Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
Chilei máglyák Májusban kezdődött, s a jelek szerint egyre nagyobb arányokat ölt Chilében a dikita- túraellenes tömegmozgalom. Tegnap rendezték a nyolcadik országos tiltakozó narot. Távozzék Pinochet! — ez ma Chilében aiz első számú jelszó. Két-három esztendeje nyilvánosan még nem mertek megfogalmazni ilyen követelést: a diktátor titkos- rendőrségétől, a CNI-től joggal tartottak az ellenzéki erők. Ma azonban merőben más a helyzet. Iszonyú máglyák jelzik: az embeiek semmilyen eszköztől még az önégetéstől sem riadnak vissza, csak hogy kifejezésre juttassák gyűlöletüket, elszántságukat a tábor- mokök uralma ellen. Legutóbb Dél-Chile egyik varosában egy ifjú munkanélküli, az elmúlt szombaton a concepcióni székesegyház előtt egy ötvenéves családapa gyújtotta föl önmagát. Aligha leheli csodálkozni az ilyen drámákon. Az ország ellenzéki erői bizonyos párbeszédre kényszerítették ugyan a kormányzatot, de lényeges eredményt a dialógus eddig nem hozott. Pinbcheték mindenekelőtt azon fáradoznak, hogy a baloldalt — az illegalitásban egyre szélesebb tömegbefolyást kivívó kommunistákat is beleértve — szembeállítsák a keresztény- demokraták vezette demokratikus szövetséggel (AD), amely már-már nyíltan beszél a Pinochet utáni korszakról. Figyelemre méltó tényező, hogy míg korábban a pénzromlás és az állástalanság miatt leginkább szenvedő munkásosztály köréből kerültek ki a rendszer ellen tüntetők. addig ma már a sokáig kivételezett helyzetet élvező tőkések közül is egyre többen csatlakoznak a diktatúra ellenfeleihez. Az utóbbi években ugyanis ezrével jutottak csődbe kis- és középvállalkozók, üzletemberek és gyárosok, a junta elhibázott gazdaságpolitikája miatt. Jelentős erőt képvisel az ellenzéken belül a chilei katolikus egyház, amely pedig annak idején, a tíz évvel ezelőtti katonai hatalomátvételt Allende népi egységének ösz- szeomlását megnyugvással vette tudomásul. A harminc százalék körüli munkanélküliség, az ipar termelésének 14 százalékos visz- szaesése, a növekvő külföldi eladósodás nem hagy kétséget afelől, hogy a diktatúra helyzete alapjaiban megroppant. Csakhogy az elnyomó rendszerek természetrajzának gyakran ismétlődő azonos vonása, hogy a végjáték olykor hosszú Ideig elhúzódhat, s nem nélkülözi a véres elemeket. Pinochet taktikája világos: Jarpa belügyminiszter — aki egyszersmind az ügyvezető miniszterelnöki tisztséget is betölti. — laza párbeszédet folytat a demokratikus szövetség képviselőivel, azt a látszatot keltve, mintha a tábornok-elnök hajlanék az ellenzék meghallgatására. némely követelésének teljesítésére. A diktatúra igazi arculatát a brutális rendőrterror mutatja. Híven illusztrálva azoknak az igazát, akiknek meggyőződésük, hogy Pinochetet és társait csakis a népharag,. az erőszak ellen erőszakot szegező tömegmozgalom távolíthatja el pz ország éléről. Gyapay Dénes Magyar állásfoglalás a ciprusi kérdésről A* elmúlt napokban Ismertté vált, hogy a ciprusi török közösség vezetői úgynevezett független államot kiáltottak ki. Ezzel kapcsolatban illetékesek felhatalmazták a Magyar Távirati Irodát az alábbiak közlésére: Ez a lépés ellentót«« a szigetország és a térség népeinek érdekeivel, s az ENSZ vonatkozó határozataival. Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság síkra száll Ciprus területi egységéért, függetlenségéért, szuverenitásáért, el nem kötelezett státuszáért és valamennyi külföldi katonai erőnek a szigetországból való kivonásáért. A magyar kormány többször kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy a ciprusi kérdés Igazságos és tartós rendezése széles körű nemzetközi értekezleten, a két népközösség törvényes érdekeinek figyelembevételével, az ENSZ vonatkozó határozataival összhangban lehetséges. (MTI) RAKOWSKI BESZÉDE Az élelmiszerár-emelésről és a várható következményekről A lengyel kormány az élelmiszerár-emelés miatt számít a földalatti ellenzék tevékenységének kiújuTására, és úgy igyekszik eljárni a gazdaság területén, hogy ne váltson ki olyan reagálást a közvéleményből, mint az ismert vaj ügy — mutatott rá egy most közzétett beszédében Mieczyslaw Rakowskl miniszterelnök-helyettes. A felszólalás azon a találkozón hangzott él, melyet november 10-én tartott a kormány szakszervezeti bizottsága 40 országos szakszervezeti szövetség képviselőivel. A szakszervezetek ezen a fórumon bírálták a vajjegy visszaállításáról hozott döntés megvalósításának módját. A pénteki központi lengyel lapokban közzétett beszédben Rakowski egyebek között hangsúlyozta, hogy megérti a közvélemény reagálását, megalapozottnak találta a vaj- ügy miatti felháborodást. Rámutatott, egyúttal arra is, hogy a lengyel társadalom nem egységes, a szocializmus határozott hívei és ellenségei között a középréteg elfogadja a szocializmust, mint rendszert, de konkrét kérdésekben ingatag, különbözik a véleménye. Bizonyos esetekben támogatja politikánkat, más esetekben semleges... Ezt a kormánynak figyelembe kell vennie, úgy kell tevékenykednie, hogy ne váltson ki olyan reakciókat, mint amilyeneket az ismert vaj rendelkezés váltott ki — hangsúlyozta Rakowski beszédében — amely az élelmiszerárak jövő évi emeléséről szóló tervezetek közzététele előtt hangzott el — kijelentette: „Várható, hogy az ellenség fokozott erővel fog támadni. Az egész gazdaságpolitikát fogiá támadni, és híveket fog keresni kalandorpolitikájához” — mondotta. A gazdaság sokáig lesz még a politikai harc tere — szögezte le a lengyel , miniszterelnök-helyettes. A jobboldal helyesel, a bal helytelenít Francia légitámadás Baalbek ellen A MTI bejrúti tudósítójának, Böcz Sándornak a jelentése szerint Mohamed Mahdi Samszeddin sejk, a libanoni siita közösség vezetője erélyesen elítélte a Baalbek város és környéke ellen végrehajtott francia légitámadást, amely ártatlan polgári áldozatokat követelt és polgári célpontok lerombolásával végződött Hivatalos adatok szerint 39 halottja és 150 sebesültje volt a csütörtöki francia beavatkozásnak. A francia légitámadás nyilvánvaló megtorlásaként csütörtök este fegyveres elemek három tank elhárító rakétát lőtték ki egy francia állásra Bej rút központjában. A támadást rövid tűzharc követte. A Síita Amal mozgalom katonai parancsnoka szerint a légitámadásokat azoknak a megfélemlítésére szánták, akik szembehelyezkednek az izraeli—libanoni megállapodással. A szélsőségeikhez hasonlóan 6 Is kijelentette: folytatjuk szent háborúnkat, ezután is felrobbantjuk magunkat központjaikban, állásaikon belül”. A pénteki damaszkuszi kommentárok úgy vélik, hogy a legutóbbi légitámadások célja a szírial—libanoni kapcsolatok szembetűnő javulásának megakadályozása volt Az Asz-Szafir című bejrúti lap szerint az amerikai, francia, olasz és brit egységekből álló nyugati kontingens „békefenntartó erőből” elrettentő erővé, afféle nemzetközi milíciává válik. Bejrutban továbbra is élénk találgatások folynak arról, hogy az Egyesült Államok követi-e Izrael és Franciaország példáját, bosszút áll-e a 239 amerikai katona haláláért az Iránhoz közel álló siita csoportokon, nevezetesen Husszein Mussza- vi Iszlám Amal nevű szervezetén, avagy tartózkodik közvetítő szerepének llyentén kompromittálásától. Mint Dobsa Sándor, az MTI párizsi tudósítója jelenti, Franciaországban vegyes visszhangot váltott ki az a légitámadás, melyet csütörtökön a francia Super-Éten- dard vadászbombázók a siita milícisták baalbeki tábora ellen intéztek. A jobboldali ellenzék pártjai fenntartás nélkül helyeselték és „jogos büntető akciónak” nevezték a légitámadást, ugyancsak helyeslőén ír arról a jobboldali sajtó is. A L’Humanité, az FKP lapja viszont a kommunisták aggodalmát fejezi ki. A lap rámutat, hogy az ilyen légitámadások nem szolgálják a Libanonban levő francia csapatok biztonságát, az erőszakos cselekedetek eszkalációja csak „felelőtlenséget és fanatizmust szül”. A francia kommunisták a libanoni válságnak tárgyalások útján való megoldását sürgetik és a genfi kiibékülési konferencia sikerét kívánják — hangsúlyozta a lap. Salvadori tömeggyilkosság Több mint száz embert lőttek agyon Salvador északi részében, három kisvárosban a kormánycsapatok katonái. Az áldozatok között asszonyok és gyerekek is voltak. A kegyetlen mészárlás tényéről csütörtökön hat külföldi újságíró számolt be, miután visz- szatértek az ország északi részében tett látogató útjukról. Jelentésükkel megerősítették a hazafiak két rádióadó» jának — a Radio Vencere- mosnak és a Radio Farabun- do Martinak — a hét végén sugárzott közleményét, amely nyilvánosságra hozta, hogy november 4-én az amerikaiak által kiképzett elitzászlóalj katonái több mint száz békés lakost mészároltak le Copapayo, San Nicolas ós La Escopeta városában. A hírhez a Junta kormányának a szóvivője nem fűzött kommentárt A hadsereg szóvivője, Ricardo Cienfuegos ezredes képmutató módon azt mondta, hogy először hall a tömeggyilkosság tényéről és „természetesen vizsgálatot Indítanak az ügyben”. Bz kormányküldiittsége hazánkban Szulejman Tatlijev’ aa Azeibaidzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság első miniszterelnök-helyettese. a köztársaság kormányküldöttsége élén november 14—18. között látogatást tett hazánkban. A magyar és a szovjet kormány közötti megállapodásnak megfelelően — amely hazánk és több szovjet köztársaság közvetlen együttműködését szabályozza — Magvarorszag és az Azerbajdzsáni SZSZK ez év első felében alakítottak ki gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatokat. A küldöttség most megbeszéléseket folytatott Bartha Ferenc miniszterhelyettessel, a Minisztertanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetőjével a magyar és az azerbajdzsáni minisztériumok, vállalatok, intézmények gazdasági, műszaki- tudományos együttműködésének helyzetéről, és azok bővítésének lehetőségéről. A tárgyalások során kifejezésre juttatták, hogy kölcsönös az érdeklődés és az érdek a hazánk és az Azerbajdzsán! SZSZK közötti tudományos, mezőgazdasági, élelmiszer- és könnyűipari együttműködés erősítérében. Előirányozták a belkereskedelmi és szövetkezeti áruválaszték-csere bővítését. A küldöttséget fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. A megbeszéléseken áttekintették a gazdasági együttműködés bővítésével összefüggő feladatokat. Megállapították: kapcsolataink eddigi eredményei is bizonyítják, hogy azok nemcsak a közvetlen partnerek számára hasznosak és előnyösek,' hanem új lehetőségek feltárásával hozzájárulhatnak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti gazdasági együttműködés szélesítéséhez.' A küldöttség találkozott Ballal Lászlóval, az MSZMP KB gazdaságpolitikai Osztályának vezetőjével. Az Azerbajdzsánt SZSZK kormányküldöttsége magyarországi programja során felkeresett több minisztériumot, vállalatot és mező-’ gazdasági termelőszövetkezetet. A tárgyalások befejeztével jegyzőkönyvben rögzítették az egyeztetett feladatokat. D. Usztyinov cikke a Pravdában a békéért, a támadókkal szemben Jóakarattal de erő ;,A Szovjetunióban megvan a kellő mértékű jóakarat ahhoz, hogy lépésről lépésre haladjon a biztonság megszilárdítása, a világpolitikai légkör egészségesebbé tétele felé. De megvan a megfelelő erőnk is ahhoz, hogy szembeszálljunk az imperializmus támasztotta bárminemű katonai fenyegetéssel” — állapítja meg Dmitrfj Usztyinov a Pravda szombati számában megjelenő cikkében. Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere terjedelmes cikkében részletesen elemzi a nemzetközi helyzetet, az Egyesült Államok és a NATO agresszív célkitűzéseit, a hadászati egyensúly íelborításárti Irányuló törekvéseit. A cikk kitér az euro- rakéták kérdésére is, részletesen szól arról, milyen ellen- intézkedésekre kerülne sor, ha az Egyesült Államok rendszerbe állítaná Európában közepes-hatótávolságú nukleáris fegyvereit. „A feszült nemzetközi helyzetben az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány szilárd és következetes békepolitikát folytat, minden lehetőt megtesz, hogy megóvja és tartóssá tegye a békét, ne engedje meg az atomháborút” — írja a cikk. A szovjet honvédelmi miniszter cikke leszögezi: a Reagan-kormányzat hatalomra kerülésével jelentősen megnövekedett az ultrareakcí- ós imperialista erők agresszivitása,' arra törekszenek, hogy m égd öntsék a NATO és a Varsói Szerződés közötti hadászati egyensúlyt, amely visszarettenti őket a kalandor tettektől. Usztyinov cikke különösen veszélyesnek minősíti ezt a politikai Irányvonalat, mivel a Reagan-kormányzat megkísérli annak gyakorlati megvalósítását, jelentősen fokozza a katonai előkészületeket. Washington hatalmas mértékben megnövelte katonai költségvetését, megkezdi a hadászati támadó fegyverzet új rendszereinek kiépítését, átfogó rakétaelhárító rendszereket akar megvalósítani. „Az amerikai adminisztráció azon törekvése, hogy katonai fölényre tegyen szert, érzékelhető módon megnyilvánul a nukleáris fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalásokon tanúsított magatartásában is — írja Usztyinov. — A Fehér Ház a jelek szerint nem érdekelt abban, hogy a genfi tárgyalásokon pozitív eredmény szülessen. Számára a tárgyalások kizárólag arra kellenek, hogy leplezze az JJgyesiilt Államok által kibontakoztatott fegyverkezési hajszát és lehetőséget adjanak a közvélemény félemlítéséhez”. „A megegyezés sorsa most azoktól az alapvető kérdésektől függ, hogy lemondják-e az amerikai rakéták európai telepítését, a felek erőviszonyának meghatározásában, figyelembe veszik-e az angol és a francia rakétákat, csökken- tik-e a közepes-hatósugarú hordozó repülőgépek számát, és a felek közepes-hatótávolságú rakétáinak és repülőgépeinek terén valóban egyen, lő szintet alakítanak-e ki Európában. A Fehér Ház vezetőinek javaslatai nem teszik lehetővé ezeknek a kérdéseknek megoldását”. A Szovjetunió honvédelmi minisztere figyelmezteti Washington nyugat-európai szövetségeseit a „grenadai leckére”. A rakéták' hadrendbe állítása azzal fenyegeti az érintett országokat, hogy nemcsak akaratuk ellenére, hanem népük és kormányuk tudtán kívül sodródnak bele a nukleáris konfliktusba. Félrevezetőnek nevezi az amerikai ígéreteket, amelyek szerint e rakétákat esetleg eltávolítanák, s azokat Is, amelyek a nukleáris töltetek egy részének kivonását ígérik. Ezzel szemben tény, hogy az Egyesült Államok az elavult töltetek helyett újakat hoz Európába. „Az amerikai fegyveres erők annak a katonai doktrínának megfelelően épülnek fel, amely egyebek között az ellenféllel szembeni megelőző csapásmérést is magában foglalja” — szögezi le a cikk. Mindennek az a célja, hogy az Egyesült Államok katonai téren uralkodó hatalom legyen a világban. A cikk emlékeztet, hogy a Varsói Szerződés tagállamai az atomfegyverek radikális csökkentéséért szállnak síkra. A Szovjetunió' kijelentette, hogy a kölcsönösség alapján kész befagyasztafú minden atomfegyverzetet, egyoldalú kötelezettséget vállalt arra, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Az európai nukleáris fegyverzet terén a Szovjetunió kész az igazi nullamegoldás- ra, vagyis az összes közép-hatótávolságú nukleáris fegyver és harcászati fegyver kivonására Európából. Ugyanakkor kész arra is, hogy 140- re csökkentse SS—20 rakétáinak számát az ország európai részén, kész a többi megsemmisítésére, feltéve, hogy az Egyesült Államok nem telepíti rakétáit Európába és hajlandó a közép-hatósugarú hordozó repülőgépek mennyiségi szintjének kiegyenlítésére. Az Egyesült Államok azonban ezt a javaslatot is elutasította. Álláspontja változatlan: a Szovjetunió szereljen le, az Egyesült Államok és NATO-beli partnerei pedig fegyverkezzenek. „Eljött az idő, hogy eldöntsük a kérdést: vagy megegyezés és mélyre ható csökkentés, vagy az amerikai rakéták telepítése, s ez esetben a Szovjetunió és szövetségeseinek elkerülhetetlen' ellenintézkedései” — szögezi le Usztyinov. Cikke jelentős részében foglalkozik Usztyinov azzal, hogy a Szovjetunió szükség esetén rákényszerül a megfelelő ellenintézkedésre. Leszögezi: a bonyolult nemzetközi légköriben az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány igazi lenini önmérsékletet, a béke megőrzésére, a nemzetközi biztonság biztosítására irányuló politikát valósít meg. „A Szovjetunió soha senkit sem fenyegetett, senkire sem támadt, senkit sem szándékozik megtámadni” — szögezi le Dmitrij Usztyinov. Hangsúlyozza: a szovjet fegyveres erők korszerű fegyverekkel, haditechnikával vannak felszerelve, megfelelő kiképzést kapnak, erkölcsipolitikai szintjük magas. A szovjet hadászati erők készek arra, hogy határozott csapást mérjenek bármiféle agresz- szorra. „A nemzetközi biztonság, a Szovjetunió és a velünk szövetséges országok védelmi képessége biztosításának legfontosabb feltétele az, hogy a Szovjetunió és- az Egyesült Államok között fenntartsuk a viszonylagos egyensúlyt a hadászati nukleáris fegyverzet terén. Nem törekszünk nukleáris fölényre, de nem engedjük meg, hogy az amerikai adminisztráció nukleáris zsarolást használjon ellenünk” — írja a miniszter,' megállapítva: ha az amerikai fél a hadászati fegyver új rendszereit hozza létre, a szovjet fél is telepíti megfelelő rendszereit: interkontinentális ballisztikus rakétákat, nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket és szükség esetén más válaszlépéseket is tesz. Hasonló ellenintézkedéseket helyez kilátásba a Szovjetunió honvédelmi minisztere arra az esetre, ha az Egyesült Államok Nyugat-Európá- ba telepíti közepes-hatótávolságú nukleáris eszközeit. Ez esetben megszűnne az SS—20 típusú rakétákra elrendelt telepítési moratórium, kiegészítő eszközöket telepítenének, az Egyesült Államok területét illetően pedig olyan válaszintézkedések kerülnének elfogadásra, amelynek nyomán — mint Usztyinov írja — „az amerikaiak szükségszerűen érzékelik azt a helyzetbeli különbséget, amely rakétáik nyugat-európai teleol- téséig áll fenn, illetve azután keletkezik”. „A Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a nemzetközi ügyekben a józan ész diadalmaskodjék; a jövőben is folytatja békepolitikáját. Még van lehetőség arra, hogy megállítsuk az események veszélyes alakulását és egészsége« mederbe tereljük azokat.” Cikke végén Uszty’nov leszögezi: ehhez a Szovjetunióban megvan a kellő jóakarat — de megvan a megfe’elő ereie is ahhoz, hogy szembeszálljon az imperializmus bárminő katonai fenyegetésével. 2 NÓGRAD - 1983. november 19., szombat í
