Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-19 / 273. szám

Chilei máglyák Májusban kezdődött, s a je­lek szerint egyre nagyobb ará­nyokat ölt Chilében a dikita- túraellenes tömegmozgalom. Tegnap rendezték a nyolcadik országos tiltakozó narot. Tá­vozzék Pinochet! — ez ma Chilében aiz első számú jel­szó. Két-három esztendeje nyilvánosan még nem mer­tek megfogalmazni ilyen kö­vetelést: a diktátor titkos- rendőrségétől, a CNI-től jog­gal tartottak az ellenzéki erők. Ma azonban merőben más a helyzet. Iszonyú máglyák jelzik: az embeiek semmilyen eszköz­től még az önégetéstől sem riadnak vissza, csak hogy ki­fejezésre juttassák gyűlöletü­ket, elszántságukat a tábor- mokök uralma ellen. Legutóbb Dél-Chile egyik varosában egy ifjú munkanélküli, az elmúlt szombaton a concepcióni szé­kesegyház előtt egy ötven­éves családapa gyújtotta föl önmagát. Aligha leheli csodálkozni az ilyen drámákon. Az ország ellenzéki erői bizonyos párbe­szédre kényszerítették ugyan a kormányzatot, de lényeges eredményt a dialógus eddig nem hozott. Pinbcheték min­denekelőtt azon fáradoznak, hogy a baloldalt — az ille­galitásban egyre szélesebb tömegbefolyást kivívó kom­munistákat is beleértve — szembeállítsák a keresztény- demokraták vezette demokra­tikus szövetséggel (AD), amely már-már nyíltan beszél a Pinochet utáni korszakról. Figyelemre méltó tényező, hogy míg korábban a pénz­romlás és az állástalanság miatt leginkább szenvedő munkásosztály köréből kerül­tek ki a rendszer ellen tünte­tők. addig ma már a soká­ig kivételezett helyzetet élve­ző tőkések közül is egyre többen csatlakoznak a dikta­túra ellenfeleihez. Az utóbbi években ugyanis ezrével ju­tottak csődbe kis- és kö­zépvállalkozók, üzletemberek és gyárosok, a junta elhibá­zott gazdaságpolitikája miatt. Jelentős erőt képvisel az el­lenzéken belül a chilei kato­likus egyház, amely pedig annak idején, a tíz évvel eze­lőtti katonai hatalomátvételt Allende népi egységének ösz- szeomlását megnyugvással vette tudomásul. A harminc százalék körüli munkanélküliség, az ipar ter­melésének 14 százalékos visz- szaesése, a növekvő külföldi eladósodás nem hagy kétsé­get afelől, hogy a diktatúra helyzete alapjaiban megrop­pant. Csakhogy az elnyomó rendszerek természetrajzának gyakran ismétlődő azonos vo­nása, hogy a végjáték oly­kor hosszú Ideig elhúzódhat, s nem nélkülözi a véres ele­meket. Pinochet taktikája világos: Jarpa belügyminiszter — aki egyszersmind az ügyvezető miniszterelnöki tisztséget is betölti. — laza párbeszédet folytat a demokratikus szö­vetség képviselőivel, azt a lát­szatot keltve, mintha a tá­bornok-elnök hajlanék az el­lenzék meghallgatására. né­mely követelésének teljesíté­sére. A diktatúra igazi arcu­latát a brutális rendőrter­ror mutatja. Híven illusztrál­va azoknak az igazát, akik­nek meggyőződésük, hogy Pi­nochetet és társait csakis a népharag,. az erőszak ellen erőszakot szegező tömegmoz­galom távolíthatja el pz or­szág éléről. Gyapay Dénes Magyar állásfoglalás a ciprusi kérdésről A* elmúlt napokban Ismert­té vált, hogy a ciprusi török közösség vezetői úgyneve­zett független államot kiáltot­tak ki. Ezzel kapcsolatban il­letékesek felhatalmazták a Magyar Távirati Irodát az alábbiak közlésére: Ez a lépés ellentót«« a szi­getország és a térség népei­nek érdekeivel, s az ENSZ vonatkozó határozataival. Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság síkra száll Ciprus területi egységéért, függetlenségéért, szuverenitá­sáért, el nem kötelezett stá­tuszáért és valamennyi kül­földi katonai erőnek a szi­getországból való kivonásáért. A magyar kormány többször kifejezésre juttatta azt a vé­leményét, hogy a ciprusi kér­dés Igazságos és tartós ren­dezése széles körű nemzetkö­zi értekezleten, a két népkö­zösség törvényes érdekeinek figyelembevételével, az ENSZ vonatkozó határozatai­val összhangban lehetséges. (MTI) RAKOWSKI BESZÉDE Az élelmiszerár-emelésről és a várható következményekről A lengyel kormány az élelmiszerár-emelés miatt szá­mít a földalatti ellenzék te­vékenységének kiújuTására, és úgy igyekszik eljárni a gaz­daság területén, hogy ne vált­son ki olyan reagálást a köz­véleményből, mint az ismert vaj ügy — mutatott rá egy most közzétett beszédében Mieczyslaw Rakowskl minisz­terelnök-helyettes. A felszólalás azon a talál­kozón hangzott él, melyet no­vember 10-én tartott a kor­mány szakszervezeti bizott­sága 40 országos szakszerve­zeti szövetség képviselőivel. A szakszervezetek ezen a fórumon bírálták a vajjegy visszaállításáról hozott dön­tés megvalósításának módját. A pénteki központi lengyel lapokban közzétett beszédben Rakowski egyebek között hangsúlyozta, hogy megérti a közvélemény reagálását, meg­alapozottnak találta a vaj- ügy miatti felháborodást. Rá­mutatott, egyúttal arra is, hogy a lengyel társadalom nem egységes, a szocializmus határozott hívei és ellenségei között a középréteg elfogad­ja a szocializmust, mint rend­szert, de konkrét kérdések­ben ingatag, különbözik a vé­leménye. Bizonyos esetekben támogatja politikánkat, más esetekben semleges... Ezt a kormánynak figyelembe kell vennie, úgy kell tevékeny­kednie, hogy ne váltson ki olyan reakciókat, mint ami­lyeneket az ismert vaj rendel­kezés váltott ki — hangsú­lyozta Rakowski beszédében — amely az élelmiszerárak jövő évi emeléséről szóló tervezetek közzététele előtt hangzott el — kijelentette: „Várható, hogy az ellenség fokozott erővel fog támadni. Az egész gazdaságpolitikát fogiá támadni, és híveket fog keresni kalandorpolitikájá­hoz” — mondotta. A gazda­ság sokáig lesz még a politi­kai harc tere — szögezte le a lengyel , miniszterelnök-helyet­tes. A jobboldal helyesel, a bal helytelenít Francia légitámadás Baalbek ellen A MTI bejrúti tudósítójá­nak, Böcz Sándornak a je­lentése szerint Mohamed Mahdi Samszeddin sejk, a libanoni siita közösség veze­tője erélyesen elítélte a Baal­bek város és környéke ellen végrehajtott francia légitá­madást, amely ártatlan pol­gári áldozatokat követelt és polgári célpontok lerombolásá­val végződött Hivatalos ada­tok szerint 39 halottja és 150 sebesültje volt a csütörtöki francia beavatkozásnak. A francia légitámadás nyil­vánvaló megtorlásaként csü­törtök este fegyveres elemek három tank elhárító rakétát lőtték ki egy francia állásra Bej rút központjában. A táma­dást rövid tűzharc követte. A Síita Amal mozgalom ka­tonai parancsnoka szerint a légitámadásokat azoknak a megfélemlítésére szánták, akik szembehelyezkednek az izra­eli—libanoni megállapodással. A szélsőségeikhez hasonlóan 6 Is kijelentette: folytatjuk szent háborúnkat, ezután is felrobbantjuk magunkat köz­pontjaikban, állásaikon belül”. A pénteki damaszkuszi kom­mentárok úgy vélik, hogy a legutóbbi légitámadások célja a szírial—libanoni kapcsola­tok szembetűnő javulásának megakadályozása volt Az Asz-Szafir című bejrúti lap szerint az amerikai, fran­cia, olasz és brit egységekből álló nyugati kontingens „bé­kefenntartó erőből” elrettentő erővé, afféle nemzetközi mi­líciává válik. Bejrutban to­vábbra is élénk találgatások folynak arról, hogy az Egye­sült Államok követi-e Izrael és Franciaország példáját, bosszút áll-e a 239 amerikai katona haláláért az Iránhoz közel álló siita csoportokon, nevezetesen Husszein Mussza- vi Iszlám Amal nevű szerve­zetén, avagy tartózkodik köz­vetítő szerepének llyentén kompromittálásától. Mint Dobsa Sándor, az MTI párizsi tudósítója jelenti, Franciaországban vegyes visszhangot váltott ki az a légitámadás, melyet csütörtö­kön a francia Super-Éten- dard vadászbombázók a siita milícisták baalbeki tábora ellen intéztek. A jobboldali ellenzék pártjai fenntartás nélkül helyeselték és „jogos büntető akciónak” nevezték a légitámadást, ugyancsak he­lyeslőén ír arról a jobboldali sajtó is. A L’Humanité, az FKP lapja viszont a kommu­nisták aggodalmát fejezi ki. A lap rámutat, hogy az ilyen légitámadások nem szolgálják a Libanonban levő francia csapatok biztonságát, az erő­szakos cselekedetek eszkalá­ciója csak „felelőtlenséget és fanatizmust szül”. A francia kommunisták a libanoni vál­ságnak tárgyalások útján való megoldását sürgetik és a gen­fi kiibékülési konferencia si­kerét kívánják — hangsúlyoz­ta a lap. Salvadori tömeggyilkosság Több mint száz embert lőt­tek agyon Salvador északi ré­szében, három kisvárosban a kormánycsapatok katonái. Az áldozatok között asszonyok és gyerekek is voltak. A kegyet­len mészárlás tényéről csü­törtökön hat külföldi újság­író számolt be, miután visz- szatértek az ország északi ré­szében tett látogató útjukról. Jelentésükkel megerősítet­ték a hazafiak két rádióadó» jának — a Radio Vencere- mosnak és a Radio Farabun- do Martinak — a hét végén sugárzott közleményét, amely nyilvánosságra hozta, hogy november 4-én az amerikaiak által kiképzett elitzászlóalj katonái több mint száz bé­kés lakost mészároltak le Copapayo, San Nicolas ós La Escopeta városában. A hírhez a Junta kormá­nyának a szóvivője nem fű­zött kommentárt A hadsereg szóvivője, Ricardo Cienfuegos ezredes képmutató módon azt mondta, hogy először hall a tömeggyilkosság tényéről és „természetesen vizsgálatot Indítanak az ügyben”. Bz kormányküldiittsége hazánkban Szulejman Tatlijev’ aa Azeibaidzsáni Szovjet Szoci­alista Köztársaság első mi­niszterelnök-helyettese. a köz­társaság kormányküldöttsége élén november 14—18. között látogatást tett hazánkban. A magyar és a szovjet kormány közötti megállapodásnak meg­felelően — amely hazánk és több szovjet köztársaság közvetlen együttműködését szabályozza — Magvarorszag és az Azerbajdzsáni SZSZK ez év első felében alakítottak ki gazdasági és műszaki-tu­dományos kapcsolatokat. A küldöttség most megbe­széléseket folytatott Bartha Ferenc miniszterhelyettessel, a Minisztertanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkár­ságának vezetőjével a magyar és az azerbajdzsáni minisz­tériumok, vállalatok, intéz­mények gazdasági, műszaki- tudományos együttműködésé­nek helyzetéről, és azok bő­vítésének lehetőségéről. A tárgyalások során kifejezésre juttatták, hogy kölcsönös az érdeklődés és az érdek a ha­zánk és az Azerbajdzsán! SZSZK közötti tudományos, mezőgazdasági, élelmiszer- és könnyűipari együttműködés erősítérében. Előirányozták a belkereskedelmi és szövetke­zeti áruválaszték-csere bőví­tését. A küldöttséget fogadta Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. A megbeszé­léseken áttekintették a gazda­sági együttműködés bővíté­sével összefüggő feladatokat. Megállapították: kapcsolata­ink eddigi eredményei is bi­zonyítják, hogy azok nemcsak a közvetlen partnerek számá­ra hasznosak és előnyösek,' hanem új lehetőségek feltárá­sával hozzájárulhatnak a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti gazdasági együttműködés szélesítéséhez.' A küldöttség találkozott Bal­lal Lászlóval, az MSZMP KB gazdaságpolitikai Osztályának vezetőjével. Az Azerbajdzsánt SZSZK kormányküldöttsége magyarországi programja so­rán felkeresett több miniszté­riumot, vállalatot és mező-’ gazdasági termelőszövetkeze­tet. A tárgyalások befejeztével jegyzőkönyvben rögzítették az egyeztetett feladatokat. D. Usztyinov cikke a Pravdában a békéért, a támadókkal szemben Jóakarattal de erő ;,A Szovjetunióban megvan a kellő mértékű jóakarat ah­hoz, hogy lépésről lépésre ha­ladjon a biztonság megszilár­dítása, a világpolitikai lég­kör egészségesebbé tétele felé. De megvan a megfelelő erőnk is ahhoz, hogy szembe­szálljunk az imperializmus tá­masztotta bárminemű katonai fenyegetéssel” — állapítja meg Dmitrfj Usztyinov a Pravda szombati számában megje­lenő cikkében. Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere ter­jedelmes cikkében részlete­sen elemzi a nemzetközi hely­zetet, az Egyesült Államok és a NATO agresszív célkitű­zéseit, a hadászati egyensúly íelborításárti Irányuló törek­véseit. A cikk kitér az euro- rakéták kérdésére is, részle­tesen szól arról, milyen ellen- intézkedésekre kerülne sor, ha az Egyesült Államok rend­szerbe állítaná Európában kö­zepes-hatótávolságú nukleá­ris fegyvereit. „A feszült nemzetközi hely­zetben az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kormány szilárd és következetes bé­kepolitikát folytat, minden le­hetőt megtesz, hogy megóv­ja és tartóssá tegye a békét, ne engedje meg az atomhá­borút” — írja a cikk. A szovjet honvédelmi mi­niszter cikke leszögezi: a Reagan-kormányzat hatalom­ra kerülésével jelentősen megnövekedett az ultrareakcí- ós imperialista erők agresszi­vitása,' arra törekszenek, hogy m égd öntsék a NATO és a Varsói Szerződés közötti ha­dászati egyensúlyt, amely visszarettenti őket a kalan­dor tettektől. Usztyinov cikke különösen veszélyesnek minősíti ezt a politikai Irányvonalat, mivel a Reagan-kormányzat meg­kísérli annak gyakorlati meg­valósítását, jelentősen fokoz­za a katonai előkészületeket. Washington hatalmas mér­tékben megnövelte katonai költségvetését, megkezdi a ha­dászati támadó fegyverzet új rendszereinek kiépítését, át­fogó rakétaelhárító rendsze­reket akar megvalósítani. „Az amerikai adminisztrá­ció azon törekvése, hogy ka­tonai fölényre tegyen szert, érzékelhető módon megnyilvá­nul a nukleáris fegyverzet korlátozásáról és csökkentésé­ről folyó tárgyalásokon ta­núsított magatartásában is — írja Usztyinov. — A Fe­hér Ház a jelek szerint nem érdekelt abban, hogy a genfi tárgyalásokon pozitív ered­mény szülessen. Számára a tárgyalások kizárólag arra kellenek, hogy leplezze az JJgyesiilt Államok által kibon­takoztatott fegyverkezési haj­szát és lehetőséget adjanak a közvélemény félemlítéséhez”. „A megegyezés sorsa most azoktól az alapvető kérdések­től függ, hogy lemondják-e az amerikai rakéták európai te­lepítését, a felek erőviszonyá­nak meghatározásában, fi­gyelembe veszik-e az angol és a francia rakétákat, csökken- tik-e a közepes-hatósugarú hordozó repülőgépek számát, és a felek közepes-hatótávol­ságú rakétáinak és repülő­gépeinek terén valóban egyen, lő szintet alakítanak-e ki Európában. A Fehér Ház ve­zetőinek javaslatai nem te­szik lehetővé ezeknek a kér­déseknek megoldását”. A Szovjetunió honvédelmi minisztere figyelmezteti Wa­shington nyugat-európai szö­vetségeseit a „grenadai lec­kére”. A rakéták' hadrendbe állítása azzal fenyegeti az érintett országokat, hogy nem­csak akaratuk ellenére, ha­nem népük és kormányuk tudtán kívül sodródnak bele a nukleáris konfliktusba. Félrevezetőnek nevezi az ame­rikai ígéreteket, amelyek sze­rint e rakétákat esetleg eltá­volítanák, s azokat Is, ame­lyek a nukleáris töltetek egy részének kivonását ígérik. Ezzel szemben tény, hogy az Egyesült Államok az elavult töltetek helyett újakat hoz Európába. „Az amerikai fegyveres erők annak a katonai doktrínának megfelelően épülnek fel, amely egyebek között az el­lenféllel szembeni megelőző csapásmérést is magában fog­lalja” — szögezi le a cikk. Mindennek az a célja, hogy az Egyesült Államok katonai téren uralkodó hatalom le­gyen a világban. A cikk emlékeztet, hogy a Varsói Szerződés tagállamai az atomfegyverek radikális csökkentéséért szállnak sík­ra. A Szovjetunió' kijelentette, hogy a kölcsönösség alapján kész befagyasztafú minden atomfegyverzetet, egyoldalú kötelezettséget vállalt arra, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Az európai nukleáris fegy­verzet terén a Szovjetunió kész az igazi nullamegoldás- ra, vagyis az összes közép-ha­tótávolságú nukleáris fegy­ver és harcászati fegyver ki­vonására Európából. Ugyan­akkor kész arra is, hogy 140- re csökkentse SS—20 raké­táinak számát az ország eu­rópai részén, kész a többi megsemmisítésére, feltéve, hogy az Egyesült Államok nem telepíti rakétáit Európá­ba és hajlandó a közép-ha­tósugarú hordozó repülőgé­pek mennyiségi szintjének ki­egyenlítésére. Az Egyesült Ál­lamok azonban ezt a javasla­tot is elutasította. Álláspontja változatlan: a Szovjetunió szereljen le, az Egyesült Ál­lamok és NATO-beli partne­rei pedig fegyverkezzenek. „Eljött az idő, hogy eldönt­sük a kérdést: vagy megegye­zés és mélyre ható csökken­tés, vagy az amerikai rakéták telepítése, s ez esetben a Szov­jetunió és szövetségeseinek el­kerülhetetlen' ellenintézkedé­sei” — szögezi le Usztyinov. Cikke jelentős részében foglalkozik Usztyinov azzal, hogy a Szovjetunió szükség esetén rákényszerül a megfe­lelő ellenintézkedésre. Leszö­gezi: a bonyolult nemzetközi légköriben az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kor­mány igazi lenini önmérsék­letet, a béke megőrzésére, a nemzetközi biztonság biztosí­tására irányuló politikát va­lósít meg. „A Szovjetunió so­ha senkit sem fenyegetett, sen­kire sem támadt, senkit sem szándékozik megtámadni” — szögezi le Dmitrij Usztyinov. Hangsúlyozza: a szovjet fegyveres erők korszerű fegy­verekkel, haditechnikával vannak felszerelve, megfelelő kiképzést kapnak, erkölcsi­politikai szintjük magas. A szovjet hadászati erők készek arra, hogy határozott csapást mérjenek bármiféle agresz- szorra. „A nemzetközi biztonság, a Szovjetunió és a velünk szö­vetséges országok védelmi ké­pessége biztosításának leg­fontosabb feltétele az, hogy a Szovjetunió és- az Egyesült Államok között fenntartsuk a viszonylagos egyensúlyt a hadászati nukleáris fegyver­zet terén. Nem törekszünk nukleáris fölényre, de nem engedjük meg, hogy az ame­rikai adminisztráció nukleáris zsarolást használjon elle­nünk” — írja a miniszter,' megállapítva: ha az ameri­kai fél a hadászati fegyver új rendszereit hozza létre, a szovjet fél is telepíti megfe­lelő rendszereit: interkonti­nentális ballisztikus rakétá­kat, nagy hatótávolságú ma­nőverező robotrepülőgépeket és szükség esetén más válasz­lépéseket is tesz. Hasonló ellenintézkedéseket helyez kilátásba a Szovjet­unió honvédelmi minisztere arra az esetre, ha az Egye­sült Államok Nyugat-Európá- ba telepíti közepes-hatótávol­ságú nukleáris eszközeit. Ez esetben megszűnne az SS—20 típusú rakétákra elrendelt te­lepítési moratórium, kiegészí­tő eszközöket telepítenének, az Egyesült Államok terüle­tét illetően pedig olyan vá­laszintézkedések kerülnének elfogadásra, amelynek nyo­mán — mint Usztyinov írja — „az amerikaiak szükség­szerűen érzékelik azt a hely­zetbeli különbséget, amely ra­kétáik nyugat-európai teleol- téséig áll fenn, illetve azután keletkezik”. „A Szovjetunió minden tő­le telhetőt megtesz annak ér­dekében, hogy a nemzetközi ügyekben a józan ész diadal­maskodjék; a jövőben is folytatja békepolitikáját. Még van lehetőség arra, hogy meg­állítsuk az események veszé­lyes alakulását és egészsége« mederbe tereljük azokat.” Cikke végén Uszty’nov le­szögezi: ehhez a Szovjetunió­ban megvan a kellő jóakarat — de megvan a megfe’elő ereie is ahhoz, hogy szembe­szálljon az imperializmus bárminő katonai fenyegetésé­vel. 2 NÓGRAD - 1983. november 19., szombat í

Next

/
Thumbnails
Contents