Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-14 / 243. szám

Közlemény ii. (Folytatás az 1. oldalról.) ’ A Központi Bizottság, figye­lembe véve szocialista építő- munkánk követelményeit és a szakszervezetek növekvő tár­sadalmi szerepét, áttekintette a párt feladatait a szakszer­vezeti tevékenység fejlesztésé­ben. A tapasztalatok igazolják, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt társadalmi fejlő­désünk igényeinek és lehetősé­geink figyelembevételével he­lyesen alakította ki a szak- szervezetekkel kapcsolatos ál­láspontját és feladatait. 1. Hazánkban a szakszerve­zetek a munkásosztály, a bér­ből és fizetésből élő dolgozók legátfogóbb tömegszervezetei. Az évszázados múlt és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom legjobb hagyomá­nyait folytatva szocialista vi­szonyaink között is eredmé­nyesen betöltik hivatásukat. Elkötelezettek a munkáshata­lom iránt, részt vesznek a szocialista építés programjá­nak kidolgozásában és valóra váltásában. A magyar szakszervezetek a párt eszmei, politikai útmutatá­sait követve önállóan tevékeny­kednek és látják el saját fel­adataikat. Hozzájárulnak rend­szerünk politikai és gazdasági alapjainak erősítéséhez; tag­ságuk érdekképviseletéhez és érdekvédelméhez törvények­ben biztosított széles körű jo­gokkal rendelkeznek; sokolda­lú, nevelő munkát folytatnak. Szocialista társadalmunk fontos Intézményei, jelentős szerepük van a dolgozó osztályok, ré­tegek szövetségének, a szocia­lista nemzeti egységnek a meg­teremtésében és erősítésében. A Központi Bizottság elis­merését fejezi ki a magyar szakszervezeteknek, tisztség­viselőiknek, a több mint fél­millió aktivistának önzetlen, lelkiismeretes munkájáért. 2. A Központi Bizottság megrősítette a párt szakszer­vezeti politikájának elveit. Ugyanakkor szükségesnek tartja a szakszervezetekben dolgozó kommunisták munká­jának és a szakszervezeti gya­korlatnak a továbbfejlesztését. Gazdaságirányítási rendsze­rünk növeli a helyi szervek önállóságát és felelősségét. Ez • szakszervezetek számára is nagyobb lehetőségeket bizto­sít, és különösen az üzemek­ben, a munkahelyeken igényli tevékenységük továbbfejlesz­tését. A helyzet és a feladatok azt követelik, hogy a szakszerve­zetek a termelés és a gazdál­kodás eredményességét elő­mozdító tevékenységüket job­ban hozzáigazítsák a változó feltételekhez. A társadalom, a kollektívák érdeke, hogy a szakszervezetek mozgalmi esz­közeikkel, a dolgozók kezde­ményezéseinek felkarolásával erőteljesebben támogassák a hatékonyabb termelést, a jobb gazdálkodást. A szakszerveze­tek segítsék elő, hogy szoro­sabb összhang jöjjön létre a gazdálkodás követelményei és a munkamozga!mák, a szocia­lista munkaverseny és brigád­mozgalom céljai, vállalásai között. A szakszervezetek erősítsék tovább érdekképviseleti és ér­dekvédelmi tevékenységüket. Vegyék jobban figyelembe az egyes társadalmi rétegek, szakmák, foglalkozási ágak eltérő, sajátos érdekeit. Saját kereteiken belül biztosítsanak nagyobb teret a csoportérde­kek jobb kifejeződésének és egyeztetésének. Az ország lehetőségeit és a tagság reális igényeit szem előtt tartva, dolgozzák ki ja­vaslataikat az életszínvonal­politika tennivalóinak sorolá­sára, a szociálpolitika és a bérpolitika alakítására. For­dítsanak nagyobb gondot az ifjúsági érdekvédelemre, a nyugdíjasok és a nagycsalá­dosok helyzetére. Az egyes vállalatok, üzemek kollektí­vái éleit- és munkakörülmé­nyelmek alakításában is gon­dosan mérlegelni kell a helyi adottságokat és lehetőségeket. A szocialista demokrácia el­mélyítésében növekszik a szakszervezetek szerepe. Fej­lesszék a demokratikus fóru­mokat, s javítsák működésü­ket. Az eddiginél jobban in­formálják a dolgozókat, igé­nyeljék és vegyék figyelembe észrevételeiket, javaslataikat. A Központi Bizottság he­lyesli, hogy a szakszervezetek belső életük demokratizmu­sának erősítéséire!, munkájuk mozgalmi jellegének fejlesz­tésére, nevelő tevékenységük javítására törekszenek. Egyet­ért azzal, hogy a szakszerve­zeti feladatok ellátása épül­jön jobban a tagság öntevé­keny társadalmi munkájára, és váljék szorosabbá a válasz­tott testületek és a tagság kapcsolata. 3. Hazánkban a jelentősebb döntések előkészítésében, az országos és a helyi tervek ki­alakításában biztosítva van a szakszervezetek részvétele. Az állami, gazdasági szervek és a szakszervezetek, a szo­cialista rendszer erősítése ér­dekében valamennyi szinten együttműködnek. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a Miniszter- tanács folytassa azt a gyakor­latot, hogy'rendszeresen átte­kinti és megvitatja a legfon­tosabb közös, időszerű felada­tokat. Kívánatos, hogy sza­rosabbá és tervszerűbbé vál­jék az iparági, területi szak- szervezeti szervek és a mi­nisztériumok, főhatóságok, va­lamint a tanácsok együtt­működése is. Nem kevésbé fontos, hogy az együttműkö­dés hatékony legyen a vál­lalati gazdasági vezetés és a szakszervezetek helyi szervei között. 4. A párt-^ az állami és a társadalmi szervek önállósá­gának tiszteletben tartásával gyakorolja vezető szerepét tár­sadalmunkban. A pártmunka minden szintjén érvényesíte­ni kell azt az elvet és gya­korlatot, hogy a párt-, a szak- szervezetek tevékenységét el­vi-politikai eszközökkel, az ott dolgozó kommunisták ré­vén befolyásolja és irányítja. Ez politikai orientálást jelenít, és következetes, magas szín­vonalú meggyőző munkát igé­nyel. A pártnak gondoskod­nia kell arról, hogy a szak- szervezetek önálló tevékeny­ségének politikai feltételei mindenütt meglegyenek, a szakszervezetek megfelelően éljenek törvényes jogaikkal. A Központi Bizottság a szakszervezeti munka fejlesz­tésével, a párt feladataival foglalkozó állásfoglalását tel­jes terjedelmében nyilvános­ságra hozza. i i A Központi Bizottság meg­tárgyalta és elfogadta a já­rások megszüntetésére tett ja­vaslatot, és állást foglalt a helyi párt-, állami és társa­dalmi irányítás továbbfejlesz­tésének kérdéseiben. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy a járá­sok, mint közigazgatási egy­ségek hosszú időn át fontos szerepet töltöttek be az or­szág politikai, gazdasági, tár­sadalmi, közigazgatási rend­jében. A járási párt-, állami és társadalmi szervek ered­ményes munkát végeztek. A társadalmi, gazdasági fejlő­dés azonban funkcióikat túl­haladta. Egyidejűleg növeke­dett a városok és a községek önállósága, javult a helyi szer­vek munkája, képesek a je­lenleginél nagyobb felada­tok ellátására. A Központi Bizottság ezért egyetért azzal, hogy a járá­sok, mint közigazgatási egy­ségek 1984. január 1-vei meg­szűnjenek. Köszönetét és el­ismerését fejezi ki a járási testületek tagjainak, vezetői­nek és dolgozóinak társa­dalmilag fontos munkájukért. Tevékenységükre a pártmur;- kában, a tanácsi és más munkaterületeken a jövőben is számít. A Központi Bizottság tudo­másul vette az időszerű gaz­dasági kérdésekről, az elmúlt háromnegyed év gazdálkodá­sának fő tapasztalatairól szó­ló tájékoztatót. Áttekintette az aszálykárok mérséklésére tett intézkedéseket és az ez­2 NÓGRAD - 1983. 2. A járási hivatalok ha­táskörének nagyobbik része a községi tanácsokhoz kerül. Biztosítani kell, hogy az ál­lampolgárok ügyeit elsősor­ban lakóhelyükön intézzék. Az irányítás szempontjából a községi tanácsok — a váro­sokhoz hasonlóan — közvet­lenül a megyékhez fognak tar­tozni. Mivel ennek feltételei még nincsenek meg minde­nütt, ezért a községi tanácsok egy részénél az irányítást, a hatósági jogkörök gyakorlá­sát egy időszakon át a me­gye az erre kijelölt városok és nagyközségek közreműkö­désével biztosítja. 3. Növelni kell a helyi vá­lasztott testületek szerepét, emelni a párt- és az igazga­tási szervek munkájának szín­vonalát, javítani az állami tevékenység nyilvánosságát, társadalmi ellenőrzését. A városi és községi taná­csok önállóságának gazdasá­gi téren is mind jobban ki kell teljesednie. Erősíteni kell önállóságuk gazdasági meg­alapozottságát, érdekeltségü­ket és felelősségüket az anya­gi eszközök gyarapításában és hatékony felhasználásá­ban. IV. zel kapcsolatos további teen­dőket. A Központi Bizottság tájé­koztatást kapott az 1984. évi népgazdaságj terv és állami költségvetés előkészítéséről, valamint a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével foglal­kozó munkálatokról. 14., péntek Elő kell segíteni a helyi ta­nácsok, a gazdálkodó egysé­gek és a lakosság közös ér­dekeltségen alapuló együtt­működését a települések fej­lesztésében. Növekedjék a lakossági fórumok szerepe a helyi gondok megvitatásában és a megoldási módozatok meghatározásában, a végre­hajtás ellenőrzésében. 4. A bíróságok, az ügyész­ségek, a rendőrség, a népi el­lenőrzés és más állami szer­vek felépítése — a sajátossá­gok szerint — Igazodjék a közigazgatás változásaihoz. 5. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a helyj állami irányítás és közigazgatás to­vábbfejlesztésével egy idő­ben megszünteti a járási pártbizottságokat. Funkciói­kat és hatáskörüket a váro­si és az erre kijelölt • nagy­községi pártbizottságokra ru­házza. A városi jogú nagyköz­ségi pártbizottságok közvetle­nül a megyei pártbizottságok irányítása alá kerülnek. A Központi Bizottság ajánl­ja a tömegszervezeteknek és a tömegmozgalmaknak, hogy területi szerveiket —.sajátos­ságaiknak megfelelően — igazítsák a közigazgatásnak, a párt szervezeti felépítésének változásaihoz. A Központi Bizottság nagy­ra értékelve a jelentős erő­feszítésekkel elért gazdasági eredményeket, számba véve az egyes területeken tapasz­talható elmaradásokat és ne­hézségeket, hangsúlyozta, hogy az idei terv teljesítésé­hez fokozott erőfeszítésekre van szükség. A KORMÁNY TARGYA1TA Energiafelhasználás — szállítási szerződések A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén Lázár György tájé­koztatást adott a grenadai né­pi forradalmi kormány elnö­kével folytatott megbeszélé­seiről, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban tett hivatalos baráti látoga­tásról. A kormány ugyancsak tájékoztatót hallgatott meg a Norvégiában és Svédországban járt kormányküldöttéség mun­kájáról. A Minisztertanács a tájékoztatókat tudomásul vet­te. A kormány áttekintette azoknak a programoknak tel­jesítését, amelyek a gazdasá­gosabb energia- és anyag­felhasználást. a technológiák korszerűsítését, illetve a melléktermékek és hulladé­kok eredményesebb haszno­sítását szolgálják. Elismerve az elért eredményeket, felhívta a figyelmet az e téren még kiaknázatlan jelentős tarta­lékokra, és a személyi, a vál­lalati érdekeltség erősítésé­nek, a gazdaságszervező te­vékenységnek fontosságára. In­tézkedéseket hagyott jóvá, amelyek a programok jövő évj eredményesebb végre­hajtását célozzák. A Minisztertanács tájékoz­tatást kapott a szállítási szer­ződések teljesítésének vizs­gálata során szerzett tapaszta­latokról. Szükségesnek ítélte a szerződések betartásának, főleg az árakra és a minőség­re vonatkozó kikötéseknek szigorúbb ellenőrzését, a szál­lítási feltételek megsértőinek következetesebb és az okozott, kárral arányban álló szánk-- cionálását. (MTI) A VSZ tagállamai külügyminisztereinek ülése Szófiában Szófiában csütörtökön meg­kezdődött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. Az ülés munkájában részt vesz Petr Mladenov, a Bol­gár Népköztársaság, Bohus- iav Chnoupek, a Cseliszlovák Szocialista Köztársaság, Ste­fan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság, dr. Várkonyi Péter, a Magyar Népköztár­saság külügyminisztere, Her­bert Krolikowski, az NDK külügyminiszterének első he­lyettese. államtitkár. Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszte­re, Andrei Gromiko, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének első helyettese, a Szovjetunió külügyminiszte­re. Az ülést Petr Mladenov bol­gár külügyminiszter nyitotta meg. Az ülés napirendjén az európai helyzet további fej­lődésével kapcsolatos kérdé­sek szerepelnek a nemzetközi események általános alakulá­sával összefügésben, a Varsói Szerződés tagállamai politi­kai tanácskozó testületé 1903.’ január 5-i ülésén elfogadott prágai politikai nyilatkozat­ban és a szocialista országok párt- és állami vezetői júni­us 28-i moszkvai közös nyi­latkozatában foglalt értéked lések és következtetések alap­ján. Az ülés szívélyes, elvtársi légkörben megy végbe. Petr Mladenov csütörtökön! vacsorát adott a bizottság ülésén részt vevő külüsymi* niszterek és a kíséretükben! lévő személyek tiszteletére. (MTI) | Kohl fogadta Marjai Józsefet Helmut Kohl kancellár csü­törtökön délután Bonnban fo­gadta Marjai Józsefet, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyette­sét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a Német Szövet­ségi Köztársaságban. A mintegy egyórás tárgya­láson. a két politikus a nem­zetközi helyzettel és a két or­szág viszonyával összefüggő kérdéseket vitatott meg. Az eszmecserén a két fél meg­állapította, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben fenn kell tartani az eltérő tár­sadalmi rendszerű országok közötti párbeszédet, és erősí­teni kell a kontaktusokat a fennálló problémák rendezé­se érdekében. A szövetségi kancellár kife­jezte azt a szándékát, hogy az érvényes meghívásnak eleget téve, a következő évben lá­togatást tesz Magyarországon. A megbeszélés során részlete­sebben foglalkoztak a világ­Hajók pusztulása a Perzsa-öbölben Az iraki haditengerészet egységei szerdán kilőttek egy iráni hajót a Perzsa-öböl be­járatánál és elsüllyesztették a segítségére siető másik hajért — jelentették be Irakban. Az iráni hírközlő szervek nem tettek említést az akcióról. Teheránban több mint ez­ren tüntettek a teheráni fran­cia nagykövetség előtt tilta­kozásul amiatt, hogy Francia- ország Super Étendard vadász­bombázókat küld Iraknak. Az iraki hajózás vezetői be­Hatalmas kikötői tűz Nicaraguában gazdasági helyzet alakulásá­nak megítélésével, a két or­szág közötti gazdasági, keres­kedelmi és pénzügyi kapcso­latok fejlesztésének kulcskér­déseivel. Marjai József Helmut Kohl­lal való találkozója előtt csü­törtökön délelőtt Frankfurt­ban megbeszélést folytatott a német szövetségi bank ve­zetőivel, akik a szövetségi köztársaság pénzügyi körei­nek azt a szándékát juttattak kifejezésre, hogy a nehezeb­bé vált nemzetközi gazdasági helyzetben szükséges a kelet— nyugati gazdasági kapcsolatok elősegítése, a pénzügyi együtt­működés erősítése. Csütörtökön este nagy ipa­ri vállalatok vezetői Düssel­dorfban vacsorát adtak a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek tiszteletére, A tárgyalásokon és a va­csorán részt vett Kővári Pé­ter, hazánk kölni nagykövete is. jelentették, hogy tankhajóik biztonságos helyre hajóztak az öbölben, miután Irán be­jelentette: megtorlásul a Su­per Étendard okért lezárja a Hormuzi-szorost és leállítja a öbölből induló olajszállítá­sokat. Bahraini közlés sze­rint pillanatnyilag még zavar­talan a hajózás az öbölben, de a helyzet feszült és né­hány hajózási társaság utasí­totta hajóit „további intézke­désig vonuljanak az öböl megjelölt kikötőibe”. Másfél napi megfeszített munkával sikerült szerdán el­oltani a legnagyobb nicara- guad kikötőben pusztító tüzet. A lángok megfékezésében je­lentős segítséget nyújtottak a nicaraguai tűzoltóknak ko­lumbiai, kubai és mexikói szakemberek. A tűz hétfőn késő éjjel ütött ki a corintoi kikötőben: ni­caraguai ellenforradalmárok csoportja felrobbantott egy üzemanyagtartályt. A csendes­óceáni kikötőbe fut be min­den olyan hajó, amely már üzemanyagnak feldolgozott kőolajat szállít Nicaraguának. A tűzvész súlyos károkat okozott. Teljesen elpusztult három hatalmas üzemanyag- tartály, a kikötő áramelosz­tója, több raktárépület és egy kikötői daru. A város egész lakosságát, mintegy huszon­ötezer embert ki kellett te­lepíteni otthonából. A Corinto elleni támadás miatt a nicaraguai kormány tiltakozó jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok külügy­minisztériumához. „A terror­akciókat az ellenforradalmá­rok nem lennének képesek végrehajtani amerikai segít­ség és irányítás nélkül” — ál­lapította meg a nicaraguai jegyzék. (MTI) Béke­megmozdulások az HSZK-ban Tiltakozásul az amerikaira^ kéták tervezett, NSZK-bel) te­lepítése ellen a nyugatnémet békemozgalom több ezer tagJ ja csütörtökön reggel óta blo­kád alá vette a bremerhaveni kikötőt és a város területéa található amerikai laktanyát. A péntekig tartó akció kez­dete nyugodt, békés légkör­ben folyt le, nem került sor összecsapásokra az ülősztráj-j kot folytató tüntetők és a ki-> vezényelt, mintegy 5 ezer fúfl karhatalmi erő között. A békemozgalom szombatod 30 ezres tömegtüntetést szer­vez Bremerhavenben, köve­telve a telepítésről való le­mondást és a fegyverkezési verseny befejezését. ‘ (MTIJ Megbékélési konferencia A Bejrútot kettéválasztó polgárháborús zöld vonalon, az egészségügyi minisztérium épületében csütörtökön meg­kezdte munkáját az október 20-na kitűzött nemzeti megbé­kélési konferencia előkészítő bizottsága. Előzőleg Amin Dzsemajel elnök hivatalos meghívást in­tézett a tűzszünet! megállapo­dásban felsorolt kormánypár­ti ellenzéki pártok, csoporto- ; sulások vezetőihez. Felkérte őket, hogy küldjék el meg­bízottaikat az előkészítő ta­nácskozásra, és vegyenek részt az egy héttel később kezdődő megbékélési találkozón. A kormány képviseletében Halil Mekkavi, a külügymi­nisztérium politikai osztályá­nak igazgatója elnökölt az ülésen, amelyen megbízottal képviseltette magát a jobbol­dali nemzeti liberális párt és a vele szövetséges falangista párt, valamint az ellenzéki nemzeti megmentés! front, az Amal nevű síita szervezet és Szaeb Szálam volt miniszter­elnök. A bizottság hozzáfogott a polgárháborús konfliktus rendezésére hivatott, legma­gasabb szintű megbékélési konferencia előkészítéséhez, a napirend kidolgozásához. Bár az előkészítő értekezlet megnyitása önmagában is bi­zakodásra ad okot, a több mint nyolcéves polgárháborús konfliktus gyökerei olyan mé­lyek, hogy a fegyveres har­cok kiújulását sem lehet szá­mításon kívül hagyni.

Next

/
Thumbnails
Contents