Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-24 / 277. szám
Választásokat írtak ki Salvadorban A salvadori alkotmányozó nemzetgyűlés — egyhónapos meddő vita után — kedden választásokat írt ki 1984. már. cius 25-re. A gyors döntést az váltotta ki, hogy hírek terjedtek el az országban egy szélsőjobboldali katonai puccs szervezéséről. A politikai pártok egy része viszont úgy véli, hogy a választások kiírásának további halogatása a hazafiak fegyveres harcának győzelméhez vezetne. A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front ellenzi a választások megtartását. A front szerint a polgár- háborús állapotok közepette — a legutóbbi, 1983. március 28-i választásokhoz hasonlóan — nem lehetne szó szabad valásztásokról. Ehelyett, minden érintett fél részvételével, előzetes feltétel nélküli tárgyalásokat javasolnak a normalizálás érdekében. A tárgyalásokat azonban a Salvadort kormány ellenzi és továbbra is bízik abban, hogy az Egyesült Államok támogatásával fenn tudja tartani hatalmát. Nemzetközösségi A Bundestag megszavazta a rakétatelepítést csúcs ' Szerdán II. Erzsébet királynő jelenlétében megnyílt a brit nemzetközösség országainak egyhetes csúcsértekezlete. Indira Gandhi indiai kormányfő békefelhívással és a fejlődő országoknak kedvezőbb világgazdasági rend megteremtésére való felszólítással nyitotta meg az értekezletet. Felhívta a nagyhatalmakat, hogy vessenek végeit a nukleáris fegyverkezési versenynek. Kijelentette, hogy ennek a versenynek a szegényebb országok látják kárát. mert a katonai kiadások elvonják az alapokat a fejlesztéstől, és így növekszik a szakadék a szegény és a gazdag országok között. Sürgette a nemzetközössé- get, hogy járuljon hozzá a nemzetközi problémák gyorsabb megoldásához. Ezek között említette Namíbia függetlenségének kérdését, a gazdasági világválságot, és aggodalmát fejezte ki az Indiaióceán térségének növekvő militari/,álása miatt. Margaret Thatcher brit miniszterelnök felszólalásában visszautasította a fejlődő országok egyik javaslatát hogy rendezzenek értekezletet új fejlesztési intézmények létrehozásé j ól / a Nemzetközi Valutaalap és . a Világbank helyett. Kijelentette, hogy a világon tapasztalható gazdasági nehézségek megoldásához nem segítene hozza új intézmények alakítása. „Átlépték a Rubikont” — írja szerdán a TASZSZ szovjet hírügynökség, a Bundestag keddi szavazását kommentálva. A TASZSZ. kommentátora katonai-politikai szempontból vészterhesnek, jogi szempontból kétségesnek minősíti a Bundestag döntését, amely „zöld' utat” biztosít az új amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat- németországi telepítéséhez. Ugyanakkor az írás — amely az első szovjet reagálás a Bundestag kedden befejeződött vitájának eredményére — rámutat a Szovjetunió a telepítés megkezdése esetén megteszi a biztonsága szempontjából szükséges ellenlépéseket, s e lépések olyanok lesznek, hogy az amerikaiak óhatatlanul megérzik majd a különbséget a telepítést megelőző és az azt követő helyzet között. Katonai-politikai szempontból azért vészterhes a Bundestag döntése, mivel a rakéták telepítésével utat nyit a nukleáris fegyverkezési hajsza új, rendkívül veszélyes szakaszának megkezdéséhez, s jelentős mértékben destabilizálja az európai katonai helyzetet — állapítja meg a kommentár. Jogi szempontból azért tekinthető legalábbis kétesnek a döntés, mivel az NSZK alkotmánya 24. paragrafusával ellentétben lehetővé teszi az NSZK kormányának, hogy a Német Szövetségi Köztársaság lényegi szuverén jogait az amerikai elnök kezébe adja, hiszen az ő kezében lesz az NSZK területén elhelyezendő nukleáris rakéták kulcsa, s így rendelkezhet az NSZK állampolgárainak élete s halála felett. Az új rakéták bevetése ugyanis az NSZK területét megsemmisítő ellencsapásnak tenné ki. Végezetül az első csapás mérésére alkalmas Pershing— 2 típusú rakéták megjelenése aiz NSZK területén ellentmond a hivatalos bonni személyiségek mindazon nyilatkozatainak, amelyek szerint semmilyen körülmények között sem Indulhat ki új háború német földről. Moszkva: A szovjet rádió és a TASZSZ hírügynökség tudósításai kiemelik, hogy a döntés ellentétes az NSZK lakossága többségének óhajával, hiszen a közvélemény- ku'tatáái adatok szerint a lakosság háromnegyede elutasítja az új amerikai rakéták Nyugat-Németországba történő telepítését. A TASZSZ idézi Egon Bahrt, az SPD biztonságpolitikai szakértőjét, aki „fekete napnak” nevezte keddet és kijelentette: a NATO „u’tánfegyverkezése”, — azaz az új amerikai rakéták telepítése — új lépést jelent a nukleáris rakétafegyverek terén folyó fegyverkezési hajszában, ami végzetes következményekkel járhat mindenkire nézve. s|c Párizs; A L’Humanité, a Francia Kommunista Párt lapjának tudósítása szerint, a szavazás mélyen bevésődik a nyugatnémetek emlékezetébe, — elsősorban azért, mert fölényesen figyelmen kívül hagyták a nép többségének akaratát, s mert e szavazás megadta a jelt a fegyverkezési hajsza fokozására. A Le Matin azt írja, hogy a nyugatnémet pacifizmus, mint várható volt, elvesztett egy parlamenti csatát. A nyugatnémet társadalomban azonban mély törést okozott az eurorakétákról folytatott vita, s ennek a jövőt illető legsúlyosabb következményei majd az SPD-n belül mutatkoznak: az egyetlen párt, amely alternatívát jelenthet a kormánnyal szemben, nagy lépéssel távolodott el az amerikai szövetséges oldaláról. A Le Figaro tudósítója hangsúlyozza: a Bundestag megszavazta a Pershing- rakéták telepítését, de a pacifisták nem fegyverkeznek le, hanem kitartó „állóháborúra” rendezkednek be. A Le Quotidien de Paris „jó hírnek” nevezi a Bundestag szavazásának eredményét, de megjegyzi, „rossz hír” viszont, hogy a Bundestag csak a rendőrség oltalma alatt hozhatta meg döntését. * Prága: a Rudé Právo, Csehszlovákia Kommunista Pártjának lapja több felszólalót idézve, a többi között kiemelte Willy Brandtnak, az SPD elnökének véleményét, aki óva intett a rakétatelepítés következményeinek alá- becsülésétől, és megállapította, hogy ez a lépés feltétlenül tehertételt jelent a nemzetközi kapcsolatokra. Kohl pürroszi győzelmet aratott, hiszen az NSZK lakosságának többsége nem ért egyet döntésével — emeli ki egy másik bonni képviselőt idézve a Rudé Právo. * London; a londoni The Guardian szerint a Bundestagban megejtett rakétaszavazás eredményét ugyan jó előre tudni lehetett, a parlament „mégis történelmi jelentőségű döntést hozott”. * A lakosság többségének akaratát semmibe véve szavazta meg a nyugatnémet szövetségi gyűlés a rakétatelepítést — állapítja meg szerdán a Német Demokratikus Köztársaság sajtója. A Neues Deutschland alcímben kiemeli, hogy az NSZK fennállása óta még sohasem mozgósítottak ilyen sok rohamrendőrt, mint most a bonni rakétavita ideién. A Berliner Zeitung felhívja a figyelmet arra, hogy már a szerdai napon megkezdődik a Pershing—2 rakéták NSZK- ba szállítása. A Junge Welt végzetesnek minősíti a szövetségi gyűlés döntését. * A Die Wahrheit, a Nyugatberlini Szocialista Egységpárt lapja elsőöldalas híradásának címében megállapítja, hogy a bonni parlament .elárulta a lakosság többségét”. * A washingtoni Fehér Ház kedden üdvözölte a rakétatelepítésről tartott bonni parlamenti szavazás eredményét. A tervek szerint az első kilenc Pershine—2 rakéta már a jövő hónap közepére működőképes lesz. * A TASZSZ munkatársának kommentárja megállapítja: a Bundestag határozatával nyilvánvalóan elégedettek Washingtonban. ahol mindenáron az európai és a globális erőegyensúly megbontására törekszenek, s abban remény-* ketlnek, hogy a Szovjetunió feletti erőfölény megszerzésével, a nukleáris zsarolás, sőt valamiféle „korlátozott” nukleáris háború útján kapitulációra kényszeríthetik a Szovjetuniót, más országokat pedig rábírhatnak arra, hogy ijgy táncoljanak, ahogyan az Egyesült Államok fütyül. A határozatot a Bundestag a népek, sőt — mint azt az NSZK-ban lezajlott tüntetések és közvélemény-kutatások egyértelműen bizonyítják — az NSZK népe akarata ellenére hozta, s ezzel az ország területét az amerikai militaristák tüzérségi lőterévé tette. Nem kétséges, hogy a raké- tatclenítések elleni harc folytatódik — írja , a TASZSZ kommentátora és rámutat: hibát követ el az, aki a Szovjetunió megállapodásra való törekvését gyengeségként értékeli. Mint arra .Turij Andropov, az SZKP főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke több ízben rámutatott. ' a Szovjetunió képes megfelelő választ adni bármely, a kialakult katonai-stratégiai egyensúly megsértésére irá- nuló törekvésre, s szavai és tettei között nincs eltérés. Az úi amerikai rakéták európai elhelyezése esetén a Szovjetunió megfelelő időben megteszi a Hatékony ellenlépéseket saját és szövetségesei biztonságának garantálása érdekében — irja a szovjet hírügynökség- • Megszakadt a genfi tárgyalás Szerdán Genfben teljes ülést tartott a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak az európai nukleáris fegyverzet csökkentéséről tárgyaló kül döttsége. Az ülésen a szovjet küldöttség bejelentette, hogy a tárgyalások jelenlegi fordulója megszakadt anélkül, hogy bármiféle időpontot kitűztek volna azok felújítására. A tárgyalások megindulásának közvetlen előzményei, és főbb eseményei: 1979- december 12.: a NATO kettős határozatot fogad el — egyrészt a 108 Pershing —2 és a 464 manőverező robotrepülőgép Nyugat-Euró- pába való telepítésének 1983. évi megkezdéséről, másrészt a tárgyalások lehetőségéről. 1980. október 17: megkezdődnek a szovjet—amerikai tárgyalásokat előkészítő kétoldalú megbeszélések19S1. november 2.: szovjet javaslat arra, hogy a tárgyalások idejére a két fél kölcsönösen vállaljon moratóriumot új eszközök telepítésére, illetve a további telepítések előkészületeire. 1981. november 18.: a szovjet javaslatot Washington elutasítja- Reagan előterjeszti az úgynevezett, nullaváltozatot, amely csak a Szovjetunióra róna rakétaleszerelési kötelezettséget, megbontva a fennálló erőegyensúlyt. A javaslat a Szovjetunió számára eleve eifogadhatatlan. 1981. november 23.: Leonyid Brezsnyev Bonnban javaslatot tesz az igazi nullaváltozatra, amely szerint Európából minden közepes hatótávolságú és taktikai atomfegyvert kivonnának. Az amerikai elutasítást követően újabb szovjet indítvány: mindkét oldalon 300 egységben szabják meg a hordozóeszközök felső határát 1981. december 1-én megkezdődnek Genfben a szovjet—amerikai tárgyalások az euróDai nukleáris fegyverek csökkentéséről. A szovjet küldöttséget Julij Kvicinszkij, az amerikait Paul Nitze vezeti. 1982. március 16: a Szovjetunió egyoldalú moratóriumot jelent be: leállítja európai területein a régi rakéták felváltását az SS—20-asokkal. 1982 május 17: szovjet bejelentés arról, hogy megszüntetik a rakétakilövő állomások énítését és megkezdik a rakéták számának csökkentését. 1982. december 21: Jurij Andropov, bejelenti: a Szovjetunió (a 300-as keretet megtartva) kész csak annyi raI kétát megtartani, amennyi Anglia és Franciaország rakétáinak száma (162). 1983. március 30.: Reagan előterjeszti a „közbülső megoldást” amely szerint az Egyesült Államok és a Szovjetunió azonos szintre csökkentené világméretekben közepes hatótávolságú rakétáit- Ez a gyakorlatban annyit jelentett volna, hogy az Egyesült Államok rakétákat telepit Európába, ugyanakkor a Szovjetuniót arra köteleznék, hogy leszereljen meglévő rakétáiból Európában és Ázsiában is. 1983. május 3.: Jurij Andropov bejelenti, hogy a Szovjetunió kész a teljes egyenlőségre Európában a hordozóeszközök és robbanófejek szintjén egyaránt. 1983. augusztus 27: a Szovjetunió bejelenti, hogy megegyezés esetén a csökkentés alá eső valamennyi rakétáját megsemmisíti1983. október 27: a Szovjetunió bejelenti: hajlandó 140-re csökkenteni európai és ázsiai rakétáinak számát (420 robbanófej), — azzal a feltétellel. hogy a robbanófejek szintjén alakulna ki a teljes egyenlőség — beszámítva az angol és a brit rakétákat. 1983. november 14.: az újabb amerikai indítvány ez utóbbi kitételt figyelmen kívül hagyja, a 420 robbanófej szintjén megvalósuló egyenlőséget az új amerikai telepítésre vonatkoztatja, így a valós helyzet — a brit és francia arzenál miatt — így festene: 840 robbanófej a NATO-oIdalor.: 420 a szovjet félnél. Ugyanezen a. napon megérkeztek Nagy-Britanniába a telepítésre szánt első robotrepülőgépek1983. november 22.: a nyugatnémet Bundestag a telepítés mellett szavaz. 1983, november 23.: a genfi tárgyalássorozat 105- teljes ülésén Julij Kvicinszkij bejelenti, hogy a tárgyalások jelenlegi fordulója megszakadt- Űj időpontot nem tűztek ki. Ülést tartott a LEMP KB Megvalósulnak a gazdasági célok A LFMP kilencedik kongresszusa által megfogalmazott és a 10. plénum határozatában -konkretizált legfőbb társadalmi és gazdasági célok helyesen valósulnak meg — szögezi le a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága 14 plénumán elfogadott ‘határozat. A PA? lengyel hírügynökség által kedden nyilvánosságra hezott dokumentum rámutat.1 hogy sikerült fékezni a gazdaság visszaesését és megkezdődött a gazdasági helyzet javulásának folyamata! Bár a lengyelországi helyzet továbbra is nehéz és bonyolult, növekszenek az esélyek a lakosság életszínvonalának fokozatos emelésére. A KB elfogadta a Politikai Bizottság referátumát, amely megfogalmazza, hogy milyen feladatokat kell megoldania a pártnak, ha nagyobb eredményességet akar elérni a kitűzött társadalmi és gazdasági célok megvalósításában. NÓGRÁD - 1983. november 24., csütörtök Egy nappal azután, hogy a nyugatnémet parlament hozzájárult az új amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítéséhez — Genfben bekövetkezett az a lépés, amelyről a Szovjetunió vezető politikusai már hetek óta nyíltan beszéltek. A teljes ülésen a szovjet delegáció bejelentette, hogy a tárgyalások jelenlegi fordulója megszakadt, anélkül, hogy bármiféle időpontot kitűztek volna azok felújítására. Ebben a fogalmazásban benne rejlik az a többször hangoztatott, következetes szovjet álláspont, hogy amennyiben a NATO megkez. di az amerikai rakéták telepítését Európa földjén, akkor teljeeen új helyzettel kell számolni, a régi alapokon tehát nem folytatható tovább a gén. fi párbeszéd. Természetesen nem véletlen, hogy éppen a bonni döntés másnapján került sor a genfi forduló megszakadására. Más nyugat-európai országok is hozzájárultak már a rakéták telepítéséhez, az NSZK azonban mégis különleges helyzetben volt. Az amerikai rakéták közül 1,08 a Pershing—2-esek száma: ezek kifejezetten „eis’őcsapás-mérő” fegyverek az NSZK területéről 8—10 perc alatt képesek elérni a szovjet célpontokat. A szovjet SS—20-as rakéták technikai sajátosságai viszont olyanok, hogy a meredek röp- pálya következtében mintegy 16 percre van szükségük a célbajutásra. Ráadásul a Pershing—2 a Szovjetunió területét közvetlenül fenyegető amerikai rakéta, míg az SS— 20 nem fenyeget amerikai cél. A genfi lépés pontokat. A Szovjetunió biztonsága szempontjából tehát a Pershing—2-esek voltaképpen stratégiai fegyvernek minősül, nek és megjelenésükkel nemcsak az európai regionális, ha. nem a globális erőegyensúlyt is megbontják. Elsősorban ez a magyarázata annak, hogy a genfi tárgyalási szakasz éppen a bonni parlamenti döntés másnapján szakadt meg. Természetesen felvetődik a kérdés: mi tette lehetetlenné a genfi megállapodást? A kiindulópont mindenképpen az, hogy már annak idején, 1979- ben ultimátumszerűén fogalmazták meg a NATO úgynevezett kettős határozatát. Eszerint ha Genfben 1983. november végéig nem születik kielégítő megegyezés, akkor ez év végén megkezdődik a telepítés. Azt persze, hogy mi minősül Washington számára „kielégítőnek”, nyitva hagyták. A kudarc másik oka az az amerikai értelmezés, amely szerint csak olyan megoldás lehet „kielégítő” az Egyesült Államok számára, amely biztosítja a Pershing—2 megjele. nésé-t nyugatnémet területen. Ez — a rakéta vázolt tulajdonságai miatt — a Szovjetunió számára eleve elfogadhatatlan volt. Az összes szovjet javaslatok ennek megfelelően arra irányultak, hogy az új amerikai közepes hatótávolságú fegyvereket, de mindenekelőtt a Pershing—2-ese- ket távol tartsák földrészünktől. Ennek az érdekében Moszkva számos jelentős enged- mányt tett — fenntartva ugyanakkor —, hogy figyelembe kell venni a NATO két európai atomhataimának (Anglia és Franciaország) már rendelkezésre álló rakétáit, amelyek természetszerűen a Szovjetuniót és a Varsói Szerződés többi tagállamát fenyegetik. A tárgyalások egyik döntő szakaszában a szovjet delegáció felajánlotta, hogy mindössze 162 SS—20 rakétát tartanának meg tehát csak annyit, mint amennyi az angol (64) és a francia (98) hasonló rakéták együttes száma. Később a Szovjetunió azt is felajánlotta, hogy a leszerelésre kerülő SS—20-asokat nem vonja hátrább, hanem megsemmisíti. Egy további fázisban a Szovjetunió egy régebbi amerikai igénynek megfelelően a robbanótöltetek számának egyenlőségéből indult ki, s felajánlotta, hogy 140-re szállítja le az SS—20- asok számát. Amerikai részről ezekre a kezdeményezésekre érdembe, ni válasz nem érkezett. Minden washingtoni változat ragaszkodott egy bizonyos számú Pershing—2 telepítéséhez, és visszautasították az angol és francia rakéták beszámítását. Ezzel figyelmen kívül hagyták az ésszerű érvet, hogy Európában a NATO és a Varsói Szerződés erői állnak szemben egymással, s hogy a NATO oldalán két európai atomhatalom is van. A felelősség elsősorban tehát azt az amerikai stratégiát terheli, amely alapvető céljának tekintette a Pershing— 2-esek elhelyezését Európában. Tagadhatatlan az is, hogy mind Nagy-Britannia konzervatív, mind pedig Franciaország szocialista kormánya elutasította az angol, illetve francia rakéták beszámítását az erőegyensúlyba. Hasonló, bár némiképp más természetű felelősség terheli a bonni kormányt. Az előző szociáldemokrata kabinet Schmidt kancellár vezetésével tevékeny részt vállalt a NA- TO-határozat elfogadtatásában, a Kohl kancellár által vezetett jelenlegi konzervatív koalíció pedig a márciusi választási győzelmet önkényesen úgy fogta fel, mintha „mandátumot” kapott volna a rakétatelepítésre, — holott a választások tétje elsősorban gazdasági volt. Az amerikai rakéták ily módon fokozatosan megjelennek Nyugat-Európában és szükségszerűen megtörténnek a Varsói Szerződés ellenlépései is. Az amerikai rakéták telepítése a tervek szerint öt éven keresztül tart; a jelenleg fennálló egyensúlyt tehát nem egy csapásra, hanem mintegy szakaszonként bontják meg. A folyamat következő állomásait nem lehet előre látni. A tárgyalások feltételei azonban megváltoztak — ez a magyarázata a jelenlegi genfi tárgyalási forduló megszakadásának, — le.—
