Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-19 / 273. szám

Közel félszáz fiatal tanulja az üvegcsiszolás szép mesterségét a salgótarjáni öblösüveg­gyár tanműhelyében. Munkájukat szakképzett oktatók vigyázzák. Képünkön: Somogyi Ferenc oktató, András Csilla másodikos tanuló korsómintázását ellenőrzi Megbecsült ember Mio az útbaigazított népi van a másik jó és rossz tu- ellenőröktől elbúcsvtik Szőke lajdonsúgairól egyaránt. Az egységvezető. Változatos életútja volt, hi­szen Salgótarjánból, az acél­gyárból indult el fiatal esz­tergályosként, s lett különbö­ző kitérőkkel tolmácsi gyár­Guula. van időm szemlélni egymáshoz való viszony csa- _____ _ az irodájában. Szemem az ládias. a hangulat jó. B té- iofc munka, álmatlan éjszaka íróasztal fölötti falon elhe- nyéknek jelentős szerepe van megérte-e, amit az utóbbi lyezett zászlókon időz el a folyamatosan eredményes másfél két évtizedben átélt? hosszasan. E piros zászlókat tevékenységben. Puha arcán nem csillan fel a munkaversenyben elért ki- Szőke Gyula 1958 ószén a mosoly, de tekintete fénye- váló eredményeik alapján került Tolmácsra, először fő- sebb lesz: kapták az anyavállalattól. Ti- mérnöknek. Márciusban már zenegyszer érdemelték ki a a gépállomás igazgatója lett, kiváló címet. 1971-től soro- s vezető maradt 1970 után is. zatban minden évben. A vó- Régi gazdasági szakember, gén már nem is kaptak kü- mozgalmi munkás. 194S ja- lon zászlót, hanem vagy négy nuárjában lépett be a Ma­év eredményét egyetlen egy- ayar Kommunista Pártba, s en tüntették fel. ^ azóta csaknem valamennyi tést kaptam. Társadalmi A Gránit Csiszolószerszám- munkahelyén végzett vala- munkáért is van miniszteri és Kőedénygyártó Vállalat milyen pártmegbir.arást, töl- kitüntetésem. November 7-re Kerámiaipari Gépgyára — tött be pátfunkciókat. 1972- pedig elnyertem a Munka ugyan még nem ezen a né- töl a rétsági nagyközségi Érdemrend bronz fokozatát, ven — 1970. január elsejével pártbizottság végrehajtó bi­alakult meg Tolmácson, a zott:,ágának a tagja, a gaz­közigazgatásilag már P.etsáq- dasági bizottság vezetője. gal közös településen. .4 ko- — Pártmunkám nagyon dók adni valamit a gyereke- rábbi gépállomást — felsze- sokban segíti gazdasági tévé- imnek... Két lányom és egy telessel, emberekkel együtt— kenységemet — vallja. — Ham van. ők és házastársaik az akkor még fénykorát élő, Tisztában vagyok a legfonto- azóta megszüntetett l mom- sabb gazdaságpolitikai dön- kerámia Ipari Müvek yásá- lésekkel, melyeket első dón­kéz­— Hogyan vélekedik: az a Amit el lehetett érni ilyen kisüzemben, azt én el­értem. Gyári főnökeim meg­becsültek anyagilag, erköl­csileg. Ötszörös kiváló dolgo­zó vagyok, egyszer Kiváló munkáért miniszteri kitünte­Csak az a kár, hogy megöre­gedtem. ötvennyolc éves vagyok. De talán tovább tű­it itt dolgoznak a gyúróén. Nem ritka ez nálunk. Na­gyon sok családra jellemző. rolta meg. A gyáregységnek bői kapok. Pártmunkám so- Az eredményeket talán ez is m’ánit szerszámmal. kellett _______________ _ ______t •• hof/nbinosnUc g ránit szerszámmal kellett r(jn megismerem a nagyköz­volna ellátnia a -magyar pia- ség gazdasági helyzetét, a lá­cot, különféle okoknál fog- fogatútok révén kapcsolatba elerötlenedik. Nem tagadja, va azonban ez az elképzelés kerülök vezetőkkel, mv.nká- hogy az emlékezés elérzéke­ncm valósult meg teljesen, sokkal. Nagyobb így a kite- nyit ette. Jelenleg vibrációs csiszológe- kintcscm, és tapasztalataimat őszinte veket, gyémánttárcsás vágó- jól kamatoztathatom a helyi becsülésünkre, és darabológépeket gyúrta- döntéseknél, nak. Az előbbi angol Ucenc--------------------------------------------------mm befo lyásolja. Férfias, érces hangja kicsit Igyekvő. szerény, ember. Méltó a mag­iak) alapján készülő, 22-fajtából álló gépcsalád. az utóbbi az anyagvárral közösen kifej­lesztett konstrukció. — A csiszológépeket ko­rábbon nyugatról szereztük he — magyarázza Szőke Gyu­la. c. gyáregység vezetője —. s a hetvenes évek végére el­értük. hogy minden hazai igényt ki tudunk elégíteni. S már szállítunk belőle az NDK-ba. Csehszlovákiába, Bulgáriába, Romániába is. Az angol cég nemrégiben hozzájárult ahhoz is. hogy nyugati piacokat keressünk. Kilátáscink vannak Finnor­szágban. Algériában, aztán Jugoszláviában. Az üzemnek tizenhét al­kalmazottja és átlagosan száz fizikai dolgozója van. A gépállomás munkásai közül ötven ember jött át, a hiány­zó létszámot helyből verbu­válták. Több éven út lehető­ségük volt lakatos és eszter­gályos ipari tanulók képzésé­re. ami az utánpótlást bizto­sította. A jelenlegi létszám 60—70 százaléka itt tanulta meg a szakmát, érzelmileg erősen kötődik a gyáregység­hez. A .dolgozók fele hely­beli, a másik fele Rútságról, Bánkról. Diósjenőrol, Nóq- 'rádról, azaz a közeli telepü­lésekről jár be. Mindenki ismer mindenkit, tudomása Változatlan célok napi feladatok A társadalmi, gazdasági és közéletben nagy látványosságoktól mentes munka folyik — a Központi Bizottság áprilisi határozata nyomán a kitűzött feladatok eredményes megvalósításáért. Ehhez a napi és megszokottnak tűnő tevékenységhez azon­ban nagyon fegyelmezett és konkrét tenni akarásra van szükség. Ennek elengedhetet­len feltétele, hogy a pártszervezetek vezető­ségei munkájuk középpontjába a XII. párt- kongresszus határozatainak egységes értel­mezését állítsák. Akkor lesz ez igazán sike­res, ha a párt minden tagja ismételten és folyamatosan, alaposan tanulmányozza a kongresszus anyagát sót maga Is részt vesz a kongresszusi határozatok végrehajtásáért folyó politikai szervező és felvilágosító mun­kában. Nem új határozatok kellenek, ezért szükségtelen is. hogy a pártszervek újabb határozatok hozatalára, vagy vizsgálatokra törekedjenek. A XII. kongresszus és az azt megerősítő áprilisi KB határozat világosan megjelölte a változatlan célt és a közvetlen feladatokat ii. Csak ez állhat Nógrádban Is a munka középpontjában. Ilyen fontos célunk a szocialista nemzeti egység. Erős alapokon áll. de arra kell tö­rekednünk, hogy ez az egység tovább szilár­duljon a hétköznapok munkájában. Ezért fontos teendőjük a pártszervezeteknek, hogy a tömegszervezetekkel közösen mozgósítsa­nak az idei népgazdasági terv eredményes megvalósítására. Ez folyik most különösen a mezőgazdaságban, ahol a fegyelmezett munka, nehéz körülmények között nagyban hozzájárul a közösségi szellem erősödésé­hez. Fontos, hogy a pártszervek a politikai szervező, ellenőrző munkán túl ne feledkez­zenek meg a kiváló munkát teljesítők el­ismeréséről. népszerűsítéséről. Feszített mun­kára van szükség az ipari üzemekben is, hogy a nyári szabadságolások után teljesít­sék terveiket. Az üzemek dolgozói elismerésre méltóan vesznek részt az Egy üzem — egy iskola mozgalomban, s a szocialista brigá­dok sokrétű társadalmi munkát fejtenek ki, hogy a gyerekek zavartalan tanulási felté­teleit megteremtsék. A helyi tanácsok ehhez úgy kapcsolódnak, hogy a lakosság mind szélesebb körű mozgósításával, szervezett munkával eredményese» teljesítik fejlesztési terveiket, felhasználva minden erőt, társa­dalmi munkát az ötéves tervben célul tűzött létesítmények megépítésére. A hátralévő másfél hónap munkájától függ. hogy az ötéves tervünk harmadik évét milyen eredményességgel tudjuk befejezni. Ebből következik, hogy az irányító pártszer­vek és -alapszervezetek egyik legfontosabb feladata most hogy a XII. kongresszus ha­tározatainak megfelelően elősegítsék a nép­gazdaság egyensúlyát javító konkrét intéz­kedések sikerét és velük összhangban álló cselekvésre mozgósítanak. Ehhez továbbra Is a párt vezető szerepének erősítése szükséges. A helyi pártszervezetektől azt követeli meg ez, hogy szilárdítsák meg tömegkapcsola­taikat a fő figyelmet az emberi tényezőkre fordítva. Vagyis: még többet foglalkozzanak az emberek gondjaival, bajaival, s legye­nek megértőek. a problémák megoldására lépjenek fel kezdeményezően. elvi alapokon az illetékes gazdasági, állami vezetőknél, szerveknél. Kívánatos nagyobb teret lehe­tőséget adni az eddigieknél Is arra, hogy mindazok, akiknek sorsáról döntenek, akik­től az új helyzetben a feladatok megoldását várják, beleszólhassanak ebbe, s kifejthessék véleményüket. A demokratikus centralizmust is erősíti, ha jól átgondoltan ismertetik a központi vagy> helyi határozatokat azokkal, akiknek végre kell hajtaniuk. Csak így le­hetséges, hogy a pártszervek megalapozot­tabban szerezzenek érvényt a határozatok végrehajtásának, amely kötelező az élet bármely területén dolgozó párttagra. A mun­ka tervezésénél viszont arra kell töreked­ni, hogy az tükrözze az alapszervezet párt­tagságának véleményét is. Napjainkban mind több olyan téma, kérdés kerül felszín­re helyileg, amelyben a párttagság véle­ményt vár. vitatkozik. Módot kell adni arra, hogy ez az alapszervezet legmagasabb fóru­mán. a taggyűlésen hangozhassék el. Helyes ha már a munka tervezésénél az alapszer­vezet vezetősége a párttagságot érintő na­pirendeket javasol a taggyűlések elé. Olya­nokat, amelyben a tagságnak véleménye és döntési joga van. Ahol egészséges, jó a pártélet, ott a taggyűléseken módot adnak a vita kibontakozására, s annak alapján az egységes állásfoglalásra, a munkatervben meghatározott és a taggyűlésen elfogadott határozatok végrehajtását pedig később érté­kelik. Ebbe — éppen a taggyűlés kapcsán — az egész párttagságot bevonják. Tartalmilag javul a pártalapszervezetl munka, ha a XII. kongresszus határozatait figyelembe véve, az eddiginél kritikusabban értékeljük a tevékenységet, hiszen a párt vezető szerepe erősítésének is feltétele az önkontroll fejlesztése. Az visz előre, ha a pártalapszervezetek bátrabban jelzik, illet­ve keresik a végrehajtást akadályozó prob­lémákat. Így az okok feltárásával és kellő lépésekkel el lehet hárítani azokat. Pártunk politikájára jellemző, hogy — e politika ki­dolgozásától. az abból adódó'feladatok gya­korlati végrehajtásáig — együtt gondolkodik és cselekszik a tömegekkel. Ennek a felfo­gásnak az alapján állandóan gazdagodnak a kapcsolattartás formái, mind közvetlenül, mind közvetetten. A párt elvi politikájának megfelelően kialakult az állami szervek, tár­sadalmi szervek és a tömegszervezetek, va­lamint. tömegmozgalmak korrekt kapcsolata. Ez mindenekelőtt abban nyilvánul meg. hogy e szervek önállóan fejtik ki tevékeny­ségüket — a párt fő politikai irányvonalá­nak megfelelően — saját tagságuk, illetve a megfelelő rétegek körében. Így rendszeresen közvetítik a tömegek véleményét, észrevé­telét. javaslatait a párthoz, ugyanakkor meg­felelően tolmácsolják a párt politikáját sa­ját tagságuk körében. Az MSZMP munkastílusának, munkamód­szerének része, hogy segítse a párt tömeg­kapcsolatának fejlesztését. Ezt segíti elő. ha a pártszervezetek és a kommunisták ez eddiginél is érzékenyebben reagálnak az emberek véleményére, hangulatára és javas­lataira. Az élet diktálja, hogy bátrabban, rendszeresebben és nyíltan váltsanak szót párttagok és a párlonkívüliek a jelentősebb tennivalókról, terveinkről, gondjainkról, cél­kitűzéseinkről. Ennek egyik formája az ilyen céllal rendezett aktivaülés, rétegtalálkozó, csoportos beszélgetés, egy-egy témában nyílt fórum. Nem helyes, ha a párttagság csak a nagy akciók idején (beszámoló taggyűlés; tanécsválasztás, szakszervezeti vagy KISZ- választások, éves gazdasági terv indítása) mondja el a véleményét a vezetőknek. Az ■ célravezető., ha a napi munka során, a ho­zott határozatok helyes, konkrét, a helyi viszonyok közötti következetes alkalmazá­sa folyamán is kifejtik véleményüket, utána pedig megvitatják a realitását dolgozótársa­ikkal. szakszervezet. KISZ-aktivistákkal és a párton kívüli kollégáikkal. ógrád megye kommunistáitól azt igényli a párt tömegkapcsolatainalí további szélesítése, hogy a napi apró­munkában, a személyes eszmecserében jutas­sák kifejezésre politikánkat, melyet a szo­cialista építőmunka bonyolult körülményei között folytatunk, A párt elveinek, határoza­tainak és politikájának ismertetése ugyanis nemcsak a politikai oktatás, a tömegoktatás feladata, hanem mindenekelőtt a napi gaz­dasági és társadalmi kapcsolatban megnyil­vánuló tevékenység. Dr. Arató András N ÉLETUTAK Anyám sem hitte volna K.ALLÖN születtem, 1936- ban. Szegény ember volt az apáin, uradalmakba járt el dolgozni, mert földünk egy darabka sem volt. De az Élet kellett nagyon, mert három gyerek volt a háznál. Én vol­tam a legkisebb. Mast a kö­zépső bátyám kőműves kis­iparos, a másik meg keres­kedő. Mondom, apám a nincste­len ide-oda járt munkát vál­lalni, ahol kapott. Negyven­négyben felfogadták a kör­nyékre kukoricaföld-őrzőnek. Olyan puska nélküli hatóság lett. Az egyik nagy tábla vé­gébe kunyhót épített, nagyon jó volt, meleg, ki lehetett benne bírni a csípős őszi éj­szakákat is. Mert gyakorta, amikor az anyám feltarisz- nyázott, hátizsákba rakta az apámnak szánt elemózsiát, ő egy héten csak egyszer jött haza, ott is aludtam mellette a puha szénában, pokróccal jól betakarva ... De akkor is pöttömnyi gyerek voltam, amikor már markot szedtem a kaszások után. Gyakran el­gondolkodom : hány mostani ennyi idős fiú tudja, mit je­lent ez a foglalatosság,..? Az elemi iskolát becsülettel elvégeztem, s hogy annyit jár­tam az erdőt, mezőt, figyel­tem az állatokat, egyébként is érdekelt a természet min­den kis rezdülése, a bizonyít­vány kézhezvétele után a debreceni erdészeti techni­kumba jelentkeztem, ötven­háromban végeztem. A salgótarjáni erdészethez kerültem, huszonhat esztendőt ott is töltöttem. Persze, mert a terület nagy volt, idetar­tozott a mátraszelei, az iná- szói, a kazári, a bárnai, sőt még a karancsvölgyi terület is,, mint végzett technikusnak nem lehetett megülni a köz­pontban. Kihelyeztek Salgóra kerületvezető erdésznek. Erre két okból is szívesen emlé­kezem. Egyrészt mert jól tud­tam a munkát vezetni, más­részt meg sikerült magam „belopni” az ottani, főleg bá­nyászokból álló lakosság szí­vébe. Tudniillik, jól futbal­loztam, a salgói csapat akkor még a megyei első osztályban volt, sőt később, az NB Hi­ba való kerülésért selejtezőt is játszottunk a Mátranovák- kal, Gyöngyössel és Hatvan­nal. Azóta sem tudom, mert nem számoltam, hány gólt rúgtapr. De biztos: sokat. Nem dicsekszem, de amikor az arénában megindult a küzde­lem, a legelső buzdítások egyike nekem szólt: „No, hajrá, kis erdész!” Önvenháromtól hatvanegy­ig voltam igazolt játékos. Salgón laktam egészen öt­vennyolcig egyedül, amikor megnősültem. A következő esztendőben , .kiemeltek” az akkor még volt inászói erdé­szetbe, erdőművelési vezető­nek. Mentek szépen a dolgok, de hatvanötben Inászót és a salgótarjáni erdészetet össze­vonták. Akkor lettem, hivata­losan így fogalmaznak, fa- használati műszáléi vezető. •Közben azonban történt egy s más. Hatvanháromban meg­született az első gyermekünk, a kislány, s ebben az évben kezdtem meg tanulmányaimat a soproni erdőmémöki egye- ‘tem levelező tagozatán. Ez hatéves „meccs” volt, hat- vankilencben diplomáztam, s kaptam meg az erdőmérnöki oklevelemet. Ez előtt egy év­vel megszületett a fiam is. 1970-ben, amikor összevon­ták a cserháti és a börzsönyi erdőlgazgatóságot, s alakult thy-birtokon apámmal meg a meg belőlük az Ipolyvidéki testvéreimmel hajtők voltunk. Erdő- és Fafeldolgozó Gazda- Tapostuk a nagy havat. Még- ság, neveztek ki engem ak- is, csak 1976-ban lettem a sál­kor a salgótarjáni erdészet gótarjáni Kohász Vadásztár­saság tagja, rá két évre va­dászmestere, mind a mai na­pig. De vadászni csak mér­tékkel szeretek, s ez sohasem ment a munka és a család rovására. Kedvencem a vad­disznó, mert szerintem minden más vadnál kiszámíthatatla­nabb, rafináltabb, sok ügyest séget, kitartást igényel az el- ej lése. Rekordhajhászó sémi vagyok. Igaz, azért dicseked- hetem egy huszonhárom cen­timéteres agyarral, szép tró­fea. Elhiszi, gyermekkorom­ban, még álmomban sem mertem volna arra gondolni, hogy én leszek a megye va­dászatának irányítója __Édes­an yám, már nyolcvankét éves, ő is nagyon örül, hogy mi lett a szegény ember fiából. vezető erdészének. 8100 hek­tár terület tartozott akkor hozzánk, közöttük a megye- székhely is, de emellett fog­lalkoztunk makkgyűjtéssel, csemetetermeléssel, fafeldol­gozással, vadgazdálkodással. NoS, ez kemény munka volt. Hiszen egy város és a környe­zet rengeteg problémát jelent, vonalának meghatározása, az ezzel járó kisajátítási dolgok, aztán meg a sétáló- és park­erdők, tudja a szabad idő hasznos eltöltésének lehetősé­gét biztosító feltételek megte­remtése, ezek ápolása és a többi. Nagyon jó kollektíva volt a tarján! központ és a három- száz-háromszázötven dolgozó is becsülettel kitett magáért Így aztán, amikor 1979-ben megkerestek, hogy vállaljam el a megyei fővadászi tisz­tet, bizony fél évig fontolgat­tam, latolgattam az ügyet. 1980. január elsejétől vagyok megyei fővadász. Egyébként a vadászathoz mindig vonzódtam. Emlék­szem, hatéves is alig lehet­tem, mikor már a volt Hor­NAGYON sok Ismerősöm,’ barátóm van, mert vallom, hogy a vadászat nemcsak sport, kikapcsolódás, hanem megteremti az Igazi emberi kapcsolatokat Is. Elmondta: Tóth József megyei fővadász Lejegyezte: Karácsony György NOGRÁD - 1983. november 19., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents