Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-18 / 272. szám
Síküveggyári számítástechnika * I Szellem - holt térben — Eddig még holt térben mozgunk — számol be a matematikus programozó. — Elsősorban a közvetlenebb kapcsolat hiányzik a számítógép kezelői és a számítástechnika lehetséges felhasználói közt. így az utóbbiak még nem tudják, mi mindent végezhet el helyettük a gép. Először a közös nyelvezetet kellene talán kialakítanunk... Két „Kapitány" Május óta áll a xal(jótarjára síkiiveggyáriak rendelkezésére „personal computer”, azaz személyi számítógép. Az amerikai gyártmányú két Commodore 64 típusú masina — amelyet darabonként 130 ezer forintért szereztek be — a helyiek szerint az „okosság” szempontjából fölér egy R 20-assal is, csupán az adattároló kapacitása kisebb. Az egyik „Kapitány” a szervezési 'osztály számítástechnikai csoportjának rendelkezésére áll, a másik pedig a műszaki osztályon old meg feladatokat az utóbbi hetekben. Mire használják a szervezők? — Jelenleg tíz programcsomag áll készen. Az egyik például az exporttervezést szolgálja, egy másik pedig a Zagyva III. kemence működésének statisztikai elemzéséhez ad segítséget — közli Czirbusz Sándor matematikus programozó. — Az exporttal kapcsolatban jelenleg negyedéves, illetve havi összesítések készülnek. A gép majd lehetővé teszi, hogjr naponta pontos képet kapjunk a helyzetről. Segít emellett a közgazdászoknak abban, hogy „optimalizálják” a kiviteli. Azaz megmutatja, hogy ha az egyik tényező, például az ár változik, milyen hatással van ez a többi tényezőre. Mint az egyetemről alig több, mint egy éve kikerült, Debrecenben született fiatalember elmondja: a másik programcsomag lehetővé teszi, hogy az értékes Zagyva III. kemencét egy-egy hároméves ciklusban a lehető légjobb hatásfokkal használják ki. A műszaki főosztályon pedig — az ottani „Kapitánynyal” — egy keverékelemzést végeztek el a szakemberek. Itt, azonnal — Javítja-e már mérhetően a gyár eredményét a két PC? — szögezödött a matematikus mellének a kérdés. — Ön is abba a hibába esik, amit másoktól is tapasztaltunk — így a fiatalember. — Vagyis: azt akarja, hogy a számítógép itt és azonnal hozzon kézzel fogható hasznot. Ez nem ilyen egyszerű. Még sok szervezési teendő vár a gyárunkra, amíg látható lesz az eredmény. Például meg kell teremteni a bizonylati rendet, ami most nincs. Kivéve talán a kereskedelmi tevékenységet. Czirbusz más föltételeket is sorol. Szerinte össze kéne fogni a gyárban meglévő tárgyi és emberi — szellemi — erőket a számítástechnikában. Gyarapítani kellene a számítástechnikai csoportot is, mert most még ennek nagysága nincs arányban a feladatokkal. És — könnyen megvalósítható, tehát megszívlelendő javaslat — a vezetőknek is tanfolyamot kellene végezniük, hogy még alaposabban megismerjék a Egyedülálló föld alatti gombatelepeket fedeztek fel Kazahsztánban, a Balhas-tó közelében. Ez a körzet az alma- atai terület karojszki természetvédelmi területéhez tartozik. Itt tilos mindennemű gazdasági tevékenység folytatása, köztük a gombaszedés is. Egy háromszázméter széles, hosszú hojnoksávot nyilvánítottak védetté. A homokbuckák között észrevétlenül húzódnak meg a föld alatti gomba telepek. Igazi gombaraktál’ rejtőzik a homok alatt. „Fél méterrel a föld alatt csiperszámítástechnikában rejlő lehetőségeket. A közelmúltban egyébként már tartottak egy 30 órás tanfolyamot a gyáriaknak. Nem keseríti el őket, hogy ez a kezdeményezés nem hozta meg a várt eredményt; a tanulságokat legközelebb felhasználják. Addig is népszerűsítik a komputerek előnyeit: például azt, hogy a személyi, a munkaügyi nyilvántartásban, a bérszámfejtésben „ijesztően” gyorsan oldják meg a sziszifuszi feladatokat. De az embert — hívják föl a figyelmet — nem helyettesítik! Majd 1988-ban — Minden osztályra kellene egy gép a kereskedelmire talán kettő — meditál a jövendőről a matematikus programozó. — Ezeket a gépeket aztán felsőbb szinten összekapcsolhatóvá kell tennünk, s így kialakul a gyári adatbázisrendszer. H?t minden a legjobban megy, akkor ez 1988 körül fog létrejönni. Attól függetlenül, hogy addigra ezek a gépek talán elavultak lesznek, minden lényeges adathoz percek alatt hozzájuthatnak a döntéshozók. Molnár Pál kegombák nőnek! húszcentiméteres törzsük óriási, egymással összenőtt kalapokat tartanak. Ezt a ritka jelenséget a vaddisznók segítették felfedezni. Észrevették, hogy ezek az óvatos állatok ezeken a helyeken nappal járnak, pedig ebben az időszakban inkább az árnyékos helyeket kedvelik. Bátorságuk magyarázata nagyon egyszerű: a sötétben a buckák nem láthatók, a gombák pedig olyan mélyen nőnek, hogy illatukról az állatok nehezen találnak rájuk. Rejtett gombatelepek a sivatagban Nagyüzemek szűk cipőben Alig néhány évvel ezelőtt terjedt el az alacsony hatékonyság, vagy alacsony jövedelmezőség kifejezés, amellyel azokat a termelőegységeket — köztük mezőgazdasági üzemeket illették, amelyek gazdálkodása — finoman szólva — kívánnivalót hagyott maga után. Nógrád megyében is akadt és ma is akad jó néhány termelőszövetkezet, amely ebbe a kategóriába tartozik. Igaz ezeket most már alacsony színvonalon gazdálkodó mezőgazdasági üzemeknek titulálják. Hat forint alatt Bizonyára kevesen tudják, mit is jelent ez a meghatározás: alacsony színvonal? Nos, a definíció viszonylag egyszerű. Azokat a termelő- egységeket nevezik alacsony színvonalon gazdálkodóknak, amelyékben 100 forint költségre hat forintnál kevesebb nyereség jut. Az alacsony színvonal tehát nem jelent eleve veszteséges gazdálkodást. Ezt igazolja az is, hogy 1981-ben a 12 alacsony színvonalon gazdálkodó üzemiből „csak” három zárta veszteséggel az évet, 1982-ben a 17-ből ugyancsak háromban került mínusz előjel az eredmény elé. Idén — az eddigi felmérések és számítások alapján — 9 mezőgazdasági nagyüzem lesz már csak ebben a kategóriában és, ha minden igaz, közülük is mindössze egy veszteséges. Hacsak az élet nem tréfálja meg az ide vonatkozó statisztikák készítőit, mint ahogyan erre már volt példa megyénk történelmében.. v Felvetődhet a kérdés, mitől gazdálkodnak ezek a nagyüzemek alacsony színvonalon? Sőt az is, szükség van-e olyan mezőgazdasági termékekre, amit veszteséggel állítanak elő? Ez utóbbi kérdésre egyszerűbb a válasz. Igenis szükség van minden kilogramm megtermelt búzára, minden liter tejre, minden kilogramm húsra! Az viszont már más kérdés, hogy az állam évről évre kevesebbet hajlandó magára vállalni a veszteséges termelés finanszírozásából. Főként akkor, amikor év végén kiderül, hogy a hiányzó milliók nem a mostoha természeti adottságokra, a kedvezőtlen időjárásra, hanem a megváltozott követelményekhez való alkalmazkodás hiányára, a gazdasági érzéketlenségre, netán a nemtörődömségre vezethetők vissza. Határozatra várva Látják ezt a megye vezetői is, hiszen nem ok nélkül került a 12 alacsony színvonalon gazdálkodó termelőszövetkezet közül ötnek az élére új elnök. Mint ahogyan az sem véletlen, hogy az említett tuoatnyi nagyüzemnek intézkedési tervet kellett készíteni arról, miként látják az előbbre lépés lehetőségeit, milyen módon tudják a, kátyúból kimozdítani a gazdaság megrekedt szekerét. Hogy az intézkedési tervek készíttetése helyénvaló volt, azt azoknak a közös gazdaságoknak a példája bizonyítja, amelyek alig több mint egy év után már kijutottak a hullámvölgyből, mert javult gazdálkodásuk hatékonysága, nőtt a termelés jövedelmezősége és 100 forint költségre jutó eredményük —, nem egyszer jócskán — meghaladta a korábbit. Az intézkedési tervek hatása tehát kedvező irányba terelte a gazdálkodást, az abban foglaltak végrehajtását folyamatosan figyelemmel kísérték a párt. és állami szervek, s nyilván ez is ösztönzően hatott az említett nagyüzemek tevékenységére. E pozitívumok mellett — vagy éppen ezért — fölmerül aiz a kérdés, vajon azoknak a gazdaságoknak, amelyek a következő évben kerültek az alacsony színvonalon gazdálkodó üzemek közé, miért nem kellett hasonló tervet készíteniük? Sőt talán nem hiábavaló az a kérdés sem, hogy azok a nagyüzemek, amelyek éveken keresztül éppen csak vegetáltak — nem egyszer jó adottságok mellett is — miért vártak a megyei pártbizottság határozatára? Miért nem voltak képesek saját jószántukból intézkedési tervet készíteni ? Nem azt jeizi-e ez, hogy sok üzemben még mindig nincs meg a kellő gazdasági érzékenység, vagy az a téves felfogás uralkodik, hogy amiről nem beszélünk az nincs is? Nem lehetne önállóbban? Egy-egy intézkedési tervet szükségtelen fétisizálni, mert nem csodatevő szándékkal készítették. Hatásuk pontosan annyiban mutatkozott meg, amennyiben az abban foglaltakat végrehajtották a mezőgazdasági nagyüzemek. Ez pedig döntően a vezetésen, a'i irányításon múlt és feltehetően múlik is az elkövetkező években. A kedvező tapasztalatokból kiindulva talán nem volna hiábavaló feladat, ha azok a gazdaságok, amelyeket már most szorít a cipő, megpróbálnának — élve önállóságukj kai — valamilyen kiutat keresni egy hosszabb távra szóló terv kidolgozásával. Régi igazság, hogy szűk lábbeliben el lehet álldogálni egy darabig, még helyben járni is, de tisztességesen haladni képtelenség... Az állam most is és a jö-’ vőben is kiadós terheket vállal magára, hogy a valóban mostoha adottságú és emiatt nehéz helyzetben levő üzemeket támogassa. Az azonban' nem várható el a jelenlegi gazdasági helyzetben, hogy olyan termelőegységeket „babusgasson” évről évre, amelyek önmaguk is képesek lennének megállni a saját lábú-1 kon. Annál inkább, mert ezzel azokat a jól prosperáló,1 gazdaságosan termelő üzemeket sú jtanák, amelyék egyaránt hasznot hoznak magúiknak és a népgazdaságnak.' Zilahy Tamás . Hasított sertéseket pucol, zsírtalanít Simon Elemér húsipari szakmunkás, a salgótarjáni Karancshús dolgozója. Naponta kettőszáz állatot kell letisztogatnia, feldogozáshoz előkészítenie. Uj igényeket és az embert is szolgálja Megszűnik az SKÜ százéves öntödéje Á Salgótarjáni Kohászati tonna vasöntvény elkészítése kéjük döntő mértékben az Üzemek termékszerkezetének vár a csökkentett létszá- öntödéhez kötődött. Felada- átrendeződése, a világgazda- mú öntödére. Ezalatt a válla- tűk volt, hogy az öntéshez ság feltételeihez való alkal- lat belső szükségleteire ké- nélkülözhetetlen és jó minő- mazkodás előnyöket, de szítenek még dróthúzó dobo- ségű, méretpontos famintákat ugyanakkor nehézségeket is kát és egyéb gépöntvényeket, határidőre biztosítsák. Eisen- jelent. Elavult, régi, gazda- amelyek a tervezett felújítási bárt Zoltán, a mintakészítő ságtalan technológiát kell ki- munkákhoz szükségesek. asztalosműhely vezetője eliktatni, hogy helyükbe újat , . .. . mondotta, hogy a mintaaszés korszerűt tudjanak terem- A százéves öntöde meg- talonok összeültek, hogy teni. Mindez azonban emberi szüntetésének személyi feite- számba vegyék új feladatai - tényezőkhöz, az évtizedek so- teleiben a gyár vezetői a leg- kát. Korábban is előfordult, rán kialakult szakmai és mű- gondosabban, es legkorulte- hogy más öntödék megrende- szaki kultúrák megszűnteié- kintobben szeretnének eljár- i^sej alapján itt készítették séhez is kötődik. m>, hogy az öntöde dolgozol a famintákat. Most a vasön, _ . , .. más szaktermeteken, a gyár töde megszűnésével szélesi_ Az evek során többi kozott kereteiben találják meg a megszüntették a csavargyár- helyüket és számításukat is. tást, felszámolták az acélön- .. tödét és most napjainkban Az öntöde dolgozóival kuteni szeretnék külső kapcsolataikat. A Diósgyőr, a Budapesti Acélöntő- és Csőgyár és néhány xoaei es mo* napjaimban — és néhány ismerős partner került napirendre a vasonto- Joa ”\ul?n eiDeszeigeueK, es u- , „ , akarnakde megszüntetésének nme- lehetőségeket teremtettek ar- e most ujaicat akarnak rami^is ra, hogy ki, melyik üzembe, «erezni. Borsodnadasd ré J 1S‘ vagy milyen munkaterületre szere,man® befejeztek a for mázólapra szerelt BBC-ke mencék üstjének felső részéA vasöntöde mintegy száz kéri magát, ott találja meg éven keresztül fontos része anyagi számításait és munka- |“culjeR- uiLJenek xeiso re: volt a Salgótarjáni Kohászati helyi körülményeit. ,e/, szükséges fammtakat. A Üzemeknek. Az üzem termé- , u apestt KÖVAC ceggel is keinek 90 százalékát az ózdi- A dolgozok nagyresze (321 szélesítik partnerkapcsolatai- ak használták fel. Az időköz- a . kovacsologyarban kapott kát. Számolnák azzal, hogy hon kors/oríítlenné és gayria- igényeinek megfelelő munka- az újfajta partnerkapcsolat- SaS vált totöde dolgo- lehetőséget. Tizennyolcán ban az eddiginél is magasabb zói nehéz körülmények kö- kert?k magukat valamelyik igényeknek kell eleget tenni- ^t dolgoztak aT elmúlt év- ú-í gyárrészleghez, két dolgo- ük, hogy a minőség, a mérettizedekben mintegy három- zo a kisterenyei gyáregység- hűség, a felület a határidő szorosát termelte annak, ami hez lakóhelyéhez közelebb es az egyeb előirt tényezők elvárható lenne egy ilyen peruit. A két fiatalember pe- mind magas fokon legyenek felszereltséfiű üzemtől Ha a dl8 arra vállalkozott, hogy kielégítve. Mindez feltétele vasöntödéd meg akarták voL kitanulja ^ az esztergályos- annak, hogy a termékszerke- na tartani, akkor teljesen új ^za^vmaft? es * jövőben itt zet-váltáshoz alkalmazkodva technológia bevezetésére áj szakmai felke- megmaradion * jő munkahe_ mintegy 200 millió forintos u tS€get‘ lyi közérzet is, s az egyének beruházást kellett volna Jelenleg még 26 fő dolgo- mellett a »vári kollektíva is megvalósítani- Mivel ennek zik a csökkentett létszámú , .... 8y kollektíva is korszerűsítésétől eltekintenek, öntödében> hogy az év végéig m^talalja a maga szamita- az Ózd szamara készülő, programoZott feladataikat sat az elet aMal szüksegsze- mintegy 4—5 ezer tonna önt- maradéktalanul ellássák, vény elkészítését más, kor- . szerű felszereltséggel rendel- Az öntödéhez szorosan hoz- , „ ... z a tartozott a mintakeszitok kezo üzem oldja majd meg. asztalosműhelye, amely, ha Az év hátralévő másfél hó- a vállalaton belül más gyár- oiapjában jgég *»i#t©§y 8íW részleghaz tartozott is, rűen megkövetelt váltoaások feltételeiben. Orosz Béla Gyógyító szél Azerbajdzsán! balneológusok befejezték azt a kutatássorozatot, amely bebizonyította: hazri elnevezésű északi szél (neve a Kaszpi-tengerrel függ össze, amelyet a régi időkben Kazár-tengernek neveztek) jótékony hatással Van a szív és érrendszeri megbetegedésekben szenvedőkre. Az orvosok véleménye szerint a kedvező hatás a levegő hőmérsékletének csökkentése és ionokkal való telítődése révén jön létre. A szél a természetes szellőztető szerepét játssza az Apseron-félszige- ten, ahol 300 szeles napot számlálnak évente. Az északi szél gyógyászati célokra való felhasználásához az első lépéseket a félsziget négy kardiológiai szanatóriumában tették meg. A Kaszpi-tenger nyugatig — kedvező éghajlati és balneológiái viszonyokkal rendelkező — partvidékén országos jelentőségű gyegy- helyövezet létrehozását tervezik. a Volga folyóban A hideg hegyi folyók éles fogú és kecses lakója, a pisztráng, ma már a Volga folyóban is jól érzi magát. A kujbisevi területen működő „Szuszkan'’ halgazdaság tenyésztői és ichtiológusai két évvel ezelőtt végezték el a törzs- állománytól nyert pisztrángikrák inkubálását. A volgai vikgyűjtő hidegebb részeit választották a kísérlet színhelyéül. Egy év sem telt el, amikor a volgai halnevelőkben több tízezer ivadék csillant meg. Rajtuk kívül a gazdaság S0 ezer — Észtországból hozott — pisztrángivadékot nevel. Jelenleg a volgai pisztráng sí? medencében növekszik. Jövőre a medencék számát megnégyszerezik. NÖGRAD ,M83. oovember 1£„ péntek
