Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-12 / 267. szám
Regény — képekben elbeszélve Ha találomra belelapozunk képesújságjainkba, szinte mindegyikben ott sorakoznak egy-egy folytatásos képregény ábrái. Egyforma kockák követik tehát egymást, és. ezekben a négyszögekben úgy láthatjuk egy kalandos — vagy legalábbis annak szánt — történet jeleneteit, mintha egy film celluloidszalagját vizsgálgatnánk. A mesemondásnak ez a válfaja persze nem csak nálunk, hanem világszerte rendkívül népszerű. Egy fölmérés szerint az 1970-es években mintegy 300 millió ember nézte és olvasta a képregényeket. A Német Szövetségi Köztársaságban havonta 12 millió comics- füzet hagyja el a nyomdát. Ennek a — mondjuk így stílusosan — „sztorizásnak” ugyanis comics (kamiksz) a neve. Ez a többes számban használt angol szó eredetileg vígjátéki megjelenítést, illetőleg komikus színészt jelölt, de aztán a tréfás, kalandos Jtajzsorozatokat is így kezdték emlegetni. Mint minden Ilyen szellemi divatnak, ennek is felkutatták a történetét. Művészettörténészek, kultúrhisto- rikusok sokasága foglalkozott, s foglalkozik ma is a képregény eredetének megfejtésével. Még egy tudományos ülésszakot is rendeztek Nyu- gat-Berlinben a comicsszak- értők. Ezen az eszmecserén aztán sok mindenre fény derült: Egyebek 1 között arra is, hogy a képregény szinte egyidős az emberiséggel. Már barlanglakó őseink — azok, akik a francia földi Pech-Merle barlangjában időszámításunk előtt jó harmicezer évvel vertek tanyát — fölvázoltak néhány olyan jelenetet rideg otthonuk falára, amely képes kockákból áll. A szintén még időszámításunk elóttről való egyiptomi Halottak könyve ugyancsak képregény, nem is beszélve azokról az indián eredetlegendákról, amelyekben szintén időrendben követik egymást a szövegekkel kiegészített jelenetek. A legszebb és a művészet- történet által a legértékesebbnek nyilvánított ősco- mics a bayeuxi kárpit. Ezt 1080-ban Odo bayeuxi érsek rendelésére Angliában szőtték, s nem kevesebb mint ötvennyolc életképben mondja el, hogyan foglalta el Hódító Vilmos Angliát. Aztán évre év, évszázadra évszázad, s mind több ábrasor készült. Különösen akkor szaporodott meg ezeknek a száma, amikor feltalálták a könyvnyomtatást, és sorozatban hagyták el a sajtót a különféle szent könyvek. Olyan kiadványok például, mint a szegények bibliái a Biblia- pauperumok, amelyekben az olvasni nem, vagy csak alig tudó népességnek képsorok idézték fel Jézus életét. Amikor Hogarth, az angol nemzeti festészet megalapítója a XVIII. század első felében dolgozni kezdett, már igen erős hagyományai voltak a jelenetes megörökítésnek. E tradíciók folytatásaként került ki ecsetje alól előbb A kurtizán története, maid A Ficsur történetének nyolc lapja. Körülbelül még egy évszázad kellett ahhoz, hogy a francia Dóré tollán már klasszikussá érjen és albumba rendeződjön a művészi comics. Üzletté nem egészen száz éve, 1898-ban vált. Richard Outcault ugyanis ekkor öt- lötte ki Yellow Kid (Sárga Kid) alakját, amely a World (Világ) című lap mellékletében jelent meg újra és Ú1ra, mindenféle kalandok hőseként. Yellow Kidnek aztán sok rokona született. Hogy csak az egyik leghíresebb leszármazottját említsük, 1929-ben meglátta a napvilágot Tarzan, a leopárdbőrbe öltöztetett őserdei félember, aki megszámlálhatatlanul sok kaland főhőseként foglalta el az amerikai újságok hasábjainak tekintélyes részét.’Tarzan — mint mostanában a Magyar Televízió jóvoltából ismét tapasztalhatjuk — később a filmvászonra is átkerült. Walt Disney Mickey egere vistont amonnan, a filmes világból származott át a nyomtatott sajtóba. Előbb mozisztár volt, majd ezt követően lett a comicsok kedvelt figurája. Ám Tarzant is, Mickey egeret is lepipálta minden idők leghíresebb képregényhőse, a Superman! Jerry Siegel szövegíró és Joe Shuster rajzoló fejéből pattant ki ez a kettős 'életű valaki, aki egyrészt jámbor polgár, másrészt viszont egyszemélyes „világcsen^lőr”, s mint ilyen, millió és millió tájékozatlan ifjú kétes hírű példaképe. Supermant ugyan mifelénk is látni, de azért — szerencsére — hálunk nem ő a sztár. A magyar lapokban, tisztesebb alakok vonják magukra a figyelmet: hol Verne Gyula, hol Jókai hőseinek kalandjait kísérhetjük figyelemmel. Mindez • annak köszönhető, hogy amikor az 1950-es évek végén — a Füles jóvoltából — az első képregények határainkon belül is megjelentek, akkor a jó ízlésű szerkesztők olyan történetek feldolgozására adtak megbízást, amelyek nemcsak szórakoztatnak, de szellemi épülésünkre Is vannak. Ez a tiszteletre méltó hagyomány azóta is él, s remélhetőleg élni is fog. A tanulság: a comicsokkal is lehet tisztesebb eszméket szolgálni. A. L. Á tovaillanó valóság haza Bemutatjuk a Magyar Színházi Intézetet Nem rögzítheti szín se forma; csak műfajidegen technika konzerválhatja varázscsorbítással; leírni pedig szinte lehetetlen — természetétől fogva illanó valóság a színház. Mégis több évszázados vágy: megőrizni a múló pillanat nyomait tárgyakban, dokumentumokban, írásművekben. Nem pusztán kegyelet, vagy gyönyörködés céljából, hanem a mindenkori élő színház kiteljesítéséhez kell a múlt és kellenek a külországban felgyűlt tapasztalatok. Ezt az újjászületés reményében mindig tovaillanó valóságot őrzi a Magyar Színházi Intézet. A „színházcsinálók” és az e területen dolgozó esztéták valóságos Mekkája a budapesti Déli-pályaudvar közelében álló intézmény, a Krisztina körúti fehér homlokzatú timpanonos épület első emelete. Éppen harminc éve alakult meg ott a Színháztörténeti Múzeum, mely fél évtized után társasintézménye lett a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetségnek, majd 1969-ben önállósult, s vétte fel jelenlegi szervezeti formáját. Folyamatosan gyarapodott a könyvtár, amely jelenleg körülbelül negyvenezer drámát, kéziratot, rendezőpéldányt és művészelméleti kötetet őriz és bocsájt az érdeklődők rendelkezésére. A hangtárban több, mint kétszázötvenezer méternyi magnószalagot használhatnak, a tárgyi emlékek és dokumentumok száma meghaladja a hatvanezret Külön kategóriát alkotnak a szcenikai tanulmányok, díszletrajzok és makettek, kösztümtervek és kellékek. A kincsek közé tartoznak a magyar színjátszás nagyjairól készült festményportrék s a színházépítészeti tanulmányok. Az intézetben külön színháztudós foglalkozik az angol, a német, a francia és az orosz nyelvterület színházi jelének kutatásával, dokumentumainak gyűjtésével. Ezek mellett szekciót alakítottak a szerb, a román, a cseh, a spanyol és más területeknek. Alig néhány hete nevezték ki a gyűjtő és kutató intézmény új igazgatóját, az irodalom- és színháztörténész dr. Kerényi Ferencet. Tudományos intézetnél mindig lassan érezhetők a változások, s ezúttal is csak hosszú beszélgetés után körvonalazódott az új szándék. — Kicsit erőteljesebben szeretnénk nyitni a közönség felé — mondta dr. Kerényi Ferenc. — Szeretnénk minél több látogatót fogadni a Krisztina körúti épületben, hogy itt helyben bemutassuk kincseinket. Ezzel párhuzamosan egyre több kiállítást rendezünk színházak előcsarnokában és közművelődési intézményekben, sőt ezeket az anyagokat vándoroltatni is akarjuk. Azt szeretnénk, ha határozottabban hozzájárulhatnánk a tudatos közönség neveléséhez — folytatta Szabó István igazgatóhelyettes. Másik alapvető funkciónk az élő színház, az alkotók munkájának a segítése. • Például, ha egy színész, dramaturg, vagy rendező felkeres bennünket, mi készséggel tudjuk adni szinte bármelyik dráma bemutatásával kapcsolatos feldolgozott anyagunkat: akár régi szereposztás, rendezőpéldány, színlap, díszlet, esetleg színikritika érdekli az alkotót. Ez a kutatóintézet olyanj akár a színház: élő és változó, változásokat tükröző. Mindössze néhány hónapja látott napvilágot a Világszínház című saját folyóiratunk, amely több korábbi kiadvány célját egyesíti. Egyelőre, csak zárt körben terjesztik, de meg akarják teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a példányszám sokszorosára növelésével kiléphessenek az „utcára”. Másik Ungarische Theater—Ungarische Drama (Magyar színház — magyar dráma) című folyóiratukat már a nagyvilág is ismeri. Reprezantív kivitelével, tudományosan megalapozott elemzéseivel méltóan képviseli hazánk színházi életét. Az intézet munkatársainak nehéz körülmények között kell eleget tenni feladataiknak. Pénz kellene. Mennyi? Körülbelül annyi, mint egy NB I-es sportegyesület évi támogatása. Akkor könnyebben valósulhatnának meg a tervek, amelyek közvetlenül segíthetnék a színházi kultúrát. Ma még álom a videotéka, hogy a legizgalmasabb előadásokat képmagnóra rögzíthessék, s tárolhassák tanulságul, dokumentumként.' A képmagnófelvételek kölcsönözhetők lennének, használhatnák közművelődési intézmények, besorolhatnák a klubmozihálózatba és szalagon juthatna el a színházművészet azokra a településekre, ahová legfeljebb egy-egy színész jut el csupán alkalmi előadóestre. Kriszt György j *>W\TO Orvos és zeneköltő r Ás elmúlt évszázad közepén. az oroszországi nagy társadalmi fellendülés, az irodalom; és a művészetek felvirágzása idején az orosz zeneművészetben is korszakos fordulat köszöntött be. Nyilvánvalóvá vált, ugyanis, hogy Glinka, az orosz népinemzeti opera megteremtője után már nem lehet többé a franciás librettókra épülő, olaszos dallamosságot utánzó korábbi operaköltészet útját folytatni. Ezt felismerve, s a Glinka által teremtett! hagyomány tudatos folytatását célul tűzve maga elé, jött létre 1860 körül Pétervárott az Üi orosz zenei iskola, közismert nevén az ötök. társasága. amelynek tagjai Balakirev, Kjui, Muszorgszkij. Borogyin és Rimszkij-Korszakov voltak. Közülük a legidősebb, Alek- szandr Borogyin. nem készült hivatásos muzsikusnak. Igaz, hogy már kilencéves korában felfigyeltek kivételes zenei adottságaira, középiskolái elvégzése után azonban a fiatal Borogyint még mindig jobban vonzotta az orvosi s a kutatóvegyészi pálva. 1850 és 1856 között elvégzi az orvos- sebészeti akadémiát, kinevezik egy katonai kórház orvosává, májd brüsszeli és hei- delbergi tanulmányútra indul, és szenvedéllyel merül el a kémia, az orvostudomány és a pszichológia világában. Amikor szorosabb barátságot köt Balakirevvel és Rimszkij-Korszakovval. már akadémiai tanársegéd Szentpéterváron, de egyre erőteljesebben jelentkező zeneszerzői ambíciói lassan az Ötök vonzáskörébe sodorják. A 150 esztendővel ezelőtt, 1833. november 12-én született zeneszerző egész életét ez a kettősség: a tudomány és a művészet iránti párhuzamos érdeklődés határozta meg. A házasságon kívüli gyerek, aki- pék apja Luka Gedeanev grúz h^ceif volt. s aki fejedelem jobbágyától, Porfirio Boro- gyintól kapta családi nevét, már fiatal korában ügyesen fuvolázott, csellózott és zongorázott, de komolyabban csak jóval később. Balakirev ösztönzésére és segítségével kezdett zenét tanulni. Ebben bizonyára nagy sz.erepe volt feleségének; a tehetséges zongoraművésznek, Jekatyerina Szergejevnának is, aki megismertette Borogyinnal Chopin, Schumann, Liszt zenéjét. A hatvanas évek közepétől a zeneszerző mind jobban bekapcsolódott a rohamosan fejlődő orosz zeneéletbe, s hamarosan az Ötök egyik legambí- ciózusabb tagja lett. Életének és zeneköltői munkásságának egvik jelentős fordulópontja 1877-ben következett be, amikor .Weimarba utazott, hogy meglátogassa Liszt Ferencet. Ekkor már Borogyin megkomponálta első vonósnégyesét és II. szimfóniáját, az utóbbit négykezes zongoraátiratban el is játssza a magyar mesterrel, aki korszakformáló jelentőségű művésznek tartja Borogyint. Három évvel későbbi újabb weimari látogatása során már bemutatja legjelentősebb zenekari művét, a Középázsia sztyeppéin című szimfonikus költeményét. És — kisebb-na- gyobb megszakításokkal — jó ideje dolgozik már az Igor herceg című Operán, az orosz naiv eposz, az Igor-ének megzenésítésén. A munka lassan halad, s néhány más művével együtt egyetlen operája is befejezetlen marad. A* Igor herceget Borogyin halála után Rimszkij-Korszakov és Glazunov egészíti ki részben a szerző jegyzetei alapién, részben pedig emlékezetből a Boho- gyin által zongorán eljátszott, de le nem jegyzett részletek rekonstruálásával. De ha Borogyin nem Is tartozott a sokat alkotó, termékeny zeneszerzők közé (három szimfóniát, egy szimfonikus költeményt, háPom színpadi művet, s néhány dalt, románcot és kamaraművet komponált). a műveiből sugárzó dallambőség. gazdag fantázia, sodro drámai lendület a legnépszerűbb szerzők között biztosít számára helyet a népzenei ihletésű hazaszeretettől átfűtött orosz komponisták között. Szomory György Ezekben a napokban tűzte műsorára több budapesti és vidéki filmszínház nz egész estét betöltő Vízipók, csodapók című animációs rajzfilm- összeállítást, amely a kecskeméti stúdióban készült. Milyen körülmények hívták életre Kecskeméten a PannóÁ kecskeméti rajzfilm műteremben Beszélgetés Mikulás Ferenccel magyar történelmi mondák sorozatának előkészítésén munkálkodunk. De készítünk más szórakoztató filmeket is. Ilyen lesz az egyperces kis- filmekből álló filozofikus töltésű Ajtók epizódjai, vagy a 13 részes Leó és Fred gyerekfilm-sorozat, valamint a Kentaurgyerek című sorozat. Jelenet a Vízipók, csodapók című filmből nia Filmstúdió fiókvállalatát? — kérdeztük a műterem vezetőjét, Mikulás Ferencet. — Különösebb hagyományai nem voliak Kecskeméten a rajzfiimezésPck. A budapesti Pannónia Filmstúdiónak a hetvenes években kapacitásgondjai voltak, így aztán létrejött egy megállapodás a Pannónia és a megyei tanács között. A városnak természetesen kultúrpolitikai szempontból is fontos, volt a műterem létrejötte. — Mikor alakult meg a műtér era’ — 1971. július 1-én indultunk, mint a Pannónia Filmstúdió rajz- és animációsműterme. — Honnan verbuválódtak az első munkatársak7 — Az ország különböző részeiből próbáltam munkatársakat toborozni. A jelentkezők némi válogatás után felvételi vizsgát tettek. Ezt követte egy háromhónapca tanfolyam és újabb vizsgák. Több lépcsős szűrés után válogattuk össze az embereinket, akik a legkülönbözőbb foglalkozásúak voltak (például rajztanár és repülőgép-műszerész). A felvételinél döntő szempont volt a rajzkészség, az animálási készség, fantázia, ritmusérzék, izléskultúra, és a színészi adottság is, hiszen a rajzfigurák karaktereit nekik kellett később megteremteniük. — Az eltelt tizenkét év alatt bizonyára kinőtte magát a műterem, hiszen mozikban, televízióban, vagy fesztiválokon találkozhatunk filmjeikkel. — Valóban sokat fejlődtünk. A műteremben ma már ötvenen dolgozunk, jónak mondható körülményeik között. Amikor kezdtünk, még helyiségünk sem volt. Most viszont színvonalas technikai felszereltséggel rendelkezünk. Rövidfilmeket, és animációs rajzfilmeket, reklámfilmeket készíthetünk. — Mlinkájuk miként itélhg• tő meg? — Nyilván az a lényeges, ami a gyártott filmekben megvalósult. Hadd mondjam, nem volt könnyű létrehozni vagy akár megtartani a műtermet. Sokat kellett ■ tanulnunk. Kezdetben csak részfeladatokat bíztak ránk; kifestést, kihúzást, fázisrajzolást, társrendezést. Később saját forgatókönyveinket 1< ezdtük megvalósítani. Ma sorozatokat és egyedi filmeket készítünk. A közönség a televízióból egyre több munkánkat ismerheti meg. így a magyar népmesesorozatunkat, vagy a Vi- zipók, csodapók estimese-so- rozaíot, amelyből most egész estés film lett. Az egyedi filmek között hadd soroljam fel Szoboszlay Péter Megmutatom messziről, Horváth Mária Az éjszaka csodái, vagy Újvári László Éjszakai szerelem című animációs munkáit. Rajtuk kívül még több rendezőnk filmjét is láthatták a mozikban. — Mivel foglalko-vak most a kecskeméti rendezők? — Befeleztük a Mesék Mátyás királyról című sorozatot. Újabb magyar népmese-sorozatot készítünk, valamint a — Szuverén vállalkozásnak tekintheti-e a kecskeméti műterem ? — Jogkörünk, szuvereoitá- sunk — egyre nagyobb feladatokat kapva és végezve — fokozatosan bővült. Ma önálló alkotóműhely vagyunk! Saját művészi tematikával, tárgyalási és üzletkötési jogkörrel dolgozunk. Ehhez természetesen bizgnvítanunk kellett, hiszen Voltak ellenlábasad vidéki vállalkozásunknak. — A film és a műterem jelenléte mennyire hatott n város szellemiségére, kultúrájára? — A város és a műterem között kölcsönös kapcsolat fejlődött ki. Mi mindig is tudatosan törekedünk arra, hogy szerepet kapjunk a város szellemi életében is. Kecskeméthez a munkánkon keresztül kapcsolódunk esősorban. Lektori véleményeket kérünk, pályázatót hirdetünk forgatókönvvírásra. és ' én magam is részt veszek a közművelődési tanács, valamint a színházművészeti tanács vitáiban. Szémann Tála A Magyar népmesék sorozatból! Jankovits Marcell A kismalac és a farkasok /