Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK!' NOGRAD n f •' »*O'0ÚÍ A • f.KfJe'í t O í fCA’0\' XXXIX. £VF„ 273. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1983. NOVEMBER 19., SZOMBAT NINCS NAPHOZ KÖTVE Mindenki ismer néhány találó közhelyet a helyes pályaválasztás jelentőségéről, sokan tájékozottak a fiatalok munkába állásának, társadalmi beilleszkedésének hétköznapi gondjairól is, de igazán csak az ismeri a pályaválasztási döntés nehézségét, akinek saját gyereke kerül választás elé az általános, illetve a középiskola befejezése után. Napjainkra már rég ledőltek azok a korlátok, amelyek hajdan az alul levő társadalmi osztályok gyerekeit zárták ki a fel- emelkedésből, ám a pályaválasztási gondok nem szűntek meg a mi társadalmunkban sem. Másfajták és más területen jelentkeznek. Ahogy mondani szokás: manapság a bőség zavara hozza nehéz helyzetbe a gyerekeket, hiszen any- nyiféle szakma, hivatás közül választhatnak. Mostanában tehát az a nagy kérdés, hogy gyerekeink mit válasszanak a gazdag kínálatból, illetve az iskolarendszer hány éves korukban készteti őket döntésre. Elevenbe hasító kérdések ezek. A sokféleképpen bogozható téfnakö-rből ezúttal csupán kettőre próbáljuk ráirányítani a figyelmet: a család, valamint az iskola idevágó tennivalóira. Nem hiszem, hogy akad ma olyan szülő Nógrádiban, add nem a legjobbat akarná gyerekének, amikor vonzó, elegáns szakmáí-hiva- tást szemel ki neki. ’ A cél elérése érdekében sokan erejükön felüli áldozatra is hajlandók. Persze nincsen kivetnivaló abban, ha a szülő jobb sorsot szán gyerekének, mint annak idején neki volt. Csak legyen meg a vágy és a valóság összhangja! Van, aki már fia-lánya pólyás korában elhatározza, hogy bármi árön orvost, mérnököt, sportolót stb. farag majd a gyerekből, és ehhez köti magát sok esztendőn keresztül. Aztán vagy teljesül az óhaja, vagy nem. Attól függően, hogy az egyén törekvése és a társadalom igénye összetalálkozott-e. Ha kudarc éri a gyereket, s általa a szülőt, hányán okolják kizárólag a társadalmat, és nem gondolnak a sikertelenségnek egy másik, az esetek többségében a legfőbb okára. Nevezetesen arra, hogy egyszerűen nem volt megalapozva a gyerek pályaválasztása. Hány szülő nem ismeri igazán a gyerekét! Nagy László századunk első évtizedeinek kiemelkedő magyar pedagógusa arra intett pedagógust és szülőt egyaránt, hogy mindenekelőtt a gyerek ismerete vezet el bennünket a legjobb pedagógiához. Nosv ez a bölcs intelem a pályaválasztásra is érvényes. Sokan ott követnek el nagy hibát, amikor gvereküket olyan pályára erőltetik, amelyhez annak nincsen tehetsége. ' Persze ez a fajta eltökéltség, konokság nem csupán a mai kor emberére jellemző. Régen sem történt ez másképpen. Lapozzunk csak bele a nevelés- történetbe: „S mivel mégis vágyunk gyermekeinket kiművelni, gyakran megesik, hogy tehetségüket eltérítjük, és a természetükkel ellenkező irányú tanulmányokra szorítjuk. Ezért nem éppen oktalanul látszanak cselekedni azoic, akik gyermekeiket, mihelyt eszükkel valamit felfogni képesek, az egész városban körülvezetik, és miután minden mesterséget és tanulmányt megmutattak nekik, választást engednek”. Ez a figyelmeztetés Mátyás király ajkáról hang-, zott el ötszáz évvel ezelőtt. Az 1480-as évek végén egy Aurelius Lippus Brandolinus nevű firenzei humanista járt Mátyás budai udvarában, és a királlyal arról folytatott vitát, hogy „vajon az értelem kiművelése a természettől vagy a neveléstől függ-e”. Mátyás ebben a vitában vágta oda az olasz tudósnak a fentieket, miként ez olvasható Bran- dolinusnak A köztársaság és a királyság összehasonlítása című könyvében. Nem az egyéniségéhez illő foglalkozásra késztetni a fiatalt legalább akkora hiba, mint a pályaválasztás iránti teljes .közömbösség. • A pedagógusok a megmondhatói, hogy nem kevés azoknak a felnőtteknek a száma sem, akik alig-alig törődnek gyerekük jövőjével. — Majd ráérünk akkor töprengeni, hogy mi legyen belőle, amikor be kell adni a továbbtanulási lapot az iskolában — így próbálnak kibújni a tanárokkal való együttműködés alól. Pedig a pályaválasztás nem kampányszerű feladat, ez a szülői kötelesség nincs naphoz kötve. Valahogy úgy kellene csinálni mindenkinek, ahogy Mátyás király tanácsolta. A mai intézményes nevelés — az iskola, a pályaválasztási intézet — sok segítséget nyújt a családoknak a helyes pályaválasztáshoz. A szocialista pedagógia abból indul ki, hogy a fiatalok pályaválasztása nagy horderejű társadalmi kérdés, mert nemcsak egyéni életükben van jelentősége, hiszen döntésük kihat annak a közösségnek a min. dennapjaira is, amelyben majd dolgozni fognak. Ha valaki ugyanis az egyéniségével, képességével összhangban álló pályára lép, akkor könnyű lesz a beilleszkedése a kisebb és a nagyobb közösség életébe, eredményes lesz a tevékenysége, és a munkasiker hozzájárul személyes boldogságának a megteremtéséhez is. Végeredményben családi és pedagógiai előkészítés kell a jó pályaválasztáshoz, hogy az ifjú ember kudarcok és nagyobb konfliktusok nélkül jusson el az elhatározásig, vagyis az „önmegvalósítási igénye” — ahogy mostanában divatos szóval hívják a vágyakat — egybeessék a társadalom szükségleteivel. Kétségtelen, hogy nem könnyű munka ez, de sikeresen elvégezhető. ha minden érdekelt a pályaválasztást nem egyszeri döntési aktusnak tekinti, hanem a személyiség fejlődésével együtt alakuló választási és alkalmazkodási folyamatnak. Mai számún kból Változatlan célok — napi feladatok Az utolsó esküvő Közügy a sport Brutyó János: A választott úton (3.) (4.) <6.) Nem lehet elég korán kezdeni í (7.) Egy „éllovas” emlékei (9.) Kisóvodások vízhez szoktatása folyik a salgótarjáni tanuszodában. Csatlós Csaba, az STC oktatója által vezetett edzések célja, hogy a gyerekekkel mihamarabb megszerettessék a számukra szokatlan közeget, s ezzel is segítsek későbbi egészséges életvitelüket. Emellett lehetőséget nyújt az úszósport utánpótlásának nevelésére is. Salgótarjánon kívül a megye különböző pontjáról jönnek a vízzel ismerkedni vágyó kicsik. Képünkön a salgótarjáni Bartók Béla úti ovi reményteljes „kiscápái” láthatók. Barna Alfréd felv. TESZÖV-küIdöttközgyűlés Salgótarjánban „Sajátunkként gazdálkodni a költségekkel” Érdekeltség és folyamatosság — Célszerűbben, takarékosabban Mindinkább nőnek a mezőgazdaságban is a gazdálkodással szemben támasztott követelmények, s ezeknek megfelelni csak a költséggazdálkodás javításával lehet. Erről szólt a TESZÖV tegnap Salgótarjánban megtartott küldöttközgyűlésén dr. Gergely Sándor, a területi szövetség elnök- helyettese, a karancslapujtői termelőszövetkezet elnöke. A közgyűlésen, amelyen részt vett dr. Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára is, az előterjesztésben, valamint az azt követő vitában, nem csak a tények megállapítására szorítkoztak, hanem gyakorlatias útmutatások, tanácsok is elhangzottak a hogyan továbbról. S ez érthető is, hiszen a a több mint nyolcvan küldött mindegyike olyan szövetkezeti vezető, akik tisztában vannak e kérdés jelentőségével. Az adottságoknak nem megfelelő termelési szerkezet a legnagyobb erőfeszítéseket is kudarcra ítélheti, ezért állandó feladatnak kell tekinteni a rugalmas alkalmazkodást. az ágazatok között meg kell állapítani a jövedelmezőségi sorrendet és jól jövedelmező termékekből kell a legtöbbet termelni. A beruházásoknál és a termelési technológiáknál is a leggazdaságosabbakat, a leggyorsabban megtérülőket kell előnyben részesíteni. Az energiagazdálkodásiban éppen olyan fontos tényező a jó energetikus, mint a kifogástalan műszaki állapotú géppark, valamint az olyan egyéni érdekeltségi rendszer, amelynek eredményeként a gépkocsivezető, vagy a traktoros saját zsebén érzi jó, vagy rossz munkáját, a megtakarítást, vagy éppen a túlfogyasztást. Számottevően javíthatják a költséggazdálkodás színvonalát az olyan új eljárások, mint például a folyékony műtrágyázás, a szántás nélküli talajművelés, a szórva vetés. Az állattenyésztésben az új eljárások alkalmazásakor sok — korábban hasznosítatlan — mellékterméket lehet felhasználni, olcsóbbban tárolni. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen bizonyították, hogy az év eleji alapbéremelésnél hasznosabb az egyéni érdekeltség megteremtése a nyereség növelésében és a költségmegtakarításban. Ugyancsak nagy — eddig még kellően ki nem használt — lehetőségek rejlenek az új vállalkozási formák elterjesztésében. Amennyiben azok valóban megalapozottak, szakszerűek, a költséggazdálkodás nagy tartalékait szabadíthatják fel. Nem kell félni a differenciálástól, de ennek helyességéről mindenkit meg is kell győzni. A költséggazdálkodás javítására tett intézkedéseknek csak akkor jelentkezik a hatása, ha ez a munka folyamatossá válik, mindenki céltudatosan, fegyelmezetten dolgozik, ha vezetők és dolgozók egyaránt sajátjukként gazdálkodnak a közösség javaival, hiszen végső soron mindez az embereken múlik. Mint az is, hogy az elhangzottakból mi valósul meg. Ünrallosag es felelősség A népfrontmunka továbbfejlesztése Nógrádban Az 1976-os esztendő jelentős változást hozott a népfrontmozgalom életében. A népfront szervezeti felépítése átalakult, a járási bizottságok megszűntek. Megnövekedőit a helyi bizottságok önállósága és felelőssége. A magasabb követelményekhez való igazodás, az öntevékenység fokozása a mozgalmi munka tervezésének egységes szabályozását, a munkamódszerek fejlesztését igényelte. Ennek megfelelően a megyei elnökség hat évvel ezelőtt irányelveket fogadott el a helyi népfrontbizottságok munkájának továbbfejlesztésére, s ennek végrehajtásait, megvalósulását tegnap Salgótarjánban a HNF megyei apparátusi értekezletén tárgyalták meg. Elsődleges feladat volt, hogy a népfrontbizottságok vezetői ismerjék az irányelveket, s azt továbbítsák a testületi tagoknak. A mozgalom feladatainak fő irányát a kongresszus, a megyei küldöttértekezlet állásfoglalásai, a megyei középtávú feladatterv határozza meg, figyelembe véve a helyi sajátosságokat, a változó te- lepüléspolitikai célkitűzéseket. A testületi ülések tartalmi munkáját tekintve lényeges változás következett be. A bizottságok többsége a lakosság egészét érdeklő kérdéseket vitatja meg. Mind több helyen tűzik napirendre a településfejlesztés mellett a lakóterületet érintő egészségügy, közművelődés, közoktatás, szolgáltatás helyzetét taglaló témákat. Nincs azonban lényeges javulás a tisztségviselők, az elnökségi tagok közötti műn- Vamegosztátóan, a feladatok ált vállalásában. Több helyen ma is az elnökre és a titkárra hárul a feladatok nagy része. Változás a nagyobb községekben tapasztalható, ahol az elnökség konkrét feladatokkal bízza meg tagja't, s annak végrehajtásáról a testületi üléseken kell számot adni. A mozgalmi munka alapvető módszere a politikai tevékenység; a nevelés, a szocialista tudat alakítása, akciók szervezése a lakosság körében. A népfront létezésének elismerése, munkájának sikere azon múlik, jól választotta-e ki az elvégzendő feladatokat, hogyan készítette elő, szervezte meg a végrehajtást, mennyiben tesz eleget közéleti megbízatásának. A napirenddel kapcsolatban sok hasznos javaslat hangzott el, ezzel együtt a beszámolói: a testület elfogadta. Tanácskozás a gazdaságos anyagfelhasználásról Kedvezően halad a gazdaságos anyagfelhasználás és a technológiák korszerűsítése komplex kormányprogramjának végrehajtása — állapították meg az Ipari Minisztérium, a Gépipari Tudományos Egyesület és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság pénteki országos tanácskozásán. Idén, az első fél évben az iparban 2,9 milliárd forint értékű anyagot takarítottak meg. Ennek mintegy 70 százalékát a vállalatok jélentő- sehb beruházás nélkül, műszaki szervezési intézkedésekkel érték el. A gépiparban 800 millió forinttal csökkentették az anyagköltségeket. (MTI) A melioráció helyzete és fejlesztésének iránya címmel tanácskozást tartott pénteken a Hazafias Népfront országos elnökségének természet- és tájvédelmi bizottsága a HNF székházában. A MÉM és az OVH illetékes főosztályainak közös beszámolója egyebek között megállapítja: a talajtermékenység kihasználását akadályozó tényezők elsősorban a komplex meliorációval csökkenthetők. Ezért a VI. ötéves tervben mintegy 1.1 millió hektár mezőgazdasági földterületre terveztek talaj- védelmi, üzemi vízrendezési, területrendezési és talajjaví- tási munkákat, amelyeknek becsült költsége 14,5 miliiárd forint. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok kismértékben elmaradtak a VI. ötéves terv meliorációs feladatainak időarányos teljesítésével. Az előterjesztés szerint főleg azért, mert az előirányzottnál kevesebb állami, támogatás állott rendelkezésükre, a melioráció költségei pedig jelentősen emelkedtek.
