Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-13 / 268. szám

VILA0 PROI FTÄRIÄf FGYFSöOFTFKí NOGRAD AZ^S2MP NOGRAD MEGY El BIZ O XT S A G A ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 268. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. NOVEMBER 13., VASÁRNAP A megújuló munkaverseny Megújulás. Ez a szó hang­zik el ma a leggyakrabban, mert ez fejezi ki a legmar­kánsabban mindazok gondo­latát, véleményét, igényét, akik a szocialista munkaver­seny mai helyzetéről, jövőjé­ről, egyáltalán a létéről cse­léinek eszmét. Mindazok, akik a megújulást elkerülhe­tetlennek ^tartják, s ennek út- ját-módját keresik, abból a meggyőződésből indulnak ki, hogy a dolgozók öntevékeny munka mozgalmaira nemcsak a gazdasági-társadalmi fejlő­dés korábbi szakaszában volt szükség, de ma és a jövőben sem lehetünk meg nélküle. Ezzel az állásponttal ellen­tétben sokan képviselik azt a véleményt, hogy az idő eljárt a munkaverseny felett, hogy a gazdasági fejlődés in­tenzív szakaszában elvesztet­te létjogosultságát, vagy je­lentősége a minimálisra csök­kent. Mások azt vetik fel, hogy a termelés mennyisé­gének növelésére szervező­dött, és ebben a gondolatkör­ben és gyakorlatban nevelő­dött mozgalom napjainkra ki­üresedett, formálissá vált. A mozgalmat körülíonó bürok­ratizmus és formalizmus ki­ölte, kiöli az emberekből az ambíciót. Felvetődtek olyan gondolatok, hogy nem bűn-e munka versenyt szervezni azoknál a vállalatoknál, ame­lyek a piaci versenyben alul­maradtak, gazdaságtalan, vagy eladhatatlan termékeik révén a esőd felé közelednek? A munkaversenyről folyó eszmecseréket szenvedélyes vita, érvek és ellenérvek ösz- szecsapása jellemzi. De más is. Sok helyütt éppen a téma mellőzése, a csend a jellem­ző, a bizonytalanság, a tisz­tázatlanság és valamiféle cso­davárás. Pedig időközben né­hány jelentős, a tisztázást, a megújulást segítő esemény történt Az idén tavasszal ült össze a szocialista brigádve- zetök VI. országos tanácsko­zása. Résztvevői nem keve­sebbre vállalkoztak, mint ar­ra, hogy meghatározzák: mi a helye, szerepe, feladata a munka versenynek, s főként a szocialista brigádmozga­lomnak a gazdasági fejlődés mai szakaszában, a sok te­kintetben megváltozott új igé­nyeket, új követelményeket támasztó körülmények kö­zött. Csupán emlékeztetőül: ezen a fórumon a másfél milliónyi résztvevőt tömörítő mozga­lom képviselői — köztük nóg­rádiak is —, mindenekelőtt hitet tettek amellett, hogy a mozgalom él, kitörölhetetle­nül jelen van a termelés és a gazdálkodás minden szfé­rájában. Kifejtették, hogy a mozgalom létjogosultságá­nak nem mond ellent a gaz­dasági fejlődés új iránya, s, hogy a nehezebb hazai és vi­lággazdasági körülmények egyenesen nélkülözhetetlen­né teszik a mozgalomban rej­lő erő kiaknázását. Valaki így fogalmazott: ..Megbocsátha­tatlan bífn lenne lemondani a szocialista munkamozga- lomról egy olyan időszakban, amikor kiemelkedő jelentősé­get kapnak az emberi ténye­zők, az alkotó erők felszaba­dítása akár a munka haté­konyságáról, a minőség javí­tásáról, vagy az innovációs folyamatok meggyorsításáról van szó”. Tisztázódott!: az Mő való­ban eljárt az országos „kihí­vásokon”, a „központi irány­elveken” alapuló uniformizált versenyformák felett. Mai fel­fogásunk a munkaversenyt mindenekelőtt üzemi kategó­riának minősíti, öntevékeny helyi mozgalomnak, amely nem tűri el a részletekbe me­nő központi beavatkozást, mert mélyen a helyi feltéte­lekhez, irányításhoz, érdekelt­séghez kapcsolódik, s mert mindenütt együtt változik a változó feltételeikkel, célkitű­zésekkel. Ezt a felfogást erői sítette meg az MSZMP Köz­ponti Bizottságának legutób­bi ülése is. 'Németh Károly szavaival szólva: „A szocia­lista munkaverseny akkor válhat nagyobb hajtóerővé, ha céljai a munkahelyeken szorosan kapcsolódnak a leg­fontosabb gazdasági feladatok megoldásához. Meg kell sza­badítani a munkaversenyt és a szocialista brigádmozgal­mat a formalizmus béklyójá­tól, mert a látszatmegoldások, a kirakatmódszerek politikai cinizmust szülnek és erősíte­nek, különösen a fiatalok kö­rében.” Ma tehát már nem az a kérdés, hogy kell-e a munka­verseny, vagy sem. hanem a megújulás hogyanja, miként­je köré csoportosulnak a gon­dolatok. A vita is ebben az irányban folytatódik tovább. Vannak, a leik a megújulás legfőbb feltételéül jelölik meg a vállalati belső mechaniz­mus korszerűsítését, s ezzel szoros kapcsolatban a mun- kanaozgalmak formáinak, módszereinek és tartalmának megújítását. Ebben a gondo­latkörben hangzik el, hogy szorosabb kapcsolatot kell te­remteni a vállalati terVezés és a munkaverseny kiűzött, mind­kettőnél teret adva a rugal­masságnak. A legnagyobb tá­boruk a vitában és a gyakor­latban is azoknak van, akik a munka és a munkaverseny anyagi és erkölcsi ösztönzésé­nek új, hatásosabb formáit keresik. A tapasztalatok is azt igazolják, hogy a munka és a verseny között keletke­zett szakadékot a vállalati ér­dekeltségi rendszer hiányos­ságai idézték elő, az a tény, hogy a teljesítmények és a bé­rek sok helyütt teljesen elsza­kadtak egymástól, s ez nem­csak a versenyt, de magát a munkát is visszaveti. E kérdés körül különösen a kisvállalkozások és főként a vállalati gazdasági munka- közösségek szaporodásával igencsak felforrósodott a vita. Nógrádban kétszázhatvan van belőlük két és fél ezer taggal, j Mint szerte az országban, itt is megfogalmazódott: „Ha I meg lehet fizetni az embert munkaidőn túl, lehessen meg­fizetni munkaidőn belül is”. Más szóval: „Ha meg tudja; szedni magát egy jó szakem- , bér 'egy kisvállalkozásban, ak­kor ugyanennyi munkával, ügyességgel szedhesse meg magát a nagyvállalkozásban, a szocialista nagyüzemben is”. Aligha lehetne tagadni ennek az igénynek a létjogo­sultságát. Azok a vélemé­nyek viszont, amelyek szem­beállítják egymással a mun­kaversenyt és a vállalati gaz­dasági munkaközösségeket, tévútra vezetnek. Mindazok, akik a helyesen értelmezett vállalkozói maga­tartás és gondolkodásmód hí­vei, érthetően azt vallják, hogy az ütőképes, a piaci ver­senyben helytálló vállalkozás legfőbb színhelyéül a szocia­lista nagyüzemet kell tenni. S ebben a vállalkozásban he­lye van a munkaversenynek, hiszen a versenyképesség egyik döntő faktora az emberi szaktudás, a pontos, a hibát­lan, a lelkiismeretes mun­ka, a konkurrenciának, a vetélkedőinek a szereteté. f Mai számunkból: EGY VÁROS VONZÁSÁBAN CSALÁD - OTTHON SZABAD IDŐ ŐRSÉGVÁLTÁSOK HOLLÓKŐN őszutó. —Barna— MTESZ üzemi és intézményi szervezetek országos tanácskozása Elsőrendű feladat a nemzetközi versenyképesség Felszólalt Havasi Ferenc, a KB titkára Az MTESZ üzemi és intézményi szervezetei szombaton megtartották első országos tanácskozásukat az építők Ró­zsa Ferenc Művelődési Házában. A konferencián részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A csaknem 130 ezer hazai mű­szaki értelmiségi szakembert 600 üzemi szervezeti küldött képviselte, ezenkívül több száz vállalati vezető, és a mi­nisztériumok, valamint társadalmi szervek számos vezető tisztségviselője. A konferencián áttekintették az MTESZ he­lyi szervezeteiben folyó szakmai munka eredményeit, a vál­lalati gazdasági, fejlesztési döntésekre gyakorolt hatásukat és a gazdaságpolitikai célkitűzések helyi megvalósításából adódó feladatokat. A, tanácskozást Fock .Tenő, az MTESZ elnöke nyitotta meg, majd Tóth János. az MTESZ főtitkára tartotta meg beszámolóját. Beszédé­ben hangsúlyozta, hogy nap­jainkban kulcsfontosságúvá vált a gazdasági feladatok végrehajtása. Különösen fon­tos, hogy a hazai vállalatok az eddiginél fokozottabban járuljanak hozzá a magyar gazdaság nemzetközi ver­senyképességének javításá­hoz, amely többek között a műszaki fejlesztés meggyor­sításán, a termelés gazdasá- gósságának javításán, a bel­földi és külföldi piaci köve­telményekhez való alkalmaz­kodáson múlik. Mindezek megvalósításában döntő sze­repük van a műszaki, köz- gazdasági, agrár és termé­szettudományi szakemberek­nek. Ennek kapcsán kiemel­te, hogy a vállalatok vezeté­se és az MTESZ helyi szerve­zeteinek együttes munkája megteremtheti azt a légkört, amely kedvező mozgásteret biztosíthat a jelenleginél di­namikusabb vállalati műsza­ki fejlesztési tevékenységnek. A jövőben — hangoztatta a főtitkár — az operatív fel­adatok mellett a műszaki- gazdasági változások vár­ható irányának meghatáro­zása, a tervezésben való köz­reműködés lehet az MTESZ helyi szervezeteinek legfon­tosabb feladata. Ehhez azon­ban az is szükséges, hogy a vállalatok, intézetek gazda­sági vezetése a döntések elő­készítésében tervszerűbben támaszkodjon 8 helyi szer­vezetek, szakemberek véle­ményező, javaslattevő mun­kájára. Többek között ez biz­tosíthatná, hogy e szakembe­rek tudásukat, alkotókészsé­güket a munkahelyükön és ne azon kívül érvényesítsék. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy ebben a folya­matban lényeges az alkotó, a műszaki-tudományos munka kellő megbecsülése is, az, hogy az átlagon felüli és a társadalom számára is érté­kes szellemi munkát érdeme szerint honorálják. A főtitkár beszámolóját vi­ta követte. (Folytatás a 2. oldalon) A Vöröskereszt feladatai Szociális helyzetkép a megyében Nógrád megye lakosságá­nak több mint húsz százalé­ka elérte a nyugdíjkorhatárt, s körükben növekszik a 70— 80 évesek, egyedüállók ará­nya. Valamennyi területen a nők vannak többségben. Kü­lönösen magas az idősek ará­nya a salgótarjáni, balassa­gyarmati és a pásztói járá­sokban. A családok egynegyedében nincs aktív kereső. Az idős­korúak egyharmada család nélkül, magányosan él. A szociális helyzet gondjait gyakran súlyosbítja a társa­dalmi-közösségi kapcsolatok beszűkülése, vagy teljes meg­szűnése még azok körében is, akik több gyereket neveltek fel. Az oktatási és gyámható­ságok nyilvántartása szerint a megyében közel 2400 veszé­lyeztetett helyzetű gyermek él. A balassagyarmati és a salgótarjáni járásban külö­nösen magas ez a szám. Saj­nálatos, hogy újratermelődé­sük folyamatos, kiváltképp az alacsony jövedelmű, sok- gyermekes, alacsony kultü- rális színvonalon álló csalá­dokban, az alkoholizáló ma- gatartású szülők, rokonok környezetében. E röpke szociális helyzet­kép is. mutatja, mindez nagy feladatokat ró a segítő kezet nyújtókra, így a megyei Vö­röskeresztre, s a mellette mű­ködő családvédelmi. és szo­ciális bizottságra. S bár az elmúlt esztendők eredményei, tenni akarása biztatóak, van még feladat bőven. .Jelentős hatást fejtett ki a családvé­delmi munkára a Vöröske-, reszt megyei vezetősége által két esztendővel ezelőtt meg­rendezett észak-magyaror­szági gyermek- és ifjúságvé­delmi táj értekezlet, mely kö­zelebb hozta az intézeteket, intézményeket a vöröskeresz­tes szervezetekhez, a problé­mák megoldásának segítésé­ben. Ezt követően vöröske­resztes szervezetek alakultak a kisterenyei nevelőotthon­ban, a d.iósjenői szociális fog­lalkoztató intézetben. Követésre méltó a nagybá- tonyi harísnyagyár Vöröske­reszt-szervezetének kezde­ményezése, akik segítik az állami gondozásból kikerült fiatalok munkahelyi beillesz­kedését és megtanítják őket a szükséges háztartási isme­retekre. A pásztói gimnázium ifjúsági vöröskeresztesei évek óta kapcsolatot tartanak a kisterenyei nevelőotthon la­kóival. A jelentős fejlődések elle­nére is nagy a sokszorosan hátrányos helyzetű családok száma, különösen az országos átlagot meghaladó cigányság körében. Egy részük a súlyos szociális helyzet ellenére is tisztességesen él, neveli gyer­mekeit, a részükre adott tá­mogatás javít körülményei­ken. A másik részük önhibá' jából szenved hátrányokat munkakerülő-életmódja, an­tiszociális magatartása mi­att. A veszélyeztetettség és a bűnözés alakulásában egy­értelműen kimutatható az alkohol közrejátszása. A me­gyében ma körülbelül ötezer súlyos alkoholista van, a la­kosságon belül 2,1 százalékos aránya másfélszerese az or­szágosnak. Az alkoholizmus elleni küzdelemben szélesebb körű cselekvő részvételre, a közgondolkodás további for­málására van szükség. A megye vöröskeresztes szervezetei szociális munká­jukban arra törekednek, hogy az állami szervek, intézmé­nyek tevékenységét mozgalmi eszközeikkel, aktivistáik ré­vén a segítő, a humánus erők mozgósításával segítsék. Ezt szolgálja az a közelmúltban megkezdődött és az egész megyére kiterjedő felmérés is, amely az egyes rétegek szociális helyzetét kívánja feltérképezni. Tarjáni építészek feladatai felújítások és új épületek a tervezői asztalokén Számos fontos teendőt vé­geznek ezekben a hetekben a megyei tanács tervező vállala­tának, a NÓGRÁDTERV-nck az építészei. Rajzasztalaikon *pületátalakítások, -felújítások, beépítési elképzelések, vala­mint vadonatúj házak doku­mentációi fekszenek. Nagybátonyban például két számottevő korszerűsítést vé­geznek el a közeljövőben az iroda munkatársainak tervéi alapján. Az új igényeknek megfelelőbbé teszik a köz­ponti orvosi rendelő épületét: Új vizsgálóhelyiségeket ala­kítanak ki, valamint az eddig lapos tetős épületre magas tetőt raknak. Az így keletke­ző padlástérben igényes laká­sokat készítenek az intézetben dolgozók számára. Magának á tervnek az értéke összesen háromszázhatvanezer forint.' Ugyancsak Nagybátonyban, á Rózsa úton egy többszintes,’ alacsony komfortfokozatú la-j kóházat alakítanak át. Töb­bek közt bevezetik a gázfű-í tést, és itt is beépítik majd a( tetőteret, a most készülő, két­százezer forintot érő dóku-; mentációk alapján. Szécsényben rendelték meg az irodától a Rimóci út kör­nyékének beépítési tervét. A1 készülő rajzok szerint négy-, vennyolc lakást alakítanak ki ezen a területen, sorházakban. Kétszázezer forint a tervek értéke. Kiisterenyén egy nagyobb területnek, a Szomszéd út környékének beépítése törté­nik majd a NŐGRÁDTERV dokumentációinak felhaszná­lásával. Itt hozzávetőleg más­fél száz lakást hoznak létre; többszintes épületekben, va­lamint irodaházat is felhúz­nak. A hétszáznyolcvanezer forintot érő rajzok (Búzmics ©yörgy irányításával készül­nek. Ugyancsak ő a „gazdá­ja” egy balassagyarmati két­részes épület tervének. Ä Szontágh Pál úti 56-os, 57-es jelű lakóház összesen hat­vannyolc családnak szolgál majd othonául. Az ötszintes épületet alagútzsalus techncH lógiával húzzák majd föl —> az eddigi elképzelés szerint —• a NÁÉV szakemberei. A ké­szülő dokumentációk értéke több mint négyszázezer fo­rint.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents