Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-14 / 243. szám

Szabványosítási világnap 1946. október 14-én alakult meg a Nemzet­közi Szabványügyi Szervezet, az ISO és er­re az évfordulóra emlékezünk azzal, hogy im­már 14 esztendeje minden év-ben október 14- én — a szabványosítási világnapon — a köz­vélemény figyelmét a szabványokra irá­nyítjuk. A szabványosítás eredményei ma már Nóg- rádban is annyira részeivé váltak mindenna­pi életünknek, hogy azokat teljesen termé­szetesnek tekintjük. A bennünket körülvevő tárgyak használatakor nem mindig gondo­lunk arra, hogy használhatóságuk, minőségük kialakításában milyen jelentős szerepet tölt be a szabványosítás. Természetesnek tekintjük, hogy a magnó­kazetta minden mérete jó a készülékünkhöz, vagy azt, hogy lemezjátszónkkal bármely or­szágban gyártott hanglemez lejátszható. Ugyanez a helyzet például a fényképezőgé­pekkel és a hozzájuk tartozó filmekkel, vagy éppen a legegyszerűbb kötőelemekkel, a csa­varokkal is. A fogyasztók biztonsága és védelme érde­kében az első perctől szükség van arra, hogy tájékoztassuk őket a termékek, gyártmányok használati tulajdonságairól, minőségéről. A vásárló általában nem szakember, ezért szá­mára a szabványjel garanciát jelent arra, hogy a megvásárolt áru megfelelő minőségű es biztonságos, tehát egészségére, életére nem ártalmas. A vállalatok, gyárak közötti üzletkötések­ben, sőt a nemzetközi kereskedelemben is el­engedhetetlen, hogy a szállított árukra vo­natkozó szerződések műszaki tartalmát szab­ványokban rögzítsük. Így válnak a szabvá­nyok az ipar és a kereskedelem számára is nélkülözhetetlen segédeszközzé, hiszen ezek egységesítik a műszaki jellemzőket, rendezik a választékot és így megkönnyítik a szerző­déskötés feltételeit. Az egységesítés egyrészt előfeltétele a különböző országokban készült termékek összekapcsolhatóságának, együttes felhasználhatóságának, másrészt nagy előny, hogy egy-egy gyártó sok helyen értékesítheti az egységes előírások szerint készített ter­mékeit A magyar szabványügy igyekszik gyorsan alkalmazkodni a változó viszonyokhoz. Rend­szere kiterjedt — mintegy tízezer országos szabvány van hatályban —, ugyanakkor azon­ban rugalmas is. A szabványok 90 százalé­ka olyan előírásokat tartalmaz, amelyektől a megrendelők és a gyártók közös megegye­zéssel eltérhetnek, és csupán 10 százalékuk olyan, amelyektől eltérni csak külön enge­déllyel szabad. Ez utóbbi szabványok főleg az élet- és vagyonvédelmet, valamint a biz­tonságot szabályozzák. A szabványokat rend­szeres időközönként felülvizsgálják, hogy elő­írásaik mindenkor korszerűek legyenek és a; gyorsan fejlődő technikai követelményeikhez alkalmazkodjanak. Magyarországon kiemelkedő jelentősége van a nemzetközi gazdasági munkaimegosztásnak. KGST-együttmű ködösünk, de nyugati kap­csolataink is elképzelhetetlenek lennének, ha termékeink a felhasználó országok előírásai­tól eltérnének. A KGST keretében a szocia­lista országok ezeket az előírásokat a szab­ványügyi együttműködési állandó bizottság­ban egyeztetik, ugyanakkor mindig figyelem­be veszik az ISO világszabványait, vagy az elektronika területén, a nemzetközi szabvá­nyosító testvér szervezetnek, az IEC-nek a szabványait A tőkéscégeknek szállító expor­tőrök a megmondhatói: csak az eladható, ami kielégíti a nemzetközi előírásokat. A magyar szabványok újabban sok esetben több minő­ségi fokozatot írnak elő, amelyekből az első a nemzetközi színvonalat jelzi. A gyártók cél­ja az, hogy a mércének ezt a szintjét mind­inkább megközelítsék, és így termékeiket ex­portképessé tegyék. Ma, a szabványosítási világnapon minde­nütt — így Nógrádban js — elismeréssel kö­szöntik a nem mindig hálás, de annál hasz­nosabb i/iunikaterüílet dolgozóit, a szabványo­sa tókat. A falugyűlések« mint közéleti fórumuk ENERGIÁRÓL' A SÍKÜVEGGYÁRBAN annyi mint pazarlás A falugyűlések és ár városkörzetí tanácskozások megkü­lönböztetett helyet foglalnak el a helyi közéletben: a la­kosság növekvő részvétele azt is jelzi, hogy mind többen kívánnak szerepet vállalni a döntések előkészítésében és a végrehajtás társadalmi ellenőrzésében — mondotta In- zsel Ottó, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osz­tályvezetője, aki a közeljövőben ismét megtartandó közéle­ti fórumok jelentőségéről és az eddigi tapasztalatokról nyi­latkozott az-MTI munkatársának. Elmondta; a tanácstörvény annak idején csupán azt szor­galmazta, hogy a falugyűlése­ken tárgyalják meg a telepü­lés népképviseleti, közigaz­gatási szerveinek beszámoló­ját, s az állampolgárok is­merjék meg a soron követ­kező feladatokat Mivel a fó­rumnak nem volt döntési jo­ga, legfeljebb jóváhagyhatta: a beterjesztett dokumentumo­kat, népszerűsége nem érte el a kívánt színvonalat. A gon­dok erőteljesebben ott jelent­keztek, ahol a szervezők és az előadók lebecsülték a ta­nácskozás jelentőségét nem ismerték fel a demokrácia ki- terjesztésének lehetőségét, nem ragadták meg az alkal­mat a széles körű eszmecseré­re. Vita bontakozott ki akö­rül is, miként előzhető meg, hogy a falugyűlés egyéni sé­relmek gyűjtőhelye, mintegy panaszíelvételi irodája legyen. A kérdésekre az idő adott Választ — mondotta arra utalva, hogy a hetvenes évek- közepétől megváltoztak gaz­dálkodási körülményeink. A tanácsoknak mind kevesebb összeg állt rendelkezésükre fejlesztési elképzeléseik meg­valósítására. A feladatok meg­oldása azonban mindinkább sürgetővé Vált. Az állampol­gárok tevőleges támogatása nélkül nem lehetett előbbre lépni. Közben a települések vezetői is elsajátították a'de- mokratikus jogok és köteles­ségek gyakorlásának tudniva­lóit, rájöttek az ebben rejlő kölcsönös előnyökre. Ennek jegyében került e tanácsko­zások középpontjába a telepü­léspolitika, s a lakosság vál­lalta a partneri kapcsolatok elmélyítését a közterhek fo­kozottabb viselését A helyi fejlesztések valóra váltásá­ban, az elképzelések véglege­sítésében így juthatott dön­téshozatali joghoz a falugyű­lés, illeve a későbbiekben a városkörzeti tanácskozás. A feladatok megs'okasodá- sával, összetettebbé válásával a falugyűléseken és a város­körzet: fórumokon mihd több szó esik egyéb, a lakosokat közelről érintő kérdésekről is. Főként az alapellátás vál­takozó színvonalát tették s teszik górcső alá, keresve az ingadozás okait A kiegyen­súlyozott ellátást már csak azért is fontosnak ítélték, mi­vel á falvak népességmegtar­tó ereje nem utolsósorban az infrastruktúra fejlettsegétől függ. Sokan fejezték ki elége­dettségüket annak kapcsán, hogy a helyi tanácsok önálló­ságának fokozásáért egyre többen emelnek szót. A növek­vő felelősségtudat bizonyíté­ka az is, hogy a települések rendjét, tisztaságát szinte mindannyian szívügyüknek tekintették. Ezért is érhetett el sikert a hasznos hulladé­kok begyűjtésére indított tár­sadalmi munkaakció, amely­nek megvan az az előnye is, hogy a MÉH-től kapott pénzt a helyi tanácsok — a lakos­ság véleményének kikérésé­vel — használhatják íéL A fórumokon felemlítették azt is, hogy a falvakban a közüzemi tarifák indokolatla­nul magasak, lényegesen töb­bet kell fizetni as itt élőknek ugyanazért a szolgáltatásért, mint a városiaknak. * — A falugyűlések és a vá- •roskörzeti tanácskozások hoz­zájárulhatnak a helyi közélet fellendítéséhez, ahhoz, hogy mind többen kapjanak ked­vet demokratikus jogaik gya­korlásához, s váljanak a he­lyi tervek, koncepciók kiala­kításának érdemi formálóivá — mondotta végezetül a Ha­zafias Népfront osztályveze­tője. Á salgótarjáni síküveggyár eszi az energiát. Az elmúlt esztendőben har- mineötmiillió köbméter föld­gázt és csaknem tizenhat­millió kilowattóra áramót használtak fel a gyártáshoz. Ezek együttes költeége meg­közelítette a százhábvanmillió forintot. S függetlenül attól, hogy egy bizonyos szinten túl már nem lehet takarékoskod­ni, hiszen adott a technoló­gia és az üveg olvasdáspant- ját semmiféleképpen nem le- 'het „alacsonyabbra redukál­ni”, mégis tavaly tízmillió fo­rint értékű energiát sikerült a zagyvapáMalvaiaknak meg­spórolna. Mondják, ez e tekintetben kimagasló év volt, hasonló jó eredményekre nem is igen emlékeznek, s valószínűsíthe­tő, hogy ennek is nagy sze­repe volt abban, hogy meg­kapták a Kiváló vállalat cí­met. Mi több, ezzel a telje­sítménnyel a legelsőik lettek az Üvegipari Művek vállala­tai közötti versenyben. (Érde­mes megjegyezni, hogy a má­sodik helyre szintén megye­béli vállalat, a salgótarjáni öblösüveggyár került!) — Az energia — mondja Pusztai Gábor osztályvezető — a négyszázmilliós anyag- költség mellett igen-igen je­lentős tétele gazdálkodásunk­nak. Éppen ezért van, hogy helyes felhasználása minden­napos téma, s jelentős fel­adatokat ró dolgozóinkra- És ez szó szerint értendő. Hi­szen a földgázt akkor is be kell táplálni a kemencékbe, ha jó üvegeit húzuník, meg akkor is, ha rosszat. Tehát, ha selejtes, a követelményeik­nek nem megfelelő minősé­gű termékét gyártunk, annyit jelent, mintha pazarolnánk. Szerencsére, ez elég ritkán fordul elő. Az eredményes, hatékony energiagazdálkodás legfőbb teltétele tehát a fo­lyamatos, kifogástalan áru termelése. Természetesen, en­nek a ml oldalunkról is szám­talan összetevője van. Nem kétséges, hogy a pa­eredményeket produkálni, da utána már a fogyasztás szin­ten marad, vagy inkább meg­nő. A piaci megrendelések és a berendezések műszaki álla­pota miatt idén „soványab­zarlás elkerüléséhez elenged- bak leszünk”. Persze, ez nem hetetlen a miinél jobb hatás fokú tüzelés „kikalkulálása”, ennek állandó, optimális szin­ten tartása, a szárító- és tem- perkemencék, valamint a kü­lönféle kazánok helyes fűté­se. Ez viszont a dolgoknak csak az egyik része. Tudniil­lik, az energiagazdálkodást nagyban befolyásolja a gyár­jelent visszalépést, mert így is komoly erőfeszítéseket ' le-j szünk az energiagazdálkodás sikeréért. A jelenlegi gyári! rendszer még alkalmas erre a célra, de perspektivikusan már tovább kell lépni. — Mire gondol? — Fejleszteni kell a különb féle mérési rendszereket, á meglevő berendezéseket. Kor-; tási program, amely viszont szerűsíteni kell a nem meg­(közbudottan) a piac függvé­nye. Ha olyan a rendelés­állomány, hogy a gépek fo­lyamatosan tudnak üzemelni, elenyészően minimális ener­gia megy veszendőbe. Ám, ha valami végett le kell állná, a kemencék újbóli, hét-nyolc- száz fokra történő félfűtése hatalmas mennyiségű áramot vesz igénybe. Ezeket nevez­hetnénk ablakon kidobott fo­rintoknak. Éppen ezért az a törekvésünk, hogy jó minő­ségű, az igényekhez rugalma­san alkalmazkodó, feldolgozott gyártmányokkal lássuk el a vásárlókat, hogy hasonló ,ki­be kapcsolgatásokra” ne ke­rüljön sor. — A múlt évben kimagas­lóan jó eredményeket értek el, viszont említette: van egy bi­zonyos határ, amelyet a ta­karékoskodás címén nem le­het már átlépni, Eszerint az idén kevesebb eredményre számítanak? — Igen. Már csak azért is,' mert a síküveggyártásnak van egy másik jellemzője, misze­rint egy kemenceperiódus hozzávetőlegesen öt esztendő­re jő. S hogy a műszaki ál­lag állandóan romlik, úgy nő az energiafelhasználás is. így, ezen a területen az első két évben még lehet kimagasló felelő, pazarló fűtést, szükség van a műszaki-szakmai szín­vonal emelésére. Ez utóbbi­ban már történtek lépések, s kialakulóban van egy olyad önálló szervezet, amely az ed­digieknél még hatékonyabban tud foglalkozni a víz, a- gáz; a villamos energia felhaszná­lásával, a környezetvédelem-; mel, a karbantartással. „Stár bunk” újabb szakemberekkel gyarapszik, példaként, most vettünk fel egy hidrológus üzemmérnököt, akinek mun­kája eleddig hiányzott. Teert: dóink igazán sokrétűek, S nem csak a szorosan vett szakmai területen. Azt hangsúlyozza az őszi tályvezető, hogy az energiái val való törődés, a takarékos-’ ság nem jelentheti egyedül aa energetikusok munkáját, á portástól az igazgatóig ea mindenkinek a feladata. An­nak kellene lenni! — Sajnos — jegyzi meg maliciózusan — ez a jó gazda szemlélet még nem egészen tudatosodott mindenkiben. Bár van fej­lődés a fejekben, de még ko-í rántsera ez a tiszta tökély. A síküveggyárban nemcsak! a műszerek és technológiák korszerűsítését tűzték ki có-< lüU Karácsony György J KÁBELGYÁRI TAPASZTALATSZERZÉS Intelmek ifjú irányítóknak — Nehéz kenyérkereset ez — fakad ki a 30 éves üzem­vezető leikéből a vallomás —, mert sok szempontnak kell megfelelni, és ezt nem tanítot­ták sehol. — Mik a legfőbb szempon­tok? — Az emberekkel való bá­nás, az ütemes termelés, és szakmailag is el kell fogad­tatnia magát az embernek. — Hogyan kellene tanítani például az emberekkel való bánást? — Erről talán csak irányel­veket oktathatnának. Mert itt az adott üzemben és az adott emberekben kell konkrétan gondolkozni. És ez nem megy egyik napról a másikra. Nincs hafogcrtásT Három évtized sem voll még a háta mögött Sümegi Lakossági igények alapján, terven felül bővítették a közvilágítási hálózatot Kisié­re-nyen a József Attila és a Munkácsy úton, Nagybátony- ban pedig a November 7. parkban. A VI. ötéves terv fejlesztéseinek időarányos ér­tékelésekor megállapították, hogy ez évben Kisterenyén a Népkert közvilágításának kor- szerusrtesere- is sor kénül.. Radiátorvásárlás Balassagyarmatról előjegyzéssel rí A Balassagyarmati Fémipa- Vállalat osztrák licenc alapján az idén 140 ezer alu­mínium radiátort gyárt, az igény azonban ennek több­szöröse. Annál is inkább, mert a kereskedelem másfaj­ta radiátorokból sem tudja kielégíteni az igényeket. Az alumínium radiátorok beszer­zését az is nehezíti, hogy — mivel igen sokfajta igényt elégítenek ki — nagyon szé­les méret- és színválaszték­ban, felületkezeléssel gyárt­ják. Ezeknek teljes választé­kát nem tudják az üzletekben tartani. Az alumíniumipari keres­kedelmi vállalat bevezette elsőként október 1-től Buda­pesten a Keresztúri úti köny- nyűfém-áruházban — az elő- jegyzéses vásárlást, hogy a boltba már a vásárlók igé­nyeinek megtel elő választék fkeretítnnv M egreode léskor megmondják a vevőnek, mi­kor számíthat a szállítmányra, s garanciát vállalnak a kí­vánt szín- és méretválaszték­ra is. E hónap végéig az Alu- ker öt vidéki — győri, zala­egerszegi, miskolci, debrece­ni és szabadbattyáni — ipar­cikk-kereskedelmi vállalattal közös üzletében is bevezetik az előjegyzéses rendszert. A vásárlóktól megrendelést azonban csak addig fogad­nak el, amíg a gyár a szállí­tást mintegy hat hónapon be­lül garantálni tudja. Január 1-től a vállalat valamennyi saját és közös üzletében meg­szüntetik az úgynevezett nyílt árusítást. Addig ugyanis a raktáron lévő készletekből előjegyzés nélkül is lehet vá­sárolni, de nem biztosított a megfelelő választék. Az előjegyzéses rendszer nem jelenti azt, hogy több lesz az alumínium «acftá'tos, mert a licenc alapján gyártott fűtőtestek gyártókapacitását exportfejlesztési hitelből hoz­ták létre. Ez arra kötelezi a vállalatot, hogy termékeinek jelentős hányadát exportálja. Az Idei 140 ezer négyzetmé­ternyi termelést ugyan jövőre 200 ezer négyzetméterre nö­velik, a kapacitás további nö­velésére azonban már nin­csen mód, bár a vállalat szak­emberei szerint az aumínium radiátorokból évi 500—600 ezer négyzetméternyit is el tudnának adni a hazai piacon. Igaz, a radiátorhiányt az alu­mínium fűtőtestek akkor sem tudnák megszüntetni, meri a hazai szükségletnek csak igen kis részét, mintegy 10 száza­lékát állítja elő a balassa­gyarmati gyár, s a meglehe­tősen drága — bár luxusigé­nyeket is kielégítő termék mindössze , wtasziekteoiv.itewi »aateät Tibornak, amikor átvette a Magyar Kábel Művek legna­gyobb üzemének vezetését. A balassagyarmati kábelgyár va­donatúj csarnokában, ha a géptelepítés is befejeződik: 1 egész 2 tized milliárd forint értékű éves termelésre alkal­mas kapacitás jön létre. A világszínvonalon levő techni­kát 90—95 ember üzemelteti. Adva vannak a tárgyi fölté­telek a legkiválóbb kábelok gyártására: a „művek” tőkés­exportjának hozzávetőleg ne­gyede az itt forgó gépeken halad keresztül. Nem kis fe­lelősség. „ — Amikor elvállaltam ezt a beosztást, eldöntöttem, hogy sem időt, sem energiát nem kímélek — közli a barna, sportos alkatú fiatalember. — Amiatt sem hagyom magam zavartatni, hogy az erőfeszíté­seimet éppen díjazzák vagy nem. Ez azóta se változott: nem napi 8 órát dolgozok, hímem ennél mindig többet. Az alap­természetem is erre ösztönöz: mozgékony, talán ingerlékeny is vagyok. Elvem, hogy nincs halogatás! Mindent a legha­marabb kell tisztába tenni. Gép; garda, gazsí Egy év próbaidőre, bíztak rá az egész embert követelő fel­adatot; az esztendő a nyár végén letelt, s véglegesítették posztján. Aligha tartozók az irigyelt pozíciók közé az erős­áramú üzem irányítói tisztei vadonatúj volt a gépek mel­lett a gárda is. Emellett aa üzemvezető gázsija forditoti arányban áll az üzem méretei­vel: míg a, gyánrész a „mű­veken” beiül a legnagyobb, a javadalom az üzemvezetőké között a legkisebb. Érezte-e hiányát a sokat emlegetett ve­zetői etenynekp a Bapasztafeki- nak? — Kevesen érezhették vol­na magukat itt tapasztaltnak — így Sümegi —, ment az áj gépek közt, újabb és új ab ti megrendelések kielégítése köz-f ben a bő egy év alatt kétszer ugyanaz a probléma eddig még nem fordult elő. Minden felmerülő gond újdonságnak számítolt. Hogy három vagy öt év kell-e ahhoz, hogy ta-i pasztalatból tudjak az adódó kérdésekre válaszolni, ezt még nem tudom. Gondolom, as egyéntől is függ. Ami a tanulási készséget ih­leti, Sümegi ebben is mutaH tott fel erényeket. Mint moncH ja: mai fejével már türelmed sebben kezelne egy-két emJ béri problémát, amely műn-: katársai közt előfordult. Azt' persze a külső szemlélő neheJ zen tudja elképzelni, hogy egy — mint mondják — szét- rázódott kollektívában hogyad lehetet volna szigor, súrlódá­sok nélkül megteremteni a termeléshez kellő rendet. Megfontolandónak látszik a kérdés*, miként ítéljük meg mai gazdasági helyzetünkben a következetes fegyelmező erélytí . T*en?-sz fízíor Mit szó! a ese®d á j.tíúH órázáshoz”, a teljes eróbedo-í Bással végzett munkához? —i vetődik fel a gond a két pici fiát nevelő Sümeginél. Az asz- szony — mint a fiatalember1 fogalmaz — „nem rajong” fér­jének e fáradságos beosztásé-: ért. Kijut a teendőből otthon is a csaíádBőnefc: javában építkezik. Be kell tehát osz­tani idejét a Zireről Balassa-! gyarmatra származott fiatal­embernek, ha villamosmérnöki' tudását is fejleszteni kívánja. Hogyan maradnak mégis órái a bánáti körében folytatott tenászeaéesreé - „Egyesületünk­ben nemrég elkészítettük a pályavilágítást — teleli —, s ha máskor nem jut rá idő, hát este tízkor is teniszezünk.jó Molnár Pál oóctófe»'- t’A-jspáaíiBk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents