Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-09 / 239. szám

VILÁG PROLETÁRJA"! EGYESÜLJETEK! Madách' nyomában XXXIX ÉVF., 239. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. OKTÓBER 9., VASÁRNAP Föld alatt és föld felett — Ezerötszáz tonna szén Almaszedésből iskolaépítésre Nógrád megye több nagy­vállalatánál, üzemében tar­tottak tegnap kommunista műszakot. Rendes műszakot tartottak és termelőmunkát végezek a Nógrádi Szénbányák vala­mennyi üzemében, összesen csaknem ezerötszázan. A dél­utáni órákban kapott jelen­tés szerint a legjobb eredmé­nyek a ménkesi bányaüzem­ben születtek, ahol 139 bá­nyász több mint 400 tonná­nyi szenet küldött a felszín­re. A legkiemelkedőbb mun­kát a Kossuth és a Lenin Szocialista Brigádok végez­ték, de' minden kollektíva tel­jesítménye elismerésre méltó. Jó munkájukhoz hozzájárult a nagybátonyi szénosztályozó hatvanöt fős kollektívájának Az eddig betakarított tö- megtakarmányok elegendőek lesznek a téli és tavaszi hó­napokban, kitartanak az új termés beéréséig — állapítot­ta meg a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium most elkészült takarmánymérlege. Az országban a szárazság mi­att szénából mintegy 3, más tömegtakarmányokból 2 szá­zalékkal kevesebbet takarítot­tak be a vártnál. A kiesés el­sősorban az alföldi megyék gazdaságait érintette. A ku­korica betakarítása ezekben a napokban is zajlik — így összesítés csak ezután készül — azonban máris bizonyos, hogy az állatállomány ellátá­sát ebből is tudják majd biz­tosítani. A kiesett — mintegy 280 ezer tonnányi — tömegtakar­mány pótlására megvannak a feltételek, elsősorban az élel­miszeripari üzemekben kelet­kező melléktermékek jobb hasznosításával. A cukorgyá­rakban csaknem egymillió tonna nedves répaszelet ma­baton egy óráig 1050 tonna szenet raktak vagonokba és készítettek elő szállításra. Tiribesen is csaknem szá­zan dolgoztak a föld alatt, és néhány híján 200 csille szenet küldtek a felszínre. A termelőmunka mellett akadt tennivalója a tmk-s brigádok­nak is, akik a szállítószalagok nagyjavítását, toldását végez­ték a hét végén. Tiribesen találtak munkát maguknak a vállalat vezetői is, akik a szociális létesítmények fala­zásánál, betonozásánál mű­ködtek közre. A napfényes szombat délelőttön még arra is jutott erő és idő, hogy 10 tonnányi ócskavasat is össze- gyűjtsenek a bányaüzemben. A kommunista . műszak mintegy 500 ezer forintnyi bérmegtakarítását a nógrádi rád vissza és ugyancsak je­lentős mennyiségű szeszgyári hulladék és sörgyári mellék- termék — áll rendelkezésre takarmányként. A szűkösebb takarmány- készlettel rendelkező mezőgaz­dasági nagyüzemek maguk is igyekeznek gondoskodni a ki­esés pótlásáról. Sokhelyütt az eddig takarmányozásra használt szalmát megfelelő ke­zeléssel takarmányként hasz­nosítják. Nagyobb mennyiség­ben tárolják be a gazdasá­gok a kukoricaszárat és a szo­kásosnál nagyobb területeken vetettek olyan takarmányke­veréket, amely már korán ta­vasszal terem. Nógrád megyében a gyepek és a pillangós növények első kaszálása bőséges termést ho­zott a szárazság ellenére. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy szálas takarmányból — szénából — megfelelő meny- nyiséget sikerült betárolni a nagyüzemekben. Mindössze hat gazdaságban jeleztek 20 bányászok a bányászati ala­pítványnak ajánlották fel. Kommunista műszakról kaptunk hírt tegnap a Ma- gyarnándori Állami Gazda­ságból is. A nagyüzem felhí­vásához csatlakoztak a köz­ségi tanács, a helyi művelő­dési ház, az oktatási intézmé­nyek dolgozói, az egészség- ügyiek. sőt, a biztosítósok is. A négyszáz munkálkodó kö­zül legtöbben az almaszedés­ben és -válogatásban segítet­tek. és a befolyt — mintegy 50 ezer forintot — közművelő­dési célokra, valamint a ma- gyarnándori iskola építésére ajánlották fel. Az sem mellé­kes, hogy munkájuk révén a Magyamánöori Állami Gaz­daságban a jövő hét első napjaiban befejeződhet az almaszüret. a melléktakarmányokat százalékosnál kisebb hiányt, ezt azonban ellensúlyozni tudják. Ami különösen ked­vező, a szálas takarmányok minősége igen jó. Silókukoricából a vártnál mintegy 10—13 százalékkal ke­vesebbet silóztak be. Ez rész­ben annak a következménye, hogy sok gazdaságban a ta­karmány egy részét meghagy­ták szemesnek. A gazdaságok a hiány ellensúlyozására me­gyénkben is nagy területen végezték el a kukoricaszár betakarítását és tartósítását. A cukorrépa-területeken le­geltetéssel hasznosítják a ré­pafejet, több nagyüzemben pedig betakarítják és kukori- caszár-silóval keverik. Másutt a szalmából állítanak elő szénaértékű takarmányt kü­lönböző eljárások, berendezé­sek alkalmazásával. Csaknem 500 hektáron vetették már el azokat a keveréktakarmányo- kat, amelyek már kora tavasz- szal vághatok és az állatok­nak zöldtakarmányKént adha­tók. Másfél milliárd sajtótermék Hazánkban évente csaknem 1,4 milliárd sajtóterméket ter­jeszt. a posta, s ez..a szám egyenletesen emelkedik. Az idén például októberig 13 millióval több újságot értéke­sítettek a postások, mint ta­valy ilyenkor. Az újságok 62—63 százalé­kára előfizetnek az olvasók. Az előfizetők részére az el­múlt évben 880 millió lapot vittek házhoz a kézbesítők, akiknek száma meghaladja a 10 ezret. Ma már az ország valamennyi részébe eljutnak az újságok, a kézbesítőháló­zat teljesnek mondható. A legnagyobb városoktól a leg­apróbb tanyákig naponta kéz­be vehetik az olvasók a leg­frissebb újságokat, folyóira­tokat. A panaszok sem ritkák, az előfizetők többször tapasz­talják a szolgáltatás hiányos­ságait. Ezek okairól Toplak Ferenc, a Magyar Posta hír- lapügyosztályának vezetője mondja: valóban sok még a jogos kifogás, ám töredéke a néhány évvel ezelőttinek. Alapjában megszűntek lét­számgondjaink, melyek a leg­több kifogás előidézői voltak, olyannyira, hogy a hanyagok helyébe könnyen találunk úja­kat. Tízezer-kétszáz kézbesí­tőn!: közül 3300 foglalkozik kifejezetten az újságkézbesí­téssel, főként részmunkaidő­ben, általában 3—4 órás el­foglaltsággal. A munka ko­ra hajnalban kezdődik, ekkor derül ki, hány hiányzó van, s helyettesről kell gondos­kodni. Ez — különösen az influenzás időszakokban — nem könnyű dolog. Ilyenkor a többiek vállalják, hogy sa­ját körzetük után beteg tár­sukét is ellátják. Természete­sen jóval később kerül így az újság a postaládákba, mint egyébként. A nyomdai csú­szások, a vonatok késése miatt szintén előfordul, hogy nem érkezik meg idejében a lap. Gondot okozott az ötna­pos munkahét megszervezése is, elsősorban a hét végi új­ságkihordásnál. A dolgozók döntő többsége azonban — külön díjazásért — alkalmi munkaként vállalta, hogy széthcrdja az újságot szom­bat és vasárnap hajnalban. sikeres műszakja is. ök szom­Biztonságos takarmányellátás télre, tavaszra Pótolják az esetleges kieséseket — Hasznosítják ................................ Műveltségi verseny szakiskolásoknak, szakmunkás­tanulóknak Immáron egy íves felké­szülési és vetélkedösorozni ért •véget ■ tegnap . azzal, hogy a Nógrád megyei Múzeumi Szervezet megrendezte a szak­munkásképző intézetek és szakiskolák Madách-műveltsé- gi versenyének döntőjét, Búd-- valevö, hogy az említett in­tézménytípusokban nem sze­repel a tananyagban Madách Imre munkássága, így min­denképpen dicséretes volt már a kezdeményezés is. A tegnapi salgótarjáni döntőbe, melynek helyszíne a Nógrádi Sándor Múzeum volt Hat is­kola hat hatfős csapata jutott be. A diakok ezt megelőzően már feladatokat oldottak meg az irodalmi totótól Madách- rendezvények élménybeszá­molójáig, míg végül a meg­szerzett pontok alapján az utolsó összecsapásra hívták össze őket. Olt volt a Salgó­tarjáni Egészségügyi Szakis­kola, a 211. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet csapata, szinten a megyeszékhelyről, a kereskedelmi és vendéglátó szakiskolások Salgótarjánból és Balassagyarmatról és a 209, számú ISZ1 tanulói Kagybá- tonyból. Nem tudni miért, a hatodik döntőbe jutott iskola a 217. szó.mú 1SZ! Balassa­gyarmatról nem jelentkezett játékra. Az ismét csak hétfordulós­ra tervezeti tudásösszemérés minaenképpen bizonyította, hogy érdemes volt megren­dezni. nagyon jól felkészültek a diákok, talán csak annyit lehet felróni, hogy c.z irodal­mi, művészeti kifejezésekkel, fogalmakkal kicsit hadilá­bon állták. A játék meglepetése az volt, hogy a zsűri egy plusz fordulót is beiktatott, mely­ben azt tudakolta az ifink­től, mit jelent számukra Ma­dách, s mennyire időszerű ma életműve. A „tétel" második része pedig azt kutatta, ho­gyan ítélik meg a madáchi hagyományok ápolását, s mi az amit m.ég tenni lehetne. A tapasztalat szerint a diákok valóban komolyan foglalkoz­tak a vetélkedő feHdaíaival, ismereteik bővültek és sajátos gondolkodásmódjuk szerint meg is tudták válaszolni a váratlan kérdéseket. A ha­gyományápolásra javasolták az évről évre való emlékező visszatérést, s hogy ne kam­pány legyen Madách Imre „életben tartása”. Ugyanak­kor többen is meg-megemli- tették, hogy jó lenne, ha M.az dách munkássága szerepelne a tananyagban. A közel kétórás játék után a zsűri, a következő döntést hirdette ki: első lelt a Salgótarjáni Egészségügyi Szakiskola, jutalmuk 5 ezer forint. A négyezer forintos második díjat a 211. számú 1SZI tanulói kapták, míg a tarjáni „keriselc” a harma­dik helyért 3 ezer forintot ér­demeltek ki. Minden csapat komoly értékű könyvesemagot kapott helyezésétől függetle­nül, és részt vehet ma az au­tóbuszos emléktúrán Madách nyomában Alsósztrcgován, Balassagyarmaton és Cseszt- vén.

Next

/
Thumbnails
Contents