a második Qscart és a , „ ... ,... . San Sebastianban a legjobb tudnék írni, A szereplők közül a kitűnő alakítás díját. Az Erzsébet, ez ellen”. Glenda Jacksonrol erdemes Anglia királynője című tévé- Ebben az évben forgatta A részletesebben szólni, aki nem sorozat címszerepéért azame- katona visszatérése című fiitartozik a címlapokon tündok- rikai Emmy-díjat nyerte el. met, amelyet Alan Bridges lő sztárok közé de vitatha- Erzsébetet eljátszotta a Mátaitlanul az egyik legnagyobb rÍ3i a skótok királynője című mai színésznő. mozifilmben is. Nemrég be1936. május 9-én született mutatták nálunk is a Várlak rendezett, Rebecca West írá. sa nyomán. Jackson partnere volt Julie Christie, Ann Margret, Alan Bates, Ian Holm és az angliai Birkenhead ben. A nálad vacsorára című pro- Frank Finley. (erdős) Fórum amatőr jazz-zenészeknek Az amatőr budapesti jazz- Béla, Berki Tamás — és kö- kai próbafelvételt készít zenészek bemutatkozásának zönség előtt lépnek színpad- Magyar Rádió. rossz, de nem kellene hozzá írni a szerződést az angol és arc is?” Félretették és rög- a német változatra egyaránt, tön iel is felejtették, míg von nevetségesen csekély gázsiért. Sternberg nem látta vétette- Marlene Dietrich 25 ezer bi- nül Kaiser „Kék nyakkendő” rodalmi márka általár.yhonocímű darabját melyben együttese néhány tagja szerepelt A lendező ebben az előadásban látta Dietrich kisasszonyt először „megtestesülve”, ha lehet egyáltalán ezt mondani, mert úgy viselkedett mintha mindenképpen el keltene rejteni a testét. De ráriumot kapott míg Emil Jannings gázsija 200 ezer márka volt. A film forgatása 1929. november elején kezdődött Von Sternberg a munkán kívül nem érdeklődött Marlene iránt, aki esténként hazament a gyerekéhez és a von Sternberg megtalálta az férjéhez, vagy a színházban arcot, amit keresett és meg- játszott. Reggel pontosan ott találta a megfelelő alakot is. volt a stúdióban. „Néha azt Sőt többet valamit amit nem is keresett, és ez a valami azt súgta a rendezőnek, keresgélése befejeződött. Dietrich kisasszony hűvös megvetéssel szemlélte a kuliszgondoltam, — emlékszik visz- sza Marlene- - önéletrajzában — hogy a film. amit forgatunk. na won közön 0“<?es. Még ma is úgy tűnik. Minden jelenetet egyszerre négy kameszák mögötti bohóckodást, el- rával vettek, és tudtam, hogy lemtetben a többiekkel, akik- többnvire a lábamra irányítják őket, amikor azt az utasítást kaptam, emeUem fel a ők ennek megfelelően ezen is fáradoztak. Marlene is hal- l'otta, hogy a nézőit között nek megmondták, hogy ma este a híres amerikai rendezőnek a német színház nagy- lábamat, jobbra, vagy balra, ságát kell bebizonyítaniuk, és mindegy”. Egyik náp von Sternberg egy amerikai úrral jelent meg a stúdióban. Az úr Ben ott lesz a híres rendező, de Schulberg volt, a Paramount ez nvilvánvalóan közömbös filmtársaság elnöke, akit von volt számára, mert azt hitte, Sternberg azért hivott Euró- őt nem érinti... pába, hogy filmmintát muDietrichet másnap behív- tasson neki Marlene Etették az UFA-hoz. Főnökei «chról, Ben Schuberg _het- nyilvánvalóan semmibe vet- éves hollywoodi szerződőst ték. de von Sternberg azzal aiánlott fel Marlenenek. aki előmozdítására jazz fórumot rendez december 17-én, szombaton az Almássy téri szabadidő-központ. A jelentkező szólisták és együttesek szakmai zsűri — ra. A jazzfórumot koncert zárja, amelyen a Saturnus és a Test együttes, a Berkiteam és a fórumon legsikeresebben szereplő zenészek lépnek fel. A zsűri által legjobbnak Babos Gyula, Szakcsl Lakatos ítélt együttesekkel, szólisták- nek. A fórumra az Almássy téri szabadidő-központban (1077 Budapest, Almássy tér 6.) lehet nevezni, személyesen vagy tevéiben. További felvilágosítást az érdeklődők a 429- 711-es telefonszámon kérhetfenyegette őket, hogy a film leforgatása nélkül utazik visz- sza Amerikába ha nem esi azonban udvariasan ezt mondta: nem szeretnék Amerikába menni, szívesebben nálhat próbafelvételt Dietrich- maradok a családommal. Miel. vei Dietrich nem akart kimozdulni a helyérő', von Sternberg visszatért Amerikába. jóval a „Kék angyal” bemutatója előtt. (Következik: Miss Dietrich sír) Először azonban Lucie Mannheim, egy ismert színésznő következett, aki mindenáron meg akartia szerezni a szerepet, pedig teljesen alkalmatlan volt rá. Mindenműsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.27; Egy kis figyelmet kérek! 8.37: Zenekari muzsika 9.33: Miért küldött az líraszszony? 9.53. Lottósorsolás 10.05: Hétszinvirág 10.35: Lepereg az óra 10.40; Waiter Gieseking zongorá- zik 11.00; örömök kertjében 12.45; Hét végi panoráma 14.03: Matej a Matevszki makedón költő versei 14.22: Máthé Jolán és Horváth István cigánydalokat énekel 14.44: Magyarán szólva 15.05: Révkalauz 15.35: Bach: C-dúr szvit 16.00. Húszas stúdió 17.05 Sztravinszkij; Kártyajáték haléit 17.30 Idegosztály 17.55. A Szovietunió népeinek zenéjéből 19.15: Möllere: Tartuffe. — Volt egyszer egy előadás 20.2$: Beethoven: Coriolan- nyitány 20.35: Operettkedvelőknek 21.30: Választóvonal 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30. A kamarazene kedvelőinek 23.41: Gastoldl-madrlgálok 0.10: Melódiakoktél PBTÖF! RÁDIÓ: 8.05: Népzene Laoszból 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Slágermúzeum 9.21. Háttérbeszélgetés 9.53: Lottósorsolás 10.00: Zenedéi előtt 11.35: Tánczenei koktél 12.35. Édes anyanyelvűnk 12.40 Nemzetiségeink zenéjéből 13,02. Erich Kunz operettfelvételeiből 14.00. zenedélután Dallamról dallamra 15.30: Könyvről könyvért 15.45: Stevie Nicks felvételeiből 15.45; Egészségünkért! 18.35. .Tó Utat! 17.30: ötödik sebesség 18.35; Popzene sztereóban 19.40. Régi nóta, híres nóta 20.35: Sokféle 21.35: Népdalkörök pódiuma 22.00: Ritmus Morrlsey Mullen felvételeiből 22.30 Holocaust az Alpok elő« 23.20; ..Csillaghullás” Könnyűzene éjfélig MISKOLCI 8TÜDIÓ: 17.04: Hírek, Időjárás, műsor- Ismertetés. 17.00: Péntek este Eszak-Magyarországon (A tartalomból: A Jelmezkölcsönzőben — Orvosi tanácsok — Programajánlat.) Szerkesztő: Jakab Mária. 10.00: Észak-magyarországi krónika. 1B.25—16.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ t I. 30! Tévétoma 8.35 Iskolatévé: Fizikai kísérletek 2. Áramlási Jelenségek 1.05: A hálózat (ált. lsk. 7. oszt. fizikai tantárgyhoz.) 8,00. Osztályfőnöki óra (ált. lsk. 3—4. oszt.) A betörött ablak 3.13; Orosz nyelv (ált. lsk. 8. oszt.) Dalol a csíz 3.40: A régészet kalandja 10.30: Nemzetközi disco II. 05: Képújság 15.00: Iskolatévé: Stop! 15.05: A természet válaszol 15.11: A hang és s kép továbbítása, rögzítése: a televízió 15.40: Amiről hallunk, rendszer- elmélet 10.05: Móricz éa a Légy Jé mindhalálig 10AO: Hírek 16.35. Karatézók 10.50: Szülők Iskolája. 13/3. rész: Az evésről 17.»: Reklám > 17.25: Tálak, városok, emberek 17.55: Képújság 18.00: Ablak 13.08: Reklám 19.10: Tévétorna 13.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó *0.00: „Es mégis mozog a föld". Jókal-vetélkedőműsor. 4/1. rész 21.35: Ismét. Vltray Tamás műsora 8/5. rész 32.35: A hét műtárgya: Rudolf von Alt 22.40: Tv-níradó 2. I. MOSOK: ».00; Éjszakai ügyelet 0/3. rész 20.50: Tv-hiradó 1. *1.10: Reklám 21.15: Matto birodalma BESZTERCEBÁNYA: 10.20; Hírek 16.25: Rövidfilmek a képernyőn 17.20: Sportrevü 17.55: Bratislaval magazin 18.10- Az őserdő világa. 0. részi 18.30: Dokumentumműsor 19.05: Nótaszó 19.10: Esti mese (lám.) 19.30: Tv-híradó 20.00: Nyitott könyv 21.05: örökzöld melódiák 21.45: Szerencse köve 28.00: Ez történt 24 6re alatt 22.15. Házastársi öttusa 23.30: Hírek 23.33: A sakkjátékos I. MŰSOR: 13.20 Beszélgetés a szamovár mellett 13.35: A tizedik múzsa meghívója 21.30 időszerű események 22.00; 72 tok a fagypont alatt : MOZIMŰSOR. Salgótarjáni November 7.. Fél 4 és háromnegyed 6-tól; Jézus Krisztus szupersztár. SZínes, amerikai film. 8 orátpl: Ez Amerika. (16) Színes hangbemondásos amerikai dokumentumfiim. ío órától. Filmmúzeum. A szerelem nem szégyen. Magyar filmvígjáték, iskolaihoz!: A beszélő köntös. — Balassagyarmati Madách; Háromnegyed 6-tól és 8 órától: Mennyel seregek. Színes magyar film. Fél 4-től: A két rodeós. Színes, szinkronizált NDK kalandfilm. — Pásztói Mátra. Seriff az égből. Színes, olasz fantasztikus kalandfilm. — Rétsági Hurrikán. (14). Színes, amerikai film. — Szécsényi Rákóczi; Délibábok országa. Színes magyar film. — Karancsiapujtő. Filmklub: Biciklitolvajok. Olasz film. — Érsek- vadkert. Gyilkosság a tajgán. Színes szinkronizált szovjet bűnügyi film. — Nagyidé; Üjra szól. a hatlövetű. Színes szinkronizált USA western. 4 NÖGRÁD - 1983. december 2., pántok Jelenet az Ablak eímű műsorból 18.00 h.
