Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-18 / 272. szám

(folytatás az 1. oldalról.) tani az ellátás viszonylag legapróbb részkérdésekben is n?.^gas &z>nv°nalát, az életkö- feladataikat, ennek jegyében remények számos területen. alakítják ki önálló állásfog még javulást is elértünk. Fi­lalásaikat. A társadalomnak KVelemreméltóak az eredmé­szüksége van a szakszerveze­tek önálló véleményére, mert a szocializmus érdeke, hogy a vélemények, az érdekek minél szélesebb körben ke­rüljenek felszínre. Ehhez a szakszervezetek fontos kere­tet adnak, részt vesznek az alternatívák megfogalmazásá­ban. a legjobb megoldások ke­resésében. a döntésben. A szakszervezeti mozgalom továbbfejlődése érdekében néhány belső szakszervezeti kérdésben is előbbre kell lépni. Mindenekelőtt abban, hogy a tagság nagyobb sze­repet játsszék a szakszervezeti tisztségviselők kiválasztásá­ban. abban, hogy az önálló­an gondolkodó, kezdeményező, következetes munkára alkal­mas embereket részesítsék mindenütt előnvben A szak- szervezeti munka szép, ne­mes szolgálat. Itt nem terem babér azoknak, akik hivatal­nokként. vagy önös célokért dolgoznak. A tagságot csakis emberi tisztelettől és a szo­cializmus iránti elkötelezett­ségtől vezettetve szabad kép­nyeket az energia- és anyag­felhasználásban, javult a böl­csődei és óvodai ellátottság. A lakosságot érintő infra­strukturális fejlesztések ter­veinek teljesítése megfelelően alakul, hasonló a helyzet a felépített lakások számában is. Ezek az eredmények na­gyon értékesek. Ennek ellené­re — mondotta — az elmúlt három évben életszínvonalunk és életkörülményeink nem úgy alakultak, ahogyan a szak- szervezetek XXIV. kongresz- szusán számítottuk. A felté­telek hiánya miatt jogos igé­nyeket nem tudtunk kielégíte­ni. Gazdasági gondjaink Egyes rétegeknek és számos családnak nehezebbé vált a helyzete. Ez jelenlegi gazdasá­gi gondjaink következménye, realitása, amelyet a szakszer­vezeteknek is tudomásul kell venniök. A SZOT főtitkára utalt az életszínvonalat érin­tő több teendőre. Már a szak- szervezetek XXIV. kongresz- szusán elhangzott a javaslat, hogy ki kell dolgozni a mun­kabérek alakításának távlati tervét. Ez még nem történt meg. Természetesen a közeli években nem lehet látványos változásokat elérni, de egy jó átgondolt távlati terv kedve­zően hatna a gyakorlati napi munkában is. E koncepció kialakításához célszerű lenne viselni. A régi tapasztalt társadalmi vitát kezdemé­tisztségviselők mellett felnö­vőben van az aktivisták új gárdája. A mozgalomban sok fiatal erő jelentkezik. Törek­véseik, szándékaik józan tá­mogatást érdemelnek. A népgazdaság helyzetét, és az életszínvonal kérdéseit elemezve a SZOT főtitkára jelentős eredményként érté­kelte. hogy sikerült megtar­nyezni. Ez segítené a bérpoli­tika ösztönző és elosztási funkciója közötti jobb össz­hang megteremtését is. A szakszervezetek ma már nemigen kerülhetik meg a minimális bér kérdését, azt, hogy egy felnőtt állampolgár minimálisan mennyi pénzből tud megélni. Érthetően fog­lalkoztat bennünket, hogy hol van az a határ, amely alatt teljes bér nem képzelhető el. A szakszervezeteket foglalkoz­tatja a fogyasztói árak alaku­lása is. Az árak növekedését a szakszervezetek tudomásul veszik, de fontosnak tartják, hogy az állami szervek hoszr szabb időre dolgozzák ki el­képzeléseiket és jobban fon­tolják meg minden egyes ár­változás indokoltságát, várha­tó hatását. A fogyasztói árak emelkedése ne haladja meg a valóban szükséges mértéket. Hatékonyabbá kell tenni az árellenőrzést, s meg kell aka­dályozni az árakkal kapcsola­tos manipulációkat. A SZOT főtitkára a továb­biakban a munkafeltételek és munkakörülmények további javításának szükségességéről, a szocialista munka verseny- mozgalomban elért eredmé­nyek elismerésének jelentősé­géről szólt, végül részletesen elemezte, hogy a vállalati gaz­dasági és szakszervezeti szer­vek miként segíthetik a mun­kahelyi demokrácia kiszéle­sítését. i_esz:sár György bessere hatók az ellentmondások, az ütközések lehetőségei is. Ezért Lázár György, az MSZMP nak együttesen kei! megte- Központi Bizottsága és a Mi- remteniük. S ha ezzel kap- nisztertanács nevében köszön- cs'olatban van türelmetlenség a korábbiaknál nagyobb a je- tötte a tanácskozást. közvéleményünkben, ha emi- lentősége annak is, hogy az Bevezetőben arról szólt, att a szakszervezeti tagok kri- hogy a tanács elé terjesztett tikus hangát hallatnak, ezt dokumentumok és a vitában teljes joggal teszik. Termé- elhangzott felszólalások reáli- szetesen nem elegendő az, san összegezik a szakszerve- hogy a kormány és a gaz- zetek XXIV. kongresszusa óta dasági szervek szabályozókkal végzett munka eredményeit, befolyásolják a dolgok mene- nagy figyelmet szentelnek a tét. Nélkülözhetetlen és sem­mozgalom mai helyzetének, mivel sem pótolható az az erő, társadalmi érdek is. s további feladatainak, vagyis amit a dolgozók tudása, aka- a szakszervezeti munka to- rata, tettrekészsége testesít vábbfejlesztésének, amit az meg. Ennek az erőnek a moz- MSZMP Központi Bizottsága gásba hozásában, szervezésé- is fontos teendőiként jelölt ben pótolhatatlan szerepet meg. töltenek be a szakszervezetek. A szocialista társadalom a Minisztertanács elnöke építésének hazánkban ma a kitérít a szakszervezeti érdek- legfontosabb tényezője az, védelem kérdésére is. Helyte- hogy gyorsabban és eredmé- lenne arra az álláspontra nyesebben oldjuk meg gaz- helyezkedni — mondotta, — dasági feladatainkat. _ Váltó- hogy most, amikor az ország zatlanul legfőbb tennivalónk helyzete nehezebb, korlátozni az ország fizetőképességének kellene az érdekvédelmet El- megőrzése, az elért vívmá- lenkezőleg, éppen most a ko­érdekek képviseletében, ér­vényesítésében megtaláljuk a helyes sorrendet. Az egyes em­berek, az egyes rétegek érde­keit akkor szolgáljuk helye­sen, ha ez találkozik a társa­dalom igazságérzetével, vagy­is egyidejűleg érvényre jut a A továbbiakban arról szólt, hogy a közeljövőben a SZOT vezetőivel megvitatja a kor­mány az 1984. évi felkészülés tennivalóit. Jelenleg azonban az 1983-as év sikeres befeje­zése a legfontosabb. Az év eredményei nem egészen úgy alakultak, ahogyan terveztük, Közös közlemény Dr. Fred Sinowatznak, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának magyarországi látogatásáról Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökének meghívására dr. Fred Sinowatz, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi kancellárja 1983. november 15— 17. közölt hivatalos látogatást tett Magyarországon. Dr. Fred Sinowatzot fogada Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke. Az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja Budapesten megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét, és részt vett a Ferihegyi repülőtér új forgalmi épületének alapkőletételén. Lázár György és dr. Fred Sinowatz szívélyes, nyílt lég­körben beható véleménycserét folytatott a magyar-—osztrák kapcsolatokról, valamint az időszerű nemzetközi kérdések­ről. A két kormányfő elége­detten állapította meg, hogy egy sor kérdésben a vélemé­nyük közelálló vagy azonos. Kiemelték a magyar—oszt­rák magas szintű találkozók és tárgyalások fontosságát, amelyek a jelenlegi, feszült nemzetközi helyzetben — túl a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésén — az enyhülési fo­lyamat továbbvitelét, az euró­pai béke és biztonság ügyét szolgálják. Egyetértettek abban, hogy a két ország gyakorlatában meghonosodott magas szintű találkozók, amelyek példával szolgálnak a különböző társa­dalmi berendezkedésű orszá­gok között lehetséges konst­ruktív bárbeszédre, mindkét félnek hasznosak, és azokat a jövőben is rendszeresen foly­tatják. Hangsúlyozták, hogy a kapcsolatokat bővíteni kell az élet minden területén, és ke­resni kell az együttműködés még konkrétabb formáit. A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kapcsolatainak beható meg­tárgyalása során a két kor­mányfő elégedetten állapítot­ta meg, hogy a két ország együttműködése a jelenlegi fe­szült nemzetközi helyzet elle­nére is tovább fejlődött. Meg­erősítették szándékukat, hogy ezeket a jószomszédi és bará­ti kapcsolatokat a jövőben is ápolni és mindkét ország hasznára fejleszteni fogják. Ehhez az eddig elért eredmé­nyek jó alapul szolgálnak. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek a kormányfők a magyar—osztrák gazdasági kapcsolatoknak, amelyek fej­lődését — ideértve azt is, hogy a két ország vállalatai között ez idő szerint már 120 koo­ennek okai ismertek. Még perációs megállapodás van mindig munkával tölthető he­tek vannak azonban előttünk, amikor sok mindent tehetünk annak érdekében, hogy köny- nyítsük az 1984-re való át­nyi?u f®,.?, i8y0rC rábbiaknál is nagyobb szükség menetet. A jövő esztendő sem sabb fejlődés feltei-eleineK van arra( hogy mindenekelőtt ígérkezik könnyebbnek, mint megteremtése. Ha ezeket a kezetesebben gyakorolják ér­dekvédelmi funkciójukat. A Ülésezett a KISZ Nógrád megyei bizottsága feladatokat sikerül teljesítem, érintett szervezetek is követ- azzal nagy szolgálatot te­szünk népünknek, a szocia­lizmus ügyének. A külső fel­tételeket, amelyek között dol­goznunk kell, nem mi ala­kítottuk olyanokká, . amilye­nek. Az azonban rajtunk mú­lik, hogy milyen gyorsan és milyen eredménnyel igazo­dunk a realitásokhoz. Ennek érdekében sokat tettünk, több területen előbbre léptünk, de a szükséges eredményeket még nem értük el. Elsősor­ban azt kell számon tarta­nunk, amit még nem tudtunk megoldani, azokra a felada­tokra kell erőinket összpon­tosítani, amelyek még előt­tünk állnak. Sok a kihasználatlan tarta­lékunk, s új módszerekre, új munkastílusra van szükség ahhoz, hogy ezeket kiaknáz­zuk. A dolgozók joggal mondják: nem járhatjuk örökké azt az utat, hogy ha valahol emelkedik valaminek az ára, az azonnal tovább a szakszervezetek, de más az idei. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy minél több erővel rendelkezzünk az 1984. évi feladatok végrehajtásához konkrét érdekek megjelenésé- — mondotta a Minisztertanács ben azonban mindig megtalál- elnöke. érvényben, amelyek jelentősen hozzájárulnak az árucsere­forgalom stabilizálásához — pozitívan ítélték meg. Annáik ellenére, hogy a nemzetiközi gazdasági és bel­ső konjunkturális helyzettel összefüggésben az 1981. évi rekordforgalom után az áru­csere összértéke némileg csök­kent, összhangban a magyar —osztrák árucsere-forgalmi és kooperációs vegyes bizott­gyűrűzzék. Nemcsak a szo­cialista Országokban, még a tőkésországokban is előfor­dul, hogy a begyűrűző költ­ségeket a termelékenység nö­velésével és a ráfordítások csökkentésével ellensúlyozzák. Ez a módja annak, hogy az árakat ne kelljen olyan gyak­ran „továbbgyűrüztetni” ezzel a lehetőséggel azonban még mindig nem élünk eléggé, no­ha, mint követelményt, hir­detjük. Itt is gyorsabban kell előbbrehaladnúnk. A feltéte­leket a kormánynak, az álla­mi szerveknek, a vállalatok­NÖGRAD - 1983. november 18., péntek Milyen népszerű a mozgalom ? A KISZ Nógrád megyei bi- távoleső egységekben, mun- kel való szorosabb kapcsolat, zottsága csütörtökön Salgótar. kahelyeken dolgoznak, az át- Többen véleményt nyilvání- jánban tartotta soron követ- lagosnál magasabb a fluktuá- tottak e témával kapcsolato- kező ülését, amelyen többek ció, valamint munkájuk a san. Vincze Béla, a salgótar- között jelen volt és fölszólalt kommunális ellátáshoz tartó- jáni járási KISZ-bizottság Tóth András, a KISZ KB ősz- zik. E tények kihatnak a titkára a rétegek, korosztályok tályvezetője, dr. Sándor László mozgalmi munkára is. szerinti programkínálat fóli­áz MSZMP Nógrád megyei Megyénk 11 építőipari vál- tosságára hívta föl a figyelmet, Bizottságának osztályvezetője, lal&ta szövetkezete közül ki- míg Cserei Miklós, a KISZ KB Elsőnek azt a levéltervezetet lencnél működik KISZ-szer- megyei instruktora a tovább­fogadta el a testület, amelyet vezet, s a szervezettségi szint lépés teendőire adott konkrét a KISZ Nógrád megyei bízott- jobb mint a megyei, mind az javaslatokat. Juhász András, sága intéz a megye ifjúsága- országos átlagnál. Nem így a a KISZ Nógrád megyei bízott­hoz a kongresszus óta végzett kereskedelemben és a ven- ságának első titkára pedig a munka eddigi tapasztalatairól, déglátásban, ahol még a har- politikai hangulataiakítás je- és az elkövetkező időszak fel- mine százalékot sem éri el az lentőségéről, az építőipari, a adatairól. arány. Csaknem hasonló a kereskedelmi és vendéglátó­helyzet a hírközlésben is. Va- ipari, valamint a hírközlési Ezután Török Tibor, a me- [amennyi ágazatra jellemző a területeken dolgozó fiatalok gyei KISZ-bizottság titkará- ^bejárók magas aránya. mozgalmi tevékenységének nak előterjesztéseben jelentés Ä beszámoló áttekintette a fontosságáról, a körükben vég­hangzott el az ifjúsági mpzga- mozgalmi munka fontosabb zendő tömegbefolyás szüksé- lom tömegbefolyásának, szer- területeinek tapasztalatait, a gességéről beszélt, vezettségének alakulásáról az gazdasági építőmunkát, az Az ülés további részében je- építőipar, a kereskedelem, a érdekvédelmet és -képvisele- lentés hangzott el, a megyei hírközlés és a vendéglátás te- tét, az agitációs és propagan- KISZ-bizottság 1983-as káder- rületén. da tevékenységet, majd fel- utánpótlási és -képzési terv — Az itt tevékenykedő alap- adatokat határozott meg az végrehajtásának tapasztalátai- szeryezetek közös vonása — alapszervezetek számára. Eb- ról, illetve javaslatot fogadott fogalmazott a beszámoló —, ben egyebek között szerepel a el a testület az 1984-es elkép- hogy a KISZ-tagok egymástól mozgalmi jelleg erősítése, a zelésekről. Végezetül egyéb, rétegigények jobb kielégítése, szervezeti kérdéseket tárgyalt a KISZ belső életének jobbí- a KISZ Nógrád megyei bizott- tása, a lakóhelyi szervezetek.- sága. ság harmadik ülésszakának eredményeivel megállapítot­ták, hogy még számos kedve­ző lehetőség van a két ország közötti gazdasági-műszaki együttműködés és kereskede­lem bővítésére. A két kor­mányfő egyetértett abban, hogy a lehetőségek jobb ki­használása érdekében továb­bi erőfeszítéseket kell tenni­ük mind az érintett hatósá- goiknak, mind a vállalatoknak. A nemzetközi helyzet érté­kelése során a két kormány­fő aggodalommal állapította meg, hogy a feszültség, tovább éleződött és nincsenek jelei a fegyverkezési verseny mér­séklődésének. Mindkét fél ki­fejezte aggodalmát amiatt, hogy a feszültséggócok száma szerte a világban nem csök­kent, ellenkezőleg, újabbak keletkeztek; az enyhülés meg­torpant, a világgazdasági hely­zetben tovább növekedtek a bizonytalansági tényezők és ezek megterhelik a kelet— nyugati gazdasági együtt­működést. A két fél egyetértett ab­ban, hogy az enyhülés min­den nép érdeke, s közös erő­feszítéssel kell útját állni a feszültség további növelésé­nek, tárgyalások útján kell keresni a kiutat a jelenlegi helyzetből. Kiemelt figyelmet fordítva közötti bizalom és együttmű­ködés erősítésére, olyan meg­állapodások elérésére irá­nyul, amelyek az egyenlőség és valamennyi érintett állam biztonsági érdekeinek egyen­lő figyelembevétele alapján hatékony leszerelési intézke­déseket biztosítanak. Ezzel összefüggésben a két fél kifejezte azt a kívánságát, hogy a stratégiai fegyverze­tek, valamint a közép-hatótá­volságú nukleáris eszközök korlátozásáról folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalások sikerrel fejeződjenek be. és a már meglevő atomfegyver­készletek jelentős csökkenté­séhez vezessenek. A két kormányfő megelége­déssel nyugtázta a madridi találkozó sikeres befejezését. A találkozó záródokumentu­ma hosszú idő óta az első je­lentősebb kelet—nyugati meg­állapodás. amely összhatásá­ban —, ha erre minden fél törekszik — hozzájárulhat az európai légkör javulásához, tá­mogathatja a helsinki folya­mat és a kelet—nyugati kao- csolatok továobfajlesztését, valamint az enyhülési politi­ka fennmaradását. A madridi találkozó fontos eredménye a bizalom- és biztonságerősí­tő intézkedésekkel, valamint az európai leszereléssel fog­lalkozó stockholmi konferen­cia összehívása, amely az eu­rópai biztonsági folyamat új távlatait nyithatja meg. E konferencia összehívása azt bizonyítja. hoav megfejelő jóakarattal, kölcsönös erőfe­szítéssel, ■ ésszerű kompro­misszumok figyelembevéte'é- vel a mai feszült nemzetközi viszonyok között is lehet ered­ményeket elérni. A két kormányfő a megbe­az európai helyzetre, Lázár széléseket igen hasznosnak ér- György és dr. Fred Sinowatz tékelte, rámutatott, hogy a hagyomá- Dr. Fred Sinowatz, az Oszt- nyos és nukleáris fegyverek rák Köztársaság szövetségi felhalmozódása következté­ben veszély fenyegeti a kon­tinenst. Hangsúlyozták or­szágaik őszinte készségét min­den olyan célravezető erőfe­szítés, javaslat támogatására, amely a fegyverkezési verseny megszüntetésére, az államok kancellárja hivatalos auszt­riai látogatásra hívta meg Lá­zár Györgyöt, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A láto­gatás időpontját diplomáciai úton egyeztetik. (MTI) Jó példa „Kétoldalú ban sikerült kapcsolatalnk- az ideológiai különbözőségek ellenére is olyan eredményes együttmű­ködést kialakítanunk, amely az eltérő társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett élésének példájául gának, hasznosságának kiváló bizonyítékát nyújtjuk. Jólle­het, két viszonylag kis ország­ról van szó, ez a példa még­is messzire mutathat. Felsorolni is nehéz lenne azokat a fontos területeket, ahol az elmúlt évtizedekben vebbé váltak Ausztria és Ma­gyarország kapcsolatai. A kölcsönösen igen hasznos együttműködés folytonos te- rebélyesedése pedig kitűnő bázisa a létfontosságú nem­zetközi kérdésekben tett lé­péseink gyakori egybecsen- gésének. Ennek meggyőző bizonyítékát adták a mostani szolgál”. Ez az értékelés az bővültek, mélyültek, intenzí­elmúlt években szinte köz- ---­he llyé vált, amikor a magyar —osztrák kapcsolatokat mél­tatták a két ország politiku­sai. S nemcsak ők, hanem a külvilág is hasonlóan véleke­dik a két szomszédáiiam vi­szonyának elmúlt évtizedei­ről. A napokban az egyik leg­illetékesebb személyiség, Fred Sinowatz kancellár fogalma- tárgyalások is zott így, mégpedig itt, Buda- sorsunk, itt' Európa pesten, ahol — a legújabb ha- - gyományoknaik megfelelően és immár megszokottan — hasznos megbeszéléseket foly­tatott a magyar vezetőkkel. Nem lehet vitás, hogy ami­kor a szocialista és a tőkés­országok között megannyi sú­lyos politikai, katonai és gaz­dasági probléma nehezíti az érzé­keny közepén, társadalma­ink, ideológiánk, politikai esz­ményeink különbözősége el­lenére szorosan egybekapcso- lódik — ezt felismerni szük­ségszerűség. Élni ezzel a fel­ismeréssel, azaz okosan cse­lekvéssé formálni annak pa­rancsait, ez még több: ígére­tes, józan, jó politika. Olyan egyetértést és az együttmű- nemzetközi magatartás, amely­lrA/4/..Ot n rtf F, O -lén 4 a _ ködést, az effajta jó példá nak kivételes jelentősége van. Mondhatni: a sokfajta kór ál­tal megtámadott és meggyen­gített enyhülés é-letrevalósá­lyel a mi kis országaink már hosszú ideje valóban példát adnak a világnak. Avar Károly ] A pénzügyi rendszer javítása A nemzetközi pénzügyi rend- és gazdaságpolitikája feletti szer működésének javítását összehangoló szerepét. A sok­szolgáló programról tárgyal­nak Párizsban a legfejlettebb tőkésállamok magas rangú kormánytisztviselői. Az úgynevezett Tízek cso­oldalú felügyelet gondolatát még a hét vezető tőkésország 1982. évi versailles-i csúcsér­tekezlete vetette fel. Az ezzel kapcsolatos problémák egyik portjához tartozó ^ országok legfontosabbika, hogy hogyan “J lehetne összehangolni a de­ficites és a többlettel rendel­kező országok erőfeszítéseit annak érdekében, hogy az egyes országok gazdasági tel­jesítménye minél jobban kos zeLíteen egymáshoz. :i ’: ‘ pénzügyminisztériumának és a központi bankjának tisztvi­selőd ezzel összefüggésben el­sősorban azt vitatják meg, hogy hogyan lehetne erősíte­ni a nemzetközi valutaalap­nak a tagországok pénzügyi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents